Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2009.2.50 A költségvetési forrásokat terhelő, állami kötelezettségvállalást tartalmazó támogatási szerződés megkötésének feltételei [Ptk. 1. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 98. §; 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 81. §, 82. § és 134. §].

A felperes és az alperesi jogelőd 2001. november 8-án támogatási szerződést kötött a K., A. u. 97. szám alatti városi sportcsarnok műanyag borítású atlétikai pályájának megépítéséhez 60 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyújtásáról. A szerződés 2.3. pontja szerint a felek megállapodtak, hogy a támogatási összeg folyósításának pénzügytechnikai lebonyolításáról a jelen szerződés kiegészítéseként későbbi időpontban rendelkeznek. A 2.4. pont szerint a támogatást az alperesi jogelőd a 2002. évi költségvetési év folyamán nyújtja.

A felperes ugyanezen támogatási célra 2001 októberében, majd 2002 áprilisában szintén pályázatot nyújtott be, az előbbi pályázata alapján 30 millió forint támogatást kapott, amire vonatkozóan 2002 márciusában a felek támogatási szerződést kötöttek. A 30 millió forint támogatást az alperesi jogelőd a felperesnek a benyújtott elszámolás alapján kifizette.

A felperes 2002 szeptemberétől kezdődően többször felszólította az alperesi jogelődöt a 2001. novemberi támogatási szerződés (perbeli szerződés) alapján történő teljesítésre. Mivel az alperes ettől elzárkózott, a felperes keresetet indított elsődlegesen a szerződés teljesítése, másodlagosan biztatási kár megfizetése jogcímén 60 millió forint és kamatai megfizetése iránt.

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítélet indokai szerint a felperes az alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a szerződés a pénzügyi ellenjegyzés hiányában érvényesen létrejött. Nem volt megállapítható, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalásra, illetve a szerződésben vállalt támogatás vizsgálatára sor került, a szerződés 2.3. pontja ennek az ellenkezőjére utal.

A szerződés érvénytelensége mellett a biztatási kár szubszidiárius jogcíme nem áll meg.

A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy a Ptk. által nem nevesített szerződésre az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az államháztartásról szóló 1990. évi XXXVIII. törvény 98. § (2) bekezdése és a Kormányrendelet 134. §-a értelmében a kötelezettségvállalás csak írásban és a kötelezettségvállalást jelentő okmány ellenjegyzése után lehetséges, a kötelezettségvállaló és az ellenjegyzésre jogosult aláírása pedig a kötelezettségvállalás érvényességének a kelléke. Mivel a támogatási szerződés ellenjegyzése nem történt meg, továbbá a felperes a Kormányrendelet szerint kötelezően csatolandó okiratokat nem nyújtotta be, a szerződéskötés jogszabályi feltételei hiányoztak, illetve a szerződés kötelező tartalmában történt megállapodás hiányában a szerződés nem jött létre.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítéletnek a biztatási kár iránti követelés elutasításával kapcsolatos jogi indokaival is kiemelve, hogy annak tényállási elemeit a felperes nem bizonyította, illetve ilyen tényekre nem is hivatkozott.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes sérelmezte, hogy az eljárt bíróság az Államháztartási Törvény és a Kormányrendelet rendelkezéseit tévesen értelmezte. A vonatkozó speciális rendelkezések mellett a Ptk. rendelkezéseit is alkalmazni kellett, így a Ptk. 37. § (1) bekezdésében foglalt szabályt. Az ellenjegyzés hiánya nem teszi a szerződést érvénytelenné; az ellenjegyzés a költségvetési szerven belüli felelősség rendszerének a belső szabálya. Az sem érvényességi feltétel, hogy az ellenjegyzés a kötelezettségvállalást tartalmazó okiraton szerepeljen. A tanúvallomásokra hivatkozással állította, hogy az ellenjegyzés az úgynevezett kötelezettségvállalási betétíven szerepelt. Előadta továbbá, hogy a támogatási szerződés 2.1. pontjában meghatározott okiratokat a szerződéskötéskor átadta. A további okiratokat az alperesnek a 30 millió forint összegű Mobilitás-pályázat alkalmával átadták, illetve az okiratokat a perben becsatolták.

Vitatta a biztatási kárigényének elutasításával kapcsolatos indokokat is, előadva, hogy a támogatási szerződés megkötését az alperesi jogelőd készítette elő, a szerződést ő szerkesztette, a szerződéskötéssel kapcsolatos önhiba a felperest nem terheli. A szerződés érvénytelensége esetén is előterjeszthető a biztatási kár iránti követelés.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a perbeli szerződésben nem határozták meg, hogy a támogatás milyen fejezeti előirányzat és jogcím terhére történik, ezért a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján a szerződés létre sem jött. A támogatási szerződés szándéknyilatkozatnak minősíthető a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdése alapján. A felek szándéka az utóbb kötött és teljesített támogatási szerződéssel valósult meg.

A biztatási kárigény elutasítását illetően egyetértett a jogerős ítélet álláspontjával.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A jogerős ítélet helyesen indult ki abból, hogy a perbeli támogatási szerződésre vonatkozó szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A Ptk. 1. § (1) bekezdése értelmében e szabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

Az Áht. 98. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv feladatainak ellátását, végrehajtását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettségvállalása - (a továbbiakban kötelezettségvállalás) - törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A (2) bekezdésnek megfelelően a kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott kivétellel - a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. A (3) bekezdés rendelkezése szerint a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés a fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A 101. § (5) bekezdése értelmében az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!