32008R1166[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete ( 2008. november 19. ) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE
(2008. november 19.)
a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 1 ),
(1)
A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló, 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) 2007-ig rendelkezik egy, a gazdaságok szerkezetéről statisztikákat előállító közösségi felmérési programról.
(2)
A gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérések 1966-67 óta közösségi alapon végrehajtott programját célszerű folytatni a tendenciák közösségi szintű vizsgálata érdekében. Az átláthatóság érdekében az 571/88/EGK rendeletet fel kell váltani e rendelettel.
(3)
Legalább tízévente a Közösségben működő gazdaságokra kiterjedő általános összeírás szükséges a gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a mintavételes felmérések rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. Az e rendelet elfogadását megelőző legutóbbi általános összeírás 1999/2000-ben történt.
(4)
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben ( 3 ) a vidékfejlesztéssel kapcsolatban meghatározott intézkedések megvalósításáról adatokat kell gyűjteni.
(5)
A Tanács az agrár-környezetvédelmi mutatókról szóló 2006. december 19-i következtetéseiben megállapította, hogy a mezőgazdasági tevékenységekről megfelelő földrajzi szintek szerinti, és a Közösség egészét lefedő összehasonlítható adatok szükségesek. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy hozza meg a 2006. szeptember 15-i bizottsági közleményben ( 4 ) foglalt intézkedéseket, amelyek közé tartozik a statisztikai adatok előállítása, különös tekintettel a gazdaságok irányítási gyakorlatára és a gazdaságok ráfordításainak felhasználására.
(6)
Jelenleg az egyes gazdaságok szintjén hiányoznak a statisztikai információk a mezőgazdasági termelés különböző módszereiről. Szükséges ezért javítani az információgyűjtést a mezőgazdasági termelési módszerekről, a gazdaságok szerkezetéről szóló információkkal összekapcsolva, hogy további statisztikai adatok álljanak rendelkezésre az agrár-környezetvédelmi politika kidolgozásához és az agrár-környezetvédelmi mutatók minőségének javításához.
(7)
A gazdaságok szerkezetéről az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak a közösségi agrárpolitika meghatározásához. A felmérésben használt mutatóknál ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.
(8)
A 2010. évi, mezőgazdasági gazdaságszerkezetre vonatkozó felmérés és a 2011. évi tízévenkénti népszámlálás nagy terhet róna a tagállamok statisztikai erőforrásaira, ha e két fő felmérés terepmunkájának időszakai átfedésben lennének. Eltérést kell ezért előírni, annak érdekében, hogy a tagállamok képesek legyenek a gazdaságszerkezeti felmérés 2009-ben történő végrehajtására.
(9)
A közösségi statisztikákról szóló 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet ( 5 ) képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját, különösen a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a költséghatékonyság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az átláthatóság normáinak való megfelelés tekintetében. A jelen rendelet értelmében nyújtott bizalmas statisztikai adatok továbbítása és védelme vonatkozásában a referenciakeretet a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 6 ) képezi annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi statisztikák létrehozása és terjesztése során jogellenesen ne szolgáltassanak információkat, és nem statisztikai célra ne használják fel azokat.
(10)
A Bizottság a gazdaságok elhelyezkedését csak statisztikai elemzésekhez használhatja, mintavételezéshez és felmérések készítéséhez nem. Biztosítani kell a bizalmas adatok megfelelő védelmét, többek között a helymeghatározó paraméterek pontosságának korlátozásával és a közzétételre szánt statisztikai adatok megfelelő összevonásával.
(11)
A Tanács 3037/90/EGK rendelete ( 7 ) létrehozta a Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását.
(12)
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) szerint a területi egységeket a NUTS-besorolással összhangban kell meghatározni.
(13)
A válaszadók és a tagállamok adatszolgáltatási terhének lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében gondoskodni kell arról, hogy mintavételes felméréseket és adminisztratív forrásokat lehessen használni.
(14)
A felmérések végrehajtása mind a Közösség, mind pedig a tagállamok részéről több éven át jelentős költségvetési forrásokat igényel, amelyek jelentős hányada a Közösség igényeinek kielégítését szolgálja.
(15)
Köztudott, hogy a gazdaságok műholdas helymeghatározására és azonosítására vonatkozó követelmények sok tagállamban komoly módszertani és műszaki nehézségekbe ütköznek.
(16)
Gondoskodni kell ezért a felmérési program végrehajtásának az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból történő közösségi támogatásáról, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet ( 9 ) alapján.
(17)
Ez a rendelet a program teljes időtartamára meghatároz egy pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 10 ) 37. pontja szerint elsődleges hivatkozási alapként szolgál a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során.
(18)
Mivel e rendelet célját - nevezetesen a gazdaságok szerkezetéről és a mezőgazdasági termelési módszerekről szóló közösségi statisztikák szisztematikus előállítását - a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért azt e rendelet nagyságrendje és hatása miatt azt közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség - a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően - intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(19)
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 11 ) összhangban kell elfogadni.
(20)
A Bizottságot különösen arra kell felhatalmazni, hogy meghatározza a számosállategységekre vonatkozó együtthatókat, meghatározza a mutatókat, és hogy e rendelethez mellékleteket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(21)
Megtörtént a konzultáció a 72/279/EGK tanácsi határozattal ( 12 ) létrehozott Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottsággal,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A rendelet tárgya
E rendelet keretet hoz létre a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetéről szóló, összehasonlítható közösségi statisztikák előállítására és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésre.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) "mezőgazdasági üzem" vagy "gazdaság": önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely az I. mellékletben felsorolt mezőgazdasági tevékenységeket végez az Európai Unió gazdasági területén, akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként;
b) "számosállategység": olyan általános mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását. A számosállategységeket az egyes állatkategóriák takarmányozási igényei alapján határozzák meg, ehhez együtthatókat fogadnak el a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően;
c) "mintavételes felmérés": véletlenszerű rétegezett mintavételen alapuló statisztikai felmérés, amelynek célja, hogy regionális és tagállami szinten reprezentatív statisztikai adatokat szolgáltasson a gazdaságokról. A rétegezés tartalmazza a gazdaság méretét és típusát, biztosítandó, hogy a különböző méretű és típusú gazdaságok megfelelően reprezentálva legyenek;
d) "régió": az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 2 területi egység;
e) "a gazdaság helye": a gazdaság szélességi és hosszúsági koordinátái 5 perces íven belül, hogy elkerülhető legyen az egyes gazdaságok közvetlen azonosítása. Ha a szélesség és hosszúság szerinti helynél csak egyetlen gazdaság szerepel, ezt a gazdaságot annál a szomszédos helynél tüntetik fel, ahol legalább még egy gazdaság szerepel.
3. cikk
A felmérések tárgya
(1) Az e rendeletben leírt felmérések a következőkre terjednek ki:
a) azok a gazdaságok, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága legalább 1 hektár,
b) azok a gazdaságok, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárnál kisebb, akkor, ha ezek a gazdaságok bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve ha termelési egységük meghalad bizonyos fizikai küszöbértékeket.
(2) Azok a tagállamok, amelyek egy hektárnál nagyobb felmérési küszöbértéket alkalmaznak, kötelesek ezt a küszöbértéket úgy meghatározni, hogy ezzel csak azokat a legkisebb gazdaságokat zárják ki a felmérésből, amelyek együttesen az adott tagállam közbirtok nélküli teljes használatban lévő mezőgazdasági területének legfeljebb 2 %-át vagy a teljes számosállategység legfeljebb 2 %-át adják.
(3) A II. mellékletben előírt fizikai küszöbértékek bármelyikét elérő gazdaságoknak azonban minden esetben szerepelniük kell a felmérésben.
4. cikk
Adatforrások
(1) A tagállamok felhasználják az 1782/2003/EK rendeletben ( 13 ) előírt integrált igazgatási és ellenőrző rendszerből, az 1760/2000/EK rendeletben ( 14 ) előírt szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszeréből, és a 834/2007/EK rendeletnek ( 15 ) megfelelően létrehozott biogazdálkodási nyilvántartásokból származó információkat, amennyiben ezek az információk legalább olyan minőségűek, mint amilyeneket a statisztikai felmérésekből lehet nyerni. A tagállamok a III. mellékletben említett, géntechnológiával módosított haszonnövények művelésével és a külön vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatban használhatnak adminisztratív forrásokat is.
(2) Ha egy tagállam úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő adminisztratív forrást használ, a tagállam előre tájékoztatja a Bizottságot, és részletes adatokat közöl a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.
5. cikk
Pontossági követelmények
(1) A mintavételes felméréseket végző tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott felmérési eredmények statisztikailag reprezentatívak legyenek a gazdaságokra az egyes régiókon belül, és hogy a felmérések úgy legyenek megtervezve, hogy megfeleljenek a IV. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.
(2) Indokolt esetben a Bizottság engedélyezi, hogy a tagállamok meghatározott régióknál eltérhessenek az első bekezdésben említett pontossági követelményektől.
II. FEJEZET
GAZDASÁGOK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK
6. cikk
Gazdaságszerkezeti felmérés
(1) A tagállamok 2010-ben, 2013-ban és 2016-ban felmérést (a továbbiakban: gazdaságszerkezeti felmérés) készítenek a gazdaságok szerkezetéről.
(2) A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés általános összeírás formájában történik. A III. melléklet V. ii., az egyéb jövedelemszerző tevékenységekről szóló alpontjában szereplő mutatókhoz azonban használható mintavételes felmérés is.
(3) A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés történhet mintavételes felmérés formájában.
7. cikk
Felmérési mutatók
(1) A tagállamok információkat szolgáltatnak a III. mellékletben felsorolt mutatókról.
(2) A Bizottság, összhangban a 15. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással, a 2013. és a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekhez módosíthatja a III. mellékletben felsorolt mutatókat.
(3) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy mutató előfordulása alacsony vagy nulla, akkor a mutató kizárható az adatgyűjtésből. E tagállam a felmérési évet közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt mutatókról.
(4) A mutatók meghatározásait a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.
8. cikk
Tárgyidőszak
A 2010., 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés esetében a tárgyidőszak meghatározása a következő:
a) a III. mellékletben a földterületre meghatározott mutatók esetében 12 hónapos időszak, amely a felmérés évében március 1. és október 31. közé eső zárónapon végződik,
b) a III. mellékletben az állatállományra meghatározott mutatók esetében egy referencianap a felmérés évében március 1. és december 31. között,
c) a III. mellékletben a munkaerőre meghatározott mutatók esetében 12 hónapos időszak, amely a felmérés évében március 1. és október 31. közé eső zárónapon végződik,
d) a III. mellékletben meghatározott vidékfejlesztési intézkedések esetében egy hároméves időszak, amely a felmérés évében december 31-én végződik.
9. cikk
Az adatok átadása
(1) A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés hitelesített felmérési adatait a tagállamok 2012. március 31-ig megküldik a Bizottságnak.
(2) A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés hitelesített felmérési adatait a tagállamok a felmérési év végétől számított 12 hónapon belül megküldik a Bizottságnak.
(3) A III. mellékletben felsorolt vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó és adminisztratív nyilvántartásokon alapuló adatok külön is megküldhetők a Bizottságnak, a felmérés évének végétől számított 18 hónapon belül.
(4) A Bizottság számára a gazdaságszerkezeti felmérés adatait elektronikus formában kell átadni, az egyes gazdaságok szintjére lebontva.
(5) A felmérési adatok átadásának formátumát a Bizottság határozza meg.
(6) A gazdaságszerkezeti felmérés adatait a Bizottság nem használja fel mintavétel vagy felmérések végzése céljára.
10. cikk
Mintavételi rendszer
A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés mintavételi rendszerének továbbfejlesztése érdekében a tagállamok a gazdaságszerkezeti felmérésért felelős nemzeti hatóságok számára hozzáférést biztosítanak a területükön fellelhető adminisztratív nyilvántartásokban található, a gazdaságokról szóló információkhoz.
III. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI MÓDSZEREKRŐL SZÓLÓ STATISZTIKÁK
11. cikk
A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés
(1) A tagállamok felmérést végeznek a gazdaságok által alkalmazott mezőgazdasági termelési módszerekről. Ez a felmérés történhet mintavételes felmérés formájában.
(2) Indokolt esetben a Bizottság engedélyezheti, hogy a tagállamok külön részminták alkalmazásával végezzék el a mintavételes felmérést.
(3) A tagállamok információkat szolgáltatnak a mezőgazdasági termelési módszereknek az V. mellékletben felsorolt mutatóiról.
(4) A felmérésben részt vevő minden egyes gazdaság esetében a tagállamok megadják a gazdaságban öntözésre felhasznált víz becsült mennyiségét is (köbméterben). Ez a becslés modell segítségével is elvégezhető.
(5) A Bizottság módszertani és egyéb támogatást nyújt a tagállamoknak a (4) bekezdésben említett modell elkészítéséhez. A Bizottság ezenfelül elősegíti a tagállamok közötti ahhoz szükséges együttműködést és tapasztalatcserét, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek.
(6) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy mutató előfordulása alacsony vagy nulla, akkor a mutató kizárható az adatgyűjtésből. E tagállam a felmérési évet közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt mutatókról.
(7) A mutatók meghatározásait a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(8) A tárgyidőszak azonos a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés tárgyidőszakával.
(9) Ennek a felmérésnek az eredményeit az egyes gazdaságok szintjén összekapcsolják a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származó adatokkal. Az egyesített hitelesített adatokat a tagállamok elektronikus formában legkésőbb 2012. december 31-ig megküldik a Bizottságnak.
(10) A felmérési adatok átadásának formátumát a Bizottság határozza meg.
(11) A mezőgazdasági termelési módszerekre vonatkozó adatokat a Bizottság nem használja fel mintavétel vagy felmérések végzése céljára.
IV. FEJEZET
JELENTÉSEK, FINANSZÍROZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK
12. cikk
Jelentések
(1) A tagállamok benyújtják az e rendelet hatálya alá tartózó felmérésekre vonatkozó nemzeti módszertani jelentéseket, amelyek a következőket ismertetik:
a) a szervezés és az alkalmazott módszerek,
b) az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek,
c) adott esetben információk a felhasznált adminisztratív adatforrások minőségéről, valamint
d) azok a felvételi és kizárási kritériumok, amelyek segítségével a 3. cikk szerint meghatározták, hogy a felmérések mire terjedjenek ki.
(2) A nemzeti módszertani jelentéseket a hitelesített felmérési eredményekkel együtt, a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőkön belül nyújtják be a Bizottságnak.
(3) Az egyes felmérések végén megkövetelt nemzeti módszertani jelentéseken felül a tagállamok megküldenek a Bizottságnak minden olyan további információt, amely a felmérés szervezése és módszerei tekintetében szükséges.
13. cikk
Közösségi hozzájárulás
(1) A tagállamok legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kapnak a Közösségtől az e rendeletben előírt felmérések végrehajtási költségeihez, figyelembe véve a (3) és (4) bekezdésében meghatározott felső határokat.
(2) E rendelet alkalmazásának kezdetén a Bizottság azon tagállamoknak, amelyek megfelelő kérelmet nyújtanak be, megadja a szükséges műszaki támogatást és tanácsadást a gazdaságok műholdas helymeghatározása tekintetében.
(3) A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés egyesített költségeire a közösségi hozzájárulás felső korlátai az alábbi összegek:
- Luxemburg, illetve Málta esetében 50 000 EUR,
- Ausztria, Írország, illetve Litvánia esetében 1 000 000 EUR,
- Bulgária, Németország, Magyarország, Portugália, illetve az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR,
- Görögország, Spanyolország, illetve Franciaország esetében 3 000 000 EUR,
- Olaszország, Lengyelország, illetve Románia esetében 4 000 000 EUR, és
- az összes többi tagállam esetében rendre 300 000 EUR.
(4) A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekre a (3) bekezdésben előírt összegek 50 %-kal csökkennek.
(4a) A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés tekintetében Horvátország esetében a maximális összeg 500 000 EUR.
(5) A közösségi pénzügyi hozzájárulás finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból történik, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján.
14. cikk
Pénzügyi keret
(1) E felmérési program végrehajtásának pénzügyi keretösszege 58 850 000 EUR a 2008-2013 időszakra, beleértve az e rendelet rendelkezései szerint a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kifejlesztéséhez, fenntartásához és kezeléséhez szükséges előirányzatokat is.
(2) A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához - beleértve az e rendelet szerint a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is - a 2014-2018 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg 20 650 000 EUR.
(3) Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv korlátain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.
(4) A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban hajtja végre az uniós pénzügyi támogatást.
14a. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával - biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 17 ) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.
Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
15. cikk
Bizottság
(1) A Bizottság munkáját a 72/279/EGK határozattal létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.
(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is.
16. cikk
Eltérések
(1) A 6. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 11. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében és a III. és IV. mellékletben foglaltaktól eltérően Görögország, Spanyolország és Portugália esetében a 2010. év helyett a 2009. év értendő.
(2) A 9. cikk (1) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a 2012. március 31-i dátum helyett a következő dátumokat alkalmazzák:
a) Görögország és Portugália esetében 2011. március 31.,
b) Spanyolország esetében 2011. június 30.,
c) Olaszország és Románia esetében 2012. június 30.
(3) A 11. cikk (9) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a 2012. december 31-i dátum helyett Görögország, Spanyolország és Portugália esetében a 2011. december 31-i dátumot alkalmazzák.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az 571/88/EGK rendelet hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A gazdaság fogalommeghatározásánál említett mezőgazdasági tevékenységek felsorolása
Egy gazdaság mint olyan meghatározásához a következő tevékenységek (amelyek lehetnek akár főtevékenységek, akár melléktevékenységek) használatosak, a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások mint gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE, 2. módosítás) alapján:
| A tevékenység leírása | NACE (2. módosítás) szerinti kód | Kiegészítő megjegyzések a mezőgazdasági tevékenység mint olyan meghatározásakor figyelembe vett vagy kizárt tevékenységekhez |
| Nem évelő növények termesztése | 01.1 | |
| Évelő növények termesztése | 01.2 | A saját termesztésű szőlőből vagy olajbogyóból bort, illetve olívaolajat előállító gazdaságok e rendelet hatálya alá tartoznak. |
| Növényi szaporítóanyag termesztése | 01.3 | |
| Állattenyésztés | 01.4 | A NACE (2. módosítás) 01.49 pontja alá besorolt tevékenységek (Egyéb állat tenyésztése) közül egyik sem tartozik e rendelet hatálya alá, kivéve: i) struccok, emuk és nyulak tenyésztése és nevelése, ii) méhek tartása, méz és méhviasz előállítása. |
| Vegyes gazdálkodás | 01.5 | |
| Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás | 01.6 | Általában nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a gazdaságok, melyek a NACE (2. módosítás) 01.6 pontja alatti tevékenységekkel foglalkoznak, feltéve hogy kizárólag ilyen tevékenységekkel foglalkoznak. E rendelet hatálya alá tartoznak azonban azok a gazdaságok, amelyek kizárólag mezőgazdasági terület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásával (NACE, 2. módosítás, 01.61) foglalkoznak. |
II. MELLÉKLET
A gazdaságszerkezeti felmérésekben és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésben alkalmazandó küszöbértékek
| Mutató | Küszöbérték | |
| Hasznosított mezőgazdasági terület | Szántó, konyhakert, gyep, ültetvények | 5 ha |
| Szabadföldi ültetvények | Gyümölcsös-, bogyós-, citrus- és olívaültetvények, szőlők és faiskolák | 1 ha |
| Egyéb intenzív termesztés | Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca – szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt | 0,5 ha |
| Dohány | 0,5 ha | |
| Komló | 0,5 ha | |
| Gyapot | 0,5 ha | |
| Üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt termesztett növények | Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca | 0,1 ha |
| Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve) | 0,1 ha | |
| Szarvasmarhafélék | Valamennyi | 10 egyed |
| Sertés | Valamennyi | 50 egyed |
| Tenyészkocák | 10 egyed | |
| Juh | Valamennyi | 20 egyed |
| Kecske | Valamennyi | 20 egyed |
| Baromfi | Valamennyi | 1 000 egyed |
III. MELLÉKLET
A 2016-os gazdaságszerkezeti felmérés mutatóinak felsorolása
| MUTATÓ | MÉRTÉKEGYSÉG/KATEGÓRIA |
| I. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK | |
| – A gazdaság elhelyezkedése (1) | |
| – – NUTS (2) 3 régiók: | NUTS 3 kód |
| – – A gazdaság kedvezőtlen adottságú területen (KAT) található? | K/H/N (3) |
| – A gazdaság jogi személyisége | |
| – – A gazdaság közbirtok részét képezi? | igen/nem |
| – – A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget: | |
| – – – olyan természetes személy viseli–e, aki egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság független? | igen/nem |
| – – – – Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a gazdaság irányítója is? | igen/nem |
| – – – – – Ha ez a személy nem a gazdaság irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családjának valamelyik tagja? | igen/nem |
| – – – – – Ha a gazdaság irányítója a gazdálkodó családtagja, akkor a gazdálkodó házastársa–e? | igen/nem |
| – – – társas gazdaság esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli–e, aki(k) tag(ok)? | igen/nem |
| – – – jogi személy viseli–e? | igen/nem |
| – Birtokhasználat típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és a gazdálkodási rendszer | |
| – – Hasznosított mezőgazdasági terület: | |
| – – – Tulajdonosi gazdálkodás | ha |
| – – – Bérlői gazdálkodás | ha |
| – – – Részes művelés vagy más módozatok | ha |
| – – – Közbirtok | ha |
| – Biogazdálkodás | |
| – – Folyik–e biogazdálkodás a gazdaságban? | igen/nem |
| – – Részletek (4) | |
| – – – A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, és erről a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány van | ha |
| – – – A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folyamatban van a biogazdálkodási módszerekre való áttérés, amelyekről majd a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány lesz | ha |
| – – – A gazdaság alábbi hasznosítású földterülete, ahol a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti biogazdálkodási módszereket alkalmaznak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés: | |
| – – – – Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is) | ha |
| – – – – Száraz hüvelyesek és fehérje tartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagokat, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) | ha |
| – – – – Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) | ha |
| – – – – Cukorrépa (vetőmag nem) | ha |
| – – – – Olajnövények | ha |
| – – – – Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca | ha |
| – – – – Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt | ha |
| – – – – Gyümölcsös– és bogyósültetvények | ha |
| – – – – Citrusültetvények | ha |
| – – – – Olajfaültetvények | ha |
| – – – – Szőlőültetvények | ha |
| – – – – Egyéb növények (rostnövények stb.), külterjes legelő is | ha |
| – – – A nemzeti vagy az európai uniós szabályok szerint tanúsított és állattenyésztésre alkalmazott biogazdálkodási módszerek: | |
| – – – – Szarvasmarhafélék | egyed |
| – – – – Sertés | egyed |
| – – – – Juh– és kecskefélék | egyed |
| – – – – Baromfi | egyed |
| – – – – Egyéb állatok | igen/nem |
| – – A gazdaságban folyó termelés célja: | |
| – – – Értékalapon a gazdaság végtermékeinek több mint 50 %–a saját fogyasztást elégít ki | igen/nem |
| – – – A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a gazdaság teljes értékesítésének több mint 50 %–át teszi ki | igen/nem |
| II. FÖLDTERÜLET | |
| – Szántó | |
| – – Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is): | |
| – – – Közönséges búza és tönkölybúza | ha |
| – – – Durumbúza | ha |
| – – – Rozs | ha |
| – – – Árpa | ha |
| – – – Zab | ha |
| – – – Szemes kukorica | ha |
| – – – Rizs | ha |
| – – – Egyéb gabonafélék szemes terménynek | ha |
| – – Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) | ha |
| – – – ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt | ha |
| – – Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) | ha |
| – – Cukorrépa (vetőmag nem) | ha |
| – – Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem) | ha |
| – – Ipari növények: | |
| – – – Dohány | ha |
| – – – Komló | ha |
| – – – Gyapot | ha |
| – – – Káposztarepce és réparepce | ha |
| – – – Napraforgó | ha |
| – – – Szója | ha |
| – – – Lenmag (olajlen) | ha |
| – – – Egyéb olajos magvú növények | ha |
| – – – Len | ha |
| – – – Kender | ha |
| – – – Egyéb rostnövények | ha |
| – – – Aromanövények, gyógyhatású– és fűszernövények | ha |
| – – – Máshol nem említett egyéb ipari növények | ha |
| – – Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, ebből: | |
| – – – Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás | ha |
| – – – – Szántóföld | ha |
| – – – – Árutermelő kertészet | ha |
| – – – Üvegház vagy más (járható) védőtakarás | ha |
| – – Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve): | |
| – – – Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás | ha |
| – – – Üvegház vagy egyéb (járható) védőtakarás alatt | ha |
| – – Zölden betakarított növények | |
| – – – Időszakos gyep | ha |
| – – – Egyéb zölden betakarított növények: | |
| – – – – Silókukorica | ha |
| – – – – Hüvelyes növények | ha |
| – – – – Zölden betakarított, másutt nem említett növények | ha |
| – – Szántóföldi növények vetőmagjai és palántái | ha |
| – – Egyéb szántóföldi növények | ha |
| – – Parlagon hagyott föld | ha |
| – Konyhakert | ha |
| – Állandó legelő | ha |
| – – Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével | ha |
| – – Külterjes legelő | ha |
| – – A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő | ha |
| – Ültetvények | |
| – – Gyümölcsös– és bogyósültetvények | ha |
| – – – Gyümölcsfajok, ebből: | ha |
| – – – – Mérsékelt égövi gyümölcsfajok | ha |
| – – – – Szubtrópusi égövi gyümölcsfajok | ha |
| – – – Bogyósok | ha |
| – – – Héjasok | ha |
| – – Citrusültetvények | ha |
| – – Olajfaültetvények | ha |
| – – – Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése | ha |
| – – – Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése | ha |
| – – Szőlő, ebből az, ahol a szokásos termék: | ha |
| – – – Minőségi bor | ha |
| – – – Egyéb bor | ha |
| – – – Csemegeszőlő | ha |
| – – – Mazsola | ha |
| – – Faiskolák | ha |
| – – Egyéb ültetvények | ha |
| – – Üvegházi ültetvények | ha |
| – Egyéb földterület | |
| – – Hasznosítatlan mezőgazdasági terület | ha |
| – – Erdős terület | ha |
| – – – ebből rövid rotációs idejű sarjerdő | ha |
| – – Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen föld, sziklák stb. által elfoglalt terület) | ha |
| – Gomba | ha |
| – Energianövények | ha |
| – Öntözés | |
| – – Öntözött terület | |
| – – – Öntözhető terület összesen | ha |
| – – – Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület összesen: | ha |
| – – Alkalmazott öntözési módszerek | |
| – – – Felszíni öntözés (elárasztás, öntözőbarázda) | igen/nem |
| – – – Esőztető öntözés | igen/nem |
| – – – Csepegtető öntözés | igen/nem |
| – – Az üzemben felhasznált öntözővíz forrása | |
| – – – Felszín alatti víz a gazdaság területén | igen/nem |
| – – – A gazdaság területén található felszíni víz (tavak vagy mesterséges medencék) | igen/nem |
| – – – Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, az üzem területén kívüli felszíni víz | igen/nem |
| – – – Közös vízellátó rendszerekből származó, az üzem területén kívüli víz | igen/nem |
| – – – Egyéb forrásokból származó bevétel | igen/nem |
| III. ÁLLATÁLLOMÁNY | |
| – Lófélék | egyed |
| – Szarvasmarhafélék | |
| – – Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha | egyed |
| – – Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha | egyed |
| – – Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha | egyed |
| – – Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha | egyed |
| – – Kétéves és idősebb üsző | egyed |
| – – Tejelő tehén | egyed |
| – – Egyéb tehén | egyed |
| – Juh és kecske: | |
| – – Juh (minden életkort beleértve) | egyed |
| – – – Anyakecske | egyed |
| – – – Egyéb juh | egyed |
| – – Kecske (minden életkort beleértve) | egyed |
| – – – Anyakecske | egyed |
| – – – Egyéb kecske | egyed |
| – Sertés: | |
| – – 20 kg élősúly alatti malac | egyed |
| – – 50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca | egyed |
| – – Egyéb sertés | egyed |
| – Baromfi: | |
| – – Húscsirke | egyed |
| – – Tojótyúk | egyed |
| – – Egyéb baromfi: | egyed |
| – – – Pulyka | egyed |
| – – – Kacsa | egyed |
| – – – Liba | egyed |
| – – – Strucc | egyed |
| – – – Egyéb, máshol nem említett baromfi | egyed |
| – Nyúl, tenyésznőstény | egyed |
| – Méhek | kaptár |
| – Máshol nem említett állatállomány | igen/nem |
| IV. MUNKAERŐ | |
| IV. i. A gazdaságban dolgozó munkaerő | |
| – Tulajdonos | |
| – – Nem | férfi/nő |
| – – Kor | Korcsoportok (5) |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 1. százaléksávja (6) |
| – A gazdaság irányítója | |
| – – Nem | férfi/nő |
| – – Kor | Korcsoportok (5) |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 2. százaléksávja (7) |
| – A gazdaság irányítójának képzettsége | |
| – – A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége | Képzettségi kódok (8) |
| – – A gazdaság irányítója az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült | igen/nem |
| – Az egyéni gazdálkodó családjának a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző tagjai: férfiak | |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 2. százaléksávja |
| – Az egyéni gazdálkodó családjának a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző tagjai: nők | |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 2. százaléksávja |
| – Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő: férfiak | |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 2. százaléksávja |
| – Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő: nők | |
| – – A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) | Az éves munkaegység 2. százaléksávja |
| – Nem rendszeresen alkalmazott, nem családi férfi és női munkaerő | teljes munkaidős munkanap |
| IV. ii. Egyéb jövedelemszerző tevékenységek: Nem mezőgazdasági (a gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó) munka a gazdaságban és munkavégzés a gazdaságon kívül | |
| – A gazdálkodó egyéb jövedelemszerző tevékenységei, ha egyben a gazdaság irányítója is: | F/M/N (9) |
| – Az egyéni gazdálkodó más családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei: főtevékenység | Személyek száma |
| – Az egyéni gazdálkodó más családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei: melléktevékenység | Személyek száma |
| V. A gazdaságban végzett egyéb jövedelemszerző tevékenységek (a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek) | |
| V. i. Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek felsorolása | |
| – Egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatások nyújtása | igen/nem |
| – Idegenforgalom, szállásadás és egyéb szabadidővel kapcsolatos tevékenységek | igen/nem |
| – Kézműipari tevékenység | igen/nem |
| – Mezőgazdasági termékek feldolgozása | igen/nem |
| – Megújuló energia előállítása | igen/nem |
| – Fafeldolgozás (például fűrészelés) | igen/nem |
| – Akvakultúra | igen/nem |
| – Szerződéses munka (a gazdaság termelőeszközeinek használatával) | |
| – – Mezőgazdasági (más üzemek számára) | igen/nem |
| – – Nem mezőgazdasági | igen/nem |
| – Erdészet | igen/nem |
| – Egyéb | igen/nem |
| – Kik vesznek részt? | |
| – – Tulajdonos, aki a gazdaság irányítója is | F/M/N |
| – – Az egyéni gazdálkodó más családtagjai, főtevékenységként | Személyek száma |
| – – Az egyéni gazdálkodó más családtagjai, melléktevékenységként | Személyek száma |
| – – A gazdaságban rendszeresen dolgozó nem családtagok, főtevékenységként | Személyek száma |
| – – A gazdaságban rendszeresen dolgozó nem családtagok, melléktevékenységként | Személyek száma |
| V. ii. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek fontossága | |
| – Százalékos arány az üzem össztermeléséhez viszonyítva | Százaléksávok (10) |
| VI. VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS | |
| – A gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette a vidékfejlesztési támogatások egyikét (11) | igen/nem |
| – – Mezőgazdasági termelők részvétele élelmiszer–minőségi rendszerekben | igen/nem |
| – – A Natura 2000–hez és a víz–keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (12) | igen/nem |
| – – Agrár–környezetvédelmi kifizetések – az éghajlattal kapcsolatos kifizetések | igen/nem |
| – – Biogazdálkodás | igen/nem |
| – – Állatjóléti kifizetések | igen/nem |
| – – Beruházások tárgyi eszközökbe | igen/nem |
| – – A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott, mezőgazdasági terméspotenciált fenyegető károk megelőzése és helyreállítása | igen/nem |
| – – A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése | igen/nem |
| – – Az erdőterületek fejlesztését és az erdők életképességének javítását célzó beruházások | igen/nem |
| – – Erdősítés és fásítás | igen/nem |
| – – Agrár–erdészeti rendszerek létrehozása | igen/nem |
| – – Erdőkárok megelőzése és helyreállítása | igen/nem |
| – – Az erdők ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások | igen/nem |
| – – Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházások | igen/nem |
| – – A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések | igen/nem |
| – – Erdő–környezetvédelmi és éghajlattal apcksolatos szolgáltatások, erdővédelem | igen/nem |
| – – Kockázatkezelés | igen/nem |
| VII. A GAZDASÁGOKBAN ALKALMAZOTT TALAJGAZDÁLKODÁSI ÉS TRÁGYAKEZELÉSI GYAKORLATOK | |
| – Talajművelési módszerek (13) szabadföldi szántóföldön | |
| – – Hagyományos talajművelés | ha |
| – – Talajvédő művelés | ha |
| – – Nincs talajművelés (kivéve az évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi területeket) | ha |
| – Talajborítás (14) szabadföldi szántóföldön | |
| – – Szokásos téli növényzet | ha |
| – – Takarónövényzet vagy ideiglenes növényzet | ha |
| – – Növénymaradványok | ha |
| – – Puszta talaj | ha |
| – – Évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi területek | ha |
| – Vetésforgó a szántóföldön | |
| – – Vetésforgóba bevont szántóföld aránya | Szántóterület százaléksávja (15) |
| – Ökológiai jelentőségű terület – táblaszegélyek, pufferzónák, sövények, fák, parlag, biotópok, erdősített terület és tájképelemek összterülete | ha (16) |
| – Trágyázási technikák: | |
| – – Szórás | |
| – – – Beforgatás nélkül | Trágyázás százaléksávja (17) |
| – – – Beforgatás 4 órán belül | Trágyázás százaléksávja |
| – – – Beforgatás több mint 4 óra elteltével | Trágyázás százaléksávja |
| – – Sávos szórás | |
| – – – Vontatott tömlő | Trágyázás százaléksávja |
| – – – Vontatott csoroszlya | Trágyázás százaléksávja |
| – – Befecskendezés | |
| – – – Sekély/nyitott rés | Trágyázás százaléksávja |
| – – – Mély/zárt rés | Trágyázás százaléksávja |
| – A gazdaságba beszállított és onnan kiszállított trágya | |
| – – A gazdaságban keletkező és onnan kiszállított összes trágya | tonna |
| – – A gazdaságba beszállított trágya | tonna |
| (1) 2016–ben nem kell megadni a földrajzi koordinátákat. (2) A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. (3) K– kedvezőtlen adottságú, nem hegyvidéki terület, H– kedvezőtlen adottságú, hegyvidéki terület, N– normál terület (nem KAT). Ez az osztályozás a KAP 2020 alakulásának fényében a jövőben még módosulhat. (4) Ezt a szakaszt csak akkor kell kitölteni, amennyiben az előző kérdésre adott válasz „igen” volt. (5) Korcsoportok: (az iskola befejezése – 24 év), (25–34 év) (35–39 év), (40–44 év) (45–54 év), (55–64 év), (65 év és idősebb). (6) Az éves munkaegység (AWU) 1. százaléksávja: (0), (> 0–< 25), (≥ 25–< 50), (≥ 50–< 75), (≥ 75–< 100), (100). (7) Az éves munkaegység (AWU) 2. százaléksávja: (> 0–< 25), (≥ 25–< 50), (≥ 50–< 75), (≥ 75–< 100), (100). (8) Képzettség kódok: (csak gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat), (mezőgazdasági alapképzettség), (felsőfokú mezőgazdasági képzettség). (9) F = Főtevékenység, M = melléktevékenység, N = nem vesz részt (10) Százaléksávok: (≥ 0–≤ 10), (> 10–≤ 50), (> 50–< 100). (11) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17–i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.) szerinti K+F intézkedések – ezeknek a mutatóknak közigazgatási forrásokból rendelkezésre kell állniuk. (12) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23–i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). (13) Hagyományos művelésű szabadföldi szántóföldi terület + talajvédő művelés alatti szabadföldi szántóföldi terület + művelés nélküli szabadföldi szántóföldi terület + évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi terület = összes szabadföldi szántóföldi terület. (14) Szokásos téli növényekkel beültetett szabadföldi szántóföldi terület + takarónövényzettel vagy ideiglenes növényzettel beültetett szabadföldi szántóföldi terület + növénymaradékokkal borított szabadföldi szántóföldi terület + évelő növényekkel borított szabadföldi szántóföldi terület = összes szabadföldi szántóföldi terület. (15) Szántóterület százaléksávja: (0), (> 0–< 25), (≥ 25–< 50), (≥ 50–< 75), (≥ 75). (16) Csak a legalább 15 ha nagyságú szántófölddel rendelkező gazdaságoknak kell jelenteniük. (17) Az összes, specifikus alkalmazási technikával terített trágyázáshoz viszonyított százalék (0), (> 0–< 25), (≥ 25–< 50), (≥ 50–< 75), (≥ 75–< 100), (100). | |
IV. MELLÉKLET
PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK
Az e rendeletben előírt mintavételes felméréseknek a NUTS 2 régiókra és nemzeti szinten ( 18 ) összegzett kedvezőtlen adottságú térségekre statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük gazdaságtípusra és -méretre nézve, a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1985. június 7-i 85/377/EGK bizottsági határozattal ( 19 ) összhangban. Ezenkívül a gazdaságok növény és állatállomány mutatóira meghatározott pontossági szintek szükségesek.
Ezek a pontossági szintek az alábbi pontossági táblázatokban szerepelnek, és valamennyi, legalább 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkoznak. A 10 000-nél kevesebb gazdaságot számláló NUTS 2 régiókra vonatkozóan e pontossági szintek ezzel szemben a kapcsolódó NUTS 1 régióra vonatkoznak, amennyiben ez a NUTS 1 régió legalább 1 000 gazdaságot tartalmaz. A mezőgazdasági termelési módszerek felméréséhez a tárgynak megfelelő növény és állatállomány mutatók a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származó eredmények alapján lesznek meghatározhatók.
Pontossági kategóriák a 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekhez
Növényekre vonatkozó mutatók:
- Gabonafélék szemesterménynek (ideértve a vetőmagot is), köztük a közönséges búza és tönköly, durumbúza, rozs, árpa, zab, szemes kukorica, rizs és egyéb gabonafélék szemesterménynek
- Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)
- Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)
- Cukorrépa (vetőmag nem)
- Olajos magvú növények, köztük a káposztarepce, réparepce, napraforgó, szója, lenmag (olajlen) és más olajos magvú növények
- Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca
- Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)
- Takarmánynövények zölden betakarítva
- Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt
- Gyümölcsös és bogyós ültetvények
- Citrusültetvények
- Olíva-ültetvények
- Szőlő
Állatállományra vonatkozó mutatók:
- Tejhasznú tehén
- Egyéb tehén
- Egyéb szarvasmarha
- Tenyészkoca
- Egyéb sertés
- Juh
- Kecske
- Baromfi
A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés részeként végzett mintavételes felmérések pontossági kategóriái
Növényekre vonatkozó mutatók:
- Gabonafélék szemesterménynek (ideértve a vetőmagot is), köztük a közönséges búza és tönköly, durumbúza, rozs, árpa, zab, szemes kukorica, rizs és egyéb gabonafélék szemesterménynek
- Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) és cukorrépa (a vetőmagot kivéve)
- Olajos magvú növények, köztük a káposztarepce, réparepce, napraforgó, szója, lenmag (olajlen) és más olajos magvú növények
- Ültetvények, köztük gyümölcsös-, bogyós-, citrus és olívaültetvények, szőlő, faiskolák és egyéb ültetvények
- Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, virág és dísznövény (kivéve a faiskolákat)
- Időszaki gyep és állandó rét és legelő
Állatállományra vonatkozó mutatók:
- Szarvasmarha (bármilyen korú)
- Juh- és kecske (bármilyen korú)
- Sertés
- Baromfi
A legalább 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkozó pontossági táblázatok
| Pontossági kategóriák | A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés | A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés | ||
| A mutató gyakorisága a NUTS 2 régióban | Relatív standard hiba | A mutató gyakorisága a NUTS 2 régióban | Relatív standard hiba | |
| A gazdaság növényekre vonatkozó mutatói | a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 7,5 % | < 5 % | a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 10 % | < 10 % |
| A gazdaság állatállományra vonatkozó mutatói | a számosállat egységek legalább 7,5 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban | < 5 % | a számosállat egységek legalább 10 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban | < 10 % |
A kevesebb mint 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkozó pontossági táblázatok
| Pontossági kategóriák | A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés | A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés | ||
| A mutató gyakorisága a legalább 1 000 gazdaságot tartalmazó, kapcsolódó NUTS 1 régióban | Relatív standard hiba | A mutató gyakorisága a legalább 1 000 gazdaságot tartalmazó, kapcsolódó NUTS 1 régióban | Relatív standard hiba | |
| A gazdaság növényekre vonatkozó mutatói | a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 7,5 % | < 5 % | a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 10 % | < 10 % |
| A gazdaság állatállományra vonatkozó mutatói | a számosállat egységek legalább 7,5 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban | < 5 % | a számosállat egységek legalább 10 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban | < 10 % |
V. MELLÉKLET
A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés mutatóinak felsorolása
| Mutató | Mértékegység/Kategória | ||||
| Talajművelési módszerek | Hagyományos talajművelés (kormánylemezes eke vagy tárcsás eke) | ha | |||
| Talajkímélő művelés (kismértékű talajművelés) | ha | ||||
| Nincs talajművelés (közvetlen vetés) | ha | ||||
| Talajmegóvás | A talaj téli lefedése: | Szokásos téli növényzet | ha | ||
| Fedőnövényzet vagy ideiglenes növényzet | ha | ||||
| Növénymaradékok | ha | ||||
| Puszta talaj | ha | ||||
| Vetésforgó: | A tervezett vetésforgóból kihagyott szántóterület részaránya | szántóterület százaléksávja (1) | |||
| Tájképi jellemzők | A gazdálkodó által az utóbbi 3 évben karbantartott vonalas létesítmények: | Sövény | igen/nem | ||
| Fasor | igen/nem | ||||
| Kőfal | igen/nem | ||||
| Az utóbbi 3 évben létesített vonalas létesítmények: | Sövény | igen/nem | |||
| Fasor | igen/nem | ||||
| Kőfal | igen/nem | ||||
| Legeltetés | Legeltetés a gazdaság területén: | Az előző év során legeltetett terület | ha | ||
| Az állatok legelőn tartásának időtartama | hónap/ év | ||||
| Legeltetés közbirtokon: | A közbirtokon legeltetett állatok összlétszáma | egyed | |||
| Az állatok közbirtokon való legeltetésének időtartama | hónap/ év | ||||
| Istállózás | Szarvasmarha: | Kötött tartás – szilárd- és hígfázisú trágyakezeléssel | állás | ||
| Kötött tartás – hígtrágyakezeléssel | állás | ||||
| Kötetlen tartás – szilárd- és hígfázisú trágyakezeléssel | állás | ||||
| Kötetlen tartás – hígtrágyakezeléssel | állás | ||||
| Egyéb | állás | ||||
| Sertés: | Részleges rácspadló | állás | |||
| Teljes rácspadló | állás | ||||
| Szalmaalom (mélyalmos elhelyezés) | állás | ||||
| Egyéb | állás | ||||
| Tojótyúk: | Szalmaalom (mélyalmos elhelyezés) | állás | |||
| Ketrecblokk (minden típus) | állás | ||||
| Ketrecblokk trágyakihordó szalaggal | állás | ||||
| Ketrecblokk mélyaknával | állás | ||||
| Cölöpös ketrecblokk | állás | ||||
| Egyéb | állás | ||||
| Trágyázás | Hasznosított mezőgazdasági terület, amelyre szilárd/mélyalmos trágyát juttatnak ki | Összesen | szántóterület százaléksávja (2) | ||
| Azonnali beforgatással | szántóterület százaléksávja (2) | ||||
| Hasznosított mezőgazdasági terület, amelyre trágyalevet juttatnak ki | Összesen | szántóterület százaléksávja (2) | |||
| Azonnali beforgatással vagy beinjektálással | szántóterület százaléksávja (2) | ||||
| A gazdaságban keletkező és az onnan kiszállított összes trágya százalékos aránya | százaléksáv (3) | ||||
| Trágyatároló és -kezelő létesítmények | Tároló létesítmények a következőkhöz: | Szilárd trágya | igen/nem | ||
| Hígtrágya | igen/nem | ||||
| Trágyalé | Trágyalé-tartály | igen/nem | |||
| Derítő | igen/nem | ||||
| A tároló létesítmények fedettek? | Szilárd trágya | igen/nem | |||
| Hígtrágya | igen/nem | ||||
| Trágyalé | igen/nem | ||||
| Öntözés | Öntözött terület | Az öntözött terület átlagos nagysága az utóbbi 3 évben | ha | ||
| Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület összesen: | Összesen | ha | |||
| Gabonafélék szemesterménynek (a vetőmagot is beleértve) (a kukorica és a rizs kivételével) | ha | ||||
| Kukorica (szemes és siló) | ha | ||||
| Rizs | ha | ||||
| Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) | ha | ||||
| Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) | ha | ||||
| Cukorrépa (vetőmag nem) | ha | ||||
| Káposztarepce és réparepce | ha | ||||
| Napraforgó | ha | ||||
| Rostnövények (len, kender, egyéb rostnövények) | ha | ||||
| Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföldi | ha | ||||
| Időszaki és állandó gyep | ha | ||||
| Egyéb szántóföldi növények | ha | ||||
| Gyümölcsös- és bogyósültetvények | ha | ||||
| Citrusültetvények | ha | ||||
| Olívaültetvények | ha | ||||
| Szőlő | ha | ||||
| Alkalmazott öntözési módszerek: | Felszíni öntözés (elárasztás, öntözőbarázda) | igen/nem | |||
| Esőztető öntözés | igen/nem | ||||
| Csepegtető öntözés | igen/nem | ||||
| A gazdaságban felhasznált öntözővíz forrása: | Felszín alatti víz a gazdaság területén | igen/nem | |||
| A gazdaság területén található felszíni víz (tavak vagy mesterséges medencék) | igen/nem | ||||
| Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, a gazdaság területén kívüli felszíni víz | igen/nem | ||||
| Közös vízellátó rendszerekből származó, a gazdaság területén kívüli víz | igen/nem | ||||
| Egyéb vízforrások | igen/nem | ||||
| (1) Szántóterület százaléksávja: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75). (2) Hasznosított mezőgazdasági terület százaléksávja: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75). (3) Százaléksávok: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75). | |||||
( 1 ) Az Európai Parlament 2008. május 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2008. október 20-i határozata.
( 2 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.
( 3 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
( 4 ) A közlemény címe: "A környezetvédelmi szempontoknak a közös agrárpolitikába történő integrálása nyomon követését szolgáló agrár-környezetvédelmi mutatók kialakítása".
( 5 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
( 6 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.
( 7 ) HL L 293., 1990.10.24., 1. o.
( 8 ) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.
( 9 ) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
( 10 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 12 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.
( 13 ) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).
( 14 ) A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).
( 15 ) Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
( 17 ) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
( 18 ) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
( 19 ) HL L 220., 1985.8.17., 1. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32008R1166 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32008R1166&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02008R1166-20140718 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02008R1166-20140718&locale=hu