32001L0016[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve (2001. március 19.) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/16/EK IRÁNYELVE

(2001. március 19.)

a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

Annak érdekében, hogy az unió polgárai, a gazdasági szereplők, a regionális és helyi hatóságok teljes mértékben kihasználhassák a belső határok nélküli térség adta előnyöket, különösen indokolt a nemzeti vasúthálózatok összekapcsolódásának és kölcsönös átjárhatóságának, valamint az azokhoz történő hozzáférhetőség javítása a műszaki szabványok összehangolása területén szükségesnek bizonyuló intézkedések végrehajtása által, a Szerződés 155. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

(2)

A Kiotóban 1997. december 12-én elfogadott jegyzőkönyv aláírásával az Európai Unió vállalta gázkibocsátásának csökkentését. Ezek a célkitűzések a különböző közlekedési módok egyensúlyának kiigazítását, és ebből következően a vasúti közlekedés versenyképességének növelését teszik szükségessé.

(3)

A Tanács arra irányuló stratégiája, hogy beépítse a környezeti kérdéseket és a fenntartható fejlődést a közösségi közlekedéspolitikába, kiemeli a közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében tett lépések szükségességét.

(4)

A transzeurópai vasúthálózaton keresztül a vonatok kereskedelmi célú üzemeltetése különösen fontossá teszi az infrastruktúra és a járművek jellemzőinek tökéletes összeegyeztethetőségét, illetve az infrastruktúra különböző működtetői és üzemeltetői információs és kommunikációs rendszerének hatékony összekapcsolódását. Ettől az összeegyeztethetőségtől és összekapcsolódástól függ a teljesítményi szint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és költsége éppúgy, mint - különösen - a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága.

(5)

E célkitűzések megvalósítása érdekében a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról ( 5 ) szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv elfogadásával kezdeti intézkedést hoztak.

(6)

Az 1996-os, "Stratégia a Közösség vasútjainak fellendítésére" című fehér könyvében a Bizottság egy második intézkedést jelentett be a hagyományos vasúti ágazatban, majd tanulmány készítését rendelte el a nemzeti vasúti rendszerek integrációjáról, amelynek eredményeit 1998 májusában közzétette azzal az ajánlással, hogy olyan irányelvet fogadjanak el, amely a nagysebességű-ágazatban alkalmazott megközelítésen alapul. A tanulmány javaslatai között szerepelt az is, hogy a kölcsönös átjárhatóság akadályainak egyszerre történő leküzdése helyett a problémák fokozatos megoldását kell előtérbe helyezni, az egyes javasolt intézkedések költség-haszon arányán alapuló elsőbbségi sorrend szerint. Ez a tanulmány az eljárások és az alkalmazandó szabályok összehangolását, valamint az információs és kommunikációs rendszerek összekapcsolódását hatékonyabbnak ítélte, mint például az infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseket.

(7)

A "Hagyományos vasúti rendszerek integrációjáról" szóló bizottsági közlemény javasolja ennek az irányelvnek az elfogadását, és megindokolja a hasonlóságokat és a főbb különbségeket a 96/48/EK irányelvhez képest. A főbb különbségek a területi hatály módosításában, a fenti tanulmány eredményeinek figyelembevétele érdekében a műszaki alkalmazási kör kibővítésében, valamint a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát hátráltató akadályok megszüntetésére vonatkozó fokozatos megközelítés elfogadásában rejlenek, amely magában foglalja az elsőbbségi sorrend és a kidolgozás időbeli ütemezésének létrehozását.

(8)

Figyelembe véve a fokozatos megközelítési módot és ebből következően az összes átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) elfogadásához szükséges időtartamot, lépéseket kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok a jelenlegi rendszerek különbözőségét fokozó új nemzeti rendelkezéseket fogadjanak el, vagy ilyen hatással járó új projekteket vállaljanak fel.

(9)

A fokozatos megközelítés elfogadása kielégíti annak a célkitűzésnek a különleges igényeit, amely az elöregedett, jelentős átalakítási vagy felújítási beruházásokat igénylő nemzeti infrastruktúrával és gördülőállománnyal jellemezhető hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozik, és külön gondot kell fordítani arra, hogy a vasút gazdasági szempontból ne szenvedjen hátrányt más közlekedési módokkal szemben.

(10)

A vasúti intézkedéscsomagról szóló, 1999. március 10-i állásfoglalásában a Parlament kérte, hogy a vasúti ágazat fokozatos megnyitását a leggyorsabb és leghatékonyabb műszaki harmonizációs intézkedések kísérjék.

(11)

A Tanács 1999. október 6-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, a vasúti közlekedés kölcsönös átjárhatóságának fejlesztését és a szűk keresztmetszetek csökkentését célzó stratégiát, figyelemmel a hálózatok kölcsönös átjárhatóságát korlátozó műszaki, közigazgatási és gazdasági akadályok elhárítását, egyúttal biztosítva a biztonság magas szintjét és a személyzet képzését és képesítését.

(12)

A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) alapján a vasútvállalatoknak fokozott hozzáféréssel kell rendelkezniük a tagállamok vasúthálózataihoz, amely másfelől megköveteli az infrastruktúra, a berendezések, a járművek, valamint a működtetési és üzemeltetési rendszerek kölcsönös átjárhatóságát, beleértve a személyzet képesítésére vonatkozó, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyek a kérdéses alrendszerek üzemeltetéséhez és karbantartásához, illetve az egyes ÁME-k bevezetéséhez szükségesek. Ennek az irányelvnek azonban nem célja a vasúti ágazat munkakörülményeinek közvetlen vagy közvetett összehangolása.

(13)

A tagállamok felelősek a vasúthálózatokra általánosan érvényes biztonsági, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok betartatásáért a vasutak tervezése, kivitelezése, forgalomba helyezése és üzemeltetése során.

(14)

Jelentős eltérések vannak a vasutak által alkalmazott nemzeti jogszabályok, nemzeti szabályozások és műszaki előírások között, mivel ezek a nemzeti iparra jellemző egyedi technológiákat foglalják magukban, és sajátos méreteket, eszközöket, illetve jellemzőket írnak elő. Ez a helyzet nem teszi lehetővé, hogy a vonatok akadály nélkül közlekedhessenek a Közösség teljes hálózatán.

(15)

Ez a helyzet az évek során igen szoros kapcsolatok kialakuláshoz vezetett a nemzeti vasúti háttéripar és a nemzeti vasúti társaságok között, amely hátráltatta a piacok tényleges megnyitását. Világpiaci versenyképességük növelése érdekében ezek az ágazatok nyitott, versenyző európai piacot igényelnek.

(16)

Indokolt ezért meghatározni a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó, a Közösség egészében érvényes alapvető, lényegi követelményeket.

(17)

A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kiterjedtsége és összetettsége miatt gyakorlati okokból szükségesnek bizonyult annak alrendszerekre osztása. A Közösség egészében minden egyes alrendszerre vonatkozóan meg kell határozni az alapvető követelményeket, és az e követelményeknek való megfelelés érdekében ki kell dolgozni a műszaki előírásokat, különös tekintettel a rendszerelemekre és a kapcsolódási pontokra.

(18)

A hagyományos transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó rendelkezések végrehajtása költség-haszon szempontból indokolatlanul nem okozhat akadályokat az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának fenntartásában, azonban erőfeszítést kell tenni az átjárhatósági célkitűzés fenntartására.

(19)

Az átjárhatósági műszaki előírások hatással vannak azokra a feltételekre, amelyek mellett a felhasználók a vasúti közlekedést használják, ezért az őket érintő kérdésekben e felhasználókkal konzultálni kell.

(20)

Lehetővé kell tenni valamennyi érintett tagállam számára, hogy különleges esetekben ne alkalmazzanak bizonyos átjárhatósági műszaki előírásokat, feltéve hogy eljárások biztosítják az eltérés indokoltságát. A Szerződés 155. cikke előírja, hogy a kölcsönös átjárhatóság terén végzett közösségi tevékenységek vegyék figyelembe a projektek várható gazdasági életképességét.

(21)

Az ÁME-k kidolgozása és alkalmazása a hagyományos vasúti rendszerre vonatkozóan nem hátráltathatja a technológiai innovációt, amelyet a gazdasági teljesítmény javítására kell fordítani.

(22)

Ki kell használni a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, különösen az árufuvarozás terén, a különböző közlekedési módok nagyobb átjárhatósága feltételeinek megteremtése érdekében.

(23)

A vasúti ágazatban érvényes beszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek és különösen a 93/38/EGK irányelvnek ( 7 ) való megfelelés érdekében az ajánlatkérők és az ajánlattevők kötelesek a műszaki előírásokat belefoglalni az általános dokumentációba vagy az egyes szerződések rendelkező részébe és feltételeibe. Ebből a célból szükséges kidolgozni az európai előírások gyűjteményét, amely ezeknek a műszaki előírásoknak a hivatkozási alapjaként szolgál.

(24)

A Közösség érdekét szolgálná egy nemzetközi szabványügyi rendszer, amely képes létrehozni a nemzetközi kereskedelemben részt vevők által a gyakorlatban használt szabványokat, és amely a közösségi politika követelményeinek megfelel. Az európai szabványügyi testületeknek ezért a továbbiakban is együtt kell működniük a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel.

(25)

A megrendelőknek meg kell határozniuk az európai előírások vagy egyéb szabványok teljessé tételéhez szükséges további követelményeket. Ezeknek az előírásoknak meg kell felelniük a közösségi szinten összehangolt, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer elé állított alapvető követelményeknek.

(26)

A rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítását szabályozó eljárások tekintetében a 93/465/EGK határozatban ( 8 ) foglalt modulok használata az irányadó. Amennyire lehetséges és az ipari fejlődés elősegítése érdekében indokolt az eljárásokat minőségbiztosítási rendszer beépítésével kidolgozni.

(27)

A kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében a rendszerelemek megfelelősége nem csupán a Közösség piacán való szabad mozgásukkal, hanem elsősorban azzal a területtel függ össze, ahol felhasználják őket. Fel kell mérni a legfontosabb rendszerelemek alkalmazhatóságának színvonalát a biztonság, a rendelkezésre állás vagy a rendszer gazdaságossága szempontjából. Ebből következően a gyártónak nem kell a CE-jelölést feltüntetni azokon a rendszerelemeken, amelyek ezentúl ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. A megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági értékelés alapján elegendő a gyártó megfelelőségi nyilatkozata.

(28)

Ez nem érinti a gyártók azon kötelezettségét, hogy csatolják a CE-jelölést bizonyos részegységekhez, ezáltal igazolva, hogy azok megfelelnek az egyéb vonatkozó közösségi előírásoknak.

(29)

A hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni. A vizsgálat célja biztosítani, hogy a forgalomba helyezésért felelős hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy az eredmények a tervezési, kivitelezési és forgalomba helyezési szakaszokban megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, illetve a műszaki és az üzemeltetési rendelkezéseknek. Célja emellett lehetővé tenni a gyártók számára, hogy egyenlő bánásmódra számíthassanak minden országban. Szükséges ezért egy olyan modult kidolgozni, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésének alapelveit és feltételeit.

(30)

Az EK-hitelesítési eljárásnak az ÁME-ken kell alapulnia. Az ÁME-kre a 93/38/EGK irányelv 18. cikke vonatkozik. A megfelelőségértékelésre és a rendszerelemek alkalmazhatóságára vonatkozó eljárások, valamint az alrendszerek értékelésére vonatkozó eljárás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezeteknek, különösen az európai előírások hiányában, a lehető legszorosabban kell összehangolniuk döntéseiket.

(31)

Az ÁME-ket a Bizottság felkérésére az infrastruktúra működtetőinek, a vasútvállalatoknak és a vasúti háttériparnak a képviselőiből álló közös testület fogalmazza meg. A kezdetektől fogva engedélyezhető, hogy harmadik országok, különösen a csatlakozni szándékozó országok képviselői megfigyelőként részt vehessenek a közös képviseleti testület ülésein.

(32)

A 91/440/EGK irányelv előírja a szállítási szolgáltatási műveletek és a vasúti infrastruktúra működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek elkülönítését számviteli szempontból. Ennek következtében az említett szervezetként bejelentett és szakosodott szolgáltatásokat nyújtó vasúti infrastruktúra működtetői felépítésének meg kell felelnie az ilyen szervezetekre vonatkozó feltételeknek. Más szakosodott szervek is kijelölhetők, amennyiben megfelelnek ugyanezeknek a feltételeknek.

(33)

Az ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 99/468/EK tanácsi határozattal ( 9 ) összhangban kell meghatározni.

(34)

A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága közösségi szintű. Egyetlen tagállam sincs abban a helyzetben, hogy egyedül megtegye az átjárhatóság biztosításához szükséges lépéseket. A szubszidiaritás elvének megfelelően a javasolt intézkedések céljait a tagállamok nem tudják a megfelelő szinten megvalósítani és ezért, figyelembe véve a tervezett intézkedések nagyságrendjét és hatásait, azokat a Közösség szintjén lehet jobb hatékonysággal teljesíteni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Ez az irányelv az I. mellékletben ismertetett hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek a Közösség területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul. Ezek a feltételek a rendszerben az irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak.

(2) E célkitűzés megvalósítása érdekében meg kell határozni a műszaki harmonizáció optimális szintjét, és lehetővé kell tenni a következőket:

a) a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatások elősegítése, jobbítása és fejlesztése az Európai Unión belül és harmadik országokkal;

b) hozzájárulás a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer építéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos kialakulásához;

c) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elősegítése.

(3) Ennek az irányelvnek a hatályát fokozatosan kiterjesztik a hagyományos vasúti rendszer egészére, ideértve az egynél több felhasználót kiszolgáló vagy potenciálisan kiszolgáló terminálokhoz és fő kikötői létesítményekhez hozzáférést biztosító vágányokat, kivéve a szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai használatra fenntartott infrastruktúrát és járműveket, illetve a vasúti rendszer többi részétől funkcionális elszigetelt infrastruktúrát, és az ÁME-k alkalmazásától a 7. cikkben felsorolt eltérések sérelme nélkül.

Ezt az irányelvet a hálózatnak az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó részeire csak az alábbiakban körülírt eljárásnak megfelelően elfogadandó vonatkozó ÁME-k hatálybalépésének napjától kell alkalmazni az azokban megállapított alkalmazási területekre.

A Bizottság 2006. január 1-jéig a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint új ÁME-k kidolgozását és/vagy a már elfogadott ÁME-k felülvizsgálatát célzó munkaprogramot fogad el az eddigiekben nem szabályozott vasúti vonalak és járművek szabályozása céljából.

Ez a munkaprogram megjelöli a 2009 januárjáig kidolgozandó új ÁME-k első csoportját és/vagy az ÁME-k módosításait, az egyedi esetek szabályozásának lehetősége tekintetében az 5. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, valamint a különleges körülmények között az eltérések engedélyezéséről szóló 7. cikk sérelme nélkül. Az ÁME-k alá tartozó kérdések kiválasztása az egyes javasolt intézkedések várható költséghatékonyságán és a közösségi szinten hozott intézkedések arányosságának elvén alapul. Ennek érdekében megfelelően figyelembe kell venni az I. melléklet 4. pontját, és egyrészről a szerelvények zavartalan haladásának és a műszaki harmonizációnak a célkitűzései, másrészről a figyelembe vett forgalom transzeurópai, nemzeti, területi vagy helyi szintje közötti egyensúlyt.

Az ÁME-k első csoportjának kidolgozása után a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint elfogadják az új ÁME-k kialakítására vagy a meglévő ÁME-k felülvizsgálatára vonatkozó prioritások azonosítását.

Egy tagállamnak nem kell alkalmaznia ezt a bekezdést a vonatkozó ÁME-k csoportjának közzétételekor a megvalósítás előrehaladott szakaszában járó vagy folyamatban lévő teljesítésű szerződés alá tartozó projektek esetében.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a)

"hagyományos transzeurópai vasúti rendszer" : a hagyományos vasúti szállítás vagy kombinált vasúti szállítás céljára épített vagy korszerűsített transzeurópai szállítási hálózatnak az I. mellékletben ismertetett struktúrája, amely vasútvonalakból és helyhez kötött berendezésekből, illetve az adott infrastruktúrán való közlekedésre tervezett járművekből áll;

b)

"kölcsönös átjárhatóság" : a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer olyan képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a vonalakon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azokon a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételeken nyugszik, amelyeknek meg kell felelni az alapvető követelmények teljesítése érdekében;

c)

"alrendszerek" : a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer megosztásának eredménye, amint azt a II. melléklet tartalmazza. Ezek az alrendszerek, amelyekre vonatkozóan alapvető követelményeket kell megállapítani, strukturáltak és funkcionálisak;

d)

"kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek" : a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A "rendszerelem" fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal;

e)

"alapvető követelmények" : a III. mellékletben felsorolt valamennyi feltételt magukban foglalják, amelyeknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, az alrendszerek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, köztük a kapcsolódási pontok is kötelesek megfelelni;

f)

"európai előírás" : közös műszaki előírás, európai műszaki engedély vagy európai szabványt átültető nemzeti szabvány, a 93/38/EGK irányelv 1. cikkének (8)-(12) bekezdése értelmében;

g)

"átjárhatósági műszaki előírások", : a továbbiakban ÁME-k: az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó előírások, az alapvető követelményeknek való megfelelés és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása céljából;

i)

"bejelentett szervezetek" : azok a szervezetek, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapításáért és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért felelnek;

j)

"alapvető paraméterek" : jelentik mindazokat a szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételeket, amelyek elengedhetetlenül fontosak az átjárhatósági képesség szempontjából, és amelyek a 21. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelő döntést igényelnek, mielőtt a közös képviseleti testület elkészítené az ÁME-k bármely tervezetét;

k)

"különleges eset" : a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer bármely része, amely földrajzi, topográfiai okokból, illetve a városi környezet vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kben akár időlegesen, akár véglegesen különös rendelkezéseket követel meg. Ide tartozhatnak különösen a Közösség többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, a rakszelvény, a nyomtáv vagy a vágánytengely-távolság, a szigorúan helyi, regionális vagy történelmi célú használatra szánt járművek, illetve harmadik országokból származó vagy azokba szánt járművek, amennyiben nem lép át két tagállam közötti határt;

l)

"korszerűsítés" : egy alrendszeren vagy az alrendszer egy részén végrehajtott nagyobb átalakítási munkálatok, amelyek javítják az alrendszer átfogó teljesítményét;

m)

"felújítás" : egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló nagyobb munkák, amelyek az alrendszer átfogó teljesítményét nem változtatják meg;

n)

"meglévő vasúti rendszer" : a meglévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló struktúra, illetve az infrastruktúrán közlekedő különböző kategóriájú és származású járművek;

o)

"karbantartás keretében történő pótlás" : alkatrészek azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

p)

"üzembe helyezés" : mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert a tervezett üzemállapotba helyezik.

3. cikk

(1) Ez az irányelv az egyes alrendszerekre jellemző kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, a kapcsolódási pontokra és az eljárásokra, valamint a hagyományos transzeurópai vasutak kölcsönös átjárhatósági képességének megvalósításához szükséges általános összeegyeztethetőségi feltételekre irányuló rendelkezésekre vonatkozik.

(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit más vonatkozó közösségi rendelkezés sérelme nélkül kell alkalmazni. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, köztük a kapcsolódási pontok esetében azonban az irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés érdekében szükségessé válhat az e célból kidolgozott egyedi európai előírások használata.

4. cikk

(1) A hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) A 93/38/EGK irányelv 18. cikkének (4) bekezdésében említett további műszaki előírásoknak, amelyek az európai előírások vagy más, a Közösségen belül érvényes szabványok kiegészítéséhez szükségesek, meg kell felelniük az alapvető követelményeknek.

II. FEJEZET

Az átjárhatósági műszaki előírások

5. cikk

(1) Az alrendszerek mindegyikére egy ÁME vonatkozik. Szükség esetén egy alrendszerre több ÁME is vonatkozhat, illetve egy ÁME vonatkozhat több alrendszerre. Az ÁME fejlesztésére és/vagy felülvizsgálatára vonatkozó határozat és az ÁME műszaki és területi hatályának megválasztása a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően megbízást követel meg.

(2) Az alrendszereknek meg kell felelniük az ÁME-knek, amely megfelelőségnek fenn kell állnia az egyes alrendszerek használatának teljes időtartama alatt.

(3) Az 1. cikkben említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértékben minden ÁME:

a) feltünteti a hatályát (az I. mellékletben említett hálózatrész vagy járművek; a II. mellékletben említett alrendszer vagy alrendszerrészek);

b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket;

c) kidolgozza az alrendszer és annak kapcsolódási pontjai által más alrendszerekkel szemben teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások váltakozhatnak az alrendszer felhasználása szerint, például vonal-, csomópont- és/vagy jármű-kategóriák szerint, az I. melléklet alapján;

d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez;

e) megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésére, vagy másrészről az alrendszerek "EK";-hitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezek az eljárások a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokon alapulnak;

f) feltüntetik az ÁME-k végrehajtásának stratégiáját. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket el kell végezni a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés alapelvárásnak számít;

g) feltüntetik az érintett személyzetre vonatkozó szakmai minősítési feltételeket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyek a fenti alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k végrehajtásához szükségesek.

(4) Az egyes ÁME-ket a meglévő alrendszer vizsgálata alapján kell kidolgozni, és valamennyi ÁME feltüntet egy célzott alrendszert, amely reális időtartamon belül fokozatosan elérhető. Ennek megfelelően az ÁME-k fokozatos elfogadása és az azoknak való megfelelés biztosítása elősegíti a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának fokozatos megvalósítását.

(5) Az ÁME-k megfelelő módon megőrzik minden egyes tagállam meglévő vasúti rendszerének kompatibilitását. E célból az ÁME-k valamennyi csoportjánál rendelkezni lehet különleges esetekről, az infrastruktúrával és a járművekkel kapcsolatban egyaránt; és különös figyelmet kell fordítani az rakszelvényre, a nyomtávra vagy a vágánytengely-távolságra, illetve a Közösségen kívülről érkező vagy oda tartó kocsikra. Valamennyi különleges esetben az ÁME-k meghatározzák a (3) bekezdés c)-g) pontjában említett ÁME-k elemeinek végrehajtási szabályait.

(6) Az ÁME-k nem akadályozhatják a tagállamokat az ÁME-k által nem érintett, a járművek mozgatására szolgáló infrastruktúra használatára vonatkozó döntések meghozatalában.

(7) Az ÁME-k kifejezetten, egyértelműen azonosítható módon hivatkozhatnak az európai szabványokra vagy előírásokra, ha ez szigorúan szükséges ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósításához. Ilyen esetben ezeket az európai szabványokat vagy előírásokat (vagy azok vonatkozó részeit) az érintett ÁME mellékletének kell tekinteni, és azok az ÁME alkalmazásának pillanatától kötelezővé válnak. Európai szabványok vagy előírások hiányában és azok elkészítéséig hivatkozni lehet más egyértelműen azonosított normatív dokumentumokra; ilyen esetben ez olyan dokumentumokat jelent, amelyek könnyen hozzáférhetők és nyilvánosak.

6. cikk

(1) Az ÁME-tervezeteket és az ÁME-k későbbi módosításait a Bizottságtól a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kapott megbízás szerint kell elkészíteni. Ezeket az ügynökség felelőssége alatt kell kidolgozni az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/881/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) (ügynökségi rendelet) 3. és 12. cikkének megfelelően és az azokban a cikkekben említett munkacsoportokkal együttműködve.

Az ÁME-k elfogadása és felülvizsgálata a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően történik. Az ÁME-ket a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) Az ügynökség felelős az ÁME-k felülvizsgálatáért és korszerűsítéséért, valamint a technológiai fejlődés és a társadalmi igények figyelembevételét szolgáló ajánlások megtételéért a 21. cikkben említett bizottság felé.

(3) Az ÁME-tervezetek kidolgozása két szakaszban történik.

Az ügynökség először azonosítja az ÁME-k alapvető paramétereit, illetve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat, valamint az esetlegesen szükséges összes különös esetet. A paraméterek és a kapcsolódási pontok mindegyikére a legéletképesebb alternatív megoldásokat kell javasolni, műszaki és gazdasági indoklással kísérve. A határozatot a 21. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően kell meghozni, szükség esetén hivatkozva a különös esetekre.

Az ügynökség ezután ezen alapvető paraméterek alapján kidolgozza az ÁME tervezetét. Megfelelő esetben az ügynökség figyelembe veszi a műszaki haladást, a már elvégzett szabványosítási munkát, a már működő munkacsoportokat és az elismert kutatási munkát. Az ÁME-tervezethez csatolni kell az ÁME végrehajtásának becsült költségére és várható hasznára vonatkozó átfogó értékelést; az értékelésben fel kell tüntetni az érintett üzemeltetőkre és gazdasági szereplőkre várhatóan gyakorolt hatást.

(4) Az egyes ÁME-k (ideértve az alapvető paramétereket is) kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során tekintettel kell lenni az összes számításba vett műszaki megoldás és a köztük levő kapcsolódási pontok becsült költségére és hasznára, hogy a legéletképesebb megoldásokat állapítsák meg és hajtsák végre. A tagállamok ebben az értékelési folyamatban a szükséges adatok biztosítása révén vesznek részt.

(5) A 21. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az ÁME-k előkészítési munkálatairól. E munkák során a bizottság bármilyen megbízást vagy hasznos ajánlást kidolgozhat az ÁME-k kialakítására és költség-haszon elemzésére vonatkozóan. A bizottság egy tagállam kérésére előírhatja különösen az alternatív megoldások vizsgálatát és az alternatív megoldás költségeinek és hasznainak bemutatását az ÁME-tervezethez csatolt jelentésben.

(6) Egy ÁME elfogadásakor az ÁME hatálybalépésének időpontját a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell megállapítani. Amennyiben különböző alrendszereket műszaki összeegyeztethetőségi okok miatt egyidejűleg kell üzembe helyezni, a vonatkozó ÁME-k hatálybalépésének ugyanarra a napra kell esnie.

(7) Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a felhasználók véleményét azon jellemzők tekintetében, amelyek közvetlen hatással vannak az alrendszerek használatának feltételeire. Ennek érdekében az ügynökség az ÁME-k kidolgozási és felülvizsgálati szakaszaiban konzultál a felhasználókat képviselő szövetségekkel és szervezetekkel. Az ÁME-tervezethez csatolják a konzultációk eredményeiről készített beszámolót.

A konzultáció céljából felkeresendő szövetségek és szervek felsorolását a 21. cikkben említett bizottság az első ÁME felülvizsgálatára vonatkozó megbízás elfogadása előtt véglegesíti, és az egy tagállam vagy a Bizottság kérésére felülvizsgálható és frissíthető.

(8) Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a szociális partnerek véleményét az 5. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett feltételekre vonatkozóan.

Ennek érdekében a szociális partnerekkel még azt megelőzően konzultálni kell, hogy az adott ÁME-t benyújtanák elfogadásra vagy felülvizsgálatra a 21. cikkben említett bizottsághoz.

A szociális partnerekkel a 98/500/EK bizottsági határozatnak ( 11 ) megfelelően létrehozott ágazati párbeszédbizottság keretében kell konzultálni. A szociális partnerek három hónapon belül véleményt nyilvánítanak.

7. cikk

A tagállamoknak a következő esetekben és a következő körülmények fennállása esetén nem kell alkalmaznia egy vagy több ÁME-t, köztük a járművekre vonatkozókat:

a) olyan javasolt új vonalak építése, meglévő vonalak felújítása vagy korszerűsítése, illetve az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely elem esetében, amelynek megvalósítása előrehaladott állapotban van, vagy a rá vonatkozó szerződés teljesítése már megkezdődött, amikor ezeket az ÁME-ket közzéteszik;

b) meglévő vonalak felújítására vagy korszerűsítésére vonatkozó projektek esetén, amennyiben a rakszelvény, nyomtáv, vágánytengely-távolság vagy villamos feszültség ÁME-kben szereplő értéke nem egyezik meg a meglévő vonalak e jellemzőivel;

c) javasolt új vonal vagy meglévő vonal tervezett felújítása vagy korszerűsítése esetén egy tagállam olyan területén, amelyet tenger választ vagy szigetel el a Közösség többi részének vasúthálózatától;

d) meglévő vonal bármely tervezett felújítása, meghosszabbítása vagy korszerűsítése esetén, amennyiben az ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét és/vagy a vasúti rendszer összeegyeztethetőségét a tagállamon belül;

e) amennyiben baleset vagy természeti csapás után a hálózat gyors helyreállításának körülményei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását;

f) a Közösség fő vasúthálózatának nyomtávától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó kocsik esetében.

Az érintett tagállam valamennyi esetben előzetesen értesít a Bizottságot eltérési szándékáról, csatolva hozzá egy dokumentációt, amelyben ismerteti azokat az ÁME-ket vagy az ÁME-k olyan részeit, amelyeket nem kíván alkalmazni, illetve azokat a vonatkozó előírásokat is, amelyeket alkalmazni kíván. A 21. cikkben említett bizottság köteles megvizsgálni a tagállam által tervezett intézkedéseket. A b), d) és f) pontban említett esetekben a Bizottság hoz határozatot a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően. Szükség esetén ajánlást kell kidolgozni az alkalmazandó előírásokról. A b) esetben azonban a Bizottság határozata nem érinti a rakszelvényt és a nyomtávot.

III. FEJEZET

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

8. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket:

a) csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha lehetővé teszik a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítását, ugyanakkor megfelelnek az alapvető követelményeknek;

b) a szándékolt felhasználási területükön alkalmazzák, és üzembe helyezésük, karbantartásuk megfelelő.

Ezek a rendelkezések nem akadályozhatják a rendszerelemek más alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.

9. cikk

Saját területükön és erre az irányelvre való hivatkozással a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalát a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben történő felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket a IV. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás részeként már elvégeztek.

10. cikk

(1) A tagállamok ezen irányelv alapvető követelményeinek megfelelőnek tekintik azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, amelyek rendelkeznek a megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot igazoló EK-nyilatkozattal.

(2) Minden kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vonatkozó ÁME-ben meghatározott felhasználásra való megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot értékelő eljárás hatálya alá tartozik, és ahhoz a megfelelő tanúsítványt kell mellékelni.

(3) A tagállamok úgy tekintik, hogy egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ban megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.

(6) Amennyiben az ÁME elfogadásakor még nem áll rendelkezésre európai előírás, és az előírásnak való megfelelés az átjárhatóság biztosításának alapvető előfeltételét képezi, az ÁME hivatkozhat az európai előírás tervezetének rendelkezésre álló legkidolgozottabb változatára, amelyet be kell tartani, vagy amely tartalmazza az adott tervezet egészét vagy egy részét.

11. cikk

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek az irányelvnek a céljaira közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalmi szolgáltatásokról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak az érintett előírások részleges vagy teljes visszavonásáról az azokat tartalmazó kiadványokból, illetve módosíthatják azokat.

12. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot igazoló EK-nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a rendeltetés szerinti használat esetén valószínűsíthetően nem felel meg az alapvető követelményeknek, köteles megtenni minden szükséges lépést a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a megtett intézkedésekről és döntésük indokairól, megjelölve, hogy a meg nem felelés oka:

a) az alapvető követelmények be nem tartása;

b) az európai előírások nem megfelelő használata olyan esetben, amikor ilyen előírás alkalmazására támaszkodnak;

c) az európai előírások elégtelen volta.

(2) A Bizottság a lehető leggyorsabban köteles egyeztetni az érintett felekkel. Amennyiben az egyeztetés nyomán a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés indokolt, arról haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot és a többi tagállamot. Amennyiben az egyeztetés nyomán a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem indokolt, arról haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot és a gyártót, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntést az európai előírásokban fennálló hiányosság indokolja, a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(3) Amennyiben egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem felel meg, az illetékes tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket a nyilatkozat kiállítója ellen, és tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok értesüljenek az eljárás folyamatáról és eredményeiről.

13. cikk

(1) Egy adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatához a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alkalmazni a vonatkozó ÁME-k által előírt rendelkezéseket.

(2) Egy adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítását az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.

(3) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre a Bizottság más szempontokat érintő egyéb irányelvei is vonatkoznak, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek az említett egyéb irányelvek előírásainak is.

(4) Amennyiben sem a gyártó, sem a Közösségben letelepedett képviselője nem teljesítette az (1), (2) és (3) bekezdésből következő kötelezettségeit, úgy azok a kötelezettségek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket forgalomba hozó személyre hárulnak. Ezen irányelv szempontjából ugyanezen kötelezettségek érvényesek mindazokra, akik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy azok különböző származású részeit összeszerelik, vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket gyártanak saját használatra.

(5) A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) Minden olyan esetben, amikor egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem megfelelően dolgozták ki, a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a megfelelőség állapotába hozni, és megszüntetni a jogsértést a tagállam által előírt feltételek szerint;

b) amennyiben a megfelelőség hiánya tartósan fennáll, a tagállam köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatalát, vagy biztosítsa annak visszavonását a piacról a 12. cikkben megfogalmazott eljárások szerint.

IV. FEJEZET

Alrendszerek

14. cikk

(1) A tagállamok engedélyezik a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek forgalomba helyezését.

Ebből a célból a tagállamok kötelesek megtenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy ezek az alrendszerek csak akkor kerülhessenek forgalomba, ha tervezésük, kivitelezésük és üzembe helyezésük olyan módon történik, amely biztosítja a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelést a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerbe való integrálás során. Különösen fontos az alrendszerek azzal a rendszerrel való összeegyeztethetőségének ellenőrzése, amelybe integrálásra kerülnek.

(2) A forgalomba helyezéskor és azt követően rendszeres időközönként minden tagállam ellenőrzi, hogy az alrendszereket a rájuk vonatkozó alapvető követelményekkel összhangban üzemeltetik és tartják karban.

Ennek érdekében a vonatkozó strukturális és funkcionális ÁME-kben megállapított értékelési és hitelesítési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) Felújítás vagy korszerűsítés esetén a pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság megküldi a beruházást ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak. A tagállam megvizsgálja a dokumentációt, és az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével eldönti, hogy a munkálatok nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását az ennek az irányelvnek az értelmében történő üzembe helyezéshez.

Az új üzembe helyezési engedély minden olyan esetben szükséges, amikor a tervezett munkálatok hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. A tagállam döntéséről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni, és be kell jegyezni a nemzeti járműnyilvántartásba, amely megfelel a következő kritériumoknak:

a) a nyilvántartás megfelel az (5) bekezdésben meghatározott közös előírásoknak;

b) a nyilvántartást a vasúttársaságoktól független testület vezeti és tartja naprakészen;

c) a nyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) (vasútbiztonsági irányelv) 16. és 21. cikkében kijelölt biztonsági hatóságok és vizsgálati testületek számára; ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni - minden jogos kérés esetében - a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 30. cikkében kijelölt szabályozó testületek, az ügynökség, a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők részére.

Az először egy harmadik országban üzembe helyezett járművek esetében a tagállamok elfogadhatják azokat a járműveket, amelyeket egyértelműen azonosítottak egy eltérő kódrendszer szerint. Azt követően azonban, hogy egy tagállam engedélyezte az ilyen járművek üzembe helyezését a területén, lehetővé kell tennie az alábbi 5. cikk c), d) és e) pontjában felsorolt vonatkozó adatok lehívását a nyilvántartásból.

(5) A nyilvántartásra vonatkozó közös előírásokat a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, az ügynökség által elkészített előírás-tervezetek alapján kell elfogadni. Ezeknek az előírás-tervezeteknek tartalmazniuk kell a következőket: tartalom, adatformátum, funkcionális és műszaki felépítés, üzemmód, adatbeviteli szabályok és betekintés. A nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozások az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó testületre;

b) hivatkozás a 24. cikkben említett járműnyilvántartásra;

c) a jármű tulajdonosának vagy bérlőjének azonosítása;

d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozás;

e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó kulcsfontossági biztonsági adatok.

15. cikk

A 19. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok területükön ezen irányelvre való hivatkozással nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszerek létrehozását, forgalomba helyezését és üzemeltetését, amennyiben azok megfelelnek az alapvető követelményeknek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket már elvégeztek az EK-hitelesítési nyilatkozati eljárás részeként, amely eljárás elemeit az V. melléklet rögzíti.

16. cikk

(1) A tagállamok a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer azon strukturális alrendszereit tekintik kölcsönösen átjárhatónak és a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyek rendelkeznek az EK-hitelesítési nyilatkozattal.

(2) A hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának hitelesítését az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kre való hivatkozással kell megállapítani.

(3) Az ÁME-k hiányában, és azokban az esetekben, amikor a 7. cikk szerint eltérésről adtak értesítést, a tagállamok minden egyes alrendszerre nézve elküldik a többi tagállam és a Bizottság részére az alapvető követelmények végrehajtására alkalmazott műszaki szabályok listáját. Erről értesítést küldenek legkésőbb 2005. április 30-ig, és azt követően minden egyes alkalommal, amikor a műszaki szabályok listája változik. A tagállamok ugyanekkor kijelölik az e műszaki szabályok tekintetében a 18. cikkben említett hitelesítési eljárás végrehajtásáért felelős testületeket.

17. cikk

Amennyiben úgy tűnik, hogy az ÁME-k nem elégítik ki teljes mértékben az alapvető követelményeket, úgy a tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére a 21. cikkben említett bizottsággal lehet konzultálni.

Ilyen esetben az ÁME-ket a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően felül kell vizsgálni. Ha az alapvető követelményeknek megfelelő bizonyos műszaki szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, azokat az ÁME-hez csatolt mellékletben egyértelműen azonosítani kell. Ezekre a szempontokra a 16. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

18. cikk

(1) Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása céljából az ajánlatkérő vagy annak meghatalmazottja felkéri az általa erre a célra kiválasztott bejelentett szervezetet, hogy alkalmazza a VI. mellékletben ismertetett EK-hitelesítési eljárást.

(2) A valamely alrendszer EK-hitelesítését végző bejelentett szervezet feladata a tervezési szakasznál kezdődik és lefedi a teljes gyártási időszakot, egészen az alrendszer forgalomba helyezése előtti átvételig. Ezenkívül lefedi a kérdéses alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjait, amelybe az beépítésre kerül, a vonatkozó ÁME-ben és a 24. cikkben előírt nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatok szerint.

(3) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. Ebben a műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak és - az esettől függően - a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét igazoló valamennyi dokumentumnak. Emellett tartalmaznia kell a használati feltételekre és korlátozásokra vonatkozó valamennyi részt, valamint a szervizelésre, folyamatos vagy rutinellenőrzésekre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat.

19. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a műszaki dokumentációval kiegészített EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartozó strukturális alrendszer nem felel meg teljes mértékben ennek az irányelvnek, és különösen nem felel meg az alapvető követelményeknek, kérheti további ellenőrzések elvégzését.

(2) A kiegészítő ellenőrzést kérő tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a kért kiegészítő ellenőrzésekről és feltünteti annak indoklásait. A Bizottság haladéktalanul kezdeményezi a 21. cikk (2) bekezdésében előírt eljárást.

V. FEJEZET

Bejelentett szervezetek

20. cikk

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a 13. cikkben említett, a megfelelőség- vagy az alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárás elvégzéséért, valamint a 18. cikkben említett hitelesítési eljárásért felelős testületekről, jelezve az egyes testületek hatáskörét és a Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számokat. A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a testületek listáját, azonosítási számaikat és hatáskörüket, illetve a listát naprakészen tartja.

(2) A tagállamok a VII. mellékletben előírt feltételeket alkalmazzák a bejelentendő testületek értékelésére. Az európai szabványok szerinti értékelési feltételeket kielégítő testületek az említett feltételeknek megfelelőnek minősülnek.

(3) A tagállam visszavonja a jóváhagyást attól a testülettől, amely a VII. mellékletben említett feltételeknek már nem felel meg. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam által bejelentett testület nem felel meg a vonatkozó feltételeknek, az ügyet a 21. cikkben előírt bizottság elé terjeszti, amely három hónapon belül véleményt ad. A bizottság véleményére tekintettel a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot azokról a változtatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bejelentett szervezet megtarthassa a ráruházott jogállását.

(5) A Bizottság létrehozza a bejelentett testületek koordinációs csoportját (a továbbiakban a koordinációs csoport), amely minden, a 13. cikkben említett felhasználásra vonatkozó megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelési eljárásokkal és a 18. cikkben említett hitelesítési eljárással kapcsolatos, illetve az adott ÁME-k alkalmazására vonatkozik ügyet megvitat. A tagállamok "képviselői a koordinációs csoport munkájában megfigyelőként vehetnek részt."

A Bizottság és a megfigyelők a koordinációs csoport keretében végzett munkáról tájékoztatják a 21. cikkben említett bizottságot. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz a problémák megoldásához szükséges intézkedésekre.

Szükség esetén a bejelentett testületek koordinációját a 21. cikkel összhangban kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

Bizottság és munkaprogram

21. cikk

(1) A 96/48/EK irányelv 21. cikke értelmében létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) a Bizottság munkáját segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozásnál az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel az említett határozat 8. cikkének előírásaira.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt határidőt három hónapban kell megállapítani.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(4) Amennyiben az szükségesnek bizonyul, a bizottság munkacsoportokat hozhat létre, hogy segítsék feladatainak elvégzésében, különös tekintettel a bejelentett testületek koordinálására.

21a. cikk

A Bizottság bármilyen, ennek az irányelvnek a végrehajtásával kapcsolatos ügyet a bizottság elé terjeszthet. Szükség esetén a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően végrehajtási ajánlást fogad el.

21b. cikk

A II-VI. melléklet a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban módosítható.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a hatálybalépése után a bizottság megvitathat bármilyen, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságára vonatkozó kérdést, beleértve a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer és a harmadik országok vasúti rendszerei közötti átjárhatósággal kapcsolatos kérdéseket.

23. cikk

(1) Az ÁME-k elfogadásának elsőbbségi sorrendje a következő, a 6. cikk (1) bekezdésében előírt megbízások elfogadási sorrendjének sérelme nélkül:

a) az ÁME-k első csoportja a következőket foglalja magában: az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer; telematikai alkalmazások az árufuvarozáshoz; forgalomüzemeltetés és -irányítás (ideértve a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó személyzeti képesítéseket a II. és III. mellékletben meghatározott kritériumok tiszteletben tartásával); teherkocsik; a járművek és infrastruktúra által okozott zajkibocsátás. A járművek tekintetében a nemzetközi használatra szánt járműveket kell először kifejleszteni;

b) az alábbi szempontokat is meg kell tárgyalni a Bizottság és az ügynökség rendelkezésére álló erőforrások tükrében: telematikus alkalmazások a személyszállításhoz, karbantartás, különös tekintettel a biztonságra, személykocsik, vontatójárművek és motorvonatok, infrastruktúra, energia és légszennyezés. A járművek tekintetében a nemzetközi használatra szánt járműveket kell először kifejleszteni;

c) a Bizottság, egy tagállam vagy az ügynökség kérésére a bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban dönthet úgy, hogy ÁME-tervezetet készít egy további tárgyban, amennyiben az a II. mellékletben említett alrendszerek egyikét érinti.

(2) A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban munkaprogramot készít az (1) bekezdésben említett elsőbbségi sorrend és az ezen irányelv által ráruházott egyéb feladatok figyelembevételével.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett első munkaprogramban említett ÁME-ket legkésőbb 2004. április 20-ig el kell készíteni.

(3) A munkaprogram a következő szakaszokból áll:

a) az ügynökség által létrehozott tervezet alapján a hagyományos vasúti rendszer reprezentatív felépítésének kidolgozása, az alrendszerek jegyzéke alapján (II. melléklet), az ÁME-k közötti következetesség biztosítása érdekében. Ennek a felépítésnek tartalmaznia kell különösen a rendszer különböző elemeit és azok kapcsolódási pontjait, és hivatkozási keretként kell szolgálnia az egyes ÁME-k felhasználási területeinek meghatározásához;

b) az ÁME-k kidolgozásához mintastruktúra elfogadása;

c) költség-haszon elemzési módszer elfogadása az ÁME-kben előirányzott megoldásokhoz;

d) az ÁME-k elkészítéséhez szükséges megbízások elfogadása;

e) az egyes ÁME-k alapvető paramétereinek elfogadása;

f) a tervezetszabványosítási programok jóváhagyása;

g) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) hatálybalépésének napja és az ÁME-k közzétételének - ideértve a 25. cikkben említett hivatkozási rendszer elfogadásának - napja közötti átmeneti időszak kezelése.

VII. FEJEZET

Infrastruktúra- és járműnyilvántartás

24. cikk

(1) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy kiadják és évente frissítsék az infrastruktúrát és a járműveket rögzítő nyilvántartást. Ezeknek a nyilvántartásoknak fel kell tüntetniük az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit (pl. az alapparamétereket) és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. Ebből a célból az egyes ÁME-k pontosan megjelölik, hogy milyen információkat kell tartalmazniuk az infrastruktúráról és a járművekről szóló nyilvántartásoknak.

(2) E nyilvántartások másolatait el kell küldeni az érintett tagállamok és az ügynökség részére, és azokba betekintést kell engedni az érdekelt feleknek, beleértve legalább az ágazat szakmai szereplőit.

VIII. FEJEZET

Átmeneti intézkedések

25. cikk

(1) Az ügynökség a 881/2004/EK rendelet 3. és 12. cikkének megfelelően, a tagállamok által a 16. cikk (3) bekezdése szerint közölt információk, a szakma műszaki dokumentációi és a vonatkozó nemzetközi megállapodások szövegei alapján létrehozza a vonalak és járművek jelenlegi átjárhatósági fokát biztosító műszaki szabályok hivatkozási rendszerének tervezetét, amelyet az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint ennek az irányelvnek a hatálya alá vonnak. A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint megvizsgálja ezt a tervezetet, és eldönti, hogy az ÁME-k elfogadásáig képezhet-e hivatkozási rendszert.

(2) A fent említett hivatkozási rendszer elfogadása után a tagállamok tájékoztatják a bizottságot, amennyiben szándékukban áll olyan nemzeti rendelkezést elfogadni vagy területükön olyan projektet végrehajtani, amely eltér a hivatkozási rendszertől.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

26. cikk

Ennek az irányelvnek az alapján a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítására, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszerek ellenőrzésére hozott bármely határozat, illetve a 11., 12., 17. és 19. cikk értelmében hozott bármely határozat meghatározza az alapjául szolgáló részletes indokokat. A határozatról az érintett felet a lehető leghamarabb értesíteni kell, egyben tájékoztatni kell az érintett tagállam hatályos jogszabályai szerinti jogorvoslati lehetőségekről és a jogorvoslat gyakorlására rendelkezésre álló határidőről.

27. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. április 20-ig megfeleljenek, kivéve az egyes ÁME-khez kapcsolódó egyedi rendelkezéseket, amelyeket az egyes ÁME-kre vonatkozó külön intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokat hivatalos közzétételük alkalmával ilyen hivatkozásnak kell kísérni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

28. cikk

A Bizottság kétévente, és először 2005. április 20-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatósága terén elért eredményekről. A jelentésnek a 7. cikkben felsorolt esetek elemzését is tartalmaznia kell.

A közös képviseleti testület kidolgoz és rendszeresen frissít egy olyan eszközt, amely a tagállamok vagy a Bizottság kérésére grafikon formájában tudja bemutatni a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának szintjét. Az eszköznek a 24. cikkben előírt nyilvántartásokban található információt kell használnia.

29. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I MELLÉKLET

A HAGYOMÁNYOS TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

1. INFRASTRUKTÚRA

A hagyományos európai vasúti rendszer infrastruktúrája megegyezik a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 15 ) a transzeurópai közlekedési hálózat vonalaira meghatározott infrastruktúrával vagy az említett határozat 21. cikkében előírt felülvizsgálat eredményeként a határozat bármely frissítésében felsorolt infrastruktúrával.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában ez a hálózat a következő kategóriákra bontható:

- személyszállítási célú vonalak;

- vegyes szállításra szánt vonalak (személyszállítás és árufuvarozás);

- kimondottan árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak;

- személyszállítási csomópontok;

- árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat;

- a fent említett elemeket összekötő vonalak.

Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket: a hálózaton történő távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2. JÁRMŰVEK

A járművek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer egészén vagy egy részén valószínűsíthetően közlekedő állományból állnak, amelyhez a következők tartoznak:

- dízel vagy villamos motorvonatok;

- dízel vagy villamos vontatójárművek;

- személykocsik;

- a teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket.

Idetartoznak a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, de ezek nem elsődleges fontosságúak.

A fenti kategóriák mindegyikét a következőképpen kell megbontani:

- nemzetközi használatra szánt járművek;

- belföldi használatra szánt járművek.

3. A HAGYOMÁNYOS TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

Az európai vasúti szolgáltatások minősége többek között az infrastruktúra (a legtágabb értelemben véve, azaz az összes érintett alrendszer helyhez kötött részei) és a járművek (amelybe beleértendők az összes érintett alrendszer fedélzeti elemei) jellemzőinek nagyfokú összeegyeztethetőségétől függ. A teljesítményszintek, a biztonság, a szolgáltatás minősége és költségei ettől az összeegyeztethetőségtől függnek.

4. A HATÁLY KITERJESZTÉSE

1. A vonalak és járművek alkategóriái

Az átjárhatóság költséghatékony megvalósítása érdekében az ebben a mellékletben említett összes vonal- és járműkategória szükség esetén további alkategóriákra bontható. Szükség esetén az 5. cikk (3) bekezdésében említett funkcionális és műszaki előírások az alkategóriák szerint változhatnak.

2. Költségek behatárolása

A javasolt intézkedések költség-haszon elemzése többek között a következőket veszi figyelembe:

- a javasolt intézkedés költsége,

- az állóeszköz-beruházási költségek és díjak csökkentése a nagyságrendi megtakarítások és a járművek jobb kihasználása révén,

- a beruházási és karbantartási/üzemeltetési költségek csökkentése a gyártó és karbantartó vállalatok közötti fokozódó versenyből eredően,

- környezetvédelmi előnyök, a vasúti rendszerek műszaki fejlesztésének köszönhetően,

- az üzemeltetési biztonság növelése.

Emellett az értékelésnek jeleznie kell az összes érintett üzemeltetőre és gazdasági szereplőre várhatóan gyakorolt hatást.

II. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

1. ALRENDSZEREK LISTÁJA

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó rendszert a következő két alrendszerre lehet bontani:

a) strukturális területek:

- infrastruktúra,

- energia,

- ellenőrző-irányító és jelzőrendszer,

- forgalmi szolgálat és forgalomirányítás,

- járművek;

b) üzemeltetési területek:

- karbantartás,

- telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz.

2. AZ ALRENDSZEREK ISMERTETÉSE

A vonatkozó ÁME tervezetének kidolgozása során a közös képviseleti testület javaslatot tesz az átjárhatósággal kapcsolatos rendszerelemek és szempontok listájára minden egyes alrendszer vagy alrendszerrész tekintetében.

Az átjárhatósághoz kapcsolódó szempontok és rendszerelemek kiválasztásának, illetve az ÁME-kbe történő bevonásuk sorrendjének érintése nélkül az alrendszerek különösen a következőket foglalják magukban:

2.1. Infrastruktúra

Pálya, váltók, felépítmények (hidak, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.

2.2. Energia

A villamosítási rendszer, a felsővezetékek és az áramszedők.

2.3. Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi berendezés.

2.4. Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás

A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a vonatvezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén.

A határátlépéssel járó szolgáltatások végzéséhez szükséges szakképesítés.

2.5. Telematikai alkalmazások

Az I. melléklettel összhangban ez az alrendszer két elemből áll:

a) személyszállítási alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése;

b) árufuvarozási alkalmazások, egyebek között információs rendszerek (fuvarok és szerelvények valós idejű ellenőrzése), kocsirendezési és elosztási rendszerek, foglalási, fizetési és számlázási rendszerek, más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérőokmányok készítése.

2.6. Járművek

Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, vontató és energiaátalakító egységek, fékmű, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.7. Karbantartás

A vasúti rendszer átjárhatóságát biztosító és a szükséges teljesítményt garantáló kötelező javításokat és megelőző karbantartásokat lehetővé tevő eljárások, a kapcsolódó berendezések, karbantartási logisztikai központok és tartalékok.

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Biztonság

1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.

1.1.2. A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést.

1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.

1.1.4. A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.

1.1.5. A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.

1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

1.3. Egészségvédelem

1.3.1. Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

1.3.2. Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában a Közösség érvényben levő rendelkezéseivel összhangban kell felmérni és figyelembe venni.

1.4.2. A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3. A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen interferálnának.

1.4.4. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer működtetésénél tiszteletben kell tartani a zajártalomra vonatkozó hatályos rendelkezéseket.

1.4.5. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem okozhat megengedhetetlen mértékű talajrezgést a pálya közelében elhelyezkedő területeken.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

2. AZ EGYES ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

Megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a létesítményekhez való hozzáférést vagy a jogosulatlan behatolást.

Intézkedéseket kell tenni a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.

A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot kockáztató veszélyforrások legkisebbre való csökkentése mellett kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevételére.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

A villamos vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek:

- biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

- a villamosenergia-ellátási rendszereknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

2.3. Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

2.3.1. Biztonság

Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód idején is biztosítaniuk kell a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

Az összeegyeztethetőség ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és járművet ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.

A vonatok vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.

2.4. Járművek

2.4.1. Biztonság

A járművek, illetve a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.

A villamos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek biztonságát és működését.

A fékezési technikáknak és a kifejtett nyomásnak összeegyeztethetőnek kell lenniük a pálya, az építmények és a jelzőrendszerek konstrukciójával.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő elemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.

Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a mozdonyvezetőt és a kísérőszemélyzetet.

A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.

Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

A vonatok fedélzetén kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.

A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet és a forgalomirányítás tájékoztathassa az utasokat.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel.

Villamos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.

A járművek jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket.

2.4.4. Ellenőrzések

A szerelvényeket regisztráló készülékkel kell felszerelni. A készülék által gyűjtött adatokat és az információ feldolgozását harmonizálni kell.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség és biztonság

A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezet szempontjából engedélyezett szennyezési szintet.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hagyományos járművek karbantartási berendezéseinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.

2.6. Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás

2.6.1. Biztonság

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenység, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képzettsége, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

2.7. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség

A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

- az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

- az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek használati, kezelési, aktualizálási és karbantartási módjának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.

2.7.3. Egészség

Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.

2.7.4. Biztonság

Garantálni kell az adatok megfelelő integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.

IV. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGE ÉS ALKALMAZHATÓSÁGA

1. A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

Az EK-nyilatkozat a 3. cikkben említettek szerint a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozik. Ezek a kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemek lehetnek:

1.1. Többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is.

1.2. Különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük.

1.3. Sajátos rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak.

2. HATÁLY

Az EK-nyilatkozat hatálya kiterjed:

- vagy az átjárhatósági rendszerelemek a bejelentett szervezet(ek) által a vonatkozó műszaki előíráshoz képest önmagában vizsgált belső megfelelőségére,

- vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vasúti környezetben való alkalmazhatóságának felmérésére/megítélésére a bejelentett szervezet(ek) által, különösen olyan esetekben, amikor a kapcsolódási pontok is érintettek, összevetve a műszaki előírásokkal, különösen a funkcionális jellegűekkel.

A bejelentett szervezetek által a tervezési és a gyártási szakaszokban végzett felmérési eljárások a 93/465/EGK határozatban előírt modulokra épülnek, összhangban az ÁME-kben említett feltételekkel.

3. AZ EK-NYILATKOZAT TARTALMA

Az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint az utasításokat, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások a vonatkozó irányelvre,

- a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és teljes cím, illetve a meghatalmazott képviselő megjelölése esetén a gyártó vagy kivitelező cégneve is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség vagy alkalmazhatóság megállapítása érdekében követett eljárás leírása (13. cikk),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség vagy alkalmazhatóság tekintetében folytatott eljárásban részt vevő bejelentett szervezet vagy szervezetek neve és címe, a vizsgálati tanúsítvány keltezése, illetve, esettől függően, az igazolás érvényesség ideje és feltételei,

- adott esetben hivatkozás az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a gyártónak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

V. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- irányelvre történő hivatkozások,

- a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és teljes cím, illetve a meghatalmazott képviselő megjelölése esetén a gyártó vagy kivitelező cégneve is),

- az alrendszer rövid leírása,

- a 18. cikkben említett EK-hitelesítést végző bejelentett szervezet neve és címe,

- hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra,

- minden vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelynek az alrendszer köteles megfelelni, és különösen, adott esetben, valamennyi üzemeltetési korlátozás és feltétel,

- ha időszakos érvényű: az EK-nyilatkozat érvényességének ideje,

- az aláíró személyazonossága.

VI. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA

1. BEVEZETŐ

Az EK-hitelesítés az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer:

- megfelel az irányelvben foglaltaknak,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendelkezéseknek és üzembe helyezhető.

2. SZAKASZOK

A rendszeren a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

- általános tervezés,

- előállítás: az alrendszer megépítése, ezen belül például az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,

- az alrendszer végső ellenőrzése.

A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és a előállítási fázis során a fővállalkozó (vagy a gyártó) vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be első lépésben.

Ebben az esetben ez(ek) a vizsgálat(ok) közbenső hitelesítési nyilatkozathoz (ISV) vezetnek, amelyet a fővállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet állít ki. A szervezet pedig "EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozatot" állít össze az érintett fázis(ok)ra vonatkozóan.

3. TANÚSÍTVÁNY

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet kiállítja az ajánlatkérő vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője számára a hitelesítési tanúsítványt, majd az ajánlatkérő vagy képviselője kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállam felügyeleti szerve számára, amelyben az alrendszert felszerelik és/vagy működtetik.

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és előállítását.

Adott esetben, a bejelentett szervezet figyelembe veszi a "közbenső hitelesítési nyilatkozatot" (ISV) és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt:

- Ellenőrzi, hogy az alrendszer

- a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási ISV-k által lefedett, amennyiben a bejelentett szervezetet felkérték erre a két fázisra,

- vagy előállításában megfelel a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési ISV-k által lefedett minden szempontnak, amennyiben a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra.

- Hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik és megvizsgálja azokat a tervezési és előállítási elemeket, amelyeket a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és/vagy előállítási ISV-k nem tárgyalnak.

4. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések, stb.,

- más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,

- az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, a 3. cikkben foglalt hivatkozás szerint,

- az EK-megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket az irányelv 13. cikke értelmében el kell látni, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

- adott esetben, a közbenső hitelesítési nyilatkozat(ok) (ISV) és - az ilyen esetben - EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat(ok) kísérik az EK hitelesítési tanúsítványt, beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét,

- az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számítási feljegyzéseket, amelyben igazolja, hogy a projekt megfelel ennek az irányelvnek és megemlíti az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásait; az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen testület által az 5.3. és 5.4. részben meghatározottak szerint elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést a testület feladatával kapcsolatban.

5. FELÜGYELET

5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációból származó kötelezettségeket betartsák.

5.2. A gyártás ellenőrzését végző bejelentett szervezetnek állandó bejutást kell biztosítani az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre és, ha indokolt, akkor az előregyártás és az ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a testület munkája végzéséhez szükségesnek tart megtekinteni. Az ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni vagy elküldetni az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó műszaki dokumentációt és kivitelezési terveket.

5.3. Az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet időszaki felülvizsgálatot köteles végezni. Azok számára, akik a végrehajtásért felelősek, a bejelentett szervezetnek vizsgálati jelentést kell készítenie. Szükség esetén a szervezet igényt tarthat arra is, hogy jelen legyen bizonyos építési szakaszoknál.

5.4. Ezenkívül a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat is tehet a munkaterületen vagy a gyártóüzemekben. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A megvalósításért felelős szervek részére ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést kell készítenie.

6. BENYÚJTÁS

Az alrendszer működőképességének hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet által kiadott hitelesítési tanúsítvány alátámasztására a (4) bekezdésben említett teljes dokumentációt be kell nyújtani az ajánlatkérőnek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet az ajánlatkérő az érintett tagállam felügyeleti szervéhez köteles benyújtani.

A dokumentációból egy példányt az ajánlatkérő köteles megtartani az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más tagállamnak el kell küldeni a dokumentációt.

7. KÖZZÉTÉTEL

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

- a megkapott EK-hitelesítés igénylései

- a kiállított vagy elutasított közbenső hitelesítési nyilatkozatok (ISV-k)

- a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

8. NYELV

Az EK-hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben az ajánlatkérő vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy amely nyelvet az ajánlatkérő elfogad.

VII. MELLÉKLET

MINIMÁLIS FELTÉTELEK, AMELYEKRE A TAGÁLLAMOKNAK TEKINTETTEL KELL LENNIÜK A TESTÜLETEK BEJELENTÉSEKOR

1. A testület, annak igazgatója és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetve vagy közvetlenül a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek tervezésében, gyártásában, kivitelezésében, értékesítésében, karbantartásában vagy használatában. Ez nem zárja ki a gyártó vagy kivitelező és a testület közötti műszaki információcsere lehetőségét.

2. Az ellenőrzésekért felelős testület és személyzet az ellenőrzéseket maximális szakmai feddhetetlenséggel és szakmai hozzáértéssel köteles elvégezni, és el kell utasítania mindennemű olyan nyomást és ösztönzést, különösen a pénzügyi jellegűeket, amelyek befolyásolhatják döntéseiket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen pedig akkor, ha azokkal olyan személyek vagy csoportok próbálkoznak, amelyeket az ellenőrzések eredményei érintenek.

Különösen az ellenőrzésekért felelős testületnek és személyzetének funkcionálisan függetlennek kell lenniük az ezen irányelv keretében az üzembe helyezési engedélyek, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv keretében az engedélyek ( 16 ) és a 2004/49/EK irányelv keretében kiadott biztonsági tanúsítványok kiadására kijelölt hatóságoktól, valamint a balesetek esetén a vizsgálatokért felelős testületektől.

3. A testületnek olyan személyzetet kell alkalmaznia, valamint olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyet az ellenőrzések végrehajtásával összefüggő műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő végrehajtása megkíván; ezen kívül hozzáféréssel kell rendelkeznie a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez.

4. Az ellenőrzésért felelős személyzetnek rendelkeznie kell:

- megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel,

- megfelelő ismerettel az általa végzett ellenőrzésekre vonatkozó követelményekről, valamint elegendő gyakorlattal ezen ellenőrzések terén,

- jogosultsággal az olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett vizsgálatok hivatalos dokumentációját képezik.

5. Biztosítani kell az ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét. Sem a végrehajtott ellenőrzések száma, sem azok eredménye alapján a személyzetet tilos javadalmazásban részesíteni.

6. Amennyiben a nemzeti jog szerint az adott állam nem viseli a felelősséget, vagy ha az ellenőrzéseket nem közvetlenül a tagállam végzi, a testületnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

7. A testület személyzetét a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli mindazon ismeretek tekintetében, amelyekre feladataiknak a jelen irányelvben vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jog bármely rendelkezésében foglaltak szerinti teljesítése során tesznek szert (ez alól kivételt jelentenek annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságai, amelynek területén tevékenységüket végzik).

( 1 ) HL C 89. E, 2000.3.28., 1. o.

( 2 ) HL C 204., 2000.7.18., 13. o.

( 3 ) HL C 317., 2000.11.6., 22. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2000. május 17-i véleménye (HL C 59., 2001.2.23., 106. o.), a Tanács 2000. november 10-i közös álláspontja (HL C 23., 2001.1.24., 15. o.) és az Európai Parlament 2001. február 13-i határozata.

( 5 ) HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

( 6 ) HL L 237., 1991.8.24., 25. o.

( 7 ) A Tanács 1993. június 14-i 93/38/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.). A legutóbb a 98/4/EK irányelvvel (HL L 101., 1998.4.1., 1. o.) módosított irányelv.

( 8 ) A Tanács 1993. július 22-i 93/465/EGK határozata a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról (HL L 220., 1993.8.30., 23. o.).

( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 10 ) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

( 11 ) HL L 225., 1998.8.12., 27. o.

( 12 ) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

( 13 ) HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A legutóbb a 2002/844/EK bizottsági határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított irányelv.

( 14 ) HL L 164., 2004.4.30., 114. o.

( 15 ) HL L 228., 1996.9.9., 1. o. Az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

( 16 ) HL L 143., 1995.6.27., 70. o. A legutóbb a 2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.) módosított irányelv.