BH 2015.3.62 I. Ha a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető igényekről külön nem rendelkezik, jótállás címén a szavatossági jogoknak megfelelő igények érvényesíthetők [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 248. §].

II. Ha a gépjármű az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a kötelezett a hibát többször eredménytelenül kísérli meg kijavítani, a jogosult pedig emiatt a dolgot nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni, a jogosult megalapozottan állhat el a hibás teljesítésre tekintettel a szerződéstől [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 306. § (1), (3) bek.].

Pertörténet:

Kecskeméti Járásbíróság G.20147/2012/39., Kecskeméti Törvényszék Gf.40141/2013/4., Kúria Pfv.20369/2014/4. (*BH 2015.3.62*)

***********

[1] A felperes a felek között 2008. február 23-án létrejött adásvételi szerződés alapján 5 084 000 forint vételár ellenében megvásárolt az alperestől egy Ford Focus típusú személygépkocsit. A jármű birtokba adására 2008. május 7-én került sor. Az alperes a járműre 7 évig, illetve 150 000 km futásteljesítményig jótállást vállalt.

[2] A gépkocsi a 2009. augusztus 25. és 2011. december 7. közötti időszakban 15 alkalommal meghibásodott. A meghibásodás valamennyi esetben a műszerfal kijelzőjén a motorhiba felirat megjelenésében és a motorteljesítmény csökkenésében nyilvánult meg. A sorozatos meghibásodások miatt a felperes 2011. május 10-én a gépjármű kicserélését kérte, majd - miután a kicserélésre nem került sor, és a hiba ismét jelentkezett - 2012. január 3-án elállt az adásvételi szerződéstől.

[3] A szerződéskötést megelőző állapot visszaállítására nem került sor. A gépkocsi 2012. január 12-én - 30 559 kilométeróra-állásnál - ismét meghibásodott. A hibát az alperes 2012. január 13-án kijavította.

[4] A felperes keresetében elállására tekintettel az 5 084 000 forint vételár visszafizetésére és 41 909 forint kártérítés, valamint mindezek járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 5 084 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte azzal, hogy a felperes egyidejűleg bocsássa vissza a járművet az alperes birtokába. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[7] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest további 16 900 forint megfizetésére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[8] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjármű meghibásodásának oka az adásvételi szerződés teljesítését követően keletkezett, a hibás teljesítés tehát megállapítható. Miután pedig az ismétlődően jelentkező hibát az alperes nem javította ki, a felperes 2012. január 3-án megalapozottan állt el a szerződéstől. Az alperes ezért köteles a vételárat visszafizetni és a felperes 16 900 forint összegű következménykárát megtéríteni.

[9] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[10] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

[11] A jótállást a Ptk. XXIII. fejezete a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza, a törvény 248. § (1) bekezdésében foglaltakra, és a tényleges gyakorlati alkalmazási körére figyelemmel azonban - a szavatosság és a kártérítés mellett - a hibás teljesítés jogkövetkezményének tekinthető. Lényegét tekintve a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb helytállási kötelezettséget jelent, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított: a jótállási idő alatt észlelt - és kifogásként a kötelezettel közölt - hiba esetén a törvényi vélelem az, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ilyenkor tehát a kötelezettnek kell kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ha a bizonyítás ebben a körben - akár azért, mert a beszerzett bizonyítékok alapján az derül ki, hogy a szolgáltatásban a hiba már a teljesítéskor is megvolt, akár azért, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hibát mi idézte elő, illetve hogy a hiba oka mikor keletkezett - nem vezet eredményre, a kötelezett a jótállási helytállás alól nem mentesülhet.

[12] Az alperes - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően - a per során nem tudta bizonyítani, hogy a felperes részére értékesített gépkocsi a teljesítést követően felmerült okból hibásodott meg, a lefolytatott szakértői bizonyítás ugyanis ezt nem támasztotta alá. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében ebben a körben arra, hogy a meghibásodás okaként az igazságügyi szakértő is az üzemeltetés szabálytalanságát jelölte meg. A rendelkezésre álló szakvéleményből kitűnően ugyanis a szakértő csupán elvi szinten mutatott rá arra, hogy az ilyen típusú meghibásodások - a műszaki hiba mellett - az üzemeltetés sajátosságaiból is eredhetnek, olyan megállapítást azonban nem tett, hogy a perbeli gépjármű konkrét meghibásodását üzemeltetési hiba idézte elő. A per során egyéb arra vonatkozó bizonyíték sem keletkezett, hogy a felperes bármiféle üzemeltetési szabálytalanságot követett volna el.

[13] A szakértő a felmerült szakkérdéseket a szükséges részletességgel és meggyőző erővel megválaszolta, és szakmai következtetéseit megfelelően megindokolta. A szakvéleményben foglaltak aggályossá tételére vagy cáfolatára alkalmas bizonyítékok a perben nem keletkeztek. A szakértői vélemény ezért az érdemi döntés alapjául szolgálhatott, további szakértői bizonyításra a perben nem volt szükség. Az alperes egyébként az igazságügyi szakértő megállapítása szerint az általa elvégzett javításokkal kapcsolatos adatokat maradéktalanul nem rögzítette, így a szakértői bizonyítás folytatásától további eredmény nem is lett volna várható.

[14] Mindezekre tekintettel a bíróság a Ptk. 248. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette.

[15] Hibás teljesítés esetén a jogosult, ha a jótállás szerződésen alapul, a szerződésben meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. Ha a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik, jótállás címén - miután a jótállás a szavatossághoz hasonló jogintézmény, rendeltetése szintén a teljesítési érdek védelme - a szolgáltatás hibájának orvoslására alkalmas, a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében szabályozott szavatossági jogoknak megfelelő igények érvényesíthetők. Így a jogosult - a Ptk. 306. §-a hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott feltételekkel kijavítást vagy kicserélést kérhet, a kijavítási költség megtérítését követelheti, árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. A hibás teljesítéssel okozati összefüggésben felmerült következménykárokra, miután ezek a jótállással alapvetően védeni kívánt vagyoni érdek körén kívül esnek, a jótállás tartalma - erre vonatkozó külön kötelezettségvállalás hiányában - nem terjed ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jogosult az ilyen károk megtérítését nem követelheti, csupán arról van szó, hogy abban az esetben, ha szerződésen alapuló jótállás esetén a jótállási nyilatkozat nem tartalmaz kártérítési kötelezettségvállalást, a kártérítési igény érvényesítése során a jótállás szabályait nem lehet alkalmazni.