ÍH 2008.64 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TISZTESSÉGTELEN KIKÖTÉSEI - ÜGYÉSZI KÖZÉRDEKŰ KERESETTEL MEGTÁMADÁS

Pénzintézet által alkalmazott "Üzletszabályzat", mint általános szerződési feltételek egyes tisztességtelen kikötéseinek ügyészi közérdekű keresettel való megtámadása [Ptk. 205/A. §, 209. §, 209/B. § (1) bek.].

A Szegedi Ítélőtábla megállapítja, hogy a Lombard Finanszírozási Zrt. alperes HIT/2005.06.01. Üzletszabályzatának az alábbi "Közleményben" felsorolt kikötései érvénytelenek.

Az érvénytelenség nem érinti a 2006. március 1. napja előtt megkötött azon kölcsönszerződéseket, amelyeket 2006. október 3. napjáig már teljesítettek.

"K Ö Z L E M É N Y

A Szegedi Ítélőtábla 2008. január hó 18. napján meghozott Pf. I. 20.452/2007/3. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a LOMBARD Finanszírozási Zrt. gépkocsi vásárláshoz nyújtott kölcsönszerződésekre vonatkozó HIT/2005.06.01. Üzletszabályzatába foglalt alábbi kikötések tisztességtelenek, ezért a kikötések alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek:

IV/2.: Amennyiben a közölt adatok az egyedi kölcsönszerződésben foglaltaktól eltérnek, úgy a felek az értesítésben közölt feltételeket tekintik irányadónak, függetlenül attól, hogy a kölcsönbevevő az egyedi kölcsönszerződés szerint fizetést teljesített.

IV/7.: Amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap.

IV/13.: Amennyiben a kölcsönbevevő által befizetett, a hitelező számláján jóváírt összeg nem fedezi a hitelezővel szemben fennálló teljes lejárt tartozás összegét - beleértve azt az esetet is, ha a kölcsönbevevőnek több szerződése is van párhuzamosan a hitelezővel - úgy az elszámolás sorrendjét - beleértve az egyes szerződésekre történő elszámolás sorrendjét is - a hitelező jogosult meghatározni.

V/5.: A kölcsönbevevő a hitelező felhívására köteles megfizetni azon megnövekedett költségeket, amelyek bármely jogszabály hatálybalépésével vagy módosulásával, illetve annak bírói vagy közigazgatási értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkezett változásokkal kapcsolatban merülnek fel.

VI/11.: A kölcsönbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a gépjárművet - mint az opció tárgyát - nem adja át a hitelezőnek vagy a hitelező képviselőjének, hanem azzal továbbra is sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el, és ellene a hitelező büntetőeljárást kezdeményez a Btk. 317. §-a alapján. A büntetőeljárás megindítása mellett a hitelező megindítja a szükséges polgári eljárást is, továbbá a gépjárművet a forgalomból kivonatja, amely eljárások költségei szintén a kölcsönbevevőt terhelik.

VII/1.: A kölcsönbevevő a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján fizetendő kártérítést a hitelezőre engedményezi.

IX/3/a.: A kölcsönbevevő szerződésszegése miatti felmondás esetén a felmondás hatálybalépésének napján egy összegben esedékessé válik a felmondás napján fennálló lejárt késedelmi kamattartozás is.

IX/4/a.: A kölcsönszerződés megszűnik az azt megelőző napon, amelyen a kölcsönbevevő elleni csőd- vagy felszámolási eljárás iránt benyújtott kérelmet a bíróság érkeztette, továbbá ennek következtében a megszűnés napján egy összegben esedékessé válik a kölcsönbevevő lejárt késedelmi kamattartozása is.

XII/1.: A hitelező jogosult az Üzletszabályzat módosítására. Az Üzletszabályzat módosítását annak hatálybalépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek. Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az Üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekintheti. Az Üzletszabályzat módosítása a hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre.

XIII/1.: A kölcsönbevevő köteles a gazdálkodására (vagyoni helyzetére, likviditására, adósságának mértékére, lejáratára, követelésállományára stb.) vagy szervezetében bekövetkező változásaira vonatkozó adatokról, tényekről azok bekövetkeztétől számított 5 napon belül a hitelezőt írásban tájékoztatni.

Érvénytelen az alperes által használt adásvételi szerződés blanketta 4. pontjának azon rendelkezése, amely szerint az adásvételi szerződés hatálybalépé­sének időpontja az azt megelőző nap, amikor a kölcsönbevevővel szemben olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozatot hoznak, vagy okirati végrehajtási záradékkal látnak el, amely alapján ellene végrehajtás kezdeményezhető, illetve az azt megelőző nap, hogy a jogszabály által erre feljogosított szervek a kölcsönbevevő ellen közvetlen végrehajtást indítanak, vagy - gazdálkodó szervezetek esetén - az azt megelőző nap, amikor a kölcsönbevevő elleni csőd- vagy felszámolási eljárás iránt benyújtott kérelmet a bíróság érkeztette.

Kötelezte a bíróság a LOMBARD Finanszírozási Zrt.-t, hogy saját internetes honlapján a Szegedi Ítélőtábla Pf. I. 20.452/2007/3. számú jogerős másodfokú ítéletét teljes terjedelmében, az indokolással együtt tegye közzé mindaddig, amíg a tisztességtelen, érvénytelen kikötések nélkül Üzletszabályzatát közzé nem teszi."

I N D O K O L Á S :

Az alperes pénzügyi vállalkozás, tevékenységi körébe tartozik a hitelnyújtás. A gépjármű hitelezési tevékenysége során 2005. június 1. napjától a HIT/2005.06.01. számú Üzletszabályzatot alkalmazza. Az egyedi kölcsönszerződések megkötésekor a kölcsönvevőkkel biztosítéki célú, feltételtől függő adásvételi szerződést is köt.

A felperes - az ügyész - közérdekű keresetében az Üzletszabályzat, valamint az adásvételi szerződés tételesen megjelölt feltételeinek érvénytelenségét kérte megállapítani. Arra hivatkozott, hogy az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételek kifogásolt kikötései tisztességtelennek minősülnek. Az érvénytelenség megállapítását az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal indítványozta és kérte az alperes arra történő kötelezését, hogy az érvénytelenséget megállapító közleményt saját költségén napilapokban, továbbá saját internetes honlapján tegye közzé. Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.), a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Atv.), a felszámolási eljárást is szabályozó 1991. évi IL. törvény (Cstv.) egyes rendelkezései, valamint a Ptk. 209. § megsértésére hivatkozott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az Üzletszabályzatban szereplő feltételek álláspontja szerint megfelelnek a jogszabályoknak, a támadott kikötések nem tekinthetők tisztességtelennek, amit igazol az a tény is, hogy az Üzletszabályzat alkalmazását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte. Részletesen kifejtette, hogy az egyes támadott általános szerződési feltételek miért nem tisztességtelenek, azok az irányadó jogszabályoknak és mindkét fél érdekeinek megfelelnek.