32010D0335[1]
2010/335/: A Bizottság határozata ( 2010. június 10. ) a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról (az értesítés a C(2010) 3751. számú dokumentummal történt)
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2010. június 10.)
a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról
(az értesítés a C(2010) 3751. számú dokumentummal történt)
(2010/335/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak V. melléklete C. részének 10. pontjára,
mivel:
(1) A 2009/28/EK irányelv meghatározza a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilisüzemanyag-komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályait, a földhasználat megváltozásából eredő kötöttszénkészlet-változások nyomán keletkező kibocsátásokat is figyelembe véve. A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szintén tartalmaz ilyen vonatkozású rendelkezéseket a bioüzemanyagok tekintetében.
(2) A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos bizottsági iránymutatást célszerű az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásokra alapozni. Mivel ez utóbbi iránymutatások azonban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nemzeti jegyzékeinek összeállítását hivatottak segíteni, az adatokat nem olyan formában taglalják, hogy azokat a gazdasági szereplők közvetlenül alkalmazni tudnák. Ennek megfelelően indokolt más tudományos forrásokból is meríteni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását érintő azon esetekben, amelyekkel kapcsolatban hiányoznak vagy nem állnak rendelkezésre adatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeihez készült IPCC-iránymutatásokban.
(3) A talaj szervesanyag-tartalmában kötött szénkészlet kiszámításakor indokolt figyelembe venni az éghajlatot, a talaj típusát, a felszín borítását, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás). Ásványi talajok esetében a talaj szervesszén-tartalmának meghatározásához az átfogó képet nyújtó alapszintű IPCC-módszertan megfelelő eljárásnak minősül. Szerves talajok esetében az IPCC-módszertan kifejezetten a területek lecsapolásából fakadó szénveszteséggel számol, azzal is csak éves szinten. Mivel a lecsapolás általában nagy kötöttszénkészlet-veszteséget eredményez, amely nem ellensúlyozható a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók révén megtakarítható üvegházhatásúgáz-kibocsátással, és mivel a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok értelmében a tőzeges őslápok lecsapolása tilalom hatálya alá esik, a talaj szervesszén-tartalmának, illetve a szerves talajok szénveszteségének meghatározásához elegendő általános szabályokat rögzíteni.
(4) Az élő biomassza és a holt szerves anyagok kötöttszén-készletének kiszámításához kevésbé összetett módszer is alkalmazható, amennyiben megfelel a vegetációval kapcsolatos alapszintű IPCC-módszertannak. Az említett módszertan szerint okkal feltételezhető, hogy az élő biomassza és a holt szerves anyagok teljes kötöttszén-készlete elvész a talajból a földterület művelési ágának megváltoztatásakor. A holt szerves anyagok jelentősége általában nem számottevő abból a szempontból, hogy a földterület művelési ágát bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához szükséges növények termesztésére váltják-e, ám érdemes figyelembe venni őket legalább a zárt erdők esetében.
(5) A művelési ág megváltoztatása által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításakor a gazdasági szereplőknek a kiindulási földhasználathoz (alaphelyzet) és a művelési ág megváltoztatása utáni földhasználathoz kapcsolódó kötöttszén-készletek tényleges értékeit szükséges figyelembe venniük. A számításokhoz alapértékekre is szükségük lesz, amelyeket helyénvaló ezekben az iránymutatásokban megadni. Az éghajlati viszonyok és talajtípusok valószínűtlen kombinációira vonatkozóan azonban ezeket szükségtelen meghatározni.
(6) A 2009/28/EK irányelv V. melléklete meghatározza az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának módszereit, valamint a földhasználat megváltozása által éves szinten okozott kötöttszénkészlet-változások kiszámításának szabályait. Az ehhez a határozathoz csatolt iránymutatások az V. mellékletet rendelkezéseit kiegészítve rögzítik a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2010. június 10-én.
a Bizottság részéről
Günther OETTINGER
a Bizottság tagja
(1) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
(2) HL L 350., 1998.12.28., 58. o.
MELLÉKLET
Iránymutatások a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatban
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés
2. A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes jellemzése
3. A kötöttszén-készletek kiszámításának módja
4. A talaj szervesszén-készlete
5. A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészlete
6. Ásványi talajok kötöttszén-készlete alaphelyzetben
7. A tényleges szervesszén-tartalom és az alaphelyzet szerinti szervesszén-tartalom eltéréseit jelző tényezők
8. A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének értékei
1. BEVEZETÉS
Az alábbi iránymutatások meghatározzák a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait mind a referencia-földhasználat (CSR , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint), mind pedig a tényleges [aktuális] földhasználat (CSA , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint) vonatkozásában.
A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes megállapítását szolgáló szabályokat a 2. pont tartalmazza. A 3. pontban ismertetjük azokat az általános szabályokat, amelyek alapján a szénkészlet két komponensre, a talaj szervesszén-tartalmára és a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére összesítve megadható.
A 4. pont a talaj szervesszén-tartalmának meghatározására vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat. Ásványi talajok esetében egyaránt módot nyújt az iránymutatások értékein alapuló módszerek és az attól eltérő, alternatív módszerek alkalmazására. Szerves talajok vonatkozásában ismerteti a módszereket, ám értékeket nem ad meg a szerves talajok szervesszén-tartalmának meghatározásához.
Az 5. pont a vegetáció szénkészletének meghatározásához nyújt részletes szabályokat, amelyek azonban csak akkor alkalmazandók, ha a választott módszer nem az iránymutatások 8. pontjában rögzített értékeket veszi alapul a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének kiszámításához (a 8. pontban meghatározott értékek használata nem kötelező, ugyanis azok nem minden esetben vezetnek megfelelő eredményre).
A 6. pont az értékek megfelelő megválasztására szolgáló szabályokat adja meg arra az esetre, ha az ásványi talajok szervesanyag-tartalmát az iránymutatásban megadott értékek alapján kívánják meghatározni (ezeket az értékeket a 6. és a 7. pont tartalmazza). E szabályok a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott online átláthatósági platform révén rendelkezésre álló, az éghajlati övezetekkel és a talajtípusokkal foglalkozó adatrétegekre is hivatkoznak. Az alábbi 1. és 2. ábra tipológiája ezen adatrétegek alapján készült.
A 8. pont a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére és kapcsolódó paramétereire vonatkozó értékeket ismerteti. A 7. és a 8. pont négy különböző földhasználati kategória - a szántóföldek, évelő növények, füves területek és erdőségek - viszonylatában mutatja be az értékeket.
1. ábra
Éghajlati övezetek
2. ábra
A talajtípusok földrajzi megoszlása
2. A TALAJBAN LÉVŐ KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETEK KÖVETKEZETES JELLEMZÉSE
A CSR és a CSA vonatkozásában a területegységenkénti kötöttszén-készlet meghatározásakor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
(1) A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításához alapul vett terület egészére nézve érvényesnek kell lenniük az alábbiaknak:
a) éghajlati és talajtani szempontból azonos biofizikai viszonyok;
b) megművelés szempontjából azonos területgazdálkodási előtörténet;
c) történeti szempontból azonos mennyiségű szénbevitel a talajba.
(2) A tényleges földhasználatra (CSA ) vetített szénkészlet értékét
- szénkészlet-veszteséggel számolva: a megváltozott földhasználat mellett a területen elérhető becsült egyensúlyi kötöttszén-készlet adja,
- szénkészlet-felhalmozódással számolva: a húsz év elteltével vagy - ha az korábban bekövetkezik - a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült kötöttszén-készlet adja.
3. A SZÉNKÉSZLETEK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA
A CSR és a CSA értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CSi = (SOC + CVEG ) × A
ahol:
CSI= adott i földhasználathoz tartozó területegységenkénti kötöttszén-készlet (a területegységre jutó kötött szén tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve),
SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként) a 4. pontban megadott számítás szerint,
CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként) az 5. pontban megadott számítás szerint vagy a 8. pontban szereplő értékek alapján megadva,
A= az adott terület nagyságához arányosító tényező (hektár/területegység).
4. A TALAJ SZERVESSZÉN-KÉSZLETE
4.1. Ásványi talajok
A szervesszén-tartalom (SOC) az alábbi képlet alapján számítható ki:
SOC = SOCST × FLU × FMG × FI
ahol:
SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként),
SOCST= a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0-30 cm-es mélységét tekintve (a kötött szén tömege hektáronként),
FLU= a földhasználatot jelölő tényező, amely az adott földhasználati móddal járó szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,
FMG= a gazdálkodást jelölő tényező, amely az elsődleges gazdálkodási gyakorlattal összefüggő szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,
FI= a befektetett eszközöket jelölő tényező, amely a talajba juttatott szén különböző szintjeihez társított szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja.
Az SOC ST értékeit a 6. pontban található táblázat adja meg.
Az F LU, FMG és FI értékeit a 7. pontban lévő táblázatból kell kiválasztani.
A fenti képleten kívül más módszerek, köztük mérések is használhatók a szervesszén-tartalom meghatározására. Ha az alternatív módszer nem mérésen alapul, az éghajlati viszonyokat, a talajtípust, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás) számításba kell vennie.
4.2. Szerves talajok (histosolok)
A szervesszén-tartalmat megfelelő módszerekkel kell meghatározni, mégpedig olyanokkal, amelyek a talaj szerves rétegének teljes mélységét tekintetbe veszik, s emellett számolnak az éghajlattal, a felszín borításával, a területgazdálkodási gyakorlattal és a mezőgazdasági inputtal (ráfordítás). A módszerek méréseket is magukban foglalhatnak.
Ha a kötöttszén-készlet a terület lecsapolása következtében módosul, a lecsapolással járó szénveszteséget megfelelő módszerek alkalmazásával figyelembe kell venni. Ezek a módszerek a lecsapolást követő szénveszteség éves nagyságán is alapulhatnak.
5. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETE
Ha a CVEG értékét nem a 8. pont alapján állapítjuk meg, az alábbi képletet kell alkalmazni kiszámításához:
CVEG = CBM + CDOM
ahol:
CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként)
CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1. pontban megadott számítás szerint,
CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagokban (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2. pontban megadott számítás szerint.
A CDOM értéke 0 is lehet, hacsak nem 30 %-os lombkorona-fedettségnél nagyobb záródású erdőterületről van szó (kivéve az erdőültetvényeket).
5.1. Élő biomassza
A CBM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CBM = CAGB + CBGB
ahol:
CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.1. pontban megadott számítás szerint,
CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.2. pontban megadott számítás szerint.
5.1.1. Földfelszín feletti élő biomassza
A CAGB értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CAGB = BAGB × CFB
ahol:
CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
BAGB= a földfelszín feletti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BAGB értéke a földfelszín feletti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.
A CFB értéke 0,47 lehet.
5.1.2. Földfelszín alatti élő biomassza
A CBGB értékének kiszámításához az alábbi két képlet egyikét kell alkalmazni:
1. CBGB = BBGB × CFB
ahol:
CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
BBGB= a földfelszín alatti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BBGB értéke a földfelszín alatti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.
A CFB értéke 0,47 lehet.
2. CBGB = CAGB × R
ahol:
CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),
R= a földfelszín alatti kötöttszén-készletnek a földfelszín feletti kötöttszén-készlethez viszonyított aránya az élő biomasszában.
Az R megfelelő értékeivel kapcsolatban a 8. pont ad iránymutatást.
5.2. Holt szerves anyagok
A CDOM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CDOM = CDW + CLI
ahol:
CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagban (a kötött szén tömege hektáronként),
CDW= száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.1. pontban megadott számítás szerint,
CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.2. pontban megadott számítás szerint.
5.2.1. A száradék faanyagok szénkészlete
A CDW értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CDW = DOMDW × CFDW
ahol:
CDW= a száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),
DOMDW= a száradék faanyagok tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFDW= a szárazanyag szénhányada a száradék faanyagokban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
A CFDW értéke 0,5 lehet.
5.2.2. Az avar szénkészlete
A CLI értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:
CLI = DOMLI × CFLI
ahol:
CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),
DOMLI= az avar tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),
CFLI= a szárazanyag szénhányada az avarban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).
A CFLI értéke 0,4 lehet.
6. ÁSVÁNYI TALAJOK KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETE ALAPHELYZETBEN
Az SOCST értékét az 1. táblázatból kell kiválasztani az érintett terület éghajlata és talajtípusa alapján, a 6.1. és a 6.2. pontnak megfelelően.
1. táblázat
SOCST, a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0-30 cm-es mélységét tekintve
| (a kötött szén tömege hektáronként) | ||||||
| Éghajlati övezet | Talajtípus | |||||
| magas kationcsere-kapacitású agyagos talajok | alacsony kationcsere-kapacitású agyagos talajok | homokos talajok | podzolos talajok | vulkáni kőzeten kialakult talajok | vízhatás alatt kialakult talajok | |
| Boreális | 68 | — | 10 | 117 | 20 | 146 |
| Hideg mérsékelt, száraz | 50 | 33 | 34 | — | 20 | 87 |
| Hideg mérsékelt, nedves | 95 | 85 | 71 | 115 | 130 | 87 |
| Meleg mérsékelt, száraz | 38 | 24 | 19 | — | 70 | 88 |
| Meleg mérsékelt, nedves | 88 | 63 | 34 | — | 80 | 88 |
| Trópusi, száraz | 38 | 35 | 31 | — | 50 | 86 |
| Trópusi, nedves | 65 | 47 | 39 | — | 70 | 86 |
| Trópusi, egyenlítői | 44 | 60 | 66 | — | 130 | 86 |
| Trópusi, hegyi | 88 | 63 | 34 | — | 80 | 86 |
6.1. Éghajlati övezet
A megfelelő SOCST -érték kiválasztásához szükséges éghajlati övezetet a 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform éghajlati övezetekkel kapcsolatos adatrétegei alapján kell meghatározni.
6.2. Talajtípus
A talaj típusát a 3. ábrának megfelelően kell megadni. A 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform talajtípusra vonatkozó adatrétegei útmutatóul szolgálhatnak a talajtípus meghatározásához.
3. ábra
A talajtípusok osztályozása
7. A TÉNYLEGES SZERVESSZÉN-TARTALOM ÉS AZ ALAPHELYZET SZERINTI SZERVESSZÉN-TARTALOM ELTÉRÉSEIT JELZŐ TÉNYEZŐK
Az e pontban található táblázat az FLU , FMG és FI értékének meghatározására szolgál. A gazdálkodásra és a ráfordításra vonatkozóan a 2008 januárjában érvényes helyzetet kell alapul venni a CSR értékének számításakor. A CSA értékének kiszámításához azokat a megfelelő gazdálkodási és ráfordítási módokat kell megadni, amelyek alkalmazásával egyensúlyi kötöttszén-készlet érhető el.
