BH 2008.7.181 A közös tulajdonban álló ingatlannak a közös használatban lévő területeit is folyamatosan figyelő és az ott mozgó személyekről felvételt készítő kamera működtetése olyan folyamatos jogsértés, amely attól függetlenül megállapítható, hogy a rögzített felvételeket a kamerát működtető nem őrzi meg - A személyhez fűződő jogában megsértett felperes a másodfokú eljárásban felemelheti a keresetét és kérheti, hogy a bíróság a jogsértő alpereseket további jogsértéstől tiltsa el; ez nem minősül meg nem engedett keresetváltoztatásnak [Ptk. 81., 83. és 84. §, Pp. 247. §].

A B., J. u. z. szám alatti ingatlanon álló családi ház és a telek a felperes, valamint az I. és II. r. alperes közös tulajdona volt, melyet a peres felek megosztva használtak. A garázs bejárati része, illetve az ingatlan bejárata a felek közös használatában állt, így azokon a területeken a felperes is közlekedett. Az alperesek a jogelődjük által felszerelt két vagyonvédelmi kamerát további három vagyonvédelmi kamerával bővítették, amelyeket részben az általuk kizárólagosan használt területen helyeztek el, részben pedig a garázs közös használatú részében, illetve a közös bejáratnál. E kamerák nemcsak az alperesek által kizárólagosan használt területeket, hanem a közös használatú területeket is megfigyelték. A digitális kamerák mozgásra kapcsolnak be, és a mozgás idején felvett képet rögzítik addig, amíg a rögzítő eszköz telítettségét követően a felvett kép automatikusan törlésre kerül. Az alperesek 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, továbbá április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én a kamerák által rögzített, a felperest ábrázoló képeket megőrizték, illetve azokat a folyamatban lévő birtokháborítási eljárás irataihoz csatolták. A felperes a képmása felvételéhez és rögzítéséhez nem járult hozzá. Az I. és II. r. alperesek az ingatlanból elköltöztek, 2006. február 17-étől kezdődően a kamerákat a II. r. alperes tulajdonrészén haszonélvezeti joggal rendelkező III. r. alperes működteti.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a kamerák folyamatos működtetésével és a képmása folyamatos rögzítésével, képmásához és a személyes adatok kezeléséhez fűződő jogait sértik. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a meglévő felvételek megsemmisítésére és rendelje el a jogsértés megszüntetéseként, hogy az alperesek a kamerákat helyezzék át. Ezen túlmenően annak a megállapítását is kérte, hogy az alperesek a kamerák működtetésével birtokháborítást követnek el.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek a felperesről 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, valamint április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én hozzájárulása nélkül képfelvételt készítve megsértették a felperes képmáshoz és személyes adatok kezeléséhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és a felperest az alperesek javára 14 000 forint perköltségben marasztalta. Az elsőfokú bíróság az alperesek terhére a jogsértést a Ptk. 80. § (1) bekezdés, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) rendelkezései alapján, a Ptk. 83. § (1) bekezdés szerint állapította meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a képmással való visszaélés, illetve a képmásnak, mint személyes adatnak a kezeléséhez való jog sérelme a múltban már megtörtént cselekményt feltételez, vagyis azt, amikor a felperes képmását rögzítő felvétel ténylegesen elkészült. Önmagában az a körülmény, hogy az alperesek kamerát működtetnek, annak bizonyítása nélkül, hogy azzal folyamatosan rögzítik a felperes képmását, a jogsértés megállapítására nem ad lehetőséget. Miután a felperes az alperesek nyilatkozatával ellentétben nem bizonyította, hogy a sérelmes felvételeket az alperesek változatlanul birtokolják, elutasította az elkészült felvételek megsemmisítésére irányuló keresetet és azt is, hogy a bíróság az alpereseket a kamerák megszüntetésére, illetve áthelyezésére kötelezze. Rámutatott arra, hogy a jogsértés megszüntetésének módja az lehetett volna, hogy a felperes a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pont alapján kérje az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. Ilyen keresetet azonban a felperes nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és a jogsértés keresete szerinti megállapítását, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az elkészült felvételek megsemmisítésére, az alpereseket a további jogsértéstől tiltsa el, és kötelezze az alpereseket a jogsértő állapot megszüntetésére.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta, és a felperest az alperesek javára 12 000 forint fellebbezési költség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes azzal, hogy a fellebbezésében kérte az alperesek eltiltását a további jogsértéstől, a keresetét megváltoztatta, amely a Pp. 247. § (1) bekezdés alapján kizárt. Ezért a másodfokú eljárásban nem volt arra lehetőség, hogy a bíróság az alpereseket a további jogsértéstől eltiltsa.

A másodfokú bíróság - az elsőfokú ítélettel egyezően - nem látott lehetőséget arra, hogy a kamerák működtetése miatt a folyamatos jogsértést megállapítsa, mert a perben nem állt rendelkezésre adat arról, hogy a felperes személyéről az igazolt eseteken túlmenően is további felvétel készült. Ezért jogsértés bizonyításának hiányában utasította el a felperesnek a folyamatos jogsértés megállapítására irányuló keresetét.

Az alperesek igazolták, hogy a jogsértő felvételeket megsemmisítették, így a Pp. 164. § (1) bekezdés alapján a felperest terhelte annak bizonyítása az okirati bizonyítékkal szemben, hogy a megsemmisítésre nem került sor, illetve további felvételek állnak az alperesek rendelkezésére. Ezt a felperes nem bizonyította, ezért a keresetet ebben a vonatkozásban is helyesen utasította el az elsőfokú bíróság. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal, hogy a kamerák birtoklása önmagában nem jogsértő, így a személyhez fűződő jog védelmére alapítottan általános jogsértés megállapítására nincsen lehetőség.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelően a folyamatos jogsértés megállapítását, az alperesek eltiltását a további jogsértéstől, illetve a jogsértő felvételek megsemmisítésének és a jogsértést megvalósító kamerák áthelyezésének elrendelését. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az alperesek terhére a folyamatos jogsértés megállapítható, illetve a III. r. alperes által csatolt okirat alapján tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felvételek megsemmisültek. A III. r. alperes nyilatkozata az I. és II. r. alperesre egyébként sem hat ki. Ezen túlmenően állították, hogy a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) és d) pont alapján a további szankciók alkalmazását is jogszabálysértően mellőzte a jogerős ítélet.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.