1055/B/1998. AB határozat
a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, a jogalkotás kezdeményezésére irányuló indítványt pedig visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Szjt. azon rendelkezését sérelmezi, amely szerint engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolást az, aki rendszeresen saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 9. § (2) bekezdését, a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
Az indítványozó úgy véli, hogy hatósági engedély hiányában az ajándéksorsolást szervező személynek számos lehetősége van a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpt.) előírásainak a megsértésére. Így az ajándéksorsolást szervező személy megtévesztő nyerési esélyeket helyezhet kilátásba [8. § (2) bekezdés c) pont], különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltheti [8. § (2) bekezdés d) pont], valamint a hasonló ajándéksorolás szervezésére képtelen versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremthet [21. § j) pont].
Az indítványozó azt is kéri, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a jogalkotót az Szjt. módosítására, a 23. § szerinti tevékenység engedélykötelessé tételére, ehhez kapcsolódóan pedig az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) módosítására.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályok: Alkotmány:
"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
"23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.
(2) Az ajándéksorsolás lebonyolítása során a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1.1 Az Alkotmánybíróság az 1105/B/1993. AB határozatában megállapította, hogy: "A gazdasági verseny szabadsága az állami célkitűzésként megállapított piacgazdasághoz szervesen kapcsolódó olyan alkotmányos elv, amely többek között arra hivatott, hogy elősegítse a vállalkozás és a foglalkozás szabad megválasztása alapjogának sokszintű és hatékony érvényesülését." (ABH 1994. 637., 640.)
Az Alkotmánybíróság az 54/1993. (X. 13.) AB határozatában, valamint a 65/1997. (XII. 18.) AB határozatában kifejtette, hogy a vállalkozás joga, mint alapjog azt jelenti, hogy az állam bárkinek biztosítja a vállalkozás, azaz a gazdasági életben történő tevékenység folytatását. Ezen alapjog az állam által megteremtett közgazdasági feltételrendszerbe történő bekapcsolódás lehetőségét jelenti. E feltételrendszerrel kapcsolatosan különösen az az alkotmányossági követelmény, hogy az megfeleljen a piacgazdaság Alkotmányban rögzített feltételének, valamint, hogy ne legyen diszkriminatív. A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. (ABH 1993. 340-344., és ABH 1997. 391-396.)
A 21/1994. (IV. 16.) AB határozatban az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami elismerése és támogatása megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi (pl. a tulajdonhoz való jog, a köztulajdon és magántulajdon egyenlősége, a vállalkozás joga, a diszkrimináció tilalma) alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek - a piacgazdasághoz hasonlóan - külön alkotmányossági mércéje nincs. (ABH 1994. 117., 120.)
1.2 A szerencsejáték lényege, - az Szjt. 1. § (1) bekezdése szerint - hogy az abban résztvevő játékos pénzfizetés, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása, vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
Az ajándéksorsolás esetén azonban a vásárló a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételéért vagy szolgáltatás igénybevételéért kap sorsjegyet, ezért külön pénzösszeget vagy más vagyoni értéket nyújtania nem kell.
Az ajándéksorsolással a kereskedő (szolgáltató) forgalmának, nyereségének növelését kívánja elérni. Az ilyen gazdaságpolitikai törekvés összhangban áll a piacgazdaság lényegével.
A hatósági engedély nélkül megtartható ajándéksorsolás szervezése és lebonyolítása sem alakulhat kizárólag az áruk, szolgáltatások értékesítését végzők belátása szerint. A sorsolásnál a szervezőknek figyelemmel kell lenniük az Szjt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott előírásokra. A szervező az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot köteles legalább tíz nappal a játék lebonyolítása előtt a Szerencsejáték Felügyelethez bejelenteni, amely a lebonyolítást ellenőrizheti. A bejelentési kötelezettség teljesítésének, valamint a lebonyolítás ellenőrzésének részletes szabályait pedig a Vhr. szabályozza. A Szerencsejáték Felügyelet a sorsolás ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértések esetén saját hatáskörben intézkedik, vagy más, intézkedésre jogosult szervnél eljárás lefolytatását kezdeményezheti.
1.3 Az indítványozó által felvetett azon aggályok, amelyek szerint a hatósági engedélyezés előírásának hiányában az ajándéksorsolást szervező megsértheti a Tpt. egyes rendelkezéseit, törvényes eszközök igénybevételével megelőzhetők és hatásukat tekintve kiküszöbölhetők. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot rendelhet el a Tpt. 70. § (1) bekezdése értelmében hivatalból olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezését sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.
Ha tehát az ajándéksorsolást szervező különösen előnyös vásárlás látszatát kelti, vagy a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos helyzetet teremt, a Gazdasági Versenyhivatalhoz tett bejelentés, illetőleg a hivatalból elrendelt vizsgálat szabályainak alkalmazásával az esetleges sérelem megfelelően kezelhető. Minthogy minden, a saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végző kereskedő vagy szolgáltató azonos feltételek mellett szervezhet és bonyolíthat le ajándéksorsolást, következmények nélkül maradó, indokolatlanul hátrányokat előidéző tisztességtelen versenyhelyzetet a kifogásolt szabályozás nem idézhet elő.
1.4 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 43. §-a alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, többek között piacfelügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 15. § (1) bekezdése rendelkezései alapján a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését és folytatják le e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat. E törvény 15. § (2) bekezdése szerint a törvény 7. §-ában szabályozott megtévesztő reklám, valamint a 7/A. §-ába ütköző összehasonlító reklám esetén a Tpt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Mindezek következtében kiszűrhetők az olyan ajándéksorsolási akciók, amelyek esetleg a fogyasztók megtévesztéséhez, érdekek sérelméhez vezethetnek. A jogalkotó tehát a különböző szervezetek és ellenőrzési formák egymásra épülő rendszerét alakította ki, anélkül azonban, hogy ezzel a piacgazdaság önszabályozó erejét gyengítette volna.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem szükséges alkotmányjogi eszközökkel fellépni a verseny korlátozásának olyan eseteivel szemben, amelyek más jogágak szabályaival kezelendők. Az Szjt. 23. §-a nem sérti az Alkotmány 9. § (2) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító, egyéb törvényi rendelkezések értelmében az Alkotmánybíróságnak nincs jogalkotási hatásköre. Ugyancsak nincs hatásköre arra sem, hogy a jogalkotót valamely jogszabály módosítására kötelezze. Ezért az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt visszautasította.
Budapest, 2002. január 22.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró