BH 2021.1.27 A vadászati hatóságnak a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés iránt indított eljárásban regisztratív hatóságként azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmet előterjesztő fél kérelme a vadászati törvény és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak teljeskörűen megfelel-e, a kérelem az ott előírt mellékleteket tartalmazza-e, ennek teljesítése esetén a törlésről, illetőleg a bejegyzésről kell határoznia.

A vadászati hatóságnak nincs hatásköre a haszonbérleti szerződés keletkezését és megszűnését a polgári jog szabályai szerint elbírálni [1996. évi LV. tv. (Vtv.) 16. § (1) bek., 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 2/A. §].

Pertörténet:

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27733/2019/22., Kúria Kfv.37214/2020/12. (*BH 2021.1.27*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállása

[1] Az elsőfokú hatóság GYH-01/770-2/2016. számú határozatával a 08-102850 kódszámú vadászterület (a továbbiakban: perbeli vadászterület) határát 2017. március 1. napjától 2037. február 28. napjáig, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemterv lejártáig megállapította, és a vadászterület földtulajdonosi közösségét 08-102850 kódszámmal nyilvántartásba vette. A földtulajdonosi közösség 2016. október 13-án tartott gyűlést, amelyen R. K.-t földtulajdonosi közös képviselőnek (a továbbiakban: R. K. közös képviselő) megválasztották, valamint döntöttek a perbeli vadászterületre vonatkozó vadászati jog haszonbérbe adásáról. Ezen utóbbi döntés alapján 2017. január 5. napján került sor a haszonbérleti szerződés felperessel mint haszonbérlővel történő megkötésére a perbeli vadászterület vadászati jogának haszonbérbe vételére a 2017. március 1. napjától 2037. február 28. napjáig terjedő időszakra.

[2] A 2019. február 27-én megtartott gyűlésen a földtulajdonosi közösség 6/2019. számú határozatával a felperessel megkötött haszonbérleti szerződés jogi lehetetlenülés miatti megszűnéséről, a 7/2019. számú határozatával a vadászati jognak a Hanyi Vadásztársaság (a továbbiakban: alperesi érdekelt) részére történő haszonbérbe adásáról, valamint R. K. közös képviselő új haszonbérleti szerződés megkötésére történő felhatalmazásáról döntött a 2019. február 28. napjától 2037. február 28. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan.

[3] Az alperesi érdekelt 2019. március 11-én érkezett kérelmében az elsőfokú hatóságnál a felperesnek a vadászatra jogosultak nyilvántartásából való törlését kérte arra hivatkozással, hogy a földtulajdonosi közösség és a felperes közötti haszonbérleti szerződés jogi lehetetlenülés miatt megszűnt. Ugyanezen a napon érkezett kérelmében kérte a perbeli vadászterületre vonatkozóan a vadászatra jogosultként történő bejegyzését. R. K. közös képviselő 2019. március 12-én előterjesztett kérelmében a földtulajdonosi közösség, valamint a felperes között létrejött haszonbérleti szerződés jogi lehetetlenülés miatt történő megszűnésére tekintettel kérte a felperesnek mint vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlését, valamint a perbeli vadászterületre vonatkozóan az alperesi érdekelt vadászatra jogosultként történő bejegyzését.

[5] Az elsőfokú hatóság 2019. június 5-én kelt GY-02E/FM/00302-21/2019. számú határozatával a felperest mint a perbeli vadászterület vadászatra jogosultját törölte a nyilvántartásból, egyúttal a perbeli vadászterület tekintetében az alperesi érdekeltet nyilvántartásba vette, az alperesi érdekelt haszonbérleti szerződését jóváhagyta.

[6] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes 2019. július 25-én kelt PE/FE/01280-4/2019. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a földtulajdonosi közösség által hozott döntésnél a gyűlés összehívásának, illetve a döntéshozatal jogszabályi feltételeinek meglétét kellett vizsgálnia, amelyre a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor. A haszonbérleti szerződés megszűnésének, megszüntetésének jogalapját, annak jogszerűségét az eljárása során nem vizsgálhatta, mert az a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Mindezek alapján nem a szerződés jogszerűségéről, hanem arról foglalt állást, hogy a tulajdonosi gyűlés határozatát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta-e meg.

[7] Hangsúlyozta, hogy nem foglalt és nem is foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a tulajdonosi gyűlés által hozott határozat polgári jogi szempontból helytálló-e, jogszerű-e, mert ennek eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Kiemelte, hogy amennyiben a vadászati jog hasznosítására kötött haszonbérleti szerződés megszűnik, a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törölnie kell.

A kereseti kérelem, az alperes védirata és az alperesi érdekelt nyilatkozat

[8] A felperes a keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését kérte. Állította, hogy az alperes határozata sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, mivel alperes a hatósági jogalkalmazás során nem rendeltetésszerűen járt el és a hatósági jogkörét visszaélésszerűen gyakorolta. Hangsúlyozta, hogy az alperes lényegében mindenféle kontroll és jogi vizsgálat nélkül fogadta el a tulajdonosi közösség gyűlésén meghozott döntését, miszerint megszűnt a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződése, mert több tagjának vadászjegyét a hatóság visszavonta. Kiemelte, hogy a szerződés megszűnésének megállapítása nem a földtulajdonosi közösség feladata és azt nem lehet ellenérdekelt magánszemélyeknek szavazással eldöntenie, arról kizárólag a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult dönteni.

[9] Álláspontja szerint az alperes döntése az Alaptörvény XV. cikkébe foglalt jogegyenlőség követelményébe, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1) bekezdés a) pontjába, valamint a Vtv. végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2/A. § (4) bekezdésének a) pontjába ütközik. Kifejtette, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésének megállapításához az erre vonatkozó közös megegyezést tartalmazó okirat, vagy a Vtv.-ben nevesített esetekben lehetővé tett felmondás, illetőleg szerződés megszűnését kimondó jogerős bírósági határozat lett volna szükség, ennek hiányában a vadászati joga, jogosultsága törléséről és az új vadászatra jogosult nyilvántartásba vételéről nem lehetett volna dönteni. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria BH 2015.320. számú döntésében foglaltakra.

[10] Érvelése szerint sem a Vtv., sem a Vhr. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a Vtv. 16. § (1) bekezdés a) és c) pontjában írtak a vadászati hatóság által utólag felülvizsgálhatóak lennének, és az azokkal kapcsolatos utólagos, akár átmeneti változás lehetőséget adna a vadászati hatóságnak vadászatra jogosult nyilvántartásból való törlésére. Sérelmezte, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta azt a körülményt is, hogy az érintettek vadászjegyük visszavonására vonatkozó közigazgatási határozatot megtámadták annak ellenére, hogy pernyertességük esetén a bíróság a vadászjegy visszavonásáról rendelkező közigazgatási határozatot megsemmisíti. Érvelése szerint az, hogy a felperesi egyesület néhány tagja átmenetileg nem rendelkezik vadászjeggyel, nem jelenti azt, hogy ne felelne meg a Vtv. 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek. Állította, hogy az alperes eljárása során a tényállástisztázási kötelezettségét is elmulasztotta, mivel nem vizsgálta a haszonbérleti szerződés megszűnésének körülményeit, és nem vette figyelembe azt sem, hogy a tulajdonközösségnek az alperesi érdekelttel megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított, amelyre tekintettel az eljárás felfüggesztésének lett volna helye.