BH+ 2010.9.399 A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő és nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű gazdasági társaság az állami vagyonnal gazdálkodó, olyan közfeladatot ellátó szerv, amelynek a feladatkörében eljáró személy a feladatkörével összefüggő jövedelmére vonatkozó személyes adata közérdekből nyilvános adat [1992. évi LXIII. tv. 19. §, 2007. évi CVI. tv. 5. §].

A felperes 2008. május 15-én azzal a kéréssel fordult az alperesekhez, hogy közöljék a társaság megnevezett vezető tisztségviselőit, felügyelő- és ellenőrzőbizottság elnökeit megillető havi fizetés, prémium, a 2007. éves jutalmak, illetve végkielégítés tényleges mértékét, amennyiben az érintett személy távozott, a végkielégítés lehetséges összegét. A megkeresett gazdasági társaságok az adatközlést megtagadták.

A felperes keresetében az alpereseket a kért adatok, mint közérdekből nyilvános adatok kiadására kötelezését kérte. A III. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét - miután az elsőfokú eljárás során az adatközlésnek eleget tett - a perköltség megfizetése iránt tartotta fenn. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A jogerős ítélet, helyt adva a felperes keresetének, kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül közölje Sz. I. vezérigazgató, Sz. P. volt vezérigazgató, dr. Cs. Gy. igazgatósági elnök és B. M. FB-elnök, a II. r. alperest, hogy K. I. volt elnök-vezérigazgató, M. I. vezérigazgató, M. L. FB-elnök, a IV. r. alperest, hogy Sz. G. vezérigazgató, V. L. igazgatósági elnök, B. J. FB-elnök, valamint az V.r. alperest, hogy T. M. Z. vezérigazgató és dr. B. A. ellenőrző bizottsági elnök vonatkozásában a havi fizetés (tiszteletdíj) mértékét, a 2007. évi prémium és jutalom nagyságát, a végkielégítés lehetséges mértékét, illetve, ha már távoztak, a végkielégítés mértékét. Rendelkezett az alperesek által a felperesnek fizetendő első- és másodfokú perköltségről, valamint a le nem rótt első- és másodfokú illeték állam által való viseléséről.

A jogerős ítélet azt vizsgálva, hogy az alperesek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 19. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervnek minősülnek-e, kifejtette: a közfeladat fogalma szélesebb körű annál, mint amit jogszabály szigorúan véve állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. A közfeladat ellátása nem csak a költségvetés útján keletkező közpénzekből, hanem az állam által létrehozott, állami tulajdonban lévő szervezetek útján is végezhető. Amennyiben egy gazdálkodó szervezet közfeladatot lát el, a közpénzekkel való gazdálkodás körében adatai - függetlenül attól, hogy gazdasági társaságként működik - közérdekűek, így nyilvánosak. Miután az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Ávt.) melléklete szerint az I., II. és IV. r. alperesek tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok, az Ávt. 5. § (1) és (2) bekezdés rendelkezései értelmében közfeladatot ellátó szervezeteknek minősülnek. Az V. r. alperes pedig nem is tette vitássá, hogy közfeladatot lát el. Ezen túlmenően az I., II. és IV. r. alperesek estében további jogszabályok is alátámasztják a közfeladat ellátását. Így a II. r. alperes a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Vet.) hatálya alá tartozó olyan közüzemi nagykereskedő, amely az ország energia ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, többségi részében állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, melyet kizárólagos jogok illetnek és a közüzemi szolgáltatók irányában ellátási kötelezettség terhel. Mindezek alapján a jogerős ítélet arra az álláspontra jutott, hogy az I., II. és IV. r. alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, vezető tisztségviselőik juttatására vonatkozó adatok pedig a feladatkörük ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek az Avtv. 19. § (4) bekezdés alapján megismerhetők. Nem fogadta el az V. r. alperesnek azt a védekezését, hogy az Avtv. általános rendelkezéseihez képest a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) speciális rendelkezései folytán a munkavállaló személyes adatait - külön törvényi rendelkezés, illetve az érintett személy hozzájárulásának hiányában - nem köteles kiadni. Rámutatott arra, hogy a munkavállalók személyes adatainak közlésére vonatkozó Mt. 3. § szerinti általános rendelkezésekhez képest az Avtv. közérdekű adatok megismeréséről rendelkező szabálya a speciális jogszabály. Miután az V. r. alperes az Avtv. 2. § 8. pont szerint adatkezelőnek minősül, tevékenysége pedig a 9. pontban rögzített adatkezelés fogalmi körébe vonható, az Ellenőrző Bizottság elnökének juttatásával kapcsolatos adatok közlésére a munkaviszony fennállásától függetlenül is köteles. Mindezek alapján az I-II. és a IV-V. r. alperest az Avtv. 21. § (7) bekezdés alapján kötelezte a kért adatok kiadására.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a II. r. és az V. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása érdekében.

A II. r. alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet az Ávt. téves értelmezésével jutott arra az álláspontra, hogy tevékenysége során közfeladatot lát el. Esetében a gazdasági társaság maga az állami vagyon, amellyel az állam tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jogosult gazdálkodni. Önmagában az a körülmény, hogy egy gazdasági társaság részben vagy egészben állami tulajdonban van, még nem jelenti, hogy a tevékenysége közfeladatnak minősülne. Az Avtv. rendelkezései alapján sem lehet közfeladatot ellátó szervnek tekinteni, mivel közszolgáltatást nem végez. A jogerős ítélet téves megállapításával szemben nem közüzemi nagykereskedő és közpénzzel sem gazdálkodik, a liberalizált villamos energia piacnak csupán az egyik szereplője. Közfeladat ellátásának hiányában a vezető tisztségviselőinek javadalmazására sem vonatkozható a közérdekből nyilvános adat fogalma. Mivel piaci szereplőként tevékenységét - több leányvállalatán keresztül - versenykörülmények között végzi, az üzleti titoknak minősülő adatok közzétételével a nyilvános működés a piacon hátrányt, a nemzetgazdaságnak kárt okozhat.

Az V. r. alperes továbbra sem vitatta, hogy közfeladatot lát el. Felülvizsgálati álláspontja szerint a vezető tisztségviselők feladatkörével ugyanakkor nem áll összefüggésben a javadalmazásuk, mert a feladatok mennyisége nem függ a javadalmazás mértékétől, ezért az nem minősül közérdekből nyilvános adatnak. A vezérigazgató javadalmazására vonatkozó adatokat az Avtv. 19. § (4) bekezdésben foglaltakhoz képest a speciális, kivétel szabályként értelmezhető Ávt. 5. § (1) bekezdés, valamint Mt. 3. § (4) bekezdés rendelkezései alapján sem köteles kiadni. Az Ávt. 5. § (1) bekezdése ugyanis csak az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokat minősíti közérdekből nyilvános adattá, amelyre vonatkozó szabályokat a törvény IV. fejezete tartalmazza, míg esetében a törvény III. fejezetének rendelkezései az irányadók. Ezáltal tevékenysége nem vonható az állami vagyonnal való gazdálkodás körébe. Az Mt. 3. § (4) bekezdés rendelkezése szerint pedig a munkavállalóra vonatkozó adatközlése az érintett személy hozzájárulásához, illetve külön törvényi felhatalmazáshoz kötött. A Felügyelő Bizottság elnökére vonatkozóan a társasággal fennálló munkaviszony hiányában nem teljesíthet adatszolgáltatást. A tisztségviselő a részvényesi jogok gyakorlója, az állami vagyon felügyeletéért felelős pénzügyminiszter felé tartozik felelősséggel, ezért az adatszolgáltatásra vagy a tisztséget betöltő személy, vagy a pénzügyminiszter jogosult. Azt az álláspontját, hogy az adat kérésekor nem volt jogszabályi alapja az adatkiadásnak, alátámasztja az is, hogy a vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok javadalmazása csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos, 100/L. § szerint minősül közérdekből nyilvános adatnak.