7.1. Szántóföld
2. táblázat
Szántóföldi tényezők
| Éghajlati övezet | Földhasználat (FLU ) | Gazdálkodás (FMG ) | Ráfordítás szintje (FI ) | FLU | FMG | FI |
| Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos | megművelt | teljes talajművelés | alacsony | 0,8 | 1 | 0,95 |
| közepes | 0,8 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,8 | 1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,8 | 1 | 1,04 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 0,8 | 1,02 | 0,95 | ||
| közepes | 0,8 | 1,02 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,8 | 1,02 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,8 | 1,02 | 1,04 | |||
| direktvetés | alacsony | 0,8 | 1,1 | 0,95 | ||
| közepes | 0,8 | 1,1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,8 | 1,1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,8 | 1,1 | 1,04 | |||
| Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos | megművelt | teljes talajművelés | alacsony | 0,69 | 1 | 0,92 |
| közepes | 0,69 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,69 | 1 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,69 | 1 | 1,11 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 0,69 | 1,08 | 0,92 | ||
| közepes | 0,69 | 1,08 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,69 | 1,08 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,69 | 1,08 | 1,11 | |||
| direktvetés | alacsony | 0,69 | 1,15 | 0,92 | ||
| közepes | 0,69 | 1,15 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,69 | 1,15 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,69 | 1,15 | 1,11 | |||
| Trópusi, száraz | megművelt | teljes talajművelés | alacsony | 0,58 | 1 | 0,95 |
| közepes | 0,58 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,58 | 1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,58 | 1 | 1,04 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 0,58 | 1,09 | 0,95 | ||
| közepes | 0,58 | 1,09 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,58 | 1,09 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,58 | 1,09 | 1,04 | |||
| direktvetés | alacsony | 0,58 | 1,17 | 0,95 | ||
| közepes | 0,58 | 1,17 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,58 | 1,17 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,58 | 1,17 | 1,04 | |||
| Trópusi, nedves/egyenlítői | megművelt | teljes talajművelés | alacsony | 0,48 | 1 | 0,92 |
| közepes | 0,48 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,48 | 1 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,48 | 1 | 1,11 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 0,48 | 1,15 | 0,92 | ||
| közepes | 0,48 | 1,15 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,48 | 1,15 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,48 | 1,15 | 1,11 | |||
| direktvetés | alacsony | 0,48 | 1,22 | 0,92 | ||
| közepes | 0,48 | 1,22 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,48 | 1,22 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,48 | 1,22 | 1,11 | |||
| Trópusi, hegyi | megművelt | teljes talajművelés | alacsony | 0,64 | 1 | 0,94 |
| közepes | 0,64 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,64 | 1 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,64 | 1 | 1,08 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 0,64 | 1,09 | 0,94 | ||
| közepes | 0,64 | 1,09 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,64 | 1,09 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,64 | 1,09 | 1,08 | |||
| direktvetés | alacsony | 0,64 | 1,16 | 0,94 | ||
| közepes | 0,64 | 1,16 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 0,64 | 1,16 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 0,64 | 1,16 | 1,08 |
A 3. táblázat adatai a 2. és a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához adnak útmutatást.
3. táblázat
Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához szántóföldek és évelő növények vonatkozásában
| Talajerő-gazdálkodás | Útmutatás |
| Teljes talajművelés | Jelentős mértékű talajbolygatás a talajréteg kiemelésével és teljes megfordításával és/vagy gyakori (egy éven belül ismétlődő) talajművelési eljárások alkalmazásával. Ültetéskor a felszínnek csak kis (pl. < 30 %) hányadát borítják növényi maradványok. |
| Csökkentett talajművelés | Elsődleges és/vagy másodlagos talajművelés, amely korlátozott mértékű talajbolygatással jár (általában sekély talajréteg forgatása teljes megfordítás nélkül), ültetéskor pedig általában a felszín több mint 30 %-át borítják növényi maradványok. |
| Direktvetés | Elsődleges talajművelés nélküli, közvetlen vetés a vetési terület talajának minimális bolygatásával, a gyomirtás érdekében rendszerint növényvédő szerek alkalmazásával. |
| Alacsony (ráfordítás) | A növényi maradványok szintje akkor alacsony, ha azokat eltávolítják a talajból (a tarlók vagy gyökerek összegyűjtésével vagy elégetésével), illetve lehet gyakran alkalmazott feketeugarnak, kevés maradványt képező haszonnövények (pl. zöldségek, dohány, gyapot) termesztésének, az ásványi műtrágyázás vagy a nitrogénmegkötő növények hiányának a következménye is. |
| Közepes (ráfordítás) | Ez jellemzi az olyan éves gabonatermesztési ciklust, melynek végén minden növényi maradvány visszakerül a termőföldbe. Amennyiben mégis eltávolítják ezeket, akkor szerves anyaggal (pl. trágyával) pótolják. Ásványi műtrágyázást vagy nitrogénmegkötő növények termesztését igényli vetésforgóban. |
| Magas (ráfordítás), trágyázással | A közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű szénbevitelt eredményez, mivel a rendszeres állati trágyázás gyakorlatával egészül ki. |
| Magas (ráfordítás), trágyázás nélkül | A kiegészítő gazdálkodási gyakorlatoknak – a sok maradványt képező növények termesztésének, a zöldtrágyázásnak, a takarónövények termesztésének, a megfelelőbb vegetációjú ugaroltatásnak, az öntözésnek és az éves vetésforgókban az évelő fűfélék gyakori alkalmazásának – köszönhetően a közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű növényimaradvány-bevitelt eredményez, ám mindezt trágyázás nélkül (vö. az előző rovattal). |
7.2. Évelő növények
4. táblázat
Évelő növényekkel, azaz olyan többnyári növényi kultúrákkal kapcsolatos tényezők, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)
| Éghajlati övezet | Földhasználat (FLU ) | Gazdálkodás (FMG ) | Ráfordítás szintje (FI ) | FLU | FMG | FI |
| Mérsékelt/boreális, száraz | évelő növények | teljes talajművelés | alacsony | 1 | 1 | 0,95 |
| közepes | 1 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1 | 1,04 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 1 | 1,02 | 0,95 | ||
| közepes | 1 | 1,02 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,02 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,02 | 1,04 | |||
| direktvetés | alacsony | 1 | 1,1 | 0,95 | ||
| közepes | 1 | 1,1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,1 | 1,04 | |||
| Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos | évelő növények | teljes talajművelés | alacsony | 1 | 1 | 0,92 |
| közepes | 1 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1 | 1,11 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 1 | 1,08 | 0,92 | ||
| közepes | 1 | 1,08 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,08 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,08 | 1,11 | |||
| direktvetés | alacsony | 1 | 1,15 | 0,92 | ||
| közepes | 1 | 1,15 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,15 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,15 | 1,11 | |||
| Trópusi, száraz | évelő növények | teljes talajművelés | alacsony | 1 | 1 | 0,95 |
| közepes | 1 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1 | 1,04 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 1 | 1,09 | 0,95 | ||
| közepes | 1 | 1,09 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,09 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,09 | 1,04 | |||
| direktvetés | alacsony | 1 | 1,17 | 0,95 | ||
| közepes | 1 | 1,17 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,17 | 1,37 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,17 | 1,04 | |||
| Trópusi, nedves/egyenlítői | évelő növények | teljes talajművelés | alacsony | 1 | 1 | 0,92 |
| közepes | 1 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1 | 1,11 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 1 | 1,15 | 0,92 | ||
| közepes | 1 | 1,15 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,15 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,15 | 1,11 | |||
| direktvetés | alacsony | 1 | 1,22 | 0,92 | ||
| közepes | 1 | 1,22 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,22 | 1,44 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,22 | 1,11 | |||
| Trópusi, hegyi | évelő növények | teljes talajművelés | alacsony | 1 | 1 | 0,94 |
| közepes | 1 | 1 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1 | 1,08 | |||
| csökkentett talajművelés | alacsony | 1 | 1,09 | 0,94 | ||
| közepes | 1 | 1,09 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,09 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,09 | 1,08 | |||
| direktvetés | alacsony | 1 | 1,16 | 0,94 | ||
| közepes | 1 | 1,16 | 1 | |||
| magas, trágyázással | 1 | 1,16 | 1,41 | |||
| magas, trágyázás nélkül | 1 | 1,16 | 1,08 |
A 7.1. pontban a 3. táblázat adatai a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
7.3. Füves területek
5. táblázat
Füves területekre, köztük szavannákra vonatkozó tényezők
| Éghajlati övezet | Földhasználat (FLU ) | Gazdálkodás (FMG ) | Ráfordítás szintje (FI ) | FLU | FMG | FI |
| Mérsékelt/boreális, száraz | füves területek | javított | közepes | 1 | 1,14 | 1 |
| magas | 1 | 1,14 | 1,11 | |||
| névlegesen fenntartott | közepes | 1 | 1 | 1 | ||
| enyhén degradálódott | közepes | 1 | 0,95 | 1 | ||
| erősen degradálódott | közepes | 1 | 0,7 | 1 | ||
| Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos | füves területek | javított | közepes | 1 | 1,14 | 1 |
| magas | 1 | 1,14 | 1,11 | |||
| névlegesen fenntartott | közepes | 1 | 1 | 1 | ||
| enyhén degradálódott | közepes | 1 | 0,95 | 1 | ||
| erősen degradálódott | közepes | 1 | 0,7 | 1 | ||
| Trópusi, száraz | Füves területek | javított | közepes | 1 | 1,17 | 1 |
| magas | 1 | 1,17 | 1,11 | |||
| névlegesen fenntartott | közepes | 1 | 1 | 1 | ||
| enyhén degradálódott | közepes | 1 | 0,97 | 1 | ||
| erősen degradálódott | közepes | 1 | 0,7 | 1 | ||
| Trópusi, nedves/egyenlítői | szavanna | javított | közepes | 1 | 1,17 | 1 |
| magas | 1 | 1,17 | 1,11 | |||
| névlegesen fenntartott | közepes | 1 | 1 | 1 | ||
| enyhén degradálódott | közepes | 1 | 0,97 | 1 | ||
| erősen degradálódott | közepes | 1 | 0,7 | 1 | ||
| Trópusi hegyi, száraz | füves területek | javított | közepes | 1 | 1,16 | 1 |
| magas | 1 | 1,16 | 1,11 | |||
| névlegesen fenntartott | közepes | 1 | 1 | 1 | ||
| enyhén degradálódott | közepes | 1 | 0,96 | 1 | ||
| erősen degradálódott | közepes | 1 | 0,7 | 1 |
A 6. táblázat adatai az 5. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
6. táblázat
Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához füves területek vonatkozásában
| Talajerő-gazdálkodás | Útmutatás |
| Javított | Fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területeket jelöl, amelyeken a legeltetés mérsékelt intenzitású és legalább egy állagjavító eljárásra sor kerül (pl. trágyázás, fajjavítás, öntözés). |
| Névlegesen fenntartott | Nem lepusztult, fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területet jelöl, amelyen azonban nem került sor számottevő állagjavításra. |
| Enyhén degradálódott | Túllegeltetésnek kitett vagy enyhén lepusztult, s ennek megfelelően – a természetes vagy a névlegesen fenntartott füves területhez képest – némileg csökkent termelékenységű füves terület, amely gazdálkodási ráfordításban nem részesül. |
| Erősen degradálódott | Tartós termelékenység-visszaeséssel és növénytakaró-veszteséggel járó állapot a vegetációt ért súlyos mechanikai károsodás és/vagy súlyos talajerózió következtében. |
| Közepes (ráfordítás) | Azon területekre érvényes, ahol nem került sor külön gazdálkodási ráfordításra. |
| Magas (ráfordítás) | A javított állagú füves területek sajátja; legalább egy állagjavító intézkedést/gazdálkodási ráfordítást feltételez (a javított állapotú füves területeknél ismertetetteken túlmenően). |
7.4. Erdőterület
7. táblázat
A legalább 10 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületekre érvényes tényezők
| Éghajlati övezet | Földhasználat (FLU ) | Gazdálkodás (FMG ) | Ráfordítás (FI ) | FLU | FMG | FI |
| Az összes | Őshonos erdő (nem degradálódott) | n/a (1) | n/a | 1 | ||
| Az összes | Gazdálkodással hasznosított erdő | minden | minden | 1 | 1 | 1 |
| Trópusi, nedves/száraz | Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás | n/a | n/a | 0,64 | ||
| Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás | n/a | n/a | 0,8 | |||
| Mérsékelt/boreális, nedves/száraz | Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás | n/a | n/a | 1 | ||
| Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás | n/a | n/a | 1 |
A 8. táblázat adatai a 7. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.
8. táblázat
Útmutatás az erdőterületekkel kapcsolatos földhasználat vonatkozásában
| Földhasználat | Útmutatás |
| Őshonos erdő (nem degradálódott) | Őshonos vagy tartós, romlatlan állagú és fenntartható gazdálkodással hasznosított erdőt jelent. |
| Talajváltó művelés | A talajváltó művelés állandó gyakorlata alkalmazott, azaz a trópusi erdőt vagy az egyéb erdőterületet évelő növények termesztése céljából kivágják, majd rövid időszakot (pl. 3–5 év) követően felhagynak a termesztéssel, lehetővé téve a vegetáció újraképződését. |
| Teljes életciklust követő ugaroltatás | Az erdő vegetációja a szántóföldi hasznosítást követően teljes vagy közel teljes fejlettségi szintre helyreáll, mielőtt ismét kivágják. |
| Rövidített életciklust követő ugaroltatás | Az erdő vegetációjának fejlettségi szintje az ismételt kivágást megelőzően nem áll vissza a kivágás előtti állapotára. |
8. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETÉNEK ÉRTÉKEI
A CVEG vagy az R értéke az alábbi táblázatok alapján adható meg.
8.1. Szántóföld
9. táblázat
A szántóföldi vegetációra vonatkozó értékek (általános)
| Éghajlati övezet | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Az összes | 0 |
10. táblázat
A cukornád vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)
| Terület | Éghajlati övezet | Ökológiai övezet | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Trópusi | Trópusi száraz | Trópusi száraz erdő | Afrika | 4,2 |
| Ázsia (kontinentális, szigeti) | 4 | |||
| Trópusi cserjések | Ázsia (kontinentális, szigeti) | 4 | ||
| Trópusi nedves | Trópusi nedves lombhullató erdők | Afrika | 4,2 | |
| Közép- és Dél-Amerika | 5 | |||
| Trópusi egyenlítői | Trópusi esőerdő | Ázsia (kontinentális, szigeti) | 4 | |
| Közép- és Dél-Amerika | 5 | |||
| Szubtrópusi | Meleg mérsékelt, száraz | Szubtrópusi sztyepp | Észak-Amerika | 4,8 |
| Meleg mérsékelt nedves | Szubtrópusi monszunerdő | Közép- és Dél-Amerika | 5 | |
| Észak-Amerika | 4,8 |
8.2. Évelő növények, azaz olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)
11. táblázat
Évelő növények vegetációjára vonatkozó értékek (általános)
| Éghajlati övezet | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Mérsékelt (csapadékviszonyoktól függetlenül) | 43,2 |
| Trópusi, száraz | 6,2 |
| Trópusi, nedves | 14,4 |
| Trópusi, egyenlítői | 34,3 |
12. táblázat
Évelő növények specifikus vegetációira vonatkozó értékek
| Éghajlati övezet | Növénytípus | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Az összes | kókuszdió | 75 |
| jatropha | 17,5 | |
| jojoba | 2,4 | |
| olajpálma | 60 |
8.3. Füves területek
13. táblázat
A füves területek vegetációjára vonatkozó értékek (általános) - a cserjések kivételével
| Éghajlati övezet | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Boreális – száraz és nedves | 4,3 |
| Hideg mérsékelt – száraz | 3,3 |
| Hideg mérsékelt – nedves | 6,8 |
| Meleg mérsékelt – száraz | 3,1 |
| Meleg mérsékelt – nedves | 6,8 |
| Trópusi – száraz | 4,4 |
| Trópusi – nedves és egyenlítői | 8,1 |
14. táblázat
A miscanthus vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)
| Terület | Éghajlati övezet | Ökológiai övezet | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Szubtrópusi | Meleg mérsékelt, száraz | Szubtrópusi száraz erdő | Európa | 10 |
| Észak-Amerika | 14,9 | |||
| Szubtrópusi sztyepp | Észak-Amerika | 14,9 |
15. táblázat
Cserjések, azaz javarészt az 5 méteres magasságot el nem érő, a fák fiziognómiai tulajdonságaival tisztán nem jellemezhető, fás növények társulásaiból álló vegetáció értékei
| Terület | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Trópusi | Afrika | 46 |
| Észak- és Dél-Amerika | 53 | |
| Ázsia (kontinens) | 39 | |
| Ázsia (sziget) | 46 | |
| Ausztrália | 46 | |
| Szubtrópusi | Afrika | 43 |
| Észak- és Dél-Amerika | 50 | |
| Ázsia (kontinens) | 37 | |
| Európa | 37 | |
| Ázsia (sziget) | 43 | |
| Mérsékelt | Globális | 7,4 |
8.4. Erdőterület
16. táblázat
A 10-30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek - az erdőültetvények kivételével
| Terület | Ökológiai övezet | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) | R |
| Trópusi | Trópusi esőerdő | Afrika | 40 | 0,37 |
| Észak- és Dél-Amerika | 39 | 0,37 | ||
| Ázsia (kontinens) | 36 | 0,37 | ||
| Ázsia (sziget) | 45 | 0,37 | ||
| Trópusi nedves erdő | Afrika | 30 | 0,24 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 26 | 0,24 | ||
| Ázsia (kontinens) | 21 | 0,24 | ||
| Ázsia (sziget) | 34 | 0,24 | ||
| Trópusi száraz erdő | Afrika | 14 | 0,28 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 25 | 0,28 | ||
| Ázsia (kontinens) | 16 | 0,28 | ||
| Ázsia (sziget) | 19 | 0,28 | ||
| Trópusi hegyi rendszerek | Afrika | 13 | 0,24 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 17 | 0,24 | ||
| Ázsia (kontinens) | 16 | 0,24 | ||
| Ázsia (sziget) | 26 | 0,28 | ||
| Szubtrópusi | Szubtrópusi monszun-erdő | Észak- és Dél-Amerika | 26 | 0,28 |
| Ázsia (kontinens) | 22 | 0,28 | ||
| Ázsia (sziget) | 35 | 0,28 | ||
| Szubtrópusi száraz erdő | Afrika | 17 | 0,28 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 26 | 0,32 | ||
| Ázsia (kontinens) | 16 | 0,32 | ||
