280/B/1994. AB határozat
az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (3) bekezdés b) pont alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (3) bekezdés b) pont alkotmányellenességének megállapítására és e rendelkezés megsemmisítésére beadott indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy pénznyerő automatát pénzérmén kívül csak a Szerencsejáték Felügyelet (SzF) által engedélyezett eszköz használatával szabad működésbe hozni. Ezt a rendelkezést az 5/1993. (II. 4.) PM rendelet 8. § (2) bekezdése úgy módosította, ill. egészítette ki, hogy pénznyerő automatát a) pénzérmén kívül csak az SzF által engedélyezett eszköz használatával és b) a mechanikus pénznyerő automaták kivételével az SzF által pályázat útján jóváhagyott ellenőrző eszközzel (fekete doboz) szabad működésbe hozni, illetve üzemeltetni. Az indítványozó álláspontja szerint a módosítás b) pontja alkotmányellenes, mert az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe ütközik, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Az indítvány indokai szerint a fekete doboz használatát már az alaprendelet is előírta, és nem lenne alkotmányellenes ez az előírás, ha típustól és gyártótól függetlenül meghatározott műszaki feltételeket tartalmazna. A módosított jogszabályi előírás azonban egyes fekete doboz típusokat alkotmányellenesen megkülönböztet, és hátrányos helyzetbe hoz, mert hiába felel meg egy típus a műszaki előírásoknak, ha a pályázaton nem az adott típust választották ki. A módosított rendelkezés egyes gazdasági társaságokat jogellenesen preferál, másoknak viszont indokolatlan kiadásokat okoz azzal, hogy a korábban beépített fekete dobozok kicserélésére kötelezi.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság már többek között a 881/B/1991. AB határozatban (ABH 1992. 474/478.) is kifejtette, hogy az Alkotmány 9. §-a szerint Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amely a különböző tulajdonformák egyenjogúságának, valamint a vállalkozás és verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik. A vállalkozás szabadsága és a vállalkozáshoz való jog tehát a piacgazdaság egyik lényeges eleme, amelynek alapjogi státusából következik, hogy korlátozása ellen nemcsak az Alkotmány 9. § (2) bekezdése nyújt védelmet, hanem az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján az - lényeges tartalmát tekintve - még törvényhozási úton is korlátozhatatlan. A vállalkozás jogának alapjogi minőségéből tehát az következik, hogy az csak akkor és annyiban korlátozható, amikor és amennyiben a korlátozás végső eszközének fennállnak az alkotmányos indokai.
Rámutatott ugyanakkor az Alkotmánybíróság arra is, hogy a vállalkozáshoz való jog törvényi korlátozását csaknem valamennyi piacgazdaság ismeri. Arra is többször rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése is eleve teret enged az alkotmányos alapjogok korlátozásának, ha a korlátozás nem az alapjog érinthetetlen lényegére vonatkozik. A gazdasági verseny alkotmányos szabadságjoga sem jelent tehát korlátlanságot.
Az indítvánnyal támadott szabály azonban nem tartozik a korlátozó rendelkezések közé, és az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző diszkriminatív rendelkezésnek sem minősíthető. Olyan műszaki követelményt tartalmaz ugyanis, amely minden pénznyerő automatát üzemeltető vállalkozóra egyformán vonatkozik, és amely a fekete dobozt előállító és forgalmazó vállalkozók között is teret enged a szabad versenynek annak érdekében, hogy a pályázaton a legjobb műszaki feltételeket biztosító készülék kerüljön kiválasztásra.
Azzal is több határozatban - részletesen a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban - foglalkozott már az Alkotmánybíróság, hogy az Alkotmány 70/A. §-ában garantált jogegyenlőség lényege: az állam, mint közhatalom s mint jogalkotó, köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára, de az Alkotmánynak ez a rendelkezése nem bármifajta különbségtételt tilt, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sértő megkülönböztetéseket.
Az indítvánnyal támadott rendelkezés abba a gazdaságpolitikai körbe tartozik, amelyben a jogalkotót széleskörű mérlegelési jog illeti meg. Ennek gyakorlása során tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogokra, de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. Ekként az Alkotmányban meghatározott jogi korlátok között a jogalkotói mérlegelésnél nem a jogi, hanem az egyéb szempontok játszák a meghatározó szerepet. Az ilyen jogszabályi rendelkezések alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlásakor nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével, de az Alkotmánybíróság nem jogosult a jogalkotói mérlegelés célszerűségi - pl. gazdaságpolitikai - szempontjának felülbírálatára. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1994. október 20.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkotmánybíró