24/2021. (V. 6.) BVOP utasítás

a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyére lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet, a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet, valamint a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet egységes végrehajtására - az egységes szabályozás érdekében a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jogérvényesítés

1. A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással élő, illetve írni, olvasni nem tudó vagy a magyar nyelvet nem beszélő, valamint egészségi állapota miatt akadályozott szabadságvesztésre ítélt (a továbbiakban: elítélt), az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint a letartóztatott (a továbbiakban együtt: fogvatartott) részére úgy kell elősegíteni jogorvoslati jogának gyakorlását, hogy előbbiek miatt hátrány ne érje.

2. Ha a fogvatartott az akadályoztatása fennállásáról a büntetés-végrehajtásért felelős intézetet vagy intézményt (a továbbiakban: bv. intézet) nem tájékoztatja, utóbb erre a körülményre nem hivatkozhat.

3. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyész (a továbbiakban: bv. ügyész) általi meghallgatásra irányuló kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja. A bv. ügyész intézkedésére a bv. intézet gondoskodik arról, hogy a fogvatartottat a meghallgatásra előállítsák.

4. A büntetés-végrehajtási jogviszonytól független kérelmek, panaszok, jognyilatkozatok, bejelentések, kereset, feljelentés továbbítása a fogvatartott költségén történik. Ezen levelek címzettjét és továbbítását is nyilván kell tartani.

2. A védelemmel és képviselettel kapcsolatos szabályok

5. A bv. intézet, a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozatának kézhezvételét követően megvizsgálja az adott ügyre vonatkozó védői meghatalmazásokat. Amennyiben megállapítható, hogy a jogerős ítélettel a meghatalmazás hatályát vesztette, és egyéb ügyben sincs hatályban védői meghatalmazás, úgy a védőnek a fogvatartotti elektronikus nyilvántartásban (a továbbiakban: elektronikus nyilvántartás) engedélyezett kapcsolattartók köréből történő törlésére kell intézkedni. Ezt követően a védő bv. intézet területére történő beléptetésére az érintett fogvatartott esetében nem kerülhet sor. A jogerős ítéletet követő rendkívüli jogorvoslati lehetőségek igénybevételéhez a védő a fogvatartottal kapcsolatot tarthat.

6. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, fogva tartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben a képviseleti jog igazolásához az ügyre vonatkozó eredeti vagy hitelesített okirat és írásos meghatalmazás szükséges, letartóztatottak esetében a rendelkezési jogkör gyakorlójának ellenjegyzésével ellátott formában.

7. Az elektronikus nyilvántartásban rögzített képviselő fogva tartással kapcsolatos ügy vagy más ügy hiányában az elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott képviselőjeként nem járhat el.

8. A fogvatartott képviselője lehet különösen pártfogó ügyvéd, jogi segítő, törvényes képviselő, gyám, hozzátartozó, barát, akit a fogvatartott a fogva tartással kapcsolatos vagy bármely más ügyeinek rendezésével írásban megbízhat. Letartóztatottak esetében a rendelkezési jogkör gyakorlója által nem tiltott személyek járhatnak el.

9. A fogva tartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben a képviseleti jog gyakorlásához legalább az ügyre vonatkozó kérelem és az arra adott írásos meghatalmazás benyújtását kell igazolni.

10. A bv. intézet a meghatalmazásban szereplő védő adatait (név, cím, telefonszám) legkésőbb a meghatalmazás bv. intézetbe történő beérkezését követő munkanapon összeveti a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján rendelkezésre álló adatokkal, és amennyiben nincs akadálya a kapcsolattartásnak, abban az esetben az elektronikus nyilvántartásban rögzíti, és a meghatalmazás másolatát az ügy irataihoz csatolja, valamint az elektronikusan érkezett iratot minden esetben a Főnix3 Iratanyag fülén található "csatolmányok" mappájába is fel kell tölteni.[1]

10/A. Amennyiben a meghatalmazás vagy az azon szereplő adatok hitelessége kétséget kizáróan nem állapítható meg, úgy a kapcsolattartás nem engedélyezhető, erről a meghatalmazás benyújtásában érintetteket tájékoztatni kell.[2]

11. Fogva tartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben a képviselethez szükséges kapcsolattartást a felek és képviselőik a bv. intézet házirendjében rögzítettek szerint gyakorolják. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek őket terhelik.

12. Lehetővé kell tenni, hogy a meghatalmazás és annak aláírása érdekében a fogvatartott a képviselőjével személyesen, a bv. intézet parancsnoka által kijelölt munkanapon, hivatali időben, a házirendben foglaltak szerint találkozzon.

13. Ha a fogvatartott vagy a kérelem benyújtására jogosult személy képviselő útján jár el, a döntést, valamint a határozatot a képviselővel is közölni kell.

3. A sértett jogainak és érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatok

14. A bv. intézet a bíróság által megküldött sértetti kérelmet az elektronikus nyilvántartásban a fogvatartott bv. adatai címszó alatti szöveges rögzítésre alkalmas mezőben rögzíti oly módon, hogy abból a sértett adatai ne legyenek megállapíthatóak.

15. A sértetti kérelmet az ügykezelés szabályai szerint lezárt borítékban a nyilvántartási anyagban kell elhelyezni. A zárt boríték felnyitásának idejét, az adatokat megismerő, kezelő személy nevét és beosztását nyilván kell tartani. A nyilvántartást a zárt borítékhoz csatoltan kell kezelni.

4. Kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos rendelkezések

16. Ha a kérelem elbírálása meghaladja a bv. intézet hatáskörét, illetve arra nem illetékes, azt haladéktalanul a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bv. intézet felé továbbítja, és erről a kérelmezőt tájékoztatja. A fogvatartottat kérelmére tájékoztatni kell, hogy ügyében melyik hatáskörrel rendelkező, illetékes bv. intézet jogosult eljárni.

17. Ha a bv. intézetnél benyújtott kérelem elbírálása nem tartozik a büntetés-végrehajtás hatáskörébe, a fogvatartottat tájékoztatni kell arról, hogy ügyében melyik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv.

18. Az illetékes bv. intézet a határozatba foglalt döntés kihirdetéséről vagy kézbesítéséről a jogorvoslati jogra történő kioktatás mellett köteles gondoskodni.

19. Ha a döntést vagy a határozatot nem a fogvatartó bv. intézet hozta, vagy a fogvatartott ideiglenesen más bv. intézetben tartózkodik, a fogvatartott részére azt haladéktalanul, rövid úton továbbítani kell.

20. Az első fokon eljárt szervezeti egység vezetője vagy a bv. intézet parancsnoka - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 21. § (7) bekezdésének kivételével - a panaszt az előzményi iratokkal, szükség esetén a panasszal kapcsolatos álláspontjával együtt legkésőbb a panasz benyújtásától számított 3 munkanapon belül felterjeszti a panasz elbírálására jogosult személyhez.

21. Ha a panaszos a panaszt nem az első fokon eljárt döntéshozónál nyújtja be, azt - a panaszos egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul továbbítani kell az illetékes felé, a szükséges intézkedés megtétele végett. A döntésre jogosultnál való előterjesztés esetén a döntéshozó intézkedik az iratok beszerzésére.

22. A panasz kivizsgálásában nem vehet részt az a személy, akinek tevékenysége ellen a panasz irányul.

23. Felvilágosításra irányuló kérelem esetében, ha az információk rendelkezésre állnak, a felvilágosítást az adatvédelmi előírások betartásával azonnal meg kell adni.

24. Ha a kérelem elbírálása a büntetés-végrehajtás hatáskörébe tartozik, a kérelem vagy panasz átvevője saját hatáskörében eljár, vagy azt az illetékes szervezeti egységnek továbbítja.

25. A bv. intézet szervezeti egységei által tartandó személyes meghallgatások rendjét a bv. intézet parancsnoka a házirendben szabályozza

II. FEJEZET

A BEFOGADÁSI ELJÁRÁS

5. Az iratok vizsgálata és a személyazonosság megállapítása a befogadáskor

26. A személyazonosság megállapítása során az eljárás kiterjed a fogvatartott előéletére is, ennek keretében a bv. intézet a rendelkezésre álló adatokat a közhiteles nyilvántartásokkal és a rendelkezésre álló archív irattal is összehasonlítja.

27. A nyilvántartási szakterület a személyazonosság megállapítását erre alkalmas, fényképes okmány - személyazonosító igazolvány, útlevél, gépjárművezetői engedély - felhasználásával végzi. Ennek hiányában, illetve az ezekben szereplő adatok ellenőrzése céljából a közhiteles nyilvántartáshoz tartozó Integrált Portálalapú Lekérdező (a továbbiakban: IPL) rendszert veszi igénybe.

28. Amennyiben a befogadási eljárás során megállapításra kerül, hogy a befogadásra váró személy nem rendelkezik személyazonosság megállapítására szolgáló fényképes okmánnyal, vagy a személyazonossága kétséges, a bv. intézet köteles arcképelemzési szolgáltatás igénybevételére, mely eredményének megérkezéséig a befogadás ideiglenes.

29. Hajléktalan személy befogadása esetén - amennyiben szükséges - tisztázni kell az utolsó bejelentett lakóhely címét az IPL rendszer segítségével.

30. A fogvatartottak természetes azonosító adatait az archív adatokkal össze kell vetni; az esetleges eltérés esetén követendő eljárás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

31.[3]

32. A bv. intézet indokolt esetben megkeresi az illetékes bíróságot, illetve ügyészséget az értesítésen feltüntetett adatok kijavítása érdekében.

33. A fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet szerint megküldött iratok alapján a bv. intézet a fogvatartott adatait az elektronikus nyilvántartásban rögzíti.

34. Ha a személyazonosság tisztázása érdekében megkeresett hatóság 15 napon belül nem közli az intézkedése eredményét, a bv. intézet a bv. ügyészhez fordul a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése érdekében.

35. Ha a befogadott az elítélt személlyel nem azonos, a bv. intézet haladéktalanul szabadítja. A szabadításról az első fokon eljárt bíróságot vagy az összbüntetést első fokon hozó bíróságot, a szabaduló lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársági Hivatalának Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság Bűnügyi Nyilvántartó és Adatfeldolgozó Osztályát (a továbbiakban: BMBNYH), a bv. bírót és a bv. ügyészt, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Nyilvántartási és Logisztikai Főosztályát (a továbbiakban: NYLFO) is értesíteni kell.[4]

36. A bv. intézet az elítélt személyt a NYLFO által, illetve a székhelye szerint illetékes törvényszék bv. csoportja által átadott és a szabadságvesztésre behívottakról, elővezetettekről, illetve elfogatóparancs kibocsátásáról kiállított jegyzékkel (a továbbiakban: Szv. jegyzék) történő egyeztetés után fogadja be.[5]

37. A hivatali időn túli befogadás során a biztonsági tiszt az Szv. jegyzék nyilvántartási szakterület által rögzített adatait és az elektronikus nyilvántartás adatait egyaránt használja, valamint végrehajtja a 27. pontban meghatározottakat.

38. A hivatali idő kezdetén a nyilvántartási szakterület egyezteti a befogadottakat, megvizsgálja, hogy az Szv. jegyzékből azok törlésre kerültek-e.

39. Amennyiben a hivatali időn túl elővezetett elítélt befogadásának nem volt helye, a biztonsági tiszt erről a következő munkanapon tájékoztatja a nyilvántartási szakterületet a NYLFO vagy a törvényszék bv. csoportjának értesítése végett.[6]

40. A nyilvántartási szakterület a felhívásra jelentkezettek, illetve az elővezetési határozat, elfogatóparancs alapján elővezetettek esetében haladéktalanul megkéri a bv. csoporttól a szabadságvesztés jogerős kiszabásáról szóló bírói értesítést, a mellékbüntetésről szóló értesítést, ítéletkiadmányt, kényszergyógyítás esetén az igazságügyi orvos szakértői véleményt, fiatalkorúak esetében a környezettanulmányt, iskolai bizonyítványt.

41. A nyilvántartási szakterület a felhívás napját követő munkanapon tájékoztatást küld a bv. csoport felé, ha a jegyzéken feltüntetett elítélt a felhívásra nem jelent meg, illetve nem volt befogadható.[7]

6. Az elítélt útba indításával kapcsolatos feladatok

42. Amennyiben az útba indítás feltételei fennállnak, a nyilvántartási szakterület rövid úton, dokumentált módon intézkedést kér a NYLFO részéről, és az elítéltet az általa meghatározott bv. intézetbe irányítja.[8]

43. Az elítéltnek a nyilvántartási szakterület zárt borítékban átadja a fogadó bv. intézetnek címzett megkeresést, mely tartalmazza

a) az elítélt személyi adatait,

b) a bíróság megnevezését, a szabadságvesztés tartamát, a végrehajtási fokozatot,

c) az útba indító bv. intézetben történt jelentkezés időpontját,

d) a végrehajtásra kijelölt bv. intézetben való jelentkezésre előírt időpontot.

44. A nyilvántartási szakterület az útba indításról a fogadó bv. intézetet rövid úton, írásban - dokumentált módon - értesíti.

45. A nyilvántartási szakterület az útba indított elítéltet tájékoztatja arról, hogy amennyiben elmulasztja a jelentkezést, elővezetését rendelik el, illetve elfogatóparancs kibocsátását kezdeményezik.

46. Ha az útba indított elítélt az előírt időben nem jelentkezett, a fogadó bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a NYLFO-t. A NYLFO haladéktalanul, írásban megkeresi a területileg illetékes rendőri szervet az elővezetés iránt. Eredménytelen elővezetés esetén az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elfogatóparancs kibocsátását. Az útba indított elítélt ügyében kiállított iratokat a befogadásig külön kell kezelni.[9]

7. Befogadás megőrzésre

47. A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: Ra.) 15. § (1) bekezdése alapján történt megőrzésre befogadásról - a megőrzésre szállítást kivéve - a nyilvántartási szakterület a legközelebbi munkanapon haladéktalanul, rövid úton, írásban értesíti az elbocsátó bv. intézet nyilvántartási szakterületét.

48. A megőrzésben lévőkkel kapcsolatos ügyintézés során a két bv. intézet együttműködik. A fogva tartás jellegére, tartamára vonatkozó adatokról, az azokban bekövetkezett változásról soron kívül tájékoztatják egymást.

49. Indokolt esetben a fogvatartó bv. intézet a fogvatartott adatait, illetve a bv. iratokat soron kívül továbbítja a megőrző bv. intézetnek.

8. Befogadás elfogatóparancs és elővezetési határozat alapján

50. Ha a bv. intézet elfogatóparancs alapján fogadja be az elítéltet, a kísérést végző személytől való átvétel előtt megvizsgálja, szerepel-e az elítélt az Szv. jegyzéken, továbbá tartalmazza-e a rendőri jelentés a következőket:

a) az elítélt személyi adatait,

b) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezését, az elfogatóparancs számát,

c) a BMBNYH közlését arról, hogy az elfogatóparancs hatályban van, a közlő személy nevét, a közlés időpontját.

51. Ha hivatali időn kívül az elfogatóparancs alapján nem a kibocsátó bv. csoport szerint illetékes bv. intézetbe vezetik elő az elítéltet, a befogadó bv. intézet ezt a bv. intézetet keresi meg az Szv. jegyzékkel történő egyeztetés végett. Az egyeztetésről mindkét bv. intézet feljegyzést készít.

52. Az 51. pontban meghatározott esetben az elfogatóparancsot kibocsátó bv. csoport szerint illetékes bv. intézet nyilvántartási szakterülete gondoskodik arról, hogy az Szv. jegyzékből az elítélt nevét töröljék.

53. A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vétele esetén a befogadást követően haladéktalanul meg kell kérni az elítélt adatait a központi számítógépes nyilvántartásból, és iratait attól a bv. intézettől, ahonnan feltételes szabadságra bocsátották.

54. Amennyiben a bv. ügyész vagy a bv. bíró meghatározta az ideiglenes foganatba vétel lejárati napját, azt a bv. intézet előjegyzi, egyébként a foganatba vételi szabályok szerint kell eljárni.

55. A nyilvántartási szakterület a foganatba vételi szabályok alapján megállapítja a szabadságvesztés hátralévő tartamát, annak lejárati napját, és azt előjegyzi. Amennyiben az elítélt a szabadságvesztés hátralévő tartamát kitöltötte, és a feltételes szabadság megszüntetése végett folytatott eljárás nem fejeződött be, a bv. intézet az elítéltet szabadítja.

56. A befogadásról és a szabadításról a bv. intézet az ideiglenes foganatba vételt elrendelő hatóságnak értesítést küld. A bv. intézet a szabadításról szóló értesítésen feltünteti az ideiglenes foganatba vétel folytán kitöltött szabadságvesztés tartamát is.

57. Jogellenesen távol lévő elítélt elővezetése során a befogadó bv. intézet az elbocsátó bv. intézettel egyezteti az adatokat, az egyeztetésről feljegyzést készít.

58. Ha elfogatóparancs alapján került sor az elővezetésre, a befogadás és a rendőri jelentés vizsgálata során az 50. pontban foglaltak az irányadók.

9. A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedések és értesítések

59. Az Ra. 20. §-ában leírt eljárást kell lefolytatni, ha más hatóságnak átadott elítéltet fogad vissza a bv. intézet. Ha az átkísért elítélten külsérelmi nyomot észlelnek, vagy az elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, a jegyzőkönyvben e tényt és a sérülés leírását rögzíteni kell.

60. A bv. intézet részéről küldött értesítés tartalmazza

a) a szabadságvesztést kiszabó bíróságra, az ítélet ügyszámára, keltére, a jogerő napjára, a szabadságvesztés tartamára, végrehajtási fokozatára vonatkozó adatokat,

b) a befogadás napját, a szabadságvesztés utolsó napját, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napját.

10. Az elítéltek befogadáskor végrehajtandó tájékoztatása

61. Az elítéltet közvetlenül a bv. intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott jogokról, központilag kiadott, illetve helyi szabályokról. Tájékoztatni kell továbbá, hogy a büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A befogadás után át kell adni a 2. mellékletben szereplő tájékoztató formanyomtatványt, egyúttal szóban is fel kell hívni a fogvatartott figyelmét a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségére. Nem magyar állampolgárságú fogvatartottat anyanyelvén vagy az általa érthető más nyelven kell tájékoztatni. A tájékoztatás megtörténtét, a tájékoztató nyomtatvány átvételét a fogvatartott aláírásával az elismervényen igazolja. Az elismervényt a fogvatartott bv. irataival együtt kell tárolni.

62. Az elkészült írásbeli tájékoztatót a bv. intézet parancsnoka által meghatározott szakterület adja át az elítéltnek. Az átadásról szóló okmányt a bv. iratok között kell elhelyezni.

63. Az Ra. 23. §-ában foglaltak vonatkozásában az elítélt tájékoztatását és nyilatkoztatását a gazdasági szakterület végzi.

64. A foganatba vétel során a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Rc.) szabályai szerint kell eljárni.

65. A nyilvántartási szakterület az elítéltet a szabadságvesztés foganatba vételével kapcsolatban az alábbi adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról tájékoztatja:

a) első és másodfokú bíróság megnevezése, az ítélet száma, a jogerő napja,

b) a szabadságvesztés tartama, végrehajtási fokozata,

c) a szabadságvesztés kezdő és utolsó napja, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napja,

d) a reintegrációs őrizet esedékességének napja és lejárati napja.

66. A befogadási eljárás során a fogvatartott adatait rögzíteni kell.

11. Adatszolgáltatás a Befogadási és Fogvatartási Bizottság részére

67. A nyilvántartási szakterület a bv. intézet parancsnoka által meghatározott módon a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (a továbbiakban: BFB) részére adatot szolgáltat a visszaesési és fogvatartási kockázatok mérésére szolgáló prediktív mérőeszközön keresztül, valamint a fogvatartottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárásokról.

III. FEJEZET

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ JÁRULÉKOS FELADATOK

12. Az elítéltek jutalmazásával kapcsolatos feladatok

68. A nyilvántartási szakterület az előkészítő eljárásban írásban nyilatkozik arról, hogy a jutalom eltávozás, jutalom kimaradás és a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül jutalom engedélyezésének van-e jogszabályi akadálya, illetve további szabadságvesztés vár-e végrehajtásra.

69. A nyilvántartási szakterület az előkészítő eljárásban tisztázza, van-e folyamatban az elítélt ellen büntetőeljárás.

70. Ha a kitiltás hatálya alatt álló elítélt részére a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül jutalmat, jutalom kimaradást vagy jutalom eltávozást engedélyeztek, a reintegrációs tiszt tájékoztatja az elítéltet, hogy a kitiltás helyére csak akkor távozhat, ha azt az elítélt kérelmére a rendőrség engedélyezte, illetve a kitiltást a rendőrség félbeszakította.

71. Ha a bíróság az elítéltet Magyarország területéről kiutasította, a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül jutalom, a jutalom kimaradás, a jutalom eltávozás engedélyezése előtt az előkészítő eljárásban ezt a körülményt külön mérlegelni kell. Vizsgálni kell, hogy az eltávozása alatt a lakhatási lehetőség, illetve a megélhetés biztosított-e.

72. A jutalom eltávozás, a jutalom kimaradás, valamint a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül jutalom vonatkozásában is a büntetőeljárást az annak megindításáról való, irattal alátámasztott tudomásszerzéstől az eljárás jogerős befejezéséig kell folyamatban lévőnek tekinteni, függetlenül attól, hogy

a) az elítélt mikor követte el a cselekményt, amellyel gyanúsítják,

b) az eljárás a szabadságvesztés megkezdése előtt, vagy azt követően indult-e meg,

c) az eljárás felfüggesztésre került-e.

73. Nem folyamatban lévő büntetőeljárások az elítélt javára folyó eljárások, így az összbüntetésbe foglalás iránti eljárás, a kegyelmi eljárás, valamint a javára indult felülvizsgálati és perújítási eljárás.

74. A 73. pontban foglaltakat kell alkalmazni súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása, közeli hozzátartozó temetésén való részvétel, illetve átmeneti részlegbe helyezettek különböző jogcímen engedélyezett eltávozásai, továbbá bv. intézeten kívüli munkavégzés és tanulmányok folytatása esetén is.

75. A nyilvántartási szakterület a bv. intézetből ideiglenesen eltávozó elítélt részére a 3. mellékletben meghatározottaknak megfelelő igazolványt állít ki, amely az elítélt személyazonosságának igazolására szolgál. Az igazolvány feljogosítja az elítéltet a bv. intézetből való ki-, illetve a bv. intézetbe való belépésre. Az igazolványt az elítélt bv. iratai közt kell megőrizni.

76. Az eltávozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot az eltávozásról a nyilvántartási szakterület legkésőbb az eltávozás napján rövid úton, írásban értesíti.

77. Ha a bv. intézet parancsnoka engedélyezte az elítélt bv. intézeten kívüli, felügyelet nélküli munkavégzését, abban az esetben a 4. melléklet szerinti, visszavonásig érvényes állandó igazolást ad ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell az elítélt személyi adatait, a munkahely megnevezését, pontos címét, továbbá azt, hogy az elítélt mely napon, meddig - óra, perc - hagyhatja el a munkahelyre távozás céljából a bv. intézetet, és mikor - óra, perc - köteles visszatérni. Az igazoláson fel kell tüntetni továbbá a munka irányításáért felelős személy nevét és telefonszámát, valamint a munkahely megközelítésének útvonalát is rögzíteni kell. A bv. intézeten kívüli munkavégzés megszűnése után az igazolást a bv. iratban meg kell őrizni.

13. Az elítélt és más bv. intézetben fogvatartott hozzátartozója közötti látogatás

78. Ha az elítélt a más bv. intézetben fogvatartott hozzátartozójával kíván látogatást lebonyolítani, abban az esetben a bv. intézetek - előzetes egyeztetést követően - a rendelkezésre álló szabad kapacitások terhére előjegyezhetik a fogvatartottakat a távmeghallgató rendszerben a beszélő lefolytatására.

14. Az átmeneti részleg

79. A szabadságvesztésből kitöltött idő meghatározásakor a IV. kategória-besorolású elítélt által töltött több, összbüntetésbe nem foglalható, határozott ideig tartó, folyamatosan töltött ítéletének tartamát kell összegezni. Fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetések tartama nem kerülhet beszámításra. Abban az esetben, ha a feltételes szabadságra bocsátás időpontját figyelembe véve egy évet meghaladó szabadságvesztés kerül végrehajtásra, az átmeneti csoportba helyezés nem lehetséges.[10]

80. Az átmeneti részlegbe helyezett elítéltet eltávozáskor a 3. mellékletben, külső munkavégzés esetén a 4. mellékletben leírt okmánnyal kell ellátni.

15. Félbeszakítás

81. Ha a szabadságvesztés büntetés félbeszakításának engedélyezése illetve az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, a következő iratokat kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatára (a továbbiakban: BVOP FÜSZ) felterjeszteni:[11]

a) a benyújtott kérelem,

b) ha a félbeszakítást nem az elítélt kérte, az ő hozzájáruló nyilatkozata, hogy a hozzátartozó vagy jogi képviselő által kezdeményezett félbeszakítás iránti kérelemmel egyetért,

c) a csatolt igazolások,

d) a beszerzett környezettanulmány, rendőri jelentés vagy egyéb információ,

e) az elítélt személyi és büntetés-végrehajtási alapadatait, a szakterületi véleményeket és a bv. intézet parancsnokának javaslattal ellátott véleményét tartalmazó, az elektronikus nyilvántartásban rögzített kérelem,

f) újabb büntetőeljárás esetén a rendelkezési jogkör gyakorlójának véleménye,

g) ha a félbeszakítást egészségügyi okból kérték: a gyógykezelést vállaló egészségügyi intézmény igazolása arról, hogy az elítéltet gyógykezelésre fogadják, és a bv. intézet orvosának véleménye, továbbá ha a félbeszakítást hozzátartozó betegsége miatt kérik, az érintettnek a vonatkozó egészségügyi adatok kezeléséhez történő hozzájárulásról szóló nyilatkozata.

82. Ha az egészségügyi indokkal benyújtott kérelem elbírálása vagy az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Főosztályának véleményét a BVOP FÜSZ kéri meg.[12]

83. Ha a félbeszakítást az elítélt vagy más személy gyógykezelésére tekintettel kérik, az egészségügyi intézmény igazolását csatolni kell arról, hogy a beteget mikor fogadják, illetve a gyógykezelés várható időtartamáról.

16. A szabadságvesztés félbeszakítása súlyos betegség esetén

84. Ha a félbeszakítást kórházi kezelésre engedélyezték, rövid úton ellenőrizni kell, hogy az elítélt jelentkezett-e a gyógyintézetben. Ha az elítélt a gyógykezelésre nem jelentkezett, a félbeszakítás megszüntetése iránt a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

85. Indokolt esetben a félbeszakítás a műtétet követő időponttól engedélyezhető, addig az elítélt őrzését vagy ellenőrzését meg kell szervezni.

86. Gyógykezelés végett engedélyezett félbeszakítás esetén az elítélt részére a letétjében elhelyezett társadalombiztosítási hatósági igazolványát, személyazonosításra alkalmas okmányát ki kell adni.

17. A hivatalból engedélyezett félbeszakításra vonatkozó külön szabály

87. Ha az elítélt részére a félbeszakítást hivatalból engedélyezték, a bv. iratokat külön kell kezelni, és hathavonta a bv. ügyésznek be kell mutatni.

18. Súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása

88. Ha a közeli hozzátartozó súlyos, életveszélyes betegsége, illetve a közeli hozzátartozó temetésén való részvétel iránti kérelmet elutasították, a büntetés-végrehajtási szakterület az elítéltet írásban tájékoztatja, hogy az őrzéssel történő előállítást kérheti.

89. Ha az elítélt az őrzéssel történő előállítását kéri, azt soron kívül kell elbírálni. Az elítéltet írásban nyilatkoztatni kell, hogy a kérelem az egyéb feltételek megléte esetén is csak abban az esetben engedélyezhető, ha vállalja az előállítás költségeinek megtérítését, illetve amennyiben letéti pénzzel nem rendelkezik, hozzájárul, hogy a bv. intézet által megelőlegezett összeget a bv. intézet a munkadíjából vagy letéti pénzéből levonja.

19. Előállítás előkészítése

90. A hatóságtól érkezett idézésre, értesítésre, illetve az előállításra vonatkozó megkeresésre a nyilvántartási szakterület előjegyzi az előállítás napját, helyét, a megkeresést küldő szerv megnevezését, az ügy számát, az idézés státusát (kötelező vagy kérelemre), az ügy jellegét (különösen büntető, polgári, munkaügyi, közjegyzői, orvos szakértői, szabálysértési), a fogvatartott nyilatkozatát, ha az előállítás kérelemre történik.

91. Ha a bv. intézet illetékességi területén kell előállítani az elítéltet, a nyilvántartási szakterület a megkeresést és a vonatkozó szabályok szerint kitöltött előállítási utasítást legkésőbb az előállítás esedékességét megelőző hét utolsó munkanapján - szükség esetén soron kívül - átadja a biztonsági szakterületnek.

92. A 91. pontban foglaltak szerint kell eljárni az előállítás céljából a bv. intézetbe érkezett fogvatartottak esetében, azzal, hogy a megkeresést a szállítás megérkezését követően a bv. intézet parancsnoka által meghatározott időben és módon kell átadni a biztonsági szakterület részére.

93. Ha az előállítás nem kötelező, az elítéltet írásban nyilatkoztatni kell, hogy azt kéri-e, és vállalja-e a felmerülő költségek megtérítését, illetve a bv. intézet által megelőlegezett költségek viselését. Abban az esetben, ha az elítélt az előállítását kéri, és vállalja a költségtérítést, akkor azzal összefüggő kérelmét az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell.

94. Ha az elítélt nem kéri az előállítást, illetve nem viseli annak költségeit, erről a bíróságot, hatóságot írásban, a kézbesítési ív visszaküldésével értesíteni kell.

95. Ha az elítélt a - polgári, munkaügyi, közjegyzői, egyéb - tárgyaláson, meghallgatáson való részvétel végett félbeszakítást kér, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.

96. Ha félbeszakítást engedélyeznek részére, erről a bíróságot, a közjegyzőt, illetve egyéb hatóságot írásban értesíteni kell.

97. Ha a bv. intézet a fogvatartottat az egészségi állapota miatt nem tudja előállítani, a nyilvántartási szakterület erről a tényről a bíróságot, hatóságot haladéktalanul értesíti, szükség esetén az ezzel kapcsolatos orvosi igazolást utólag, zárt borítékban megküldi.[13]

98. A fogvatartotti nyilvántartásban generált előállítási utasítások kitöltéséért a nyilvántartó bv. intézet a felelős.[14]

99. Ha az elítéltnek az előállítás költségeihez hozzá kell járulnia, az előállítást végrehajtó bv. intézet nyilvántartási szakterülete kiállítja a költségjegyzéket, az előállítás indokoltságát igazolja, majd azt átadja a biztonsági szakterület részére a végrehajtás tényének igazolása érdekében.

100. A költség-hozzájárulás levonása után a gazdasági szakterület által átadott költségjegyzék egy példányát a bv. iratban kell elhelyezni.

101. A költség-hozzájárulással kapcsolatos egyéb kérdésekben, illetve kérelem esetén a nyilvántartó csoport minden esetben egyeztet a gazdasági szakterülettel.

20. Az elítélt kihallgatása

102. Amennyiben a hatóság tagja az elítéltet a bv. intézetben kívánja meghallgatni, akkor az előállítás megszervezését a bv. intézet parancsnoka által meghatározottak szerint kell végrehajtani.

21. Az elítélt nyomozás céljából történő kiadása

103. A nyilvántartási szakterület a nyomozó hatóság által átadott írásbeli kérelem (szolgálati jegy) egy példányát az elítélt bv. iratai között helyezi el. Amennyiben az a szolgálati jegyen nem szerepel, a nyilvántartási szakterület rögzíti az átvevő nevét, rendfokozatát, szolgálati jelvényének számát, és előjegyzi a kiadás lejárati napját.

104. A kikért elítéltet kivételesen a nyomozó hatóság erre irányuló kérelmére a székhelye szerint illetékes legközelebbi bv. intézetbe kell szállítani. Az elítéltet a megőrző bv. intézet adja át a hatóságnak, és veszi vissza.

105. A kiadás meghosszabbítására, illetve az ismételt kiadás engedélyezésére - amennyiben az együttes tartam a két hónapot nem haladja meg - a nyilvántartó bv. intézet parancsnoka illetékes.

106. Az elítélt ügyeinek intézése során a nyilvántartó bv. intézet együttműködik azzal a bv. intézettel, ahová megőrzésre, illetve a nyomozó hatóságnak átadásra átszállította az elítéltet.

107. A bv. intézet a távol lévő elítélt részére a hatóságtól érkezett levelet, megkeresést az általános szabályok szerint továbbítja.

108. Ha az elítélt nyilatkoztatása szükséges, a nyilvántartó bv. intézet evégett a fogvatartó bv. intézetet, illetve a nyomozó hatóság vezetőjét soron kívül megkeresi.

22.[15]

109.[16]

110.[17]

111.[18]

112.[19]

113.[20]

114.[21]

115.[22]

116.[23]

23. Egyéb jognyilatkozatok

117. Ha az elítélt szerződést kíván kötni, vagy végintézkedést kíván tenni, és ennek érdekében jogi képviselővel vagy közjegyzővel kíván találkozni, azt előre egyeztetett időpontban lehetővé kell tenni, illetve a közjegyző által meghatározott időpontban az elítéltet - saját költségére - elő kell állítani.

118. Az elítélt magánvégrendeletét kérelme szerint letétben kell elhelyezni.

119. Az elítélt halála esetén a letétben elhelyezett végrendeletet - az elhunyt letétjének jegyzőkönyvileg történt felnyitása után - a bv. intézet az elhunyt lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek hivatalból megküldi.

120. Ha az elítélt életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint szóbeli végrendeletet tehet.

121. A 120. pont szerinti rendkívüli helyzet megszűnése esetén az elítéltet ki kell oktatni, hogy szóbeli végrendelkezése hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át, nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

24. A feltételes szabadság előkészítése

122. A nyilvántartási szakterület megállapítja és nyilvántartja a határidőnaplóban a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének a napját.

123. A feltételes szabadságra vonatkozó előterjesztést a 109. pontban foglaltak szerint kell megtenni.

124. Ha az elítélt esetében több szabadságvesztést kell végrehajtani, és az összbüntetésbe foglalásnak nincs helye, vagy az nem történt meg, az előterjesztést minden szabadságvesztés esetén meg kell tenni, amelynél a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárta ki.

125. A 124. pontban leírt esetben a már végrehajtott és még végrehajtásra váró szabadságvesztés(ek), továbbá az esetleges más ügyben elrendelt letartóztatás adatait a nyilvántartási szakterület az előterjesztésben rögzíti.

126. A nyilvántartási szakterület az ügyet a büntetés-végrehajtási osztályvezető javaslatával együtt terjeszti a bv. intézet parancsnoka elé. A parancsnok véleményével, javaslatával ellátott előterjesztést a nyilvántartási szakterület - az ügykezelés szabályai szerint - továbbítja a bv. bírónak.

127. A nyilvántartási szakterület az előterjesztéshez csatolja az ítéletkiadmányt, annak hiányában a bírói értesítés fénymásolatát.

128. A nyilvántartási szakterület a bv. bíró rendelkezése alapján az illetékes főfelügyelő útján intézkedik az elítélt előállítására.

129. Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, és a szabadításnak egyéb akadálya nincs, a nyilvántartási szakterület intézkedik a szabadítás iránt. Ha a bv. bíró későbbi időpontra újabb előterjesztést kért, a nyilvántartási szakterület a határidő utáni feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napját az elítélt adatai között és a határidőnaplóban előjegyzi.

129/A. Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el és a végzés ügyészi fellebbezés folytán nem jogerős, a szabadítás előtt meg kell győződni a jogerőre emelkedésről.[24]

130. Amennyiben a bv. bíró nem engedélyezte a feltételes szabadságra bocsátást, a nyilvántartási szakterület a szabadítás napjaként előjegyzi a szabadságvesztés utolsó napját.

131. A nyilvántartási szakterület a bv. bíró végzésének adatait az elektronikus nyilvántartásban rögzíti.

132. Ha a bv. bíró az elítéltet a büntetés fele részének letöltése után nem bocsátja feltételes szabadságra, a nyilvántartási szakterület az ítélet meghozatalakor hatályos büntető törvénykönyv szerint megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás új esedékességi időpontját, és azt a határidőnaplóban és az elektronikus nyilvántartásban előjegyzi.

133. A nyilvántartási szakterület az új határnapnak megfelelően gondoskodik az előkészítő eljárás megindításáról.

134. Ha az elítélt magatartásában kedvező változás állt be, és a reintegrációs tiszt indokoltnak tartja, javaslatot tesz a bv. intézet parancsnoka felé újabb előterjesztésre. Ha a bv. intézet parancsnoka indokoltnak tartja, előterjesztést tesz a bv. bíróhoz a hátralévő időre történő feltételes szabadságra bocsátás iránt. A nyilvántartási szakterület ilyen esetben ezen alcímben foglaltak szerint jár el.

135. Ha az elítélt azt követően követ el súlyos fegyelmi vétséget, hogy a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, a bv. intézet parancsnoka dönt arról, hogy a bv. bírót értesíti-e a feltételes szabadságra bocsátás újbóli megvizsgálása érdekében. Ha a bv. bíró a végzését hatályon kívül helyezi, a bv. intézet a szabadságvesztés utolsó napját a határidőnaplóban előjegyzi.

25. Előterjesztés szabadlábon lévő elítélt esetében

136. Ha az elítélt szabadlábon van és feltételes szabadságra bocsátása esedékes, a bv. intézet elkészíti az előterjesztést az értesítő érkezését követő 60 napon belül. A nyilvántartási szakterület megállapítja a szabadságvesztés kitöltött és hátralévő tartamát, azt feltünteti az előterjesztésen.[25]

137. Az előterjesztést a nyilvántartási szakterület az elítélt lakóhelye szerint illetékes bv. bírónak küldi meg.

138. A bv. bíró határozatáig a nyilvántartási szakterület az iratokat külön kezeli.

139. Ha a bv. bíró engedélyezi a feltételes szabadságot, azt a nyilvántartási szakterület az elektronikus nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartási szakterület az Ra. 143. §-a szerint szabadulási igazolást küld az elítéltnek.

140. A nyilvántartási szakterület a szabadítás kapcsán előírt értesítéseket elküldi az illetékes hatóságoknak.

141. Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, és halasztást nem engedélyezett a részére, az illetékes bv. intézet jelentést tesz a NYLFO felé a szabadságvesztés megkezdésére irányuló felhívás kibocsátása érdekében.[26]

26. Szabadítás

142. A nyilvántartási szakterület a szabadítás esedékessége előtt legalább 15 nappal ellenőrzi, hogy a szabadításnak nincs-e törvényi akadálya, a szabadítás napját helyesen állapították-e meg, és ezt az ellenőrzés dátumának feltüntetése mellett aláírásával a nyilvántartó lapon igazolja.

143. Ha a szabadságvesztéssel letartóztatást szakítottak meg, vagy a szabadságvesztés végrehajtása során letartóztatás elrendeléséről, meghosszabbításáról vagy fenntartásáról érkezik értesítés, a bv. intézet tisztázza, hogy a letartóztatást a bíróság fenntartotta-e. A bíróság határozatától függően intézkedik a szabadításra vagy a letartóztatás végrehajtására, szükség szerint az illetékes bv. intézetbe átszállításra.

144. Amennyiben az elítéltnek pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést vagy pénzbírság-átváltoztatás folytán elzárást kell töltenie, fel kell hívni a figyelmét, hogy a pénzbüntetést, pénzbírságot befizetheti, illetve erre intézkedéseket tehet.

145. A nyilvántartási szakterület az elítélt várható szabadulása előtt legalább 10 nappal rögzíti és előjegyzi az elektronikus nyilvántartásban a szabadulás időpontját. A szabadítási eljárásban részt vevő szakterületek az elektronikus nyilvántartásból lekérdezés útján kötelesek tájékozódni a szabadítandókról.

146. A nyilvántartási szakterület előkészíti az iratokat, a szabadulóval egyezteti az adatokat, ezzel egyidejűleg - szükség esetén - felhívja a szabaduló figyelmét a jelentkezési kötelezettségére.

147. A bv. intézetnek a fogvatartott soron kívüli szabadítása érdekében faxon érkezett rendelkezéseket a rendelkezésre jogosult hatósággal (bíróság, ügyészség) haladéktalanul, rövid úton egyeztetni kell, és egyidejűleg kérni kell az eredeti irat soron kívüli megküldését.

148. A rendelkezésre jogosult hatósággal (bíróság, ügyészség) minden olyan postai úton érkezett, szabadításra irányuló rendelkezést is egyeztetni kell, mely sérülten, bontottan érkezett, vagy eredete egyéb okból kétséges, illetőleg amely nem tartalmaz egyértelmű intézkedést.

149. A nyilvántartási szakterület munkatársa a telefonon történt egyeztetésről, illetve az egyeztetés sikertelenségének okáról hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza az egyeztetés időpontját, tárgyát és a megállapításokat, az egyeztetést végző személyek nevét, beosztását. Az egyeztetést végző személy aláírását tartalmazó hivatalos feljegyzést a bv. iratban kell elhelyezni.

150. A fogvatartottat a 147-148. pontban meghatározott egyeztetés eredménytelensége esetén is szabadítani kell.

151. A nyilvántartási szakterület az ügykezelési szabályok szerint hitelesített nyilvántartást vezet a kiadott szabadulási igazolásokról, mely nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

a) sorszám,

b) szabadulási igazolás száma,

c) név,

d) nyilvántartási szám,

e) szabadulás napja,

f) szabadulási igazolás kelte,

g) szabadulási igazolás elkészítőjének aláírása,

h) szabadulási igazolás átvételének dátuma,

i) szabadulási igazolást átvevő aláírása (Biztonsági Osztály),

j) szabadulási igazolás másolatot visszavevő aláírása (nyilvántartási szakterület).

152. A nyilvántartási szakterület elkészíti a szabadulási igazolást, melyen a nyilvántartás sorszámát feltünteti (sorszám/évszám). A szabadulási igazolásra a gazdasági szakterület a szükséges adatokat felvezeti. A nyilvántartási szakterület gondoskodik az aláírásról, és hitelesíti azt a parancsnoki levelezés során használt körbélyegzővel. Az igazolást a bv. intézet parancsnoka (távollétében helyettese vagy a helyettesítésével megbízott személy) írhatja alá. Az iratról a nyilvántartási szakterület ezt követően fénymásolatot készít.

153. A nyilvántartási szakterület a szabadulási igazolást és a másolati példányt, a gazdasági szakterület az elítélt értékletétjét a biztonsági tisztnek átadja. Ezt az eljárást kell követni a hivatali időn túli szabadítás esetén is. A biztonsági szakterület a szabadulási igazolást egyezteti az elektronikus nyilvántartásban szereplő, szabadításra vonatkozó adatokkal. Az egyeztetés időpontját a másolati példányra rá kell vezetni és az egyeztető személy aláírásával, valamint egyeztető bélyegzővel kell ellátni. A szabadítás megtörténtét az elektronikus nyilvántartás erre kijelölt menüpontjában rögzíteni kell.

154. A biztonsági tiszt a szabadulási igazolás eredeti példányát átadja a fogvatartottnak, a másolati példányt a bv. iratban kell elhelyezni.

155. A szabadulási igazolás aláírás és iratmintáját a bv. intézet azon kijáratánál kell elhelyezni, ahol a tényleges szabadítás történik. A szabadítást végrehajtó biztonsági tiszt valamennyi szabadítás esetén köteles azt egyeztetni. Eltérés esetén a fogvatartott bv. intézetből történő kiléptetését meg kell tagadni, és haladéktalanul értesíteni kell az intézet parancsnokát, továbbá az általa meghatározott, illetve érintett szakterületeket.

156. A reintegrációs őrizetbe helyezett elítélt szabadon bocsátásakor az intézeten kívüli jogszerű tartózkodásról szóló igazolást kell kiállítani. Az igazolással kapcsolatos eljárás során a 153-155. pontban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

157. Félbeszakítás engedélyezése esetén az elítéltet tájékoztatni kell a jelentkezésre előírt napról, ezt az arcképmással ellátott szabadulási igazoláson is fel kell tüntetni.

158. A büntetés-félbeszakításra bocsátott elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy a távol töltött idő nem számít be a büntetésbe, továbbá a jelentkezés elmulasztásának következményeiről.

159. A bv. intézet az átváltoztatott szabadságvesztéssel összefüggően bemutatott, a befizetést igazoló szelvényt, az erről kiadott igazolás ellenében átveszi és azt eredetben, a bv. csoport útján haladéktalanul megküldi a bíróság gazdasági hivatalának. Ha a hozzátartozó vagy más személy hivatali időn túl mutatja be a befizetést tanúsító szelvényt, a bv. intézet azt igazolás ellenében átveszi. A következő munkanapon a nyilvántartási szakterület a befizetés tényét haladéktalanul egyezteti a bíróság gazdasági hivatalával, és a visszaigazolás alapján teszi meg a szükséges intézkedést az elítélt szabadítására. A bv. intézet a befizetést tanúsító szelvényt a bv. csoport útján küldi meg a bíróság gazdasági hivatalának.

160. Kegyelemben részesítés esetén a kegyelmi határozatot a nyilvántartási szakterület vezetője hirdeti ki. Az elítéltet részletesen, jegyzőkönyv felvétele mellett tájékoztatja a kegyelmi határozat tartalmáról, az abban meghatározott feltételekről, és ezeket az adatokat a szabadulási igazoláson feltünteti. A jegyzőkönyvet a bv. iratban kell megőrizni.

161. A nyilvántartási szakterület a jutalom eltávozás, a jutalom kimaradás, a látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása, közeli hozzátartozó temetésén való részvétel, kegyelet lerovása, enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá tartozók eltávozásakor, társadalmi kötődés programban részt vevők, illetve átmeneti részlegbe helyezettek engedélyezett eltávozása esetén az igazolványt, illetve eltávozási igazolást a bv. intézet parancsnoka által meghatározott, dokumentált módon adja át a biztonsági szakterületnek. A 155. pontban előírt egyeztetést a fenti esetekben is el kell végezni.

162. A nyilvántartási szakterület a bv. intézetet ideiglenesen elhagyó elítélteket írásban tájékoztatja a jelentkezésre előírt napról, illetve a jelentkezés elmulasztásának következményeiről.

163. Ha a feltételes szabadság engedélyezését követően a fogvatartott más szabadságvesztést, letartóztatást, elzárást tölt, a feltételes szabadság kezdetéről és lejáratáról a tényleges szabadításkor a feltételes szabadságra bocsátást engedélyező bv. bírót értesíteni kell.

164. A szabadítási eljárás részletes szabályait a bv. intézet parancsnoka intézetparancsnoki intézkedésben határozza meg.

165. A bv. intézetek irattárának egységes rendezése érdekében a szabadult fogvatartottak bv. iratait "francia" ABC sorrend szerint kell tárolni. A rendszerezés során az alábbi gyakorlatot kell követni:

a) Az azonos betűvel kezdődő vezetéknevek egy "osztályt" alkotnak. A bv. iratok osztályokba sorolásánál csak a vezetéknév kezdőbetűit kell figyelembe venni. A hosszú és rövid magánhangzók között különbséget tenni nem kell. A vezetéknév előtti egyedül álló betűt szintén figyelmen kívül kell hagyni. Kettős vezetéknév esetén a besorolás a bv. iraton aláhúzott név szerint történjen. Amennyiben nincs aláhúzva egyik sem, akkor az első név az irányadó.

b) Az egyes osztályokon belül a sorrendet a keresztnevek alfabetikus rendje szabja meg. Kettős keresztnév esetén a besorolás a bv. iraton aláhúzott keresztnév szerint történjen. Amennyiben nincs aláhúzva egyik sem, a besorolásnál az első keresztnév az irányadó. Azonos keresztnév esetén a születési idő határozza meg a besorolás sorrendjét. Amennyiben ezek az adatok egyeznek, az anya vezetékneve, ennek egyezése esetén a születési hely alfabetikus rendje a meghatározó.

c) A leggyakrabban előforduló vezetéknevek alosztályokként, az osztályok elejére kerülnek besorolásra.

27. A szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltással, járművezetéstől eltiltással, kitiltással, sportrendezvények látogatásától való eltiltással, kiutasítással és közügyektől eltiltással kapcsolatos rendelkezések

166. A foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás és közügyektől eltiltás mellékbüntetésről kiállított bírói értesítésen fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) félbeszakításon töltött idő kezdő és utolsó napja,

b) engedély nélkül távol töltött idő kezdő és utolsó napja,

c) kegyelem esetén azt, hogy a kegyelem a mellékbüntetésre kiterjed-e.

167. Több azonos nemű mellékbüntetés esetén azon az értesítésen kell feltüntetni a fenti adatokat, amelyik mellékbüntetést a bíróság az összbüntetésben végrehajtani rendelte.

168. Ha nincs bíróság által beszámított időtartam, illetve az elítélt nem volt büntetés-félbeszakításon, ezt a körülményt kell feltüntetni.

169. Ha a bíróság az elítéltet a közügyek gyakorlásától eltiltotta, a bv. intézet a BMBNYH részére küldött mellékbüntetési értesítőn a bíróság által beszámított tartam kezdő és utolsó napját is feltünteti.

170. Amennyiben a fogva tartott személy a szabadságvesztést követően letartóztatás, pénzbüntetés vagy közérdekű munkát helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása miatt marad fogva, a bv. intézet a szabadságvesztés letöltése után haladéktalanul megküldi a BMBNYH felé a szabadulási értesítést automatizált, elektronikus módszerrel.

171. A feltételes szabadság szabadlábon történő engedélyezése esetén a bv. intézet a 166-170. pontban foglaltak szerint jár el.

28. A szabadítással összefüggő rendelkezések

172. Szabadulásra átszállítást hivatalból vagy kivételes méltányosságból kérelemre a NYLFO engedélyezi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe.[27]

173. A szabadulásra átszállítás esetén a szállítás költségei az elítéltet nem terhelik.

174. A fogvatartó bv. intézet parancsnoka a kérelmet véleményével terjeszti a NYLFO felé, illetve tesz előterjesztést az átszállításra.[28]

175. A szabadulási igazolás kiadása, az előírt értesítések elküldése a szabadító bv. intézet feladata.

176. A büntetés-végrehajtási szakterület a beteg szabadulóval kapcsolatos intézkedéseket az orvos kezdeményezésére teszi meg.

177. A hozzátartozó értesítése a reintegrációs tiszt feladata. Amennyiben nincs hozzátartozó, vagy nem vállalja a hazaszállítást, a nyilvántartási szakterület - az orvossal és a reintegrációs tiszttel együttműködve - előkészíti az elítélt egészségügyi intézményben való elhelyezését. Ennek érdekében elkészíti a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, illetve egyedülálló hajléktalan személy esetében a bv. intézet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldendő megkeresést a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás biztosításához szükséges intézkedés megtétele végett.

178. Amennyiben a szabadításhoz az orvos a betegszállítók igénybevételét kezdeményezi, a nyilvántartási szakterület a szabadítás napján a szabadítási eljárást ehhez igazodva szervezi meg.

29. Eljárás az elítélt halála esetén

179. A bv. intézetben elhunyt elítélt haláláról a nyilvántartási szakterület telefonon vagy a rendelkezésre álló elérhetőségek egyikén értesíti az elhalt hozzátartozóját (kapcsolattartóját), és felkéri, hogy az anyakönyvezés és a temetés előkészítése végett meghatározott napon jelenjen meg a bv. intézetben. Amennyiben az elítélt megőrzése idején halálozik el, úgy a helyben lefolytatandó közigazgatási eljárások végrehajtása érdekében a megőrző intézet a teljes nyilvántartási anyagot végleg átveszi.

180. A halottvizsgálati bizonyítványt az egészségügyi szakterület adja át a nyilvántartási szakterületnek.

181. Amennyiben nincs olyan személy, aki a temetést vállalja, az anyakönyvezésről a bv. intézet gondoskodik. A nyilvántartási szakterület beosztottja a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél a halálesetet a bekövetkezését követő 8 napon belül bejelenti, és a halottvizsgálati bizonyítvány 4 eredeti példányát, valamint a bv. iratnak az elhalt személyi adatait tartalmazó (aláírással, bélyegzővel hitelesített) kivonatát átadja.

182. A 179-181. pontban foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a haláleset a fogvatartott egészségügyi intézménybe történő kihelyezése során következett be.

183. Ha a bv. intézetből engedéllyel vagy anélkül távol lévő elítélt haláláról érkezik értesítés, a nyilvántartási szakterület beszerzi a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

184. A nyilvántartási szakterület az elhunyt elítélt elhalálozását az elektronikus nyilvántartásban rögzíti, és értesítést küld a BMBNYH-nak automatizált módszerrel, az ítéletet kiszabó első fokú bíróságnak, valamint a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak pedig iktatórendszer útján.

30. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása

185. A nyilvántartási szakterület az előterjesztésen a 109. pontban felsorolt adatokat feltünteti.

186. A nyilvántartási szakterület a bv. bíró határozata szerint intézkedik az elítélt fokozatának megfelelő elhelyezéséről, szükség esetén más bv. intézetbe szállítása, illetve a visszatartás kezdeményezése iránt.

187. Amennyiben szükséges, a nyilvántartási szakterület az új végrehajtási fokozatnak megfelelően megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napját, és arról, valamint a bv. bíró határozatáról az értesítéseket elküldi.

31. A nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó rendelkezések

188. A nem magyar állampolgárságú elítélt befogadásakor és szabadításakor - amennyiben a magyar nyelvet nem ismeri - az 5., illetve 6. melléklet szerinti adatlapot - anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven - kell kiállíttatni, szükség esetén tolmács kirendelésével egyidejűleg. A mellékletek adattartalmát a szabadításkor is meg kell vizsgálni. A mellékleteket a bv. iratban kell elhelyezni. A nem magyar állampolgárságú elítélt a 6. melléklet szerinti külképviseleti kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatát minden esetben a Főnix3 Iratanyag fülén található "Nyilvántartás/konzuli értesítő" mappájába kell feltölteni.[29]

188/A. Amennyiben a befogadást követően a 6. mellékleten tett nemleges nyilatkozat ellenére a későbbiekben rögzítésre kerül külföldi fogvatartott vonatkozásában külképviselet (nagykövetség) mint kapcsolattartó, a rögzítést végző reintegrációs tiszt köteles azt a 6. mellékleten történő nyilatkoztatás formájában dokumentálni. A kitöltött 6. mellékletet haladéktalanul el kell juttatni a nyilvántartási szakterületnek a Főnix3 Iratanyag fülén található "Nyilvántartás/konzuli értesítő" mappába történő feltöltés céljából.[30]

189. Ha a nem magyar állampolgárságú befogadott a 6. melléklet kitöltése során kéri a külképviselet értesítését, a 7. melléklet kitöltését végre kell hajtani, és azt haladéktalanul továbbítani kell a külképviseletnek (e-mail vagy telefax útján). Nemzetközi szerződések alapján amerikai, orosz és ukrán állampolgárok befogadásáról a nyilatkozattól függetlenül tájékoztatni kell a külképviseletet.

190. A tolmács biztosítása, fordítás megszervezése, illetve a gazdasági szakterület értesítése a felmerült költségekről annak a szervezeti egységnek a feladata, amelynek eljárásában a tolmácsolás vagy fordítás szükségessé válik.

191. A szabadságvesztés végrehajtásának átengedése iránti kérelmet az elítélt személyes és büntetés-végrehajtási adataival ellátott átirattal a NYLFO felé kell felterjeszteni.[31]

192. Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése érdekében folytatott eljárás során a bv. bíró az elítéltet nyilatkoztatni kívánja, rendelkezése szerint a nyilvántartási szakterület intézkedik az elítélt előállítására.

193. Ha a bíróság határozott ideig tartó kiutasítás mellékbüntetést szabott ki, az értesítésen a 166. pontban foglaltakat fel kell tüntetni.

194. Az elítéltet az átvételt megelőzően át kell szállítani az illetékes rendőr-főkapitányság székhelye szerinti vármegyei (fővárosi) bv. intézetbe. Az átszállításról előzetesen - írásban - az illetékes bv. intézetet is értesíteni kell. Ha idő hiányában nincs lehetőség az átszállításra, az átvétel helye a fogvatartó bv. intézet. A szabadítás esedékessége előtt hat hónappal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot tájékoztatni kell.[32]

195. Az elítélt 6. melléklet szerinti nyilatkozatát a bv. iratban meg kell őrizni.

IV. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS VÉGREHAJTÁSA

196. Ha fiatalkorú letartóztatott esetében a bíróság a fogva tartás helyét megváltoztatja, és a letartóztatást javítóintézetben rendeli végrehajtani, a bv. intézet átszállítja az átadás végrehajtására a javítóintézet székhelye szerinti bv. intézetbe.

197. A letartóztatottak esetében a határidőnaplóban elő kell jegyezni a letartóztatás lejárati napját.

198. A nyilvántartási szakterület a letartóztatottakkal kapcsolatos adatokat az elektronikus nyilvántartásban történő rögzítéssel közli a BFB-vel.

32. A letartóztatott befogadása a bv. intézetbe

199. Ha a befogadáskor az ügyészi értesítés hiányzik, a befogadást meg kell tagadni.

200. A befogadási eljárásban a befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálata során az Ra. 12. §-ában rögzítettekre figyelemmel kell lenni.

33. Elkülönítési szabályok

201. A nyilvántartási szakterület rögzíti a bíróság, illetve a bv. ügyész letartóztatás végrehajtására adott rendelkezéseit, az elrendelt korlátozásokat, utóbbiakról minden esetben egyeztetést kezdeményez a biztonsági és a büntetésvégrehajtási szakterületekkel.

202. Az orvosilag indokolt sürgős esetben történt átszállításról - Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központjába, Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (a továbbiakban: IMEI), illetve polgári egészségügyi intézménybe - a nyilvántartási szakterület haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

34. A letartóztatás végrehajtásának rendje

203. Ha a bv. intézet parancsnoka a biztonsági zárkában vagy részlegen való elhelyezést tartja indokoltnak, az általános szabályok szerint jár el. Ha azonban ehhez más bv. intézetbe átszállításra van szükség, a bv. intézet parancsnoka megkeresi a rendelkezési jogkör gyakorlóját az átszállításhoz való hozzájárulás megszerzése végett.

35. A fiatalkorú letartóztatott kiadása

204. A bv. intézetben ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú letartóztatottat a bv. intézet - okmányok ellenében - előállítás végett átadja a rendőrségnek.

205. A bv. intézet a fiatalkorú fogva tartásával összefüggő kérdésekben együttműködik a javítóintézettel. Az ideiglenes elhelyezés során tett intézkedésekről a javítóintézetet írásban tájékoztatja.

36. A védővel való kapcsolattartás

206. A nyilvántartási szakterület a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti védő adatait (név, cím, telefonszám) az ügyészi, a bírói értesítés, illetve a védő által bemutatott és a rendelkezési jogkör gyakorlója által ellenjegyzett meghatalmazás vagy kirendelésről szóló határozat alapján az elektronikus nyilvántartásban rögzíti a befogadási eljárás során.

207. Ha az iratokból a Be. szerinti védő adatai hiányoznak, annak beszerzése iránt haladéktalanul meg kell keresni a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

208. A Be. szerinti védő elektronikus nyilvántartásban rögzített adatainak egyeztetése, a személyazonossága igazolása és a feladat ellátására feljogosító okmány (ügyvédi igazolvány), meghatalmazás vagy kirendelő határozat egyidejű felmutatása mellett léptethető be a bv. intézetbe.

209. A Be. szerinti védő bv. intézetbe történő be- és kilépésének időpontját a fogvatartott adatai között minden esetben rögzíteni kell. A bv. intézet a fogvatartott és a kirendelt védő közti megbeszélés idejét a 8. mellékletben rögzített Igazolás kiállításával igazolja, mely igazolást két példányban kell kiállítani. Az egyik példányt (másolás esetén az eredeti példányt) a védőnek közvetlenül a megbeszélést követően kell átadni, a másikat a bv. intézet a fogvatartott bv. iratai között őrzi meg. Amennyiben a megbeszélés telekommunikációs eszközzel történik, a megbeszélés idejét a bv. intézet a 9. mellékletben rögzített Igazolás kiadásával igazolja.

210. A bv. intézet parancsnoka intézkedésben szabályozza a Be. szerinti védő adataira vonatkozó adatrögzítés szabályait, a változások átvezetésének rendjét, a hozzáférési jogosultságok körét, illetve az igazolás kiállításának intézeten belüli ügyrendjét.

211. Az intézkedésnek tartalmaznia kell azt, hogy a védő és a terhelt megbeszélésének tényleges időtartamát a személyi állomány tagjai közül mely beosztású személyek rögzítik az igazoláson. A bv. intézet parancsnoka kijelöli a személyi állomány azon tiszti beosztású tagjait, akiket feljogosít az igazolás kiállítása során a bv. intézet képviseletére. Azon bv. intézetekben, ahol több objektumban van lehetőség a megbeszélés lebonyolítására, a jogosult személyeket objektumonként kell kijelölni. Az intézkedésben ki kell térni továbbá arra, hogy a megbeszélés lebonyolítása után az igazolás milyen módon jut el az aláírásra és pecsételésre jogosult személyhez, illetve onnan miként jut el a védőhöz.

212. Az ügyvédjelöltnek az ügyvéd mellett vagy helyetteseként a bv. intézetbe történő beléptetése során igazolnia kell, hogy az ügy vitelére megbízást vagy kirendelő határozatot kapott ügyvéddel (ügyvédi irodával) munkaviszonyban áll (pl. ügyvédjelölti igazolvánnyal). Helyettesítéskor igazolnia kell továbbá, hogy a fogvatartott ügyében jogosult eljárni. Az igazolás származhat az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvédtől (ügyvédi irodától), de elfogadható a helyettesítésre jogosult ügyvédjelölt nevének az ügyvéd részére adott meghatalmazáson való feltüntetése is.

213. Amennyiben az ügyvédjelölt rendelkezik a fenti munkaviszonyra, a Be. szerinti védő helyettesítésére vonatkozó igazolással, a fogvatartottal való kapcsolattartása és a védőt megillető jogosultságok tekintetében a védőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

214. Kirendelt védő helyettesítése esetén az ügyvédjelölt részére a fogvatartott és a kirendelt védő közti bv. intézetben történő megbeszélés időtartamáról igazolást kell kiadni.

215. Ha a letartóztatott a magyar nyelvet nem beszéli, lehetővé kell tenni a Be. szerinti védővel való érintkezés során a tolmács igénybevételét.

216. A tolmács személyére nézve a Bv. tv. 177. § (4) bekezdése irányadó. A bv. intézet a belépés engedélyezése előtt megvizsgálja a nyilvántartásában, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója nem korlátozta-e, illetve nem tiltotta-e el a kapcsolattartástól a tolmácsként belépni kívánó személyt.

217. Ha a kapcsolattartástól nincs eltiltva, a tolmács belépését lehetővé kell tenni.

218. A tolmács adatait és a belépésére vonatkozó adatokat a bv. intézet parancsnoka által meghatározottak szerint rögzíteni kell. Egyebekben a tolmács eljárásával kapcsolatos szabályokat a parancsnok intézkedésében szabályozza.

37. Kézbesítés

219. A hivatalos ügyben (különösen büntetőügy, polgári peres ügy) a bv. intézeten keresztül a fogvatartott részére kézbesítési ívvel küldött olyan határozatot, amely ellen fellebbezésnek van helye, a nyilvántartási szakterület beosztottja kézbesíti, egyéb iratot más bv. beosztott is kézbesíthet. A kézbesítés során a fogvatartottat a jogorvoslati jogára ki kell oktatni. A nyilvántartási szakterület által végrehajtott kézbesítést olyan módon kell végrehajtani, hogy annak során más fogvatartott számára adat ne legyen hozzáférhető.

220. A kézbesítési ívet a bv. intézet bélyegzőjével ellátva, a kézbesítés dátumának feltüntetésével kell visszaküldeni az illetékes bíróságnak, hatóságnak.

220/A. Polgári perben érkezett küldemény érkeztetése során meg kell bizonyosodni a küldemény címzettjéről. Amennyiben a küldemény címzettje bv. szerv vagy személyi állományi tag, szignálás és iktatás útján át kell adni a kézbesítésre jogosult vagy a címzésben megjelölt személy részére. Amennyiben a kézbesítendő irat címzettje nem beazonosítható, azt a feladó részére "címzett nem beazonosítható" megjegyzéssel, azonos küldési formában haladéktalanul vissza kell juttatni.[33]

38. Irattanulmányozás

221. A nyilvántartási szakterület az irattanulmányozás iránti kérelmet soron kívül továbbítja a bíróságnak.

222. Ha az irattanulmányozás a bíróságon történik, a nyilvántartási szakterület megteszi a szükséges intézkedéseket a fogvatartott előállítása érdekében.

223. A bv. intézetben történő irattanulmányozást lehetőleg az iratok megérkezését követő munkanapon kell lehetővé tenni a fogvatartott számára. Ennek érdekében a nyilvántartási szakterület az iratokat átadás-átvételi elismervénnyel átadja az irattanulmányozás felügyeletét ellátó személyi állományi tagnak. Az irattanulmányozás megtörténtét, időtartamának rögzítésével együtt a fogvatartott és a felügyeletet ellátó személy aláírással igazolja. Az iratok átadás-átvételének megtörténtét a felügyeletet ellátó személy és a nyilvántartási szakterület illetékes munkatársa írja alá.

224. A nyilvántartási szakterület a büntetőügy iratait soron kívül, a bíróság rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában legkésőbb három munkanapon belül küldi vissza a bíróságnak.

225. Az elektronikus irattanulmányozás biztosításának és végrehajtásának szabályait a bv. intézet parancsnoka intézkedésben szabályozza.

39. A letartóztatott előállítása

226. A előállítás szervezésénél és végrehajtásánál a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági szabályzatáról szóló 72/2020. (XII. 23.) BVOP utasítás XI. fejezetében meghatározottak szerint kell eljárni.[34]

227.[35]

40. Az elmeállapot megfigyelése és a kóros elmeállapotú letartóztatott vizsgálata

228. Ha a bíróság a letartóztatott elmemegfigyelését rendelte el, a fogvatartott IMEI-be szállításakor a következő iratokat kell csatolni:

a) a letartóztatás elrendeléséről, illetve fenntartásáról szóló bírói értesítést, ügyészi értesítést,

b) az elmeállapot megfigyelését elrendelő bírói végzést,

c) az elmeállapot megfigyelés elrendeléséről és végrehajtásáról szóló bírósági értesítést,

d) igazságügyi elmeorvosi szakértői véleményt,

e) bűnügyi iratokat,

f) bv. iratokat (egészségügyi törzslap, személyi lap, BNy. irat).

41. A letartóztatott szabadítása

229. A szabadságvesztés foganatba vételéről, ezzel együtt a letartóztatás megszakításáról a nyilvántartási szakterület haladéktalanul értesíti a letartóztatást elrendelő bíróságot. Az értesítésen feltünteti a szabadságvesztésre vonatkozó adatokat (első, másodfokú bíróság, ítélet száma, kelte, jogerő napja, szabadságvesztés tartama, fokozata, kezdő és utolsó napja, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége), továbbá a beszámításra vonatkozó, a bv. iratból megállapítható adatokat.

230. A szabadságvesztés kitöltése, illetve feltételes szabadságra bocsátás esetén, a szabadítási eljárás lefolytatása során dokumentált módon tájékozódni kell arról, hogy a korábban elrendelt letartóztatásra vonatkozó rendelkezés hatályban van-e. A fogvatartott átszállítására az illetékes vármegyei (fővárosi) bv. intézetbe csak a letartóztatásra vonatkozó rendelkezés egyértelmű tisztázását követően kerülhet sor.[36]

231. A nem jogerősen szabadságvesztésre ítélt letartóztatottat a szabadságvesztés utolsó napjának megállapítására vonatkozó szabályok szerint megállapított lejárati napon kell szabadítani.

232. Az Ra. 198. § (1)-(2) bekezdése szerint kell eljárni, ha a bv. ügyész a kihallgatáson helyezi szabadlábra a letartóztatottat. Amennyiben a letartóztatott nyilatkozata alapján nem kéri a bv. intézetbe visszaszállítását, úgy a szabaduló igazolás, valamint letétjének kiadása végett a későbbiekben hivatali munkaidőben felkeresheti a bv. intézetet. Személyes megjelenésében akadályoztatása esetén meghatalmazással rendelkező hozzátartozó részére is kiadhatóak letéti tárgyai. A tárgyakat a bv. intézet az érintett vagy meghatalmazottja jelentkezéséig, de legkésőbb a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályokban foglalt időpontig köteles megőrizni.

233. Ha a letartóztatott a rendőrségi fogdáról szabadítható, fel kell kérni a rendőrséget, hogy az Ra. 198. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakról szóló tájékoztatást a szabaduló részére adja meg.

234. Ha más ügyben elrendelt letartóztatás vagy közérdekű munka, pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, illetve elzárás vár végrehajtásra, a rendőrséget fel kell kérni, hogy haladéktalanul szállítsa a rendőrségi fogdáról a bv. intézetbe a fogvatartottat. A bv. intézet a továbbiakban az általános szabályok szerint jár el.

235. Ha a szabadlábra helyezés a bv. intézeten kívül (tárgyaláson, ügyészségen, rendőrségi fogdáról) történik, a nyilvántartási szakterület értesíti a társszakterületeket a szabadítással összefüggő intézkedések megtétele végett.

236. Ha a letartóztatott a rendőrség őrizetéből megszökött, ezt a tényt a rendőrségtől kapott írásbeli tájékoztatás alapján a nyilvántartási szakterület a nyilvántartásban rögzíti, a rendőrségtől beszerzi a jogellenes távollétre vonatkozó pontos információkat, és azokról a bíróságot a beszámítás pontossága érdekében írásban értesíti.

V. FEJEZET

A SZABADSÁGVESZTÉS KEZDŐ ÉS UTOLSÓ NAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

237. A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapítása során (a továbbiakban: foganatba vétel) az iratok adatait egyeztetni kell

a) a bírói értesítést az ítéletkiadmánnyal, a letartóztatásról kiállított bírói értesítéssel,

b) a bv. irattal (ideértve az archív iratot is).

238. Az adategyeztetésnek ki kell terjedni a fogvatartott személyes adataira, a büntetőeljárás során, továbbá a bv. intézetben keletkezett adataira is.

239. Az egyeztetés időpontját az iratra rá kell vezetni, és az egyeztető személy aláírásával kell ellátni.

240. Ha hiányzik a mellékbüntetésről szóló értesítés, vagy kényszergyógykezelés elrendelése esetén az igazságügyi orvos szakértői vélemény, azt soron kívül meg kell kérni.

241. A foganatba vételt akkor is el kell végezni, ha a bv. intézet az Rc. 1. § (2) bekezdése szerinti intézkedést látja indokoltnak.

242. A bíróság által átadott iratokat - különös tekintettel a tárgyaláson a büntetés-végrehajtási szervezet tagjának átadott bírói értesítésre - az iratkezelési szabályok szerint iktatni kell.

243. Az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell

a) a bírói értesítés alapján a szabadságvesztésre vonatkozó adatokat (bíróság megnevezése, ügyszám, tartam, végrehajtási fokozat, fogva tartásban töltött idő, bűnügyi felügyeletre vonatkozó adatok, kriminalitás), a mellékbüntetésre, intézkedésre, valamint az egyéb rendelkezésekre vonatkozó adatokat (feltételes szabadság megszüntetése, kegyelem hatályvesztése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése),

b) az elővezetés során a rendőrség, illetve külföldi hatóság őrizetében töltött időt az igazolások alapján,

c) a foganatba vétel során keletkezett adatokat (a szabadságvesztés kezdő és utolsó napját, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességi napját, fiatalkorú elítélt esetében a szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározásának esedékességét),

d) a szabadságvesztésből kitöltött részt, ha a feltételes szabadság megszüntetésére vagy kegyelem hatályvesztéséről szóló rendelkezésre került sor.

244. A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának, a feltételes szabadság esedékességi napjának helyességéért, az adatok felvezetéséért a számítást végző és az azt ellenőrző személy a felelős.

245. Ha az elítéltet a szabadságvesztés letöltésére más bv. intézetbe szállították át, a nyilvántartási irat teljes tartalmát, különös tekintettel foganatba vétel helyességére, nyolc napon belül ellenőrizni kell.

246. A szabadságvesztés utolsó napját, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességi napját, a szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározását, az átmeneti részlegbe helyezés vizsgálatának esedékességét, valamint a lehetséges reintegrációs őrizetbe helyezés időpontját a határidőnaplóban határidőzni kell.

247. Az Rc. 9. § (1), valamint (3)-(4) bekezdésében foglaltak irányadók az ideiglenes foganatba vételre is.

248. A nem jogerős összbüntetés kezdő és utolsó napjának kiszámítása után a bíróság határozatát az elítéltnek ki kell hirdetni, és ki kell oktatni a jogorvoslati jogára. Az elítélt nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt meg kell küldeni a bíróságnak.

249. A nem jogerős összbüntetés kihirdetése kapcsán készült jegyzőkönyv megküldésében soron kívül kell eljárni.

250. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utolsó napjának megállapítása során a pénzbüntetés egy részének megfizetésekor a megfizetett napok számát le kell vonni a megállapított utolsó napból, és az így kapott nap lesz a szabadságvesztés utolsó napja az Rc. 29. § (2) bekezdése alapján.

251. Ha az elítélt vagy helyette más személy a pénzbüntetés hátralévő részét meg kívánja fizetni, közölni kell a fizetendő összeget. Ennek kiszámításához az átváltoztatott szabadságvesztésből még letöltendő napok számát meg kell szorozni az ítéletben meghatározott egynapi tétel összegével. A még letöltendő napokat úgy kell kiszámítani, hogy az előjegyzett utolsó napból ki kell vonni a befizetés napját.

252. Az aktuálisan töltött ítélet (a továbbiakban: töltött ítélet) kezdő dátumának ellenőrzése és a jellemző bűncselekmény kijelölése a foganatba vételt végző személy feladata.

253. Az Rc. 18. § (4) bekezdése szerint kell eljárni akkor is, ha a büntetés-félbeszakításról az elítélt az előírt időben nem tért vissza.

254. Az Rc. 23. §-a szerint kell eljárni, ha az elítélt munkahelyéről, kórházból fogolyszökésnek nem minősülő módon, engedély nélkül távozik.

255. Ahol az Rc. alapján naptári nap szerint kell a számítást elvégezni, azon az alábbiakat kell érteni:

a) A napok számát a napok számából, a hónapok számát a hónapok számából, az évek számát az évek számából kell kivonni. Ha a lejárat napjának sorszáma kisebb, mint a kezdőnap sorszáma, a megelőző hónapot kell megfelelően napokra bontani. Ha a lejáratot jelölő hónap sorszáma kisebb, mint a kezdő hónap sorszáma, akkor a megelőző évet kell hónapokra bontani.

b) A napok számát a napok számához, a hónapok számát a hónapok számához, az évek számát az évek számához kell hozzáadni. Ha a kapott eredmény nem létező napot tartalmaz, a napokat, a következő hónapnak megfelelően kell átalakítani. Ha nem létező hónapot tartalmaz, abban az esetben évvé kell átalakítani.

VI. FEJEZET

A FOGVATARTOTTAK ADATAINAK NYILVÁNTARTÁSA

256. Értelmező rendelkezések

a) helyi nyilvántartás: a fogvatartottról a bv. intézetben vezetett - aktuális és archív - nyilvántartás;

b) aktuális nyilvántartás: a fogva tartás alapjául szolgáló büntetés, intézkedés végrehajtásával összefüggő adatokat, valamint az alapiratokat tartalmazza;

c) archív nyilvántartás: azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a változások folytán nem részei az aktuális nyilvántartásnak, valamint a korábbi alapiratokat;

d) központi nyilvántartás: a fogvatartottról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán vezetett - aktuális és archív - nyilvántartás;

e) manuális nyilvántartás: a fogvatartottakról 1995. április 4. előtt vezetett helyi, 1997. július 1. előtt vezetett központi papíralapú nyilvántartás;

f) informatikai nyilvántartás: az 1995. április 4. után vezetett helyi nyilvántartás, illetve az 1997. július 1. után vezetett központosított adatfeldolgozási rendszer, mely a helyi nyilvántartáson alapuló másodlagos nyilvántartás;

g) nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a fogvatartott személyi és büntetés-végrehajtási adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették;

h) folyamatban lévő büntetőeljárás: a büntetőeljárást a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától az eljárás jogerős befejezéséig kell folyamatban lévőnek tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy az ügyben az eljárás szünetel-e.

257. Alapiratok különösen:

a) bírósági értesítés letartóztatásról, ügyészi értesítés a letartóztatás végrehajtásának helyéről, módjáról, megszüntetéséről; bírói értesítés jogerős szabadságvesztésről, mellékbüntetésről; bíróság határozatai; ítéletkiadmány; idézés, illetve értesítés;

b) bv. intézet előterjesztése a bv. bíróhoz; bv. bíró határozatai;

c) hatósági megkeresések; nyomozásra kiadással kapcsolatos iratok; hatósági meghallgatással kapcsolatos iratok; kegyelmi határozatról szóló irat;

d) előállítással kapcsolatos iratok; engedélyezett eltávozásokkal, illetve jogellenes eltávozással kapcsolatos iratok, elővezetésre vonatkozó intézkedések;

e) a fogvatartott fényképe;

f) a fogvatartottak kérelmeivel, panaszaival kapcsolatos iratok; bv. intézetek határozatai.

258. A bv. intézet a fogvatartottakról személyenként nyilvántartást vezet, amelyben a 10. mellékletben felsorolt adatokat, illetve az azokban bekövetkezett változásokat rögzíti.

259. A bv. intézet a befogadott, illetve szabadított elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott adatait egy folyamatosan vezetett nyilvántartásban, forgalmi naplóban rögzíti (név, nyilvántartási szám, a befogadás, távozás, szabadítás, félbeszakítás, engedély nélküli eltávozás, szökés, más szervnek - rendőrség, javítóintézet - végleg átadás jogcímének megnevezése, időpontja). A bv. intézet a befogadásra, szabadításra vonatkozó adatokat a forgalmi naplóban akkor is rögzíti, ha ideiglenes befogadásra kerül sor, illetve ha a fogva tartás utóbb jogszerűtlennek bizonyul.

260. A forgalmi napló megnyitására, vezetésére vonatkozó szabályokat a 11. melléklet tartalmazza.

261. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott részére befogadáskor a bv. intézet a soron következő nyilvántartási számot adja, melynek képezésére vonatkozó szabályokat a 12. melléklet tartalmazza.

262. Ha az elítélt ugyanabban a büntetőügyben már volt intézetben, a központosított adatfeldolgozásból kapott adatait és a bv. intézetben fellelhető iratait egyesíteni kell, és az előző nyilvántartási számon kell befogadni.

263. Ha az elítélt más bv. intézetben volt fogva, iratait haladéktalanul meg kell kérni, és az irategyesítést elvégezni.

264. A bv. intézet az elítéltről és az egyéb jogcímen fogvatartottról a befogadást követő három munkanapon belül fényképet készít. Az arcképmás rögzítését az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól szóló 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 2. §-ában foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.

264/A. Az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól szóló 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 2. §-ában foglaltaknak való megfelelést a nyilvántartási szakterület vezetője 3 havonta köteles ellenőrizni.[37]

265. A fogvatartottak fényképes nyilvántartását szükség szerint, de legalább hathavonta felül kell vizsgálni a teljes fogvatartotti állomány tekintetében. A felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a nyilvántartásban szereplő fénykép (nyomtatott és digitális egyaránt) rendelkezésre áll, és személyazonosításra alkalmas. A felülvizsgálat során a fényképet össze kell vetni a fogvatartott aktuális külső megjelenésével.

266. Amennyiben a felülvizsgálat a fénykép hiányát vagy személyazonosításra való alkalmatlanságát állapítja meg, úgy soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül új fényképet kell készíteni a fogvatartottról. Az elkészült fényképet az elkészítést követően valamennyi elektronikus és manuális nyilvántartásban frissíteni kell.

267. Személyazonosításra alkalmatlanná teszi a fényképet különösen:

a) a jelentősen megváltozott hajviselet (hossz, fazon, sűrűség tekintetében, ideértve a kopaszodást is),

b) a megváltozott hajszín (ideértve az őszülést is),

c) a jelentősen megváltozott arcszőrzet viselési szokások (bajusz, szakáll, pajesz növesztése, fazonjának megváltoztatása vagy lenyírása),

d) a sérülés, trauma, betegség vagy orvosi kezelés nyomán az arcon vagy annak környékén megjelenő elváltozás, különös ismertetőjegy (pl. sebhely, tartós bőrbetegség, égési sérülés),

e) a fogvatartott magatartása nyomán keletkező elváltozások (pl. önkárosítás nyoma, tetoválás, amennyiben ezek a fényképen látható területen helyezkednek el),

f) a jelentékeny súlygyarapodás, súlyvesztés miatt megváltozott testkép vagy arcvonások,

g) a természetes öregedésből eredően, jelentős mértékben megváltozó vonások.

268. A BFB a fogvatartott meghallgatása során minden alkalommal köteles meggyőződni a számítógépes rendszerben rögzített indexkép személyazonosításra való alkalmasságáról.

269. A 265. pontban meghatározott, időszakos felülvizsgálat eredményétől függetlenül valamennyi fogvatartottról naptári évenként legalább egy alkalommal új fényképet kell rögzíteni olyan módon, hogy a két felvétel között legalább hat hónap teljen el. A fényképezés végrehajtási rendjét a bv. intézet parancsnoka intézkedésben határozza meg.

270. A 269. pontban meghatározott, adott évben rögzített fénykép meglétét minden év decemberében, a teljes fogvatartotti állomány tekintetében ellenőrizni kell, szükség szerint pótolva a hiányzó fényképeket.

271. A befogadást követően a NYLFO elektronikus úton értesíti a fogvatartó bv. intézetet, hogy az elítélt korábban volt-e bv. intézetben, illetve utoljára honnan szabadult.[38]

272. A nyilvántartási szakterület a NYLFO részéről adott elektronikus adatszolgáltatás alapján, szükség szerint az iratösszevonás érdekében megkéri az illetékes bv. intézettől az elítélt archív iratait, és azokat csatolja az aktuális iratokhoz.[39]

273. Az archív és aktuális iratokat egyeztetni kell egymással. Az egyeztetés a személyes adatokra, az ítéletre, a fogva tartásban töltött időre, a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjára, a feltételes szabadságra, valamint a kegyelemre vonatkozó adatok összevetését jelenti.

274. A nyilvántartási szakterület a befogadási eljárás során az elítélt adatainak nyilvántartására tartalomjegyzékkel ellátott iratgyűjtőt nyit. A nyilvántartó lapot, továbbá valamennyi, a fogva tartással összefüggő iratot sorszámozást követően ebben kell elhelyezni.

275. A nyilvántartási szakterület a befogadási eljárás során a fogvatartott személyes adatait tartalmazó, az elektronikus nyilvántartásból nyomtatható címkével ellátja a személyi lapot, a "nyilvántartás a fogvatartottak adatairól" megnevezésű mutatókartont, az egészségügyi törzslapot, a betétlapot és a személyi lapot, majd azokat továbbítja a társszakterületek felé.

276. Az iratösszevonást, illetve az irat- és adategyeztetést végző személy az iratösszevonás időpontját az iratgyűjtőn rögzíti, és ezt aláírásával igazolja.

277. A nyilvántartási szakterület a fogvatartottak személyes és büntetés-végrehajtási adatait az elektronikus nyilvántartásban rögzíti, az így nyilvántartott adatok a társszakterületek számára jogosultsági beállításoktól függően válnak hozzáférhetővé.

277/A. Az elektronikus nyilvántartás adatait érintően beosztáshoz kötött, sablonszerűen kialakított jogosultságmátrixokat kell alkalmazni, és a jogosultságbeállításokat szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.[40]

277/B. A jogosultság-mátrixok alapján az elektronikus nyilvántartásban a jogosultságok beállítása a Büntetésvégrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete Informatikai-, Hír és Biztonságtechnikai Osztály feladata.[41]

277/C. A jogosultság-mátrixok módosítására bármely bv. szerv javaslatot tehet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) adott adatkör tekintetében érintett szakterülete felé, továbbá a BVOP bármely szakterületi vezetője kezdeményezheti. A módosítás a szakterület támogató javaslata vagy kérelme alapján, az adatvédelmi tisztviselő jóváhagyásával kezdeményezhető az Informatikai Főosztálynál.[42]

277/D. A jogosultság-mátrixok felülvizsgálatát a BVOP adatvédelmi tisztviselője valamennyi szakterület bevonásával évente köteles elvégezni.[43]

277/E. A beosztáshoz rendelt jogosultságtól egyedi esetben eltérést a bv. szerv vezetője vagy a BVOP szakterületi vezetője indokolással ellátott, az eltérés időtartamát megjelölő kérelme alapján a BVOP adatvédelmi tisztviselője jóváhagyásával engedélyezheti az Informatikai Főosztály, amelynek beállításáról a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete Informatikai-, Hír és Biztonságtechnikai Osztály gondoskodik.[44]

42. A határidőnapló vezetése

278. A határidőnaplóba be kell vezetni

a) a letartóztatás lejárati napját és megszűnésének napját,

b) a szabadságvesztés utolsó napját,

c) a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napját,

d) kiutasítás esetén az idegenrendészeti hatóság értesítésének napját a szabadítást megelőző 6 hónappal, illetve 30 nappal,

e) fiatalkorú esetében a 21. életév betöltésének napját,

f) az átmeneti részlegbe helyezés vizsgálatának napját,

g) a reintegrációs őrizet kezdő és lejárati napját,

h) az elzárás utolsó napját,

i)[45]

279. A bv. iratokat, illetve az elektronikus nyilvántartásban rögzített adatokat évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, a határidőnaplóba a változásokat át kell vezetni.

280. A következő évi határidőnaplót minden év október 15-ig fel kell fektetni, és abban elő kell jegyezni azoknak a fogvatartottaknak az adatait, akiknél a 278. pontban felsorolt határnapok a következő év végéig esedékesek.

43. A nyilvántartott adatok megismerésére, fogva tartásról szóló igazolások kiadására irányuló kérelmek

281. A bv. intézet a fogvatartott vagy más jogosult kérelmére a fogva tartásról kiadott igazoláson feltünteti, hogy azt milyen célból, mely hatóság előtt, mely természetes személy általi felhasználásra adta ki.

282. Az adatokat a bv. intézet az alapiratok, illetve okmányok (személyazonosító igazolvány, társadalombiztosítási azonosítási jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány) alapján rögzíti az elektronikus nyilvántartásban.

283. A hatósági bizonyítványokat a fogvatartott letétjében kell elhelyezni, melyekről 1 fénymásolt példány a reintegrációs anyagba helyezendő.

284. A bv. intézet az adatok megismerésére irányuló kérelem tárgyában döntést hoz, elutasítás esetén indokolással ellátott határozatot hoz.

285. A bv. intézet az elítélt részére a róla vezetett adatok megismerését, a nyilvántartásba való betekintést engedélyezés esetén felügyelet mellett biztosítja. Ebben az esetben az iratbetekintés teljesítését az elítélt adatai között rögzíteni kell.

286. A nyilvántartási szakterület az általa rögzített személyes adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítését, illetve megtagadását nyilvántartja.

287. A bv. intézet a Bv. tv., valamint a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 29. §-ában meghatározott szervek felé a teljes körű adatszolgáltatási kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget, melytől eltérni csak technikai akadályozottság esetén, a partner tájékoztatása mellett, az alternatív úton történő irattovábbítás megjelölésével lehet.

288. A büntetés-végrehajtási szervezet központi statisztikai jelentését a NYLFO továbbítja a jogszabályban meghatározott szervekhez. A NYLFO a statisztikai jelentést megküldi a bv. intézetek részére.[46]

VII. FEJEZET

A FOGVATARTOTTAK SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

289. A bv. intézetek között a fogvatartott szállítása központosított szállítással, meghatározott esetekben célszállítással történik.

44. Központosított szállítás

290. A központosított szállítás központilag, a NYLFO által szervezett szállítás a bv. intézetek között történik.[47]

291. A fogvatartott szállítására központosított szállítással akkor kerül sor, ha

a) végleg más bv. intézetbe szállítják,

b) megőrzésre szállítják, illetve megőrzésből visszaszállítják,

c) átadása szükséges más hatóság részére,

d) a NYLFO által a szabadságvesztés megkezdése tárgyában kiadott felhívásban megjelölt bv. intézettel ellentétben más bv. intézetben jelentkezik,[48]

e) reintegrációs őrizetbe helyezését rendelték el, és a végzésben szereplő ingatlan más bv. intézet illetékességébe tartozik.

292. A bv. intézet nyilvántartási szakterülete a központosított szállítást megelőző második munkanapon az elektronikus nyilvántartásban előjegyzést rögzít a központosított szállításban érintett fogvatartottakról a NYLFO felé a központosított szállítás szervezéséhez.[49]

293. Az előjegyzés a következő adatokat tartalmazza: a) más bv. intézetbe végleg szállítás esetén:

aa) küldő bv. intézet kódja,

ab) a fogvatartott születési neve,

ac) a fogvatartott születési utóneve,

ad) nyilvántartási száma,

ae) fogvatartott neme,

af)[50]

ag) végrehajtási fokozata,

ah) aktuálisan töltött ítélet tartama,

ai) aktuális szabadulási idő, aj) szállítás indoka,

ak) tervezett célintézet, al) szállítási jelentés státusza, am) jóváhagyott célintézet, b) megőrzésre szállítás esetén:

ba) küldő bv. intézet kódja,

bb) a fogvatartott születési neve,

bc) a fogvatartott születési utóneve,

bd) nyilvántartási szám,

be) fogvatartott neme,

bf) a szállítás oka,

bg) célintézet kódja.

294. A NYLFO által jóváhagyott előjegyzést az érintett szakterületek (gazdasági, büntetés-végrehajtási, biztonsági, egészségügyi szakterületek, fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szerv) az elektronikus nyilvántartásból kötelesek lekérdezni, majd végrehajtani a szállítás előkészítése és végrehajtása érdekében szükséges feladataikat, illetve a szállításban érintett fogvatartottak iratait a bv. intézet parancsnoka által meghatározott módon átadni a nyilvántartási szakterületnek.[51]

295. A szállításra kerülő fogvatartottak személyi anyagát a következőképpen kell összeállítani:

a) végleg szállítás: a fogvatartott teljes bv. irata [nyilvántartási, reintegrációs nyilvántartás, egészségügyi törzslap (zárt borítékban), munkáltatási könyv, munkáltatási engedély, nyilvántartás a fogvatartott díjazás nélkül végzett munkájáról, egyéni kezelési utasítás];

b) megőrzésre szállítás:

ba) egészségügyi intézménybe szállítás történik: egészségügyi törzslap, orvosi beutaló, nyilvántartás a fogvatartott díjazás nélkül végzett munkájáról,

bb) előállítás végett: idézés vagy más, előállításra irányuló megkeresés, kitöltött előállítási utasítás, egészségügyi törzslap, nyilvántartás a fogvatartott díjazás nélkül végzett munkájáról,

bc) nyomozásra kiadás: egészségügyi törzslap, kikérést tartalmazó irat (szolgálati jegy) egy példánya és az engedélyező okmány, nyilvántartás a fogvatartott díjazás nélkül végzett munkájáról,

bd) látogatás végett: látogatási engedély, egészségügyi törzslap, nyilvántartás a fogvatartott díjazás nélkül végzett munkájáról.

296. Végleg kell szállítani a fogvatartottat

a) a végrehajtási fokozatának megfelelő bv. intézetbe, hivatalból vagy kérelemre engedélyezett átszállítás vagy a NYLFO egyéb rendelkezése alapján,[52]

b) rendőrség részére történő végleg átadás esetén,

c) fiatalkorú fogvatartott javítóintézet részére történő végleg átadás esetén, továbbá

d) minden olyan esetben, ha a várható szabadulása 15 napon belül esedékes.

297. A 296. pontban nem szabályozott esetben a szállítás megőrzésre történik.

298. A végleg vagy megőrzésre történő szállítás okáról és célintézetéről, továbbá megőrzés esetén annak várható tartamáról a fogvatartottat előzetesen, de legkésőbb a szállítást megelőző napon, szóban vagy írásban tájékoztatni kell. Ettől csak különösen indokolt esetben, a bv. intézet parancsnokának döntése alapján biztonsági vagy fogvatartási okból lehet eltekinteni, de a tájékoztatást ez esetben is meg kell adni legkésőbb a szállítási feladatot megelőző eligazítás keretében a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági szabályzatáról szóló 72/2020. (XII. 23.) BVOP utasításban foglaltak szerint.

299. A szállításra kerülő fogvatartottakról nemenként, illetve célintézetenként 2 példányban átadás-átvételi elismervényt kell készíteni. Az átadás-átvételi elismervényen szereplő fogvatartottak iratait egybe kell csomagolni. Az átadás-átvételi elismervényt annak érdekében, hogy a szállítmányvezető az adatokat egyeztetni tudja, olyan módon kell rögzíteni az iratcsomagon, hogy annak mindkét oldala hozzáférhető legyen.

300. Az átadás-átvételi elismervény tartalmazza

a) az iratcsomagban lévő iratok számát,

b) az érték-, okmány- és tárgyletét darabszámát,

c) a fogvatartott nevét, jogállását, bv. fokozatát,

d) a fogva tartás alapjául szolgáló bűncselekmény és törvényhely megnevezését,

e) a kategória-besorolást, a bilincselésre vonatkozó rendelkezést, a többletinformációt, továbbá minden, a biztonság szempontjából jelentős információt,[53]

f) az elkülönítésre vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezést,

g) a szállítás során a végrehajtó személyzet számára fontos egészségügyi adatokat.

301. A nyilvántartási szakterület az átadás-átvételi elismervényeket is tartalmazó iratcsomagokat a szállítást megelőző munkanap hivatali idejének befejezése előtt átadja a biztonsági szakterület felé.

302. Az egyéni kezelési utasítással rendelkező fogvatartottak esetében az egyéni kezelési utasítást a szállítást megelőző munkanapon 10.00 óráig elektronikus levelezés - akadályoztatás esetén fax - útján a célintézetnek meg kell küldeni.

45. Célszállítás

303. Célszállításra a fogvatartottak szállításának végrehajtásáról szóló BVOP utasításban rögzített esetekben kerülhet sor.

304. A bv. intézet nyilvántartási szakterülete legkésőbb a célszállítást megelőző munkanapon az elektronikus nyilvántartásban előjegyzést rögzít a célszállításban érintett fogvatartottakról a NYLFO felé a szállítás szervezéséhez.[54]

305. A célszállításra okot adó körülményt - az egészségügyi intézménybe orvosilag indokolt sürgős szállítás kivételével -, valamint a fogvatartottak személyes és büntetés-végrehajtási adatait jelenteni kell a NYLFO felé.[55]

306. Hivatali időn túl szükségessé vált célszállítás tényéről a NYLFO írásos tájékoztatását utólag, a következő munkanapon meg kell tenni.[56]

307. A célszállítás esetén a szállítás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

308. A szállítási tevékenység figyelemmel kísérése az elektronikus nyilvántartásban valamennyi bv. intézet nyilvántartási szakterületének feladata.

VIII. FEJEZET

MEGŐRZÉSRE SZÁLLÍTOTTAK ELHELYEZÉSE ÉS JOGAI

309. Fogvatartottak megőrzésre - kivéve, ha a fogvatartott szabadulása 15 napon belül esedékes - az alábbi okok miatt szállíthatók más bv intézetbe:

a) egészségügyi okból,

b) előállítás céljából,

c) nyomozás céljából történő kiadás érdekében,

d) látogató fogadása céljából,

e) súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása, közeli hozzátartozó temetésén való részvétel, illetve kegyelet lerovása őrzéssel történő végrehajtása céljából.

310. A szállítás előkészítése során az útba indító bv. intézet megvizsgálja, pontosítja és aktualizálja a fogvatartott adatait, különösen a kapcsolattartásra vonatkozókat - beleértve a rendelkezési jogkör gyakorlójának a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit is - az elektronikus nyilvántartásban.

311. Ha hatósági rendelkezés vagy más, a fogva tartás törvényességét, biztonságát befolyásoló adat, irat a szállítás végrehajtása után érkezik a bv. intézetbe, azt haladéktalanul, rövid úton továbbítani kell a célintézetbe.

312. A megőrzésre szállításkor a fogvatartott az Ra. 1. mellékletében meghatározottak, a végrehajtási fokozatba és rezsimbe sorolása szerint birtokban tartható tárgyaiból a várhatóan távol töltött időtartamnak megfelelő, észszerű mennyiséget vihet magával, melyet a megőrzés tartama alatt fogadó bv. intézet parancsnokának rendelkezései szerint tarthat magánál.

313. A fogvatartott csak a bv. intézet orvosa által írásban engedélyezett fajtájú és mennyiségű gyógyszert vihet magával.

314. A fogvatartott magával viheti és magánál tarthatja a büntetőeljárással kapcsolatos iratait.

315. Nem vihető a célintézetbe tévékészülék és hangszer. Egyéb technikai eszközt a fogvatartott csak akkor vihet magával, amennyiben a küldő bv. intézetben az rögzítésre került az elektronikus nyilvántartásban.

316. Azokat a tárgyakat, amiket a fogvatartott nem vihet magával, illetve nem kíván magával vinni, a küldő bv. intézet parancsnokának intézkedése szerint át kell venni. Ha a megőrzésre szállított célintézetben tartózkodása várhatóan legalább 2 héttel meghaladja az eredetileg tervezett időtartamot, a fogvatartott kérelmére a bv. intézet rövid úton kéri meg (a tévé és a hangszer kivételével) a küldő bv. intézettől a jegyzék alapján átadott tárgyait.

317. Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhában, a letartóztatottat az évszaknak megfelelő polgári ruházatban kell szállítani. Amennyiben a célintézetben tartózkodás időpontjában az elítéltek részére ruházati átszerelés történik, azt a célintézetben kell végrehajtani. A letartóztatott a szállításkor viselt ruházatán kívül letétként magával viheti a tárgyalás, kihallgatás, illetve más büntetőeljárási cselekmény során viselni kívánt ruháját is.

318. A 298. pont szerinti tájékoztatás során fel kell hívni a fogvatartott figyelmét arra is, hogy a célintézetben köteles az ottani házirend előírásait betartani.

319. A befogadó bv. intézetben a megőrzésre befogadottat az érkezés napján, de legkésőbb 24 órán belül meg kell hallgatni, ennek során tájékoztatni kell a bv. intézet elérhetőségeiről (megnevezés, cím, telefonszám), a legfontosabb szabályokról, a házirendről, a kérelmek, panaszok intézésének gyakorlatáról. Lehetővé kell tenni, hogy a fogvatartott a bv. intézet házirendjét a zárkában tanulmányozhassa.

320. A fogadó bv. intézetben az elhelyezés során a meghatározott elkülönítési szabályokat be kell tartani. Bűntársakat akkor kell egymástól elkülöníteni, ha arról a rendelkezési jogkör gyakorlója írásban rendelkezett. Különös körültekintéssel kell eljárni az egyéni kezelési utasítással érkezett fogvatartott elhelyezése (zárka kijelölése) során. A végrehajtási fokozaton belül különböző rezsimbe soroltak elhelyezésére vonatkozó előírásokat a bv. intézet parancsnoka határozza meg. Az elhelyezés során figyelembe kell venni a fogvatartott dohányzási szokásaival kapcsolatos nyilatkozatát.

321. A megőrzésre szállítottak részére a bv. intézetben külön zárka is kijelölhető.

322. A megőrzésre szállított fogvatartott hozzátartozói, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett személyek közül azokkal tarthat kapcsolatot, akikkel ezt a küldő bv. intézet vagy a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezte, és az engedélyezés ténye az elektronikus nyilvántartásból egyértelműen megállapítható. Kétség esetén a fogadó bv. intézet a küldő bv. intézettel egyeztet.

323. A rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyéhez nem kötött esetekben a megőrzés ideje alatt az elítélt kapcsolattartói köre a közeli hozzátartozó fogalomkörébe tartozó személlyel bővíthető, amennyiben annak az elektronikus nyilvántartásba történő felvételhez szükséges nyilatkozata rendelkezésre áll. A közeli hozzátartozó fogalomkörébe nem tartozó személyek esetében az engedélyezést kerülni kell. Amennyiben az engedélyezéshez fontos érdek fűződik, az engedélyezés előtt meg kell kérni a küldő bv. intézet véleményét.

324. Az olyan esetekben, amikor a fogvatartott várhatóan hosszabb ideig, esetleg egymást követően több bv. intézetben tartózkodik megőrzésen, az útba indító bv. intézet köteles a fogadó bv. intézettel/intézetekkel egyeztetni, hogy a havi látogató fogadást, a vásárlást, a csomagküldést, átadást melyik bv. intézet bonyolítsa le.

325. Egyéb esetben a fogvatartott kérelmére a fogadó bv. intézet parancsnoka által meghatározottak szerint engedélyezhető, hogy nyilvántartott kapcsolattartóját látogatáson fogadhassa. Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy fennállnak-e a látogatás engedélyezésének feltételei.

326. Az engedélyt, valamint a látogatás megtörténtét az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni, a keletkezett iratokat a fogvatartott anyagával együtt a visszaszállításkor a küldő bv. intézetnek továbbítani kell.

327. A megőrzésre szállított fogvatartott kérelmeit, panaszait lehetőség szerint soron kívül kell intézni úgy, hogy a döntéshozatal elhúzódása miatt a küldő bv. intézetbe történő visszaszállítás késedelmet ne szenvedjen.

328. A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel történő kapcsolatfelvételt a fogvatartott kérelmére biztosítani kell.

329. Nem magyar állampolgárságú fogvatartottnak a diplomáciai, konzuli képviselettel történő érintkezését támogatni kell.

330. A megőrzésre szállított fogvatartott részére a más bv. intézetből kiküldött értesítő (engedély) alapján érkezett csomagot át kell adni. Új csomagra engedélyt akkor kell kiadni, ha az a jogszabály szerint a fogvatartottat megilleti. A csomagra vonatkozó adatokat (a kiküldés és az átadás tényét) az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell.

331. Távbeszélő használatára a fogvatartott az esetében érvényes rezsimszabályok szerint jogosult.

332.[57]

333. A megőrzésre szállított fogvatartottról felfektetett nyilvántartást a bv. intézet tisztántartási és ellátási munkáira díjazás nélküli igénybevétele esetén tovább kell vezetni, visszaszállításkor a küldő bv. intézetbe azt vissza kell juttatni.

334. A fogvatartott a fogadó bv. intézetben a házirendben meghatározottak szerint vásárolhat.

46. Megőrzésre szállított fogvatartott szabadítására vonatkozó szabályok

335. Amennyiben a megőrzés tartama alatt a fogvatartott szabadítása válik szükségessé, a szabadítás végrehajtása az aktuális fogvatartó bv. intézet feladata. A szabadítás előtt a nyilvántartó bv. intézettől rövid úton be kell szerezni az aktuális nyilvántartó lapot, melyen a nyilvántartó bv. intézet nyilvántartási szakterülete igazolja, hogy a szabadításnak nincs jogszabályi akadálya. Ebben az esetben a nyilvántartó lapon rögzített feljegyzésen szerepelnie kell az információt közlő nevének, beosztásának és aláírásának. A nyilvántartó lap a nyilvántartási anyagba helyezendő. A nyilvántartó bv. intézet nyilvántartási szakterülete azokat az anyagokat, iratokat, melyeket végleg szállítás esetén meg kell küldeni, a szabadítást végrehajtó bv. intézet részére a következő lehetséges időpontban szállítás útján utólag küldi meg.

336. Amennyiben a megőrzésre szállított fogvatartott a megőrzés ideje alatt a töltött ítéletét, elzárását kitölti, vagy abból feltételesen szabadul, az azt követő végrehajtásra váró ítélet, elzárás töltött státuszra állítása az aktuális fogvatartó bv. intézet feladata. Az átállítás előtt a nyilvántartó bv. intézettől rövid úton be kell szerezni az aktuális nyilvántartó lapot, melyen a nyilvántartó bv. intézet nyilvántartási szakterülete igazolja, hogy az elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok helytállóak, az átállításnak jogszabályi akadálya nincs. Ebben az esetben a nyilvántartó lapon rögzített feljegyzésen szerepelnie kell az információt közlő nevének, beosztásának és aláírásának. A nyilvántartó lap a nyilvántartási anyagba helyezendő.

IX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

337. A bv. intézethez a hatóságoktól érkezett iratokat az iratkezelési szabályok szerint iktatni kell. Így kell eljárni akkor is, ha az iratot a hatóság az előállítás során a büntetés-végrehajtási szervezet tagjának adja át.

338. A nyilvántartási szakterület az iratra az átvétel időpontját akkor vezeti rá, ha az nem azonos a bv. intézetbe érkezés napjával.

339. Az iratnak a nyilvántartási szakterülethez érkezése időpontját a más szervezeti egységektől átvett iratok esetében is fel kell tüntetni.

340. Ha a bv. intézetbe olyan személy ügyében érkezik irat, aki nem szerepel a bv. intézet nyilvántartásában, az elektronikus nyilvántartást áttekintve haladéktalanul meg kell állapítani, hogy melyik bv. intézet tartja fogva, és az iratot haladéktalanul a fogvatartó bv. intézetbe továbbítani kell.

341. Az áttételről - az idézés kivételével - az iratot küldő hatóságot értesíteni kell.

342. Ha az adott személy az elektronikus nyilvántartásban nem szerepel, az iratot átirattal a küldő hatóságnak vissza kell küldeni. Amennyiben a személy a bv. intézetből már szabadult, azt átirattal kell megküldeni a szabaduláskor bejelentett tartózkodási helyére.

343. Ha a bv. intézet a fogva tartással kapcsolatos, jelen utasítás hatálya alá tartozó ügyben hatóság részére megkeresést küld, vagy arra válaszol, átiratának egy példányát a fogvatartott bv. iratában helyezi el.

344. Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt álló vagy feltételes szabadságon lévő elítélt az útlevél kiadásának engedélyezéséhez méltányossági kérelmet a bv. intézetnél terjeszt elő, azt haladéktalanul az bv. intézet székhelye szerinti bv. bíróhoz kell továbbítani.

345. Ha a letartóztatott az útlevél kiadásának engedélyezése iránt írt kérelmet a bv. intézetben terjeszti elő, azt az eljáró bírósághoz kell továbbítani.

47. Az elektronikus nyilvántartásra vonatkozó egyéb rendelkezések

346. A letartóztatottak, egyéb jogcímen fogvatartottak, illetve az elítéltek adatait az elektronikus nyilvántartásban kell nyilvántartani.

347. A fogvatartottak személyes és egyes büntetés-végrehajtási adatait a nyilvántartási szakterület rögzíti az elektronikus nyilvántartásban.

348. A jelen utasításban foglalt azon eljárásokat, amelyeket az elektronikus nyilvántartás támogat, ott kell rögzíteni.

349. Az elektronikus nyilvántartásban előállítható iratokat, értesítéseket, előterjesztéseket, határozatokat, igazolásokat abban kell elkészíteni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

350. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy s. k.,

országos parancsnok

1. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

A fogvatartottak természetes azonosító adatainak javítása az elektronikus nyilvántartásban

Az elektronikus nyilvántartás vélhetően azonos fogvatartottra vonatkozó aktív és archív adatállományának pontosítása érdekében a következők szerint kell eljárni:

1. A bv. intézetek nyilvántartási szakterületei az elektronikus nyilvántartásból hetente kötelesek lekérdezni a listát azokról a vélhetően azonos fogvatartottakról, akiknek az aktuális és archív természetes azonosítóikban adateltérés található. Az adategyeztetést követően a helyes adatokat rögzíteni kell.

2. A bv. intézet

a) nyilvánvaló elírás esetén - ha más eltérés az adatok között nincs - kiválasztja a helyes adatot (azt a programleírás szerint kijelöli és nyugtázza az elektronikus nyilvántartásban),

b) a névjegyzékből kiválasztja a vélhetően azonos személyek közül azt az adatot, amelynek pontossága felől már korábban beszerzett közokirat alapján a bv. intézet bizonyosságot szerzett (a programleírás szerint kijelöli és nyugtázza a helyes adatot az elektronikus nyilvántartásban).

3. A természetes azonosítókban meglévő eltéréseket csak közokirat - születési, házassági anyakönyvi kivonat másolata - alapján lehet javítani.

4. A közokirat beszerzése érdekében a kiválasztott adatról az elektronikus nyilvántartás alapján 2 példányban kell elkészíteni és kinyomtatni a megkeresést, melynek első példányát a születés/házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, másodpéldányát a BNy. iratban kell elhelyezni.

5. A 4. pont szerint beszerzett anyakönyvi kivonat másolat megérkezése után az adategyeztetést ismételten el kell végezni, és az alábbiak szerint kell eljárni:

a) Amennyiben a bv. intézet azt állapítja meg, hogy az elektronikus nyilvántartásban rögzített természetes azonosítók közül valamelyik a közokirat adataival megegyezik, a 2. pont b) alpontjában foglaltak szerint kell eljárni.

(A memo mezőben fel kell tüntetni a javítás alapjául szolgáló okirat számát, így a bejegyzés a fogvatartottról kinyomtatott nyilvántartó lapon megjelenik.)

b) Amennyiben a bv. intézet az elektronikus nyilvántartásban nem talál a közokirat adataival egyező természetes azonosítót, így azt kiválasztani sem tudja, rögzítenie kell a beszerzett közokiratban foglalt adatokat.

(A javítás alapjául szolgáló közokirat számát fel kell tüntetni a memo mezőben. Ez esetben a program az újonnan felvitt adatot tekinti kijelöltnek.)

6. Amennyiben a fogvatartottat időközben végleg más bv. intézetbe szállítják, a pontosítást a célintézetnek kell a 4-5. pontban foglaltak szerint eljárva végrehajtani és a változásról szóló értesítést elkészíteni.

7. Amennyiben a fogvatartott a lista lekérdezésekor a fogva tartásra kijelölt bv. intézettől bármely okból távol van (megőrzés, kiadás, büntetés-félbeszakítás, eltávozás), az adatpontosítás előkészítésére akkor is meg kell tenni a 4. pontban foglalt intézkedéseket. Az adatot csak a fogvatartott visszaérkezése után kell az 5. pontban leírtak szerint pontosítani.

8. Amennyiben az elektronikus nyilvántartásban az - anyakönyvi másolatban szereplő adatoknak megfelelően rögzített - adatoktól a fogva tartás alapjául szolgáló bírósági iratokon eltérő adatok szerepelnek, a bv. intézetnek az anyakönyvi másolat fénymásolatban történő megküldésével kérni kell a bíróságtól az adatok pontosítását.

9. Olyan fogvatartott befogadásakor, aki korábban nem szerepelt az elektronikus nyilvántartás adatbázisában, de a BMBNYH állományában eltérő adatokkal szerepel, a 4. pontban foglaltak alapján beszerzett közokirattal kell az adatokat pontosítani:

a) Amennyiben a bv. intézeti adat(ok) téves(ek), a beszerzett közokiratban foglaltak alapján a fogvatartott természetes azonosító adatait ki kell javítani és a változásról szóló értesítést el kell készíteni.

(A pontosítás alapjául szolgáló közokirat számát a memo mezőben fel kell tüntetni.)

b) Ha a közokirat tartalma szerint a BMBNYH adatállományában is eltérés van, az anyakönyvi másolatot - fénymásolatban - a bv. intézet a BMBNYH részére megküldi, és kéri az adatok pontosítását.

10. Ha a fogvatartott a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 30. § (2) bekezdése alapján téves adatainak kijavítását, a jogellenesen nyilvántartott adatainak törlését kéri, az eljárásra a 4-7. pontban foglaltak az irányadók.

11. Az adatok 4-10. pont szerint végrehajtott helyesbítéséről, törléséről a fogvatartottat és mindazokat a hatóságokat értesíteni kell, akikkel a téves adatot korábban közölték.

12. A feladat végrehajtásának határideje: az 5-6., 8-9. pont esetén a közokirat megérkezését, a 7. pont esetén a fogvatartott bv. intézetbe történt visszaszállítását követő 3. munkanap.

2. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

3. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

IGAZOLVÁNY

a bv. intézetből ideiglenesen eltávozó elítélt részére

1. Az igazolvány a bv. intézetből ideiglenesen eltávozó elítélt személyazonosságát igazoló okmány, mely feljogosítja az elítéltet a bv. intézetből ki-, illetve a bv. intézetbe való belépésre.

2. Az igazolvány a bv. szervezet által készített 6661589 r.sz.-ú (számozatlan, 12 lapból álló) könyv.

3. Az igazolvány tartalmazza

Címlapon:

- bv. intézet megnevezése, címe, telefonszáma,

- elítélt fényképe,

- név,

- születési hely év, hó, nap,

- anyja neve,

- lakcíme.

Első oldalon:

- megjegyzés.

Ide kell bejegyezni például

o[58]

o esetleges kitiltás helyét.

Második lapon:

- távollét jogcíme,

- távozás időpontja,

- jelentkezni köteles,

- intézetparancsnok aláírása, bv. intézet körbélyegzője, jelentkezés időpontja,

- távollét alatti tartózkodás (város, község) engedélyezett helyszíne.

Utolsó oldalon:

- megjegyzés (tájékoztatás a távollét ideje alatt tanúsítandó magatartás szabályairól).

4. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

5. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

6. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz[59]

7. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

Tájékoztatás

nem magyar állampolgár büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadásáról az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselet részére*

Information

for diplomatic or consular mission in charge about the admission of a foreign citizen to prison*

Tájékoztatom, hogy az alábbi személy büntetés-végrehajtási intézetbe befogadásra került.

(We inform you, that the following person was admitted to prison.)

...

Nem magyar állampolgár neve:

(Name of foreign citizen)

...

Születési helye, ideje:

(Place and date of birth)

...

Anyja neve:

(Mother's name)

...

Állampolgársága:

(Citizenship)

...

Személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány típusa, száma:

(Number of identification document)

...

Lakcím (ha megállapítható):

(Address, if known)

...

Büntetés-végrehajtási intézet megnevezése, címe, telefonszáma:

(Name, address and phone number of the prison institute)

...

Befogadás dátuma:

(Date of incarceration)

...

Fogva tartás oka (elrendelő szerv, elkövetett bűncselekmény):

Cause of incarceration (Authority in charge, committed crime)

...

Adatszolgáltató neve, rendfokozata, beosztása:

(Name, rank, duty station of the officer providing this information)

Aláírás, bélyegző

(Signature, stamp)

...

* E-mailen/faxon továbbítandó az illetékes külképviselet felé.

* Shall be forwarded to the mission in charge through e-mail or fax.

8. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

9. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

10. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

A fogvatartottak nyilvántartása

A letartóztatottak adatai

I. Személyi azonosító adatok

1. név,

2. születési név,

3. fogvatartottak nyilvántartásában az esetleges névváltoztatás előtti korábban ismert név,

4. neme,

5. anyja neve,

6. születési hely, idő,

7. házassági név

II. Állampolgárság

III. Lakóhely (tartózkodási hely):

IV. TAJ-szám

V. Iskolai végzettség

VI. Szakképzettség

VII. A letartóztatásra vonatkozó adatok

1. a letartóztatást elrendelő, fenntartó, megszüntető bíróság megnevezése, a végzés száma, kelte,

2. bűncselekmény megnevezése, ha rendelkezésre áll, a törvényhely megjelölése,

3. a letartóztatás lejárata, nem jogerős ítélet esetén a szabadságvesztés tartama,

4. nyomozati szakban: az eljáró ügyészség megnevezése,

5. a rendelkezési jogkör gyakorlója általi rendelkezések (így különösen: kapcsolattartás korlátozása, bűntársaktól elkülönítés, fokozott őrzés, engedély kiadásra, elszállításra, telefonálásra),

6. a védő neve, címe, telefonszáma,

7. fiatalkorú ideiglenes elhelyezésére vonatkozó adatok,

8. ügyészi szám,

9. fiatalkorúak esetében törvényes képviselő

VIII. A nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében folytatott, a letartóztatottat érintő eljárásra, intézkedésre vonatkozó adatok

IX. A bv. intézet által képzett adatok

1. befogadás időpontja (ideértve a megőrzést is), más bv. intézetbe szállítás, a bv. intézet megnevezése,

2. más hatóság részére átadás esetén a hatóság megnevezése, az átadás időpontja (rendőrségi fogda, javítóintézet),

3. nyomozó hatóság részére kiadás kezdő és utolsó napja, nyomozó hatóság megnevezése,

4. rezsim besorolás alapjául szolgáló adatok.[60]

5. munkáltatásra vonatkozó adatok,

6. egészségi állapotra vonatkozó adatok,

7. fegyelmi, jutalmazási eljárás során keletkezett adatok

X. Szabadlábra helyezés időpontja, (ha arra külön intézkedéssel került sor) elrendelő hatóság megnevezése, intézkedés kelte

XI. A kérelmek intézésével kapcsolatos eljárás

1. kérelem beadásának időpontja,

2. kérelmező megnevezése,

3. tett intézkedések,

4. döntésre vonatkozó adat,

5. jogorvoslati jogra vonatkozó adat

XII. A hivatalból indított eljárások

1. tett intézkedés,

2. döntésre vonatkozó adat,

3. jogorvoslati jogra vonatkozó adat,

4. átszállítás kezdeményezése,

5. idézések, értesítések,

6. előállításokra vonatkozó adatok (előjegyzés, illetve a végrehajtás időpontja, helye, jogcíme) (bírósági, ügyészségi, eü. szakértői),

7. nyomozó hatóság általi meghallgatás időpontja, a hatóság megnevezése

XIII. A letartóztatott halála esetén

1. a halál időpontja,

2. a tett intézkedések,

3. a halottvizsgálati jegyzőkönyv, halotti anyakönyvi kivonat másolata,

4. a temetés időpontjára vonatkozó adatok,

5. az eltemettető hozzátartozó, illetve hatóság megnevezése,

6. a holttest eltemetéséhez hozzájáruló ügyészi nyilatkozat

Az elítélt adatai

I. Személyi azonosító adatok

1. név,

2. születési név,

3. fogvatartottak nyilvántartásában az esetleges névváltoztatás előtti, korábban ismert név,

4. neme,

5. anyja neve,

6. születési hely, idő,

7. házassági név

II. Állampolgárság

III. Lakóhely (Tartózkodási hely)

IV. TAJ-szám

V. Személyi azonosító jel (kizárólag a választójoggal nem rendelkező fogvatartottak esetében)

VI. Iskolai végzettség

VII. Szakképzettség

VIII. A fogva tartás jogcímére, tartamára vonatkozó adatok

1. a szabadságvesztést kiszabó első és másodfokú bíróság megnevezése, az ítélet ügyszáma, kelte, a jogerő napja,

2. a szabadságvesztés tartama, végrehajtási fokozata,

3. a szabadságvesztésbe beszámított idő,

4. a mellékbüntetés neme, tartama,

5. intézkedés megnevezése,

6. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés,

7. a szabadságvesztés kapcsán alkalmazott rendelkezés (feltételes szabadság megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése, kegyelem hatályvesztése),

8. az elkövetett bűncselekmény,

9. életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja,

10. az összbüntetésre vonatkozó adatok,

11. fiatalkorúak esetében törvényes képviselő

12. kategória besorolás.[61]

IX. A nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében folytatott, fogvatartottat érintő eljárásra, intézkedésre vonatkozó adatok

X. A bv. bírói eljárás kapcsán

1. előterjesztés (a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet elrendelése, illetve megszüntetése) időpontja és tartalma,[62]

2. az előállítás (meghallgatás, tárgyalás) időpontja,

3. a bv. bíró végzésére vonatkozó adatok (bíróság megnevezése, a végzés száma, kelte, a határozat tartalma),

4.[63]

XI. A bv. intézet eljárásai során keletkezett adatok

1. a befogadás időpontja, módja,

2. a szabadságvesztés kezdő napja,

3. a szabadságvesztés utolsó napja,

4. a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége,

5. az átmeneti részlegbe helyezés esedékessége,

6.[64]

7. a büntetés-félbeszakításra vonatkozó adatok (tartama, kezdő és utolsó napja),

8. a jogellenes távollétre vonatkozó adatok (kezdő és utolsó napja),

9. az intézetből engedéllyel történő eltávozás kezdő és utolsó napja, a jelentkezés, illetve elővezetés időpontja,

10. befogadás időpontja (ideértve a megőrzést is), illetve más bv. intézetbe szállítás, a bv. intézet megnevezése,

11. nyomozó hatóság részére kiadás kezdő és utolsó napja, a hatóság megnevezése,

12. átmeneti részlegbe helyezés, illetve annak megszüntetésének időpontja,

13. a tényleges szabadítás

a) jogcíme és időpontja,

b) kiutasított elítélt átadása a rendőrségnek,

c) 18 év alatti intézeti nevelt átadása a javítóintézetnek - átadás időpontja,

d) szabadságvesztés végrehajtásának átengedése esetén a rendőrségnek (INTERPOL Nemzeti Iroda) átadás,

14. kategória besorolás alapjául szolgáló adatok,[65]

15. munkáltatásra vonatkozó adatok,

16. egészségi állapotra vonatkozó adatok,

17. fegyelmi, jutalmazási eljárás során keletkezett adatok

XII. A kérelmek (panasz) intézésével kapcsolatos eljárásban keletkezett adatok

1. kérelem beadásának időpontja,

2. kérelmező megnevezése,

3. kérelem tárgya,

4. tett intézkedések,

5. döntés,

6. a jogorvoslati jogra vonatkozó fogvatartotti nyilatkozat

XIII. A hivatalból indított eljárások (például: átszállítás; büntetés-félbeszakítás hivatalból; foganatba vétel; előállítás)

1. az eljárás tárgya,

2. tett intézkedés,

3. döntés,

4. jogorvoslati jogra vonatkozó fogvatartotti nyilatkozat,

5. idézésekre, értesítésekre vonatkozó adatok,

6. előállításra, szállításra vonatkozó adatok (előjegyzés, illetve a végrehajtás időpontja, helye, jogcíme),

7. nyomozó hatóság általi meghallgatás időpontja, a hatóság megnevezése

XIV. A fogvatartott halála esetén

1. a halál időpontja,

2. a tett intézkedés,

3. a halottvizsgálati jegyzőkönyv, halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata,

4. a temetés időpontjára vonatkozó adatok,

5. az eltemettető hozzátartozó, illetve hatóság megnevezése,

6. a holttest eltemetéséhez hozzájáruló ügyészi nyilatkozat

Fenti adatokat részben az elektronikus nyilvántartásban, részben manuálisan, részben az alapiratokon kell nyilvántartani.

11. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

FORGALMI NAPLÓ

megnyitásának és vezetésének szabályai

1. A bv. intézet egyidejűleg a fogvatartottak befogadásáról növedék, a fogvatartottak távozásáról fogyaték forgalmi naplót vezet.

A bv. intézet parancsnoka határozza meg, hogy a megőrzésre befogadottakról és a megőrzésről visszaszállítottakról kell-e külön forgalmi naplót vezetni.

A forgalmi napló vezetése során az egyéb jogcímen fogvatartottat is fogvatartottnak kell tekinteni.

2. A forgalmi napló folyamatos vezetése kötelező minden esetben, ha a változás a bv. intézetben elhelyezett fogvatartottak létszámát befolyásolja. Ilyen változás különösen a szabadságvesztést töltő elítélt, a letartóztatott, az elzárást töltő elkövető, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint a kényszergyógykezelt személyek

- megőrzése, ideiglenes vagy végleges befogadása (növedék forgalmi napló);

- szabadítása, szökése, engedély nélküli eltávozása, végleg átszállítása, más hatóság (rendőrségi fogda; katonai bv. intézet; javítóintézet) részére történő átadása, büntetés-félbeszakításra bocsátása, távollétének jogellenessé válása, halála (fogyaték forgalmi napló).

3. A forgalmi napló N. C. 1102 IM Bv. házinyomda által készített könyv, melynek lapjait folyamatos sorszámmal kell ellátni és az ügyiratkezelés szabályai szerint hitelesíteni kell.

4. A forgalmi naplóban külön jelölni kell az ideiglenes befogadás tényét (IDEIGL. BEF.), valamint a megőrzésre befogadott (MŐ) fogvatartottal kapcsolatos változásokat.

5. A forgalmi napló rovatai

- sorszám,

- név,

- növedék-fogyaték,

- kelte,

- nyilvántartási szám,

- változás oka [e rovat tartalmazza annak megjelölését is, hogy milyen jogcímen történik a változás, pl.

a növedék naplóba:

- felhívásra jelentkezett,

- elővezették,

- büntetés-félbeszakításról,

- melyik bv. intézetből szállították;

a fogyaték naplóba:

- kitöltve,

- 1/2-1/3-1/4-1/5-hi. felt. szab.,

- büntetés-félbeszakításra (nem jogerős öb. bfsz.),

- szabadlábra helyezve,

- nem jogerős ítéletét kitöltötte,

- melyik bv. intézetbe szállítja,

- megszökött,

- engedély nélkül eltávozott,

- távolléte jogellenessé válik,

- meghalt]

6. Forgalmi naplót akkor kell megnyitni, ha a korábban megnyitott növedék napló betelt.

A növedék és fogyaték naplót egy időben kell megnyitni. A naplók megnyitása előtt meg kell állapítani a bv. intézet állományi létszámát.

7. Az új növedék napló vezetését annál a sorszámnál kell megkezdeni, ami eggyel többre végződik, mint a bv. intézet állományi létszáma. Az így kimaradó sorszámokhoz tartozó rovatokat átlósan át kell húzni.

A fogyaték napló sorszáma mindig az egyes sorszámmal indul. A forgalmi napló vezetése során a bv. intézet állományi létszámának megfelelő folyamatos százas és ezres nagyságrendű sorszámot a megfelelő rovatban tintával kell pótolni.

8. A forgalmi naplóba tévesen bejegyzett adatot egyetlen vonallal kell áthúzni, és az előző bejegyzést olvashatóan hagyva fölé kell írni a helyes adatot.

A javítást végző annak tényét és keltét bejegyzi és aláírással látja el.

Törölt sor miatt sorszám nem maradhat ki a forgalmi naplóban.

9. A bv. intézeti állományi létszám ellenőrzésekor a növedék napló utolsó bejegyzésének sorszámából kell kivonni a fogyaték napló utolsó bejegyzésének sorszámát. Az előző kivonás eredménye a bv. intézet fogvatartotti állományi létszáma, melyből a távollévők számát levonva kapjuk a bv. intézetben jelen lévő fogvatartottak létszámát.

A fenti számítással kapott létszámnak, valamint az elektronikus nyilvántartásban készülő napi létszámnak a tényleges helyzetnek kell megfelelnie.

10. A bv. intézet állományi létszáma tartalmazza mindazon fogvatartottak adatát, akik szabadságvesztésüket töltik, de nem tartalmazza a büntetés-félbeszakításon és jogellenesen távol lévők adatait.

Az állományi létszám tartalmazza

- a bv. intézetben jelen lévő (ideértve az állami egészségügyi intézetben elhelyezett és a bv. intézet által őrzött - felügyelt - ellenőrzött) fogvatartottat;

- a megőrzésre szállított fogvatartottat;

- az engedéllyel (kimaradáson, eltávozáson, rövid tartamú eltávozáson, hozzátartozó temetésén, valamint súlyos beteg hozzátartozó felügyelet nélkül történő meglátogatása miatt) távol lévő fogvatartottakat;

- a nyomozó hatóságnak kiadott fogvatartottakat.

Az állományi létszám nem tartalmazza

- a büntetés-félbeszakításra bocsátott;

- a megszökött;

- az engedély nélkül eltávozott fogvatartottakat;

- akinek távolléte jogellenessé vált.

12. melléklet a 24/2021. (V. 6.) BVOP utasításhoz

A bv. intézetbe befogadott fogvatartottaknál használható nyilvántartási számokról

(Az ABC betűi közül második betűként, a leírt sorrendben az alábbiak használhatók fel:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, Z, X, Y.

Azokat a betűket, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban - pl. J, SZ, Ö -, nem szabad használni.)