818/H/2003. AB határozat

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2003. (VIII. 15.) rendelete 2. § (1) bekezdésének "és a már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben alkalmazni kell" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Ábrahámhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2003. (VIII. 15.) rendelete 2. § (1) bekezdésének "és a már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben alkalmazni kell" szövegrésze alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján Ábrahámhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2003. (VIII. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdésének "és a már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben alkalmazni kell" szövegrésze alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, mivel a képviselő-testület a törvényességi felhívásában foglaltakkal nem értett egyet.

A képviselő-testület az Ör. megalkotásával Ábrahámhegy község egyes ingatlanaira változtatási tilalmat rendelt el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése a változtatási tilalmat az Ör, hatálybalépése előtt már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni rendelte. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés egyrészt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság "egyik fontos alapelemét, a jogbiztonságot" sérti, továbbá ezzel a képviselő-testület "túllépte jogalkotó hatáskörét, megsértve ... az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését is". Az indítványozó indítványának alátámasztásaként hivatkozott - egyebek mellett - a 20/2001. (VI. 11.) AB határozatra (ABH 2001, 612-619.), amelyben az Alkotmánybíróság az Étv. 21. §-a alapján önkormányzati rendeletben elrendelt változtatási tilalomnak a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazását előíró rendelkezést alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. Az indítványozó érvelésében - az összefüggés megjelölése nélkül - megemlítette az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, a 13. § (1) bekezdését és az 57. § (5) bekezdését is.

II.

1. Az Alkotmány felhívott rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése:

"2. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és a már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben alkalmazni kell."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság legutóbb a 349/B/2001. AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) (ABH 2002, 1241-1273.) foglalta össze a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazást elrendelő jogszabályi rendelkezések vizsgálata során követett gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban részletesen kifejtette: következetesen érvényesített álláspontja szerint valamely jogszabály nemcsak akkor ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába "ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit - erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. ... Az Alkotmánybíróság - gyakorlatában - a 'létrejött jogviszonyok' alatt az anyagi jog alapján létrejött, anyagi jogi jogviszonyokat értette, és e jogviszonyok védelme érdekében állapított meg alkotmányellenességet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme miatt" (ABH 2002, 1241, 1245.).

Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban - a fentiekre figyelemmel - vizsgálta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénynek (a továbbiakban: Btv.) a jogerős államigazgatási határozattal le nem zárult ügyekben való alkalmazást elrendelő rendelkezését. Az Alkotmánybíróság rámutatott:

"a településrendezési és építési szabályok érvényesülésének jellemzője, hogy azok alapján építkezni csak azzal a feltétellel lehet, ha az építési hatóság az építési engedélyezési eljárásban a tervezett építés jogszerűségét ellenőrizte, és a jogerős építési engedélyben az építtetőt az építési munka megvalósítására feljogosította. Tehát a konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a jogerős építési engedélyből származik. Ez azt jelenti, hogy építési anyagi jogi jogviszonyok csak a jogerős építési engedély alapján jönnek létre, így a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett, lezárt jogviszonyok megváltoztatása csak akkor következne be, ha a törvény előírásai a jogerős építési engedély alapján keletkezett építési jogviszonyokat is érintenék" (ABH 2002, 1241, 1246-1247.). Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Btv. támadott hatályba léptető rendelkezését nem találta a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek.

Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban - az indítványozó által jelen ügyben is hivatkozott - a 20/2001. (VI. 11.) AB határozattal (ABH 2001, 612-619.) kapcsolatban kimondta azt is, hogy "álláspontja szerint a jogbiztonság alkotmányos követelménye alapján az eljárási jogviszonyok nem élvezhetnek erősebb alkotmányos védelmet, mint a jogerős határozattal létrehozott anyagi jogviszonyok, megszerzett jogok. Ezért az Alkotmánybíróság ... a kialakult korábbi gyakorlatának megfelelően - eltérően a 20/2001. (VI. 11.) AB határozattól - megszorítóan, azaz a létrejött anyagi jogi jogviszonyok megváltoztatásának tilalmaként értelmezte a visszamenőleges jogalkotás tilalmát" (ABH 2002, 1241, 1248.).

Az Abh.-ban foglaltakat alapul véve jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapította: mivel az építési anyagi jogi jogviszonyok kizárólag a jogerős építési engedély alapján jönnek létre, így nem ütközik a visszamenőleges jogalkotás tilalmába az Ör. azon rendelkezése, amely a változtatási tilalmat a jogerős határozattal le nem zárt ügyekre is kiterjedő hatállyal rendelte el. Emiatt tehát sem az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamisághoz fűződő jogbiztonság követelményének, sem az önkormányzati rendeletalkotás kereteit meghatározó, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének megsértése nem állapítható meg. A megalapozatlan indítványt ezért az Alkotmánybíróság elutasította.

Budapest, 2004. október 4.

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró