32008R1242[1]

A Bizottság 1242/2008/EK rendelete ( 2008. december 8. ) a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról

A BIZOTTSÁG 1242/2008/EK RENDELETE

(2008. december 8.)

a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági üzemeinek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok összegyűjtésére szolgáló hálózat felállításáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkének (3) bekezdésére,

(1)

A termelési szerkezetek és a termelési rendszerek között Közösség-szerte jelentősek a különbségek. A mezőgazdasági gazdaságok szerkezeti jellemzői és gazdasági eredményei elemzésének megkönnyítése érdekében a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1985. június 7-i 85/377/EGK bizottsági határozat ( 2 ) létrehozta a gazdaságok ökonómiai méret és gazdaságtípus szerinti megfelelő és egységes besorolását.

(2)

A közösségi tipológiát úgy kell kialakítani, hogy a gazdaságok egységes csoportjait kisebb-nagyobb halmazokba lehessen sorolni, és a gazdaságok helyzetét össze lehessen hasonlítani.

(3)

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmében növekszik az olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentősége, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a közösségi tipológiába szükséges beépíteni a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek besorolását.

(4)

A 79/65/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő célkitűzések elérése érdekében szükséges kidolgozni a közösségi tipológiára vonatkozó végrehajtási szabályokat. Továbbá a közösségi tipológiát indokolt alkalmazni a közösségi mezőgazdasági számviteli információs hálózaton (FADN) keresztül begyűjtött számviteli adatokat használó, adatszolgáltató mezőgazdasági gazdaságokra.

(5)

A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére és a mezőgazdasági termelési módszerekre vonatkozó felmérések szervezéséről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) IV. melléklete értelmében a gazdaságok szerkezetének mintavétel alapján történő felmérését a közösségi tipológiával összhangban kell elvégezni, és annak a gazdaságok típusára és méretére nézve statisztikailag reprezentatívnak kell lennie. Ennélfogva a közösségi tipológiának azokra a gazdaságokra is indokolt alkalmazhatónak lennie, amelyekkel kapcsolatban a gazdaságszerkezeti felmérések során adatokat gyűjtenek.

(6)

A gazdaság típusát és ökonómiai méretét mindig pozitív értékben kifejezett gazdasági kritériumok alapján indokolt megállapítani. Emiatt helyénvaló a standard termelési érték (STÉ) használata. A standard termelési értéket termékenként kell megállapítani. Azon termékek listájának, amelyeket illetően standard termelési értéket kell számítani, szükséges összhangban lennie 1166/2008/EK rendelet szerinti, a gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájával. A tipológiának a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban lévő gazdaságokra való alkalmazásának lehetővé tétele érdekében szükséges elkészíteni a szerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelési táblázatot.

(7)

A standard termelési értékek egy ötéves bázisidőszak átlagértékein alapulnak, amelyeket azonban indokolt rendszeresen frissíteni azért, hogy a gazdasági folyamatokat figyelembe lehessen venni annak érdekében, hogy a tipológia továbbra is teljes mértékben alkalmazható legyen. A frissítés rendszerességét azokhoz az évekhez indokolt igazítani, amelyekben a gazdaságszerkezeti felmérésekre sor kerül.

(8)

A mezőgazdasági számviteli információs hálózatba (FADN 2010) felveendő adatszolgáltató gazdaságok kiválasztási tervének felvázolása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az e rendeletben előírt tipológiát már a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérés során alkalmazzák. Emellett a tipológia szerint besorolt gazdaságok helyzetével kapcsolatos felmérések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében arról is indokolt gondoskodni, hogy azt már a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérést megelőzően is alkalmazzák a gazdaságok számviteli adathálózatában. Ezért szükséges egy olyan eltérésről rendelkezni, amely biztosítja a standard termelési értékek 2004-es bázisévre vonatkozó kiszámítását.

(9)

A standard termelési értékeket és a kiszámításukhoz szükséges adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodákon keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz. Szükséges biztosítani, hogy az összekötő iroda a vonatkozó információkról a Bizottság által létrehozott tájékoztató rendszeren keresztül közvetlenül tájékoztathassa a Bizottságot. Emellett arról is indokolt előre gondoskodni, hogy a rendszer lehetővé tegye a szükséges információcserét, az összekötő irodák rendelkezésére bocsátott minták alapján. Arról is szükséges rendelkezni, hogy a Bizottság a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságán keresztül tájékoztassa a tagállamokat a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

(10)

Az egyértelműség érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi tipológia általánosan alkalmazandó intézkedés, és nem csupán egy meghatározott körbe tartozó címzettjei vannak, a 85/377/EGK határozatot indokolt rendelettel felváltani.

(11)

Az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Ez a rendelet létrehozza a "gazdaságok közösségi tipológiáját" (a továbbiakban: a tipológiát), amely a Közösségben található gazdaságok gazdaságtípus, ökonómiai méret és a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége szerinti egységes osztályozását jelenti.

(2) A tipológiát elsősorban a közösségi gazdaságszerkezeti felmérések keretében, és a mezőgazdasági számviteli információs hálózaton keresztül begyűjtött adatoknak a gazdaságtípus és az ökonómiai méret szerinti besorolásához kell használni.

2. cikk

A gazdaságtípus

(1) E rendelet alkalmazásában a "gazdaságtípust" a különböző ágazatok standard termelési értékének a gazdaság szokásos teljes termeléséhez való relatív hozzájárulásának arányában kell megállapítani. A standard termelési értéket az 5. cikk szerint kell meghatározni.

(2) A szükséges részletezettségtől függően a gazdaságtípusokat az alábbi csoportokra lehet osztani:

a) általános gazdaságtípusok;

b) fő gazdaságtípusok;

c) altípusok.

A gazdaságok gazdaságtípus szerinti besorolását az I. melléklet szerint kell elvégezni.

3. cikk

A gazdaság ökonómiai mérete

A gazdaság ökonómiai méretét a gazdaság teljes standard termelési értéke alapján kell meghatározni. Mértékegysége az euro. A gazdaság ökonómiai méretének és az ökonómiai méretosztályok kiszámításának módszereit a II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentőségét, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, ezen egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a gazdaság összes termelési értékéhez viszonyított százalékos arányában kell megállapítani. Ezt az arányt százaléksávban kell kifejezni. Ezek a százaléksávok a III. melléklet C. része szerint kerülnek meghatározásra.

A gazdaság összes termelési értékét, illetve az arány meghatározását és kiszámításának módszerét a III. melléklet A. és B. része tartalmazza.

5. cikk

A standard termelési érték és az összes standard termelési érték

(1) E rendelet alkalmazásában a "standard termelési érték" a bruttó termelés standard értékét jelenti.

A standard termelési értéket az e rendelet IV. mellékletében említett minden egyes régió, valamint 1166/2008/EK rendelet III. melléklete szerinti, a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérésekben szereplő minden egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazat vonatkozásában meg kell határozni.

Az egyes ágazatok standard termelési értékének meghatározására szolgáló számítási módszert, illetve a vonatkozó adatok összegyűjtésének folyamatait e rendelet IV. melléklete ismerteti.

(2) A gazdaság teljes standard termelési értékét úgy kapjuk meg, ha az egyes ágazatok tekintetében meghatározott, az egységenkénti standard termelési értékeknek a megfelelő egységek számával történő beszorzásával kapott értékeket összeadjuk.

(3) A standard termelési értékeknek az N. évi gazdaságszerkezeti felmérés céljaira való kiszámítása során a "bázisidőszak" az N-5-től az N-1-ig terjedő egymást követő öt évet magában foglaló N-3. év.

A standard termelési értékeket az első albekezdésben említett ötéves bázisidőszakra számított átlagos alapadatokból kell megállapítani. A gazdasági folyamatok figyelembevételének érdekében a standard termelési értékek frissítését legkésőbb akkor el kell végezni, amikor gazdaságszerkezettel kapcsolatos felmérésre sor kerül.

Az első bázisidőszak, amelyre vonatkozóan standard termelési értéket kell számítani, a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005-2006-os, a 2006-2007-es, a 2007-2008-as, a 2008-2009-es és a 2009-2010-es mezőgazdasági évet magában foglaló, 2007. évi bázisidőszaknak felel meg.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 2004. évi bázisidőszakra vonatkozóan a tagállamoknak a 204/2006/EK bizottsági rendelet ( 4 ) szerinti, a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérésében szereplő ágazatokra vonatkozóan kell standard termelési értékeket számítaniuk. Ebben az esetben a bázisidőszak vagy a 2003., a 2004. és a 2005. naptári évet, vagy a 2003-2004-es, a 2004-2005-ös és a 2005-2006-os mezőgazdasági évet fedi le.

6. cikk

Az adatok továbbítása a Bizottsághoz

(1) A standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodán, vagy azon a szerven keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz (az Eurostathoz), amelyet ezzel a feladattal megbíztak.

(2) Az N. év bázisidőszakára vonatkozó standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat a tagállamoknak az N+3. év december 31-ig - vagy ha szükséges - a Bizottság által a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságával történő egyeztetés után megszabott határidőig kell eljuttatniuk a Bizottsághoz.

A 2004-es bázisévre vonatkozó standard termelési értéket 2008. december 31-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(3) A standard termelési értékek és az (1) bekezdésben említett adatok továbbítására a tagállamoknak a Bizottság (az Eurostat) által a dokumentumoknak és információknak a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus cseréje céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátott informatikai rendszereket kell használniuk.

(4) A továbbítandó dokumentumok formai és tartalmi követelményeit a Bizottság határozza meg a (3) bekezdésben említett rendszereken keresztül hozzáférhető minták vagy kérdőívek alapján. Az (1) bekezdésben említett adatok jellemzőire vonatkozó előírásokat a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága határozza meg.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 85/377/EGK határozat hatályát veszti.

A 85/377/EGK határozatot azonban továbbra is alkalmazni kell abból a célból, hogy a mezőgazdasági számviteli információs hálózatába tartozó gazdaságok osztályba sorolását a 2009-es számviteli évvel bezárólag, az 571/88/EGK tanácsi rendeletben ( 5 ) említett, a gazdaságszerkezeti felmérésekbe tartozó gazdaságok osztályba sorolását pedig a 2007. évi felméréssel bezárólag el lehessen végezni.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet a mezőgazdasági számviteli információs hálózat esetében a 2010-es szmviteli évtől, a gazdaságszerkezeti felmérés esetében pedig a 2010-es felméréssel kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOK OSZTÁLYOZÁSA GAZDASÁGTÍPUS SZERINT

A. OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER

Szakosodott gazdaságok - növénytermesztés

Szakosodott gazdaságok - állattenyésztés

Vegyes gazdaságok

B. MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ÉS ÖSSZESÍTŐ KÓDOK

I. A gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelések

II. A 2010., 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésben szereplő egyes ágazatokat összesítő kódok

P45.

Szarvasmarha, tejtermelés = 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha) + 3.02.03. (Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha) + 3.02.05. (Kétéves és idősebb üsző) + 3.02.06. (Tejhasznú tehén)

P46.

Szarvasmarha = P45 (szarvasmarha, tejtermelés) + 3.02.02. (Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha) + 3.02.04. (Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha) + 3.02.99. (egyéb tehén)

GL

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása = 3.01. (lófélék) + P46 (szarvasmarha) + 3.03.01.01. (Juh, nőivarú tenyészállat) + 3.03.01.99 (egyéb juh) + 3.03.02.01. (Kecske, nőivarú tenyészállat) + 3.03.02.99. (egyéb kecske)

Ha GL=0

FCP1

Értékesítési célú takarmány-termelés = 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09. (Takarmánynövények zölden betakarítva) + 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt) + 2.03.02. (külterjes legelő)

FCP4

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya = 0

P17

Gyökgumósok = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék)

Ha GL>0

FCP1

Értékesítési célú takarmány-termelés = 0

FCP4

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya = 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09 Takarmánynövények zölden betakarítva) + 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt) + 2.03.02. (külterjes legelő)

P17

Gyökgumósok = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa)

P151.

Gabonafélék a rizs kivételével = 2.01.01.01. (Közönséges búza és tönköly) + 2.01.01.02. (durumbúza) + 2.01.01.03. (rozs) + 2.01.01.04. (árpa) + 2.01.01.05. (zab) + 2.01.01.06. (szemes kukorica) + 2.01.01.99. (Egyéb gabonafélék szemes terménynek)

P15.

Gabonafélék = P151 (gabonafélék a rizs kivételével) + 2.01.01.07. (rizs)

P16.

Olajos magvak = 2.01.06.04. (káposztarepce és réparepce) + 2.01.06.05. (napraforgó) + 2.01.06.06. (szója) + 2.01.06.07. (Lenmag (olajlen)) + 2.01.06.08. (egyéb olajos magvúak)

P51.

Sertés = 3.04.01. (20 kg élősúlynál kisebb malac) + 3.04.02. (50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca) + 3.04.99. (egyéb sertés)

P52.

Baromfi = 3.05.01. (brojler) + 3.05.02. (tojótyúk) + 3.05.03. (egyéb baromfi)

P1.

Általános növénytermesztés = P15 (gabonafélék) + 2.01.02. (száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek) + 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.06.01. (dohány) + 2.01.06.02. (komló) + 2.01.06.03. (gyapot) + P16 (olajos magvak) + 2.01.06.09. (len) + 2.01.06.10. (kender) + 2.01.06.11. (egyéb rostnövények) + 2.01.06.12. (illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények) + 2.01.06.99. (egyéb, máshová nem sorolt ipari növények) + 2.01.07.01.01. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca - szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás - szántóföld) + 2.01.10. (szántóföldi vetőmagok és palánták) + 2.01.11. (egyéb szántóföldi növények) + 2.01.12.01. (támogatásra nem jogosult ugar) + FCP1 (értékesítési célú takarmány-termelés)

P2.

Kertészet = 2.01.07.01.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca - szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás - árutermelő kertészet) + 2.01.07.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca - üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.01.08.01. (virágok és dísznövények - szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás) + 2.01.08.02. (virágok és dísznövények - üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.06.01. (gomba) + 2.04.05. (faiskolák)

P3.

Ültetvények = 2.04.01. (Gyümölcsös és bogyós ültetvények) + 2.04.02. (citrusültetvények) + 2.04.03. (olívaültetvények) + 2.04.04. (szőlő) + 2.04.06. (egyéb ültetvények) + 2.04.07. (üvegházi ültetvények)

P4.

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása és takarmánytermesztés = GL (tömegtakarmány-fogyasztó állatok) + FCP4 (tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya)

P5.

Abrakfogyasztó állatok = P51 (sertés) + P52 (baromfi) + 3.06. (Nyúl, nőivarú tenyészállat)

C. A GAZDASÁGTÍPUSOK MEGHATÁROZÁSA

A gazdaságtípust két jellemző határozza meg:

a) Az érintett ágazatok jellege

Az ágazatok a 2010., 2013., és 2016. évi közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájára utalnak, feltüntetésük során az e melléklet B.I. részében szereplő kódokat, vagy az e melléklet B.II. részében felsorolt, az egyes ágazatokat összesítő kódokat kell használni. ( 6 ).

b) Az osztályok határait meghatározó küszöbértékek

Eltérő rendelkezés hiányában ezeket a küszöbértékeket a gazdaság teljes standard termelési értékének törtrészében kell megadni.

Szakosodott gazdaságok - növénytermesztés

Szakosodott gazdaságok - állattenyésztés

Vegyes gazdaságok

Osztályba nem sorolt gazdaság

II. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE

A. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE

A gazdaságok ökonómiai méretét a gazdaság EUR-ban kifejezett teljes standard termelési értékében mérik.

B. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE SZERINTI OSZTÁLYOK

A gazdaságokat osztályokba sorolják, amelyek határértékei az alábbiak:

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat alkalmazásához és a közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekhez előírt szabályok elrendelhetik, hogy a II. és III. vagy III. és IV., IV. és V. vagy III-V., VI. és VII., VIII. és IX., X. és XI., XII-XIV. vagy X-XIV. osztályt összevonják.

A 79/65/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtása során a tagállamoknak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat felmérései céljából a gazdaságok ökonómiai méretének küszöbértékeit úgy kell meghatározniuk, hogy azok egybeessenek a fent szereplő méretosztályok határaival.

III. MELLÉKLET

A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK

A. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

Azon jövedelemszerző tevékenységek, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a gazdasághoz kapcsolódó és a gazdaságra gazdasági hatást gyakorló valamennyi tevékenységet tartalmazzák, a mezőgazdasági alaptevékenységek kivételével. Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyek során a gazdaság forrásait (terület, épületek, gépek, mezőgazdasági termékek) vagy a gazdaság termékeit használják fel.

B. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉNEK BECSLÉSE

A gazdaság össztermelésében a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységet a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az össztermeléséhez viszonyított arányaként (a közvetlen kifizetéseket is beleértve), az alábbiak szerint becsülik fel:

C. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JÖVEDELMÉBEN A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉT TÜKRÖZŐ OSZTÁLYOK

A gazdaságokat úgy sorolják osztályba, hogy az tükrözze a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az összetermeléshez viszonyított jelentőségét, amelynek határait az alábbiak szerint szabják meg:

IV. MELLÉKLET

A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉKEK (STÉ-k)

1. A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK ELVEI

a)

Egy mezőgazdasági ágazat termelési értéke alatt a bruttó mezőgazdasági termelés termelői áron számított, pénzben kifejezett értékét értjük.

A standard termelési érték (STÉ) az egyes mezőgazdasági ágazatok tekintetében a termelési értéknek az adott régióban fennálló helyzetnek megfelelő értékét mutatja.

b)

A termelési érték a fő termék(ek) és a melléktermék(ek) értékének összege.

Az értékeket az egységenkénti termelésnek a termelői árral képzett szorzataként számolják ki. Ez nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket.

c) Termelési időszak

A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).

Azoknak a növénytermesztési vagy állattartási termékeknek az esetében, amelyeknél a termelési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, 12 havi növekedésnek vagy termelésnek megfelelő standard termelési értékekkel számolnak.

d) Alapadatok és bázisidőszak

A standard termelési értékeket a b) pontban említett tényezők felhasználásával határozzák meg. Ebből a célból a tagállamok öt egymást követő naptári évet vagy mezőgazdasági termelési évet lefedő bázisidőszakra vonatkozó alapadatokat gyűjtenek össze. A bázisidőszakot a Bizottság állapítja meg és az minden tagállam esetében azonos. A 2007. évi bázisidőszakra vonatkozó standard termelési értékek a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005-2006-os, a 2006-2007-es, a 2007-2008-as, a 2008-2009-es és a 2009-2010-es mezőgazdasági évet fedik le.

e) Mértékegységek

1. Fizikai mértékegységek:

a) A növénytermesztési ágazatok esetében az STÉ-t a hektárban kifejezett terület alapján számítják ki.

Gomba esetében azonban az STÉ-ket az év összes egymást követő éves betakarításából eredő bruttó termelési érték alapján határozzák meg, és a termesztésre használt terület 100m2-es egységeiben fejezik ki. A mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében történő használatra az ily módon megállapított STÉ-ket az éves egymást követő betakarítások számával elosztják, amely számot a tagállamok a benyújtott adatszolgáltatás során közlik.

b) Az állattenyésztési ágazatok esetében az STÉ-ket a baromfi kivételével egyedenként állapítják meg, a baromfi esetében egy egység 100 egyedet takar, a méhek esetében pedig a számolás egysége a méhcsalád.

2. Pénzegységek és kerekítés

Az STÉ-k meghatározásához és kiszámításához szükséges alapadatokat, és magukat az STÉ-ket EUR-ban kell megállapítani. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az STÉ-k átváltása EUR-ra az e melléklet 1. d) pontjában meghatározott bázisidőszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az árfolyamokat a Bizottság közli a tagállamokkal.

Az STÉ-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi 5 EUR értékre.

2. AZ STÉ-K BONTÁSA

a) A növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok szerinti bontás

Az STÉ-ket a gazdaságszerkezeti felmérés rovatainak megfelelő összes mezőgazdasági ágazat esetében a felmérésben lefektetett előírások szerint kell meghatározni.

b) Földrajzi bontás

- Az STÉ-ket legalább olyan földrajzi egységenként kell meghatározni, amely használható a gazdaságszerkezeti felmérések keretében és a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban. Ezen földrajzi egységeket az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) meghatározott Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája alapján kell meghatározni. A 3. szintű régiók átcsoportosításából keletkeznek. A kedvezőtlen adottságú vagy hegyi területeket nem tekintik földrajzi egységnek.

- Nem kell meghatározni STÉ-t olyan ágazatokra, amelyek az érintett régióban nincsenek jelen.

3. AZ ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE AZ STÉ-K MEGHATÁROZÁSÁHOZ

a) Az STÉ-k alapadatait legkésőbb a teljes körű mezőgazdasági felmérések alkalmával aktualizálni kell.

b) Két teljes körű mezőgazdasági felmérés között előforduló gazdaságszerkezeti felmérések alkalmával szintén aktualizálni kell az STÉ-k alapadatait. Az aktualizálás történhet:

- az alapadatoknak az a) pontban előírt újbóli meghatározásához hasonló módon, vagy

- olyan számítási módszerrel, amellyel az STÉ aktualizálható. Az erre a módszerre vonatkozó elveket közösségi szinten fektetik le.

4. VÉGREHAJTÁS

Az e melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az STÉ-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért és az STÉ-k kiszámításáért, EUR-ra való átváltásukért és adott esetben az aktualizálási módszer alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtéséért.

5. A KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE

Bizonyos ágazatok esetében az STÉ-k kiszámítása az alábbi különös szabályok szerint történik:

a) Támogatásra nem jogosult ugar

A támogatásra nem jogosult ugarra vonatkozó STÉ-t a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaság egyéb pozitív STÉ-kkel is rendelkezik.

b) Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar és termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő

Mivel a gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult föld terményei csak a közvetlen kifizetésekre korlátozódnak, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.

c) Konyhakertek

Mivel a konyhakertek terményeit rendszerint a tulajdonos saját felhasználására és nem értékesítésre szánják, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.

d) Állatállományok

Az állatállomány esetében az ágazatokat korcsoportok szerint bontják. A termelési érték az állatnak az adott korcsoportban eltöltött idő során elért növekedési értékének felel meg. Más szóval azon értékek közötti különbségnek, amellyel az állat a korcsoportból való kilépéskor és a korcsoportba való belépéskor rendelkezik (ezt újrabeszerzési értéknek is nevezik).

e) Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha

Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhafélék STÉ-it a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban több egy évnél fiatalabb szarvasmarhaféle van, mint tehén. Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhák esetében csak a tehénlétszámot meghaladó egy évnél fiatalabb szarvasmarhák STÉ-jét veszik figyelembe.

f) Egyéb juh és egyéb kecske

Az egyéb juhokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészjuhok.

Az egyéb kecskékhez kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészkecskék.

g) Malac

A malacokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek tenyészkocák.

h) Takarmány

Amennyiben a gazdaságban nincsenek tömegtakarmány-fogyasztó állatok (azaz lófélék, szarvasmarha, juh vagy kecske), a takarmányt (azaz a takarmányozásra használt gumósokat és káposztaféléket, a zölden betakarított takarmánynövényeket, a legelőt és a réteket) úgy kell tekinteni, hogy azt eladásra szánják és részét képezi az általános növénytermesztési termelési értéknek.

Ha a gazdaságban vannak tömegtakarmány-fogyasztó állatok, a takarmányt úgy kell tekinteni, hogy azt a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány etetésére szánják és részét képezi a tömegtakarmány-fogyasztó állatállománynak és a takarmány termelési értékének.

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

( 2 ) HL L 220., 1985.8.17., 1. o.

( 3 ) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

( 4 ) HL L 34., 2006.2.7., 3. o.

( 5 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

( 6 ) A 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék), 2.01.09. (Takarmánynövények zölden betakarítva), 2.01.12.01. (Támogatásra nem jogosult ugar), 2.01.12.02. (Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar), 2.02. (Konyhakertek), 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt), 2.03.02. (külterjes legelő), 2.03.03. (A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét), 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha), 3.03.01.99. (Egyéb juh), 3.03.02.99. (Egyéb kecske) és 3.04.01. (20 kg élősúly alatti malac) mutatókat (lásd: a IV. melléklet 5. pontja) kizárólag bizonyos feltételek esetén használják.

( 7 ) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.