A Pécsi Törvényszék Mf.20683/2015/8. számú határozata illetmény (ELMARADT illetmény) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 3. §, 4. §, 98. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Barth Andrea, Májerné dr. Bükkösdi Diana, Rendeki Ágnes

A Pécsi Törvényszék (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) szám alatti lakos felperesnek - a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: (név) ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) szám alatti székhelyű alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2015. március 31. napján kelt 6.M.259/2014/26. sorszám alatti ítélet ellen az alperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett és 28. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 275.400,- (kettőszázhetvenötezer-négyszáz) forint együttes első- másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.891.288,- forintot 2013. május 1. napjától számított késedelmi kamatával együtt.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást úgy pontosítja, illetve egészíti ki, hogy az alperes a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Mf.21.261/2012/4. számú ítéletét 2013. március 3-án vette át, 2013. március 22-én kezdeményezte a felperes bírói kinevezését, úgy, hogy a kezdeményezést megküldte az OBH elnökének, s kérte annak továbbítását a Köztársasági Elnökhöz.

A másodfokú bíróság az így pontosított és kiegészített tényállást fogadta el ítélkezése alapjául, azonban nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak az ebből levont jogi következtetésével, az érdemi döntésével.

A felperes módosított keresetében 2013. január 18-tól 2013. április 30-ig terjedő időre kérte az alperest illetmény megfizetésére kötelezni. A kereseti kérelme ténybeli alapjaként azt jelölte meg, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék a 2013. január 17-én kelt (és jogerős) ítélete bírói szolgálati viszonyát helyreállította, az csak 2013. április 20-án szűnt meg, amikor úgy nyilatkozott, hogy nem kéri a bírói tisztségébe való visszahelyezését.

Ezért a perben eljárt bíróságoknak elsődlegesen abban kellett állástfoglalniuk, helyreállíthatta-e a bíróság ítélete a felperes bírói szolgálati viszonyát, az ugyanis a perben nem volt vitás, hogy a felperes bírói szolgálati viszonya 2012. június 30-án a Köztársasági Elnök felmentésével megszünt a Bjt. 98. §-a alapján.