3291/2014. (XI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Pk.l.20.939/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó mint a Jászkiséri Helyi Választási Iroda vezetője 2014. október 29-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Szegedi Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.

[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Jászkiséri Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) az egyik nyilvántartásba vett polgármester-jelölt (a továbbiakban: polgármester-jelölt) 2014. október 13-án kifogást nyújtott be a Ve. alapelveinek megsértése miatt. A kifogásban többek között előadta, hogy egy másik jelölt pénzt ígért az ő személyére szavazó választópolgároknak, továbbá, hogy a választás napján ezen jelölt szavazóit szervezetten szállították a szavazás helyszínére.

[3] A HVB 57/2014. (X. 14.) számú határozatával a kifogást bizonyítékok hiányában elutasította. A polgármesterjelölt korábbi kifogását kiegészítve újabb kifogást nyújtott be a HVB-hez, amely azt 62/2014. (X. 15.) számú határozatával szintén elutasította.

[4] A HVB határozatai ellen a polgármester-jelölt fellebbezést terjesztett elő. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 58/2014. (X. 20.) számú határozatával a HVB 62/2014. (X. 15.) számú határozatát helybenhagyta, továbbá megállapította, hogy a HVB 57/2014. (X. 14.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezés elkésett.

[5] A polgármester-jelölt a TVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az ítélőtábla megállapította, hogy kérelem lényegében a választás eredménye elleni jogorvoslat, és miután azt alaposnak találta, a TVB 58/2014. (X. 20.) számú határozatát megváltoztatta és Jászkisér településen a polgármester- és képviselő-választás eredményét megsemmisítette és a választási eljárás szavazás részének megismétlését rendelte el. Az ítélőtábla Pk.l.20.939/2014/3. számú végzésével kiegészítette a Pk.l.20.939/2014/2. számú végzést, és a megismételt szavazás napját 2014. november 9-ére tűzte ki.

[6] 3. Jelen ügy indítványozója mint a helyi választási iroda vezetője ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. Azt is előadta, hogy a döntés az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot is sérti, mert az ítélőtábla a polgármesterjelölt kérelmét a választás eredménye elleni jogorvoslatként bírálta el, holott a választás eredményét megállapító határozat már jogerőre emelkedett, mert az ellen nem érkezett jogorvoslati kérelem.

[7] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben - bizonyos kivételekkel - az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.

[8] Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e.

[9] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

[10] 5. Jelen esetben az alkotmányjogi panaszt a Jászkiséri Helyi Választási Iroda vezetője nyújtotta be, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozónak fennáll-e az indítványozói jogosultsága.

[11] Az Alkotmánybíróság már a 65/1992. (XII. 17.) AB határozatában kifejtette: "[az] alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének egyik eszköze, amely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására." (ABH 1992, 289, 291.)

[12] A fenti megállapításra utalva a 23/2009. (III. 6.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "[a] fentiekből következően különbséget kell tenni a természetes személyek által létrehozott jogi személyek és az állami szervek, illetve az állam által, meghatározott alapjog gyakorlásával összefüggésben létrehozott szervek között. A fentiekből következően közhatalmi állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő alkotmányos alapjoga, amely feljogosítaná alkotmányjogi panasz előterjesztésére." (ABH 20 09, 174, 188.)

[13] A 240/D/2009. AB végzésben pedig azt hangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy "[alkotmányjogi panasz benyújtására tehát az a személyi kör jogosult, akinek az Alkotmány a közhatalommal szembeni védelemképpen jogokat állapít meg." (ABH 2010, 2947, 2948.)

[14] Az Alkotmánybíróság a 3317/2012. (XI. 12.) AB végzésében is ezért utasította vissza a Hajdúsámson Város Helyi Választási Iroda vezetője által benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntésben az Alkotmánybíróság megállapította: "[a] közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy vezetőjének ebben a minőségében tehát alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennélfogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult. [...]

A helyi választási iroda vezetője ezen döntések meghozatalakor állami feladatot ellátó szerv vezetőjeként közhatalmi jogosítványt gyakorol, ezért alapjogi sérelme nem merülhet fel." (Indokolás [7]-[8])

[15] 6. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján jelen ügyben is arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozónak mint a helyi választási iroda vezetőjének alkotmányjogi panasz benyújtására nincs jogosultsága, ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával visszautasította.

Budapest, 2014. november 4.

Dr. Stumpf István s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1792/2014.