| Ázsia (sziget) | 20 | 0,32 | ||
| Szubtrópusi sztyepp | Afrika | 9 | 0,32 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 10 | 0,32 | ||
| Ázsia (kontinens) | 7 | 0,32 | ||
| Ázsia (sziget) | 9 | 0,32 | ||
| Mérsékelt | Mérsékelt óceáni erdő | Európa | 14 | 0,27 |
| Észak-Amerika | 79 | 0,27 | ||
| Új-Zéland | 43 | 0,27 | ||
| Dél-Amerika | 21 | 0,27 | ||
| Mérsékelt kontinentális erdő | Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 2 | 0,27 | |
| Ázsia, Európa (> 20 év) | 14 | 0,27 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) | 7 | 0,27 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) | 16 | 0,27 | ||
| Mérsékelt hegyi rendszerek | Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 12 | 0,27 | |
| Ázsia, Európa (> 20 év) | 16 | 0,27 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) | 6 | 0,27 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) | 6 | 0,27 | ||
| Boreális | Boreális tűlevelű erdő | Ázsia, Európa, Észak-Amerika | 12 | 0,24 |
| Boreális tundra | Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) | 0 | 0,24 | |
| Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) | 2 | 0,24 | ||
| Boreális hegyi rendszerek | Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) | 2 | 0,24 | |
| Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) | 6 | 0,24 |
17. táblázat
A több mint 30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek - az erdőültetvények kivételével
| Terület | Ökológiai övezet | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) |
| Trópusi | Trópusi esőerdő | Afrika | 204 |
| Észak- és Dél-Amerika | 198 | ||
| Ázsia (kontinens) | 185 | ||
| Ázsia (sziget) | 230 | ||
| Trópusi nedves lombhullató erdő | Afrika | 156 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 133 | ||
| Ázsia (kontinens) | 110 | ||
| Ázsia (sziget) | 174 | ||
| Trópusi száraz erdő | Afrika | 77 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 131 | ||
| Ázsia (kontinens) | 83 | ||
| Ázsia (sziget) | 101 | ||
| Trópusi hegyi rendszerek | Afrika | 77 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 94 | ||
| Ázsia (kontinens) | 88 | ||
| Ázsia (sziget) | 130 | ||
| Szubtrópusi | Szubtrópusi monszunerdő | Észak- és Dél-Amerika | 132 |
| Ázsia (kontinens) | 109 | ||
| Ázsia (sziget) | 173 | ||
| Szubtrópusi száraz erdő | Afrika | 88 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 130 | ||
| Ázsia (kontinens) | 82 | ||
| Ázsia (sziget) | 100 | ||
| Szubtrópusi sztyepp | Afrika | 46 | |
| Észak- és Dél-Amerika | 53 | ||
| Ázsia (kontinens) | 41 | ||
| Ázsia (sziget) | 47 | ||
| Mérsékelt | Mérsékelt óceáni erdő | Európa | 84 |
| Észak-Amerika | 406 | ||
| Új-Zéland | 227 | ||
| Dél-Amerika | 120 | ||
| Mérsékelt kontinentális erdő | Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 27 | |
| Ázsia, Európa (> 20 év) | 87 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) | 51 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) | 93 | ||
| Mérsékelt hegyi rendszerek | Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 75 | |
| Ázsia, Európa (> 20 év) | 93 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év) | 45 | ||
| Észak- és Dél-Amerika (> 20 év) | 93 | ||
| Boreális | Boreális tűlevelű erdő | Ázsia, Európa, Észak-Amerika | 53 |
| Boreális tundra | Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) | 26 | |
| Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) | 35 | ||
| Boreális hegyi rendszerek | Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év) | 32 | |
| Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év) | 53 |
18. táblázat
Erdőültetvények vegetációs értékei
| Terület | Ökológiai övezet | Kontinens | CVEG (tonna szén/hektár) | R |
| Trópusi | Trópusi esőerdő | Afrika, lomblevelű > 20 év | 87 | 0,24 |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 29 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 58 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 17 | 0,24 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 58 | 0,24 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 87 | 0,24 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 70 | 0,24 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 44 | 0,24 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 64 | 0,24 | ||
| Ázsia, egyéb | 38 | 0,24 | ||
| Trópusi nedves lombhullató erdő | Afrika, lomblevelű > 20 év | 44 | 0,24 | |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 23 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 35 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 12 | 0,24 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 26 | 0,24 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 79 | 0,24 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 35 | 0,24 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 29 | 0,24 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 52 | 0,24 | ||
| Ázsia, egyéb | 29 | 0,24 | ||
| Trópusi száraz erdő | Afrika, lomblevelű > 20 év | 21 | 0,28 | |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 9 | 0,28 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 18 | 0,28 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 6 | 0,28 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 27 | 0,28 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 33 | 0,28 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 27 | 0,28 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 18 | 0,28 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 27 | 0,28 | ||
| Ázsia, egyéb | 18 | 0,28 | ||
| Trópusi cserjések | Afrika, lomblevelű | 6 | 0,27 | |
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 6 | 0,27 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 4 | 0,27 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 18 | 0,27 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 18 | 0,27 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 15 | 0,27 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 9 | 0,27 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 12 | 0,27 | ||
| Ázsia, egyéb | 9 | 0,27 | ||
| Trópusi hegyi rendszerek | Afrika, lomblevelű > 20 év | 31 | 0,24 | |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 20 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 19 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 7 | 0,24 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 22 | 0,24 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 29 | 0,24 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 23 | 0,24 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 16 | 0,24 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 28 | 0,24 | ||
| Ázsia, egyéb | 15 | 0,24 | ||
| Szubtrópusi | Szubtrópusi monszun-erdő | Amerika, eukaliptuszfajok | 42 | 0,28 |
| Amerika, fenyőfajok | 81 | 0,28 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 36 | 0,28 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 30 | 0,28 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 54 | 0,28 | ||
| Ázsia, egyéb | 30 | 0,28 | ||
| Szubtrópusi száraz erdő | Afrika, lomblevelű > 20 év | 21 | 0,28 | |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 9 | 0,32 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 19 | 0,32 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 6 | 0,32 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 34 | 0,32 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 34 | 0,32 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 28 | 0,32 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 19 | 0,32 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 28 | 0,32 | ||
| Ázsia, egyéb | 19 | 0,32 | ||
| Szubtrópusi sztyepp | Afrika, lomblevelű | 6 | 0,32 | |
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 6 | 0,32 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 5 | 0,32 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 19 | 0,32 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 19 | 0,32 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 16 | 0,32 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 9 | 0,32 | ||
| Ázsia, lomblevelű > 20 év | 25 | 0,32 | ||
| Ázsia, lomblevelű ≤ 20 év | 3 | 0,32 | ||
| Ázsia, tűlevelű > 20 év | 6 | 0,32 | ||
| Ázsia, tűlevelű ≤ 20 év | 34 | 0,32 | ||
| Szubtrópusi hegyi rendszerek | Afrika, lomblevelű > 20 év | 31 | 0,24 | |
| Afrika, lomblevelű ≤ 20 év | 20 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok > 20 év | 19 | 0,24 | ||
| Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év | 7 | 0,24 | ||
| Amerika, eukaliptuszfajok | 22 | 0,24 | ||
| Amerika, fenyőfajok | 34 | 0,24 | ||
| Amerika, Tectona grandis | 23 | 0,24 | ||
| Amerika, egyéb lomblevelű | 16 | 0,24 | ||
| Ázsia, lomblevelű | 28 | 0,24 | ||
| Ázsia, egyéb | 15 | 0,24 | ||
| Mérsékelt | Mérsékelt óceáni erdő | Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év) | 60 | 0,27 |
| Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év) | 9 | 0,27 | ||
| Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év) | 60 | 0,27 | ||
| Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év) | 12 | 0,27 | ||
| Észak-Amerika | 52 | 0,27 | ||
| Új-Zéland | 75 | 0,27 | ||
| Dél-Amerika | 31 | 0,27 | ||
| Mérsékelt kontinentális erdő és hegyi rendszerek | Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év) | 60 | 0,27 | |
| Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év) | 4 | 0,27 | ||
| Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év) | 52 | 0,27 | ||
| Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év) | 7 | 0,27 | ||
| Észak-Amerika | 52 | 0,27 | ||
| Dél-Amerika | 31 | 0,27 | ||
| Boreális | Boreális tűlevelű erdő és hegyi rendszerek | Ázsia, Európa (> 20 év) | 12 | 0,24 |
| Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 1 | 0,24 | ||
| Észak-Amerika | 13 | 0,24 | ||
| Boreális tundra terület | Ázsia, Európa (> 20 év) | 7 | 0,24 | |
| Ázsia, Európa (≤ 20 év) | 1 | 0,24 | ||
| Észak-Amerika | 7 | 0,24 |
(1) n.a. = nem alkalmazható. Ezekben az esetekben az FMG és az FI értékét nem kell figyelembe venni, az SOC az alábbi képlet segítségével adható meg: SOC = SOCST × FLU
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32010D0335 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32010D0335&locale=hu