444/F/1992. AB határozat

hatásköri összeütközés miatt eljáró államigazgatási szerv kijelöléséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés miatt, az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság kérelemre eljáró államigazgatási szervként a Miskolci Erdőfélügyelőséget jelöli ki.

INDOKOLÁS

I.

T. I. hejőkeresztúri lakos 1992. február 13-án beadvánnyal fordult Hejőkeresztúr Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához, amelyben 05/3. hrsz. külterületi ingatlanán lévő facsoportból 10 db kőrisfa kivágásának engedélyezését kérte.

Hatáskörének vizsgálata során az önkormányzat jegyzője megállapította, hogy az érintett facsoport az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.) hatálya alá tartozó fásításnak minősül, így az EVT. alapján az eljárás az illetékes erdőfelügyelőség hatáskörébe tartozik. Ezért 1992. február 25-én a kérelmet áttette a Miskolci Erdőfelügyelőséghez.

A Miskolci Erdőfelügyelőség arra hivatkozással, hogy a kérelemmel érintett ingatlan művelési ága az ingatlannyilvántartás szerint szántó és nem erdő, megállapította hatáskörének hiányát. Úgy foglalt állást, hogy - a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletnek a 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel módosított 3. §-a alapján - a külterületen lévő fák kivágásával kapcsolatos hatósági eljárás a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, ezért a beadványt visszaküldte a hejőkeresztúri önkormányzat jegyzőjének.

Az így keletkezett negatív hatásköri összeütközés feloldása érdekében Hejőkeresztúr Önkormányzatának jegyzője - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján - indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte eljáró szervként a Miskolci Erdőfelügyelőség kijelölését.

II.

Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.

Az EVT. 2. §-a kimondja, hogy az erdőkre vonatkozó rendelkezések hatálya az erdőkön felül a fásításokra is kiterjed. Az EVT. 3. § b) pontja definiálja, hogy a törvény alkalmazása szempontjából mit kell fásításnak tekinteni. Eszerint "fásítás a külterületen lévő fasor, facsoport, az 1500 m2-nél kisebb erdőfolt, valamint az olyan fásított legelő, amelyen a fák koronája a területnek legfeljebb egyharmadát borítja." Az EVT. végrehajtásáról rendelkező 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 1. § b) pontja tovább pontosítja az erdőkről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó fásítás fogalmát és úgy rendelkezik, hogy "fásítás: az a külterületen fekvő fasor, amelyen legfeljebb három sorból álló faállomány van és amelynél a két szélső sor távolsága a hat métert nem haladja meg, valamint a külterületen 1500 m2-nél kisebb területet borító erdőjellegű faállomány (erdőfolt, facsoport), továbbá az olyan fásított legelő, amelyen a fákat a legelőgazdálkodás érdekében ültették, s azok koronája a területnek legfeljebb egyharmadát borítja."

Az Alkotmánybíróság annak elbírálása érdekében, hogy az ügyben érintett mintegy 150-200 m2-en elterülő 25-30 fából álló külterületi facsoport az EVT. hatálya alá tartozó fásításnak minősül-e, megkeresést intézett a földművelésügyi miniszterhez. A földművelésügyi miniszter a 21514/1992. sz. ügyiratban közölt válaszában kifejtette, hogy mivel az EVT. 3. § b) pontja, valamint a 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 1. § b) pontja fásításnak minősít minden 1500 m2-nél kisebb facsoportot, illetőleg erdőfoltot, a hatásköri vitával érintett, 25-30 egyedet magában foglaló facsoport fásításnak minősül, s így az EVT. hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően az erdőfelügyelőség hatósági jogköre kiterjed az ügyben érintett facsoportra.

Az Alkotmánybíróság - az EVT. 2. §-ában és 3. § b) pontjában foglaltakat, valamint a földművelésügyi miniszter álláspontját is figyelembe véve - megállapította, hogy a hatásköri vitával érintett fakivágási ügyben szereplő facsoport az EVT. hatálya alá tartozó fásításnak minősül.

A települési önkormányzat jegyzője csak a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet alapján, a rendelet hatálya alá tartozó fák kivágása tekintetében rendelkezik hatósági jogosítványokkal. A 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint a rendelet hatálya nem terjed ki az EVT. rendelkezései alá tartozó erdőkre, fásításokra és az erdőtelepítésre kijelölt területekre. Így - mivel a fakivágással érintett facsoport az EVT. hatálya alá tartozó fásításnak minősül -T. I. fakivágási ügyében a hejőkeresztúri önkormányzat jegyzőjének nincs hatásköre.

Az EVT. 37. §-a kimondja, hogy az erdőgazdálkodás területi igazgatási, hatósági feladatait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőfelügyelőségek látják el. Az EVT. végrehajtásáról rendelkező 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet 49. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy erdészeti ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon az erdőfelügyelőségek járnak el. Mivel a fásitások kitermelésével kapcsolatos ügyekben jogszabály ettől eltérő hatásköri szabályokat nem állapít meg, az idézett jogszabályok alapján T. I. fakivágási ügyében az ingatlan fekvése szerint illetékes erdőfelügyelőség jogosult eljárni.

Mindezeket figyelembe véve - az 1957. évi IV. tv. 8. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított hatáskörében eljárva - az Alkotmánybíróság a Miskolci Erdőfelügyelőséget jelölte ki az ügyben eljáró államigazgatási szervként.

Budapest, 1992. július 10.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró