Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

BH 2008.8.213 Érvényes a vételi jogot engedő szerződés, ha a fél a szerződés megkötésekor tisztában volt annak biztosítéki jellegével és a vételárat egy alkufolyamat végén egyező akarattal állapították meg [Ptk. 375. §, Pp. 206. §].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21281/2005/32., Szegedi Ítélőtábla Pf.20132/2007/5., Kúria Pfv.21672/2007/11. (*BH 2008.8.213*)

***********

Az I. r. alperes 2003. április 10. és 11. napján megkötött szóbeli kölcsönszerződések alapján két részletben összesen 4 000 000 forint kölcsönt nyújtott a felperesnek.

A 2003. április 10. napján ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel a felperes a kölcsön biztosítékaként a tulajdonát képező d.-i 726 hrsz.-ú, B. u. K. szám alatti ingatlanára

4 550 000 forint vételár meghatározása mellett vételi jogot engedett az I. r. alperesnek.

A felperes a kölcsön egy részéből a fenti ingatlanát terhelő jelzálogjog jogosultjától felvett hitelt visszafizette, és ennek következtében a jelzálogjog törlésre került.

A felperes a 2003. április 11-ei keltezésű, ügyvéd által ellenjegyzett okiratban elismerte, hogy a vételi jogot engedő megállapodás alapján a 4 550 000 forint összegű vételárat az I. r. alperestől átvette.

Az I. r. alperes vételi jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivatal elutasította.

Az I. r. alperes 2003. április 22. napján további 300 000 forint kölcsönt adott a felperesnek. Ezen összeg átvételét a felperes a 2003. április 11-ei okiratra kézírással ráveze­tett nyilatkozattal elismerte, azzal, hogy 2003. május 11. napjáig a fennmaradó összeget, összesen 5 000 000 forintot visszafizet az I. r. alperesnek.

A felperes a vállalt határidőig a kölcsönt nem fizette vissza. 2003. július 9. napján a korábban eljárt ügyvéd irodagondnoka közreműködésével az addig több részletben kapott kölcsönökről újabb tartozáselismerő okiratot írt alá és egy újabb, 6 hónapra szóló vételi jogot engedő szerződést kötött az I. r. alperessel. Az elismert tartozás összegével egyezően a vételi jogot engedő szerződésben a vételárat 8 000 000 forintban határozták meg.

A kölcsön visszafizetésének elmulasztása következtében az I. r. alperes élt a vételi jogával és tulajdonjogát a földhivatal 2004. január 8. napján bejegyezte. Az I. r. alperes a II. r. alperestől felvett hitel összegének erejéig jelzáloggal terhelte meg a tulajdonába került ingatlant.

A felperes módosított keresetében a 2003. április 11. és 12. napján megkötött kölcsönszerződések, mint uzsorás szerződések semmisségének a megállapítását és az érvénytelenség - a kamat évi 10%-ra történő mérséklésével történő - kiküszöbölése útján a szerződések érvényessé nyilvánításával arra történő kötelezését kérte, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 3 800 000 forintot és ebből 3 500 000 forint után 2003. április 11. napjától, 300 000 forint után pedig 2003. április 22. napjától 2004. január 9. napjáig évi 10%-os ügyleti kamatot, 2004. január 9. napjától pedig a kifizetés napjáig a törvényes késedelmi kamatot. Kérte továbbá a 2003. július 9. napján megkötött vételi jogot engedő szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását - azaz az I. r. alperes tulajdonjogának törlésével egyidejűleg a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését - arra való hivatkozással, hogy az opciós szerződésben megjelölt vételár nem az ingatlan valós forgalmi értékéhez igazodott.

Az I. r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, a II. r. alperes nem ellenezte a kereset teljesítését akkor, ha az nem érinti a jelzálogjogát és annak érvényesíthetőségét.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy csak 3 800 000 forintot kapott kölcsön az I. r. alperestől. A kölcsönök tőkeösszegeként az I. r. alperes által állított összegeket fogadta el valósnak és megállapította, hogy ehhez képest a felperes által aláírt tartozáselismerő nyilatkozatban meghatározott összegek alapján kiszámított kamatok nem tekinthetők eltúlzottnak. Kifejtette azt is, hogy a kölcsönügylet befektetési célzata miatt nem lehetett megállapítani, hogy az I. r. alperes a felperes helyzetét kihasználva járt volna el a szerződés megkötésekor. Ezért e jogszabályi feltétel hiánya miatt sem tekinthető a perbeli szerződés uzsorásnak.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!