BH 1992.9.578 A fotóművészeti alkotást rögzítő negatív kép laborálási munkáinak eredményeként létrehozott pozitív kép, a pozitív kidolgozási eljárás önmagában nem egyéni és eredeti alkotói folyamat, ezért szerzői jogokat nem keletkeztet [1969. évi III. tv. (Szjt.) 4. §, 7. §, 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 1. §].

Az 1988. március 28-án írásba foglalt szerződésben az alperes megbízta a felperes házastársát "Gy" című film propagandájához szükséges - a szerződésben meghatározott mennyiségű és fajtájú - fényképfelvételek (ún. standfotók) 1988. július 15-ig történő elkészítésével, és ezért 140 000 forint díjazást ajánlott fel. Ugyanezen a napon az alperes a felperessel is "felhasználási szerződés" megnevezésű szerződést kötött, és abban a felperest a fotóművész által készítendő fényképfelvételek laborálási munkáinak elvégzésével bízta meg, és ezért 60 000 forint díj megfizetését vállalta. A szerződésben a felek kikötötték, hogy a felperes a laborálási munkát a fotóművész irányításával végzi.

Az alperes a fotóművésszel kötött szerződést még a filmforgatás befejezése és a szerződésben megjelölt teljesítési határidő letelte előtt felmondta, és arra tekintettel, hogy a "szerződésben foglalt mennyiségi és minőségi mutatókat a fotóművész túlteljesítette", a szerződésben kikötött díj helyett összesen 290 000 forint "tiszteletdíjat" fizetett ki a részére, és a tulajdonába adta az ún. "blimpet" a tartozékaival együtt. A fotóművész pedig bejelentette, hogy az alperessel szemben további követelése nincs.

Az alperes ezt követően a filmforgatás alatti fényképészeti feladatokkal és az ahhoz kapcsolódó laborálási munkákkal más személyt bízott meg, a felperessel kötött szerződést azonban nem módosította, ugyanakkor a szerződésben a felperes javára kikötött 60 000 forint díjból csak 30 000 forintot teljesített, a további díjfizetés alól pedig elzárkózott.

A felperes a keresetében eredetileg a szerződés szerint járó hátralékos díj megfizetését kérte, majd pedig 570 000 forint díjigényt érvényesített arra hivatkozva, hogy a művészi fényképek előállításával kapcsolatos alkotói folyamatban laboránsi munkájával ő is alkotó módon vett részt, ezért a fotóművésznek szerzőtársa, és ő is szerzői díjra jogosult, amelynek mértékét az elkészített 1600 db fekete-fehér kópiára tekintettel a 4/1988. (II. 12.) MM rendelettel módosított 8/1970. (IV. 24.) MM rendelet díjtételei alapján jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felperes a fotóművész mellett kisegítő és járulékos jellegű, lényegében ipari tevékenységet végzett, ezért szerzői díjra nem tarthat igényt. Miután pedig a felperessel kötött szerződésben a laboránsi munka mennyisége számszerűleg nem volt meghatározva, az szorosan kapcsolódott a fotóművész tevékenységéhez, ezért a felperest csak időarányos díj illette meg. A felperes a szerződés szerinti időtartamnak csak a fele részében végzett munkát, ezért ilyen arányban vált jogosulttá a szerződésben kikötött díjra.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 570 000 forint és ennek 1988. július 15-től járó törvényes mértékű kamata, valamint 50 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára. Az első fokú ítélet indokolása szerint az iratokhoz csatolt fényképfelvételek, illetőleg a felmutatott fotóalbum anyaga bizonyította a felperes által állított tényt, amely szerint az elkészült felvételek a laborálási munka eredményeként nyertek végső kialakítást, és ennek során a laboráns az eredeti felvételek képanyagában olyan mértékű változtatást végzett (részleteket kiemelt, a fekete-fehér színezéstől eltérő színt alkalmazott stb), amely alkotói tevékenységnek, a fotóművész irányító tevékenysége pedig alkotói együttműködésnek értékelhető. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperes tevékenysége csak akkor lenne járulékos és "ipari" jellegű, ha a fotóművész által exponált képet változtatás nélkül előhívta volna. Erre az esetre tekintette helytállónak a perben beszerzett szakértői véleményt, amely szerint a negatív képről a pozitív kép előhívása önmagában nem alapoz meg szerzői jogi védelmet. Miután azonban álláspontja szerint a perbeli esetben a fotóművész és a laboráns alkotói együttműködéséről van szó, ezért az elbírált jogvitában nem látta alkalmazhatónak a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét. A felperest megillető szerzői díj mértékének meghatározásánál az elsőfokú bíróság értékelte azt a körülményt, hogy a nyersanyagot az alperes biztosította, továbbá hogy a felperes az elkészült fényképészeti alkotásoknak csak ötven százalékában a szerzője, további részben szerzőtársa a perben nem álló fotóművész. Az 1600 db kópiáért 1500 Ft/db díjat számolva, a felperest megillető teljes szerzői díjat 600 000 forintban állapította meg, amelyből levonta az alperes által teljesített 30 000 forintot.

Az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett.