3271/2021. (VII. 7.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.335/2017/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.I.21.335/2017/2. számú végzése illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.P.54.048/2015/8-I. számú ítéletére kiterjedő hatállyal, mivel véleménye szerint azok ellentétesek az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásával; B) cikk (1) bekezdésével, R) cikk (2) bekezdésével, R) cikk (3) bekezdésével, I. cikkével, II. cikkével, XIII. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (2) bekezdésével., XXVIII. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (7) bekezdésével és 28. cikkével.

[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján az alábbiakban összegezhető.

[3] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben az indítványozó mint felperes társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránt indított pert. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.P.54.048/2015/8-I. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította.

[4] Az ítéleti tényállás szerint az alperes 2015. augusztus 25. napján közgyűlést tartott, melyen a tulajdonostársak határozatokat fogadtak el.

[5] Az indítványozó mint felperes pontosított keresetében, amelyben több érvénytelenségi okra is hivatkozott, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a fenti közgyűlésen hozott 6., 8. és 9. számú határozatok érvénytelenségét. Elévülésre hivatkozással az alperes az elkésetten érvényesített keresetének elutasítását kérte.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a keresetlevélnek 2015. október 26. napján kellett volna megérkeznie a bírósághoz, az azonban csak egy nappal később, október 27-én került érkeztetésre, így nem vitásan elkésett. A bíróság ezt követően kifejtette, hogy a 3/2006. (II. 8.) AB határozat folytán a társasházakról szóló a 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 42. § (1) bekezdésében írt keresetindítási határidő 2006. január 8. napjától már nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű. Ez azt jelenti, hogy az elkésetten előterjesztett keresetet elévülési kifogás esetén a bíróság csak akkor vizsgálhatja érdemben, ha a felperes késedelmét kimenti, azaz olyan okra hivatkozik, ami az elévülést megszakította vagy annak nyugvását eredményezte. Az indítványozó felperes azonban a per tárgyalásán nem jelent meg, további nyilatkozatot nem tett. A felperes a közgyűlésen jelen volt, ekként nem merült fel olyan körülmény, ami miatt nem tudta a keresetlevelet a 60 napos határidőn belül benyújtani. Az elévülési kifogás alapos volt, ezért a keresetet el kellett utasítani.

[7] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az indítványozó mint felperes fellebbezett, kérte, hogy a másodfokú bíróság helyezze azt hatályon kívül, és kötelezze a bíróságot új eljárásra. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása sértette az Alaptörvény 28. cikkében, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 2. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 3. § (6) bekezdésében foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy rajta kívül álló, a posta érdekkörében felmerült okból kifolyólag nem érkezett meg a keresetlevél határidőn belül a bíróságra. A 24/1999. (VI. 30.), valamint a 3/2006. (II. 8.) AB határozat alapján hivatkozott arra, hogy a bírósághoz fordulás jogának gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról. Az 51/2009. (IV. 28.) AB határozat alapján arra hivatkozott, hogy csak akkor került abba a helyzetbe, hogy a közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítását reálisan mérlegelje, amikor a határozatok szó szerinti szövegét megismerte. Erre azonban csak a keresetindításra nyitva álló határidő után került sor, miként az az alperes 2015. november 20. napján kelt leveléből is kitűnik. Az alperes nem terjesztett elő ellenkérelmet.

[8] A Fővárosi Törvényszék 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítéletében megállapította, hogy "a fellebbezés nem alapos". A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a felperes 2015. november 26-án csatolt keresetpontosításának mellékletéül szolgáló közgyűlési jegyzőkönyv alapján azzal egészítette ki, hogy a 2015. augusztus 25-i közgyűlésen hozott érdemi határozatok közül a 6. számúval a tulajdonostársak elfogadták a közös képviseletet ellátó kft. 2014. június 1. - december 31. közötti időszakra vonatkozó beszámolóját, egyúttal részére a felmentvényt megadták, míg a 8. számúval a közös költség változatlanul hagyása mellett elfogadták a költségvetést. A 9. számú határozattal a közműhátralékok rendezése körében 2015. szeptember 1-től 4 havi egyenlő részletben célbefizetést írtak elő. A közös képviseletet ellátó kft. 2015. november 20-i keltű leveléből megállapítható, hogy a perbeli közgyűlési jegyzőkönyv csak e tájékoztató levéllel együtt került megküldésre a tulajdonostársak részére.

[9] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy miként arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt indokolásában, a 3/2006. (II. 8.) AB határozat a Thtv. 42. § (1) bekezdésében írt keresetindítási határidőt megfosztotta jogvesztő jellegétől. Ez azonban nem érinti a határidő anyagi jogi jellegét, így közömbös a felperes fellebbezési hivatkozása a postára adás időpontjáról, illetve a posta késedelméről, hiszen ennek a régi Pp. 105. § (4) bekezdése alapján kizárólag eljárási határidő esetében lehet relevanciája. Arra helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a jogosult csak akkor tudja mérlegelni, hogy éljen-e megtámadási jogával, ha ismeri a határozat szövegét. Az alperes 2015. november 20-i keltű levele alapján tény az is, hogy a társasház nem tett eleget határidőben a kötelezettségének, azaz nem értesítette a tulajdonostársakat 8 napon belül az elfogadott határozatokról. Ez azonban a rendelkezésre álló peradatok szerint nem akadályozta a felperest igénye határidőben való érvényesítésében. A felperes ugyanis a közgyűlésen jelen volt, ekként tudomást szerzett a már előre írásban megküldött határozati javaslatok (éves elszámolás, költségvetési terv), valamint a célbefizetési előírás elfogadásáról. Nyilvánvaló ez abból is, hogy az indítványozó mint felperes a 3. sorszámú keresetpontosításában - amit már a közgyűlési jegyzőkönyv birtokában készített el - sem hivatkozott olyan az érvénytelenségi okok körében releváns tényre vagy körülményre, amit csak a határozatok írásba foglalt szövegéből ismerhetett meg. A fellebbezésben felhívott alaptörvényi cikknek, valamint a régi Pp. rendelkezéseknek a perbeli jogkérdés eldöntése szempontjából semmilyen relevanciája nem volt, mivel a felperes nem volt akadályoztatva abban, hogy határidőben keresetét előterjessze, nem volt korlátozva a bírósághoz fordulás iránti alapjoga, a határozatokról pedig már a közgyűlésen értesült, hiszen szavazott is. A Fővárosi Törvényszék megállapítása szerint a felperes azonban nem tudta kimenteni a késedelmét, ekként helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az elévült keresetet elutasította.

[10] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a régi Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az indokolás fenti kiegészítésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

[11] A felülvizsgálati kérelmet benyújtó indítványozó a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására való utasítását kérte.

[12] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.I.21.335/2017/2. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. A Kúria a végzése indokolásában rámutatott, hogy a régi Pp. 271. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben indított eljárásban.

[13] A Kúria rámutatott, hogy az adott esetben a másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyezően - az igényérvényesítés elkésettsége, azaz a Thtv. 42. § (1) bekezdésben előírt határidő elmulasztása miatt utasította el a keresetet. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság csupán kiegészítette az elsőfokú bíróság ehhez kapcsolódó indokait, az adott esetben a régi Pp. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően kizárt a felülvizsgálat, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította.

[14] 2. Az indítványozó a Kúria végzésének kézbesítését követően, határidőben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság érdemben bírálja el a 2017. április 14-én kelt, április 18. napján a jogerős másodfokú ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszát.

[15] Az indítványozó ezen alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.P.54.048/2015/8-I. számú ítéletére kiterjedő hatállyal, mivel véleménye szerint azok ellentétesek az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásával, B) cikk (1) bekezdésével, R) cikk (2) bekezdésével, R) cikk (3) bekezdésével, I. cikkével, II. cikkével, XIII. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (2) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (7) bekezdésével és 28. cikkével.

[16] Az indítványozó többek között előadta, hogy megítélése szerint a jogerős ítélet kirívóan és súlyosan sérti az Alaptörvény R) cikk (2) és (3) bekezdésére, a 28. cikkére, az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás részére, a Thtv. 39. § (4) bekezdésével, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:3. § (1) bekezdésével együtt értelmezett Thtv. 42. § (1) bekezdésére, illetve a Ptk. 6:24. § (2) bekezdésére tekintettel az Alaptörvény II. cikkét, a XIII. cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (1) és (2) bekezdését, illetve a XXVIII. cikk (1) bekezdését az alábbiak miatt.

[17] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése a bírósághoz való fordulást, illetve a jogorvoslathoz való jogot garantálja: "(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy [...] valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

[18] A Thtv. 42. § (1) bekezdése a bírósághoz való jog és ezen belül a jogorvoslathoz való, illetve a Ptk. 5:13. § (1) és (2) bekezdése alapján a tulajdonhoz való jog hatékony védelme érdekében polgári bírósági úton jogorvoslatot biztosít a tulajdonosok számára arra az esetre, ha a társasház közgyűlése által minden tulajdonosra kötelező határozata jogszabályba, alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütköző, illetve a kisebbség jogos érdekét sérti. A Thtv. által rögzített esetekben bármelyik bíróságtól a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását.

[19] A Thtv. 42. § (1) bekezdése szerint: "Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba, vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kissebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármelyik tulajdonostárs keresettel kérheti a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül."

[20] A Ptk. 5:13. § szerint "(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megállapított korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. [...] (3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására."

[21] Annak érdekében, hogy a tulajdonosok kellő időben értesüljenek a közgyűlésen meghozott határozatokról, és ezzel együtt kellő idő álljon rendelkezésükre annak megfontolására, hogy a közgyűlési határozatokkal szemben önrendelkezési jogukkal hatékonyan élve kívánnak-e jogorvoslattal élni, bírósághoz fordulni, a Thtv. 39. § (4) bekezdése nyolc napot biztosít a közös képviselőnek arra, hogy a közgyűlésen meghozott határozatokat a helyben szokásos módon (jól látható helyen történő kifüggesztéssel vagy valamennyi tulajdonostárs írásbeli értesítésével) kihirdesse, közzé tegye.

[22] A Thtv. 39. § (4) bekezdése kimondja: a "közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, tovább ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget ír elő - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell."

[23] Az indítványozó aláhúzta, hogy a töretlen bírósági joggyakorlat, illetve a Ptk 5:85. § alapján a társasházi jogviszony a polgári jogi jogviszonyok körébe tartozik. Annak ellenére, hogy a speciális tulajdonságai miatt a konkrét jogszabályi rendelkezéseket külön törvény, a Thtv. tartalmazza, a társasházi jogviszonyra is érvényesek a polgári jog alapelvei. Társasházi jogviszony esetében a Thtv. 4/A. § alapján, amennyiben a Thtv. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. tételes szabályai kell hogy érvényesüljenek.

[24] Az indítványozó megítélése szerint az alperes 2015. november 5. napján kelt és 2015. november 16. napján általa kézhez vett tájékoztatójából aggály nélkül megállapítható, hogy az alperes súlyosan és kirívóan megsértette a felperes Ptk. 1:3. § (1) bekezdésével együtt értelmezett Thtv. 39. § (4) bekezdéséből eredő tájékoztatáshoz való jogát, és elzárta őt attól, hogy megismerje a perben érintett közgyűlésen meghozott határozatok konkrét és szó szerinti szövegét. Ezzel a magatartásával elzárta a felperest attól, hogy a Thtv. 42. § (1) bekezdésében biztosított bírósághoz való fordulás, illetve ennek részét képező jogorvoslathoz való jogával érdemben és hatékonyan éljen, és a törvényben biztosított határidőn belül konkrét kereseti kérelmet nyújtson be az által sérelmesnek vélt és ismert határozatokkal szemben.

[25] Az indítványozó kiemelte, hogy tekintetében megállapítható, hogy a közgyűlési határozatok konkrét szövegének ismerete - a határozatok törvényben előírt módon történt kihirdetése - hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy a tulajdonhoz való védelem jogát, a bírósághoz való fordulás jogát, jogorvoslathoz való jogát a hatvan napos elévülési időn belül hatékonyan gyakorolja. A felperes esetében az előzőekben említett jogok gyakorlása a közgyűlési határozatok tulajdonosoknak történő megküldéséig, konkrétan 2015. november 15. napjáig nyugvásban volt. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével együtt értelmezett 28. cikke alapján, az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás részében deklarált méltányos ügyintézési kötelezettségére is tekintettel az elévülés nyugvásának megítélése, illetve a kereseti kérelem elévülési időn belül történt benyújtásának megítélése során nincs jelentősége annak, hogy a felperes jelen volt a közgyűlésen, a megtámadott határozatok tekintetében szavazott, illetve ismerte a határozattervezetek szövegét, mivel észszerűen, a józan megítélés szerint nem várható el az, hogy egy jogban járatlan laikus tulajdonos egy következményekkel és költségekkel járó jogi eljárást csak és kizárólag a szóban elhangzott és írásban hitelesen nem rögzített határozatokra alapítva indítson meg. Az indítványozó megítélése szerint ez olyan mértékű jogi abszurdum, ami egy jogállamban teljesen aláássa a bíróságok józan, jogszerű és pártatlan ítélkezésébe vetett közbizalmat.

[26] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.

[27] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[28] 3.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállása vizsgálata során az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a Kúria Pfv.I.21.335/2017/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet azért utasította vissza, mert az indítványozó olyan ügyben nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben nincs helye felülvizsgálatnak. A régi Pp. 271. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben indított eljárásban.

[29] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a Kúria felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzése az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, így alkotmányjogi panasszal támadható. Ez ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából az alapügy érdemében hozott döntésnek a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítélete tekinthető (vö. pl. 3369/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [12]).

[30] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék ítéletét 2017. február 14-én vette át, míg az alkotmányjogi panaszt április 18-án, határidőben - adta postára.

[31] Az indítványozó a Kúria végzésével szemben az alkotmányjogi panasz pedig 2018. október 1. napján nyújtotta be, postai úton. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz a Kúria végzésével szemben határidőben került előterjesztésre.

[32] Tekintettel arra, hogy a Kúria Pfv.I.21.335/2017/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet nem mérlegelési jogkörében eljárva, hanem azért utasította vissza, mert az indítványozó olyan ügyben nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben nincs helye felülvizsgálatnak, ezért az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából külön kellett vizsgálnia a Fővárosi Törvényszék ítéletével összefüggésben az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartását. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben határidőben érkezettnek minősül. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően az indítványozónak a Fővárosi Törvényszék 53.Pf.633.500/2016/5. számú ítéletével kapcsolatos érveit jelen eljárásában vizsgálhatta.

[33] 3.2. Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett. Az indítványozó érintettsége a támadott határozattal összefüggésben megállapítható

[34] Az indítvány az Abtv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[35] 3.3. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg.

[36] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére.

[37] 3.4. Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó - Alaptörvényben biztosított - jogát sérti [(1) bekezdés a) pont első fordulat].

[38] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény alkotmányjogi panaszban megjelölt I. cikk, R) cikk (1) és (2) bekezdése és 28. cikke nem tekinthető az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak, ekként azok sérelmére alkotmányjogi panasz nem alapozható. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény I. cikkére vonatkozó gyakorlata értelmében "az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései az állam kötelezettségeit határozzák meg az alapjogok védelme és biztosítása érdekében, így közvetlenül ezen rendelkezések vonatkozásában sincs helye alkotmányjogi panasznak" (3231/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [8]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat Indokolás [32]). Az Alaptörvény Alapvetés című részében található cikk nem tekinthető Alaptörvényben biztosított jognak, így arra alapított alkotmányjogi panasz benyújtására az indítványozónak nincs lehetősége (3203/2015. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [9]). A 28. cikkre lásd pl. 3013/2019. (I. 7.) AB végzés, Indokolás [18].

[39] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítvány az Alaptörvény I. cikke, R) cikk (1) és (2) bekezdése és 28. cikke sérelmét állító elemeiben nem teljesíti az Abtv. 27. § a) pontja szerinti követelményt.

[40] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, mint Alaptörvényben biztosított jogra az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint csak két esetben alapítható alkotmányjogi panasz: a kellő felkészülési idő hiánya, illetőleg a visszaható hatály tilalma miatt (legutóbb például: 3061/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [10]). A jogállamiság és az annak részét képező jogbiztonság további tartalmi elemeit az Alkotmánybíróság nem tekinti az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának (lásd például: 3047/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [39]).

[41] 3.5. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány további elemei az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem követelményének csak részben felelnek meg.

[42] Az indítványozó a támadott bírói döntések kapcsán több alapvető jogának sérelmét, nevezetesen az Alaptörvény II. cikk, XIII. cikk (1) bekezdés, XV. cikk (1) és (2) bekezdés és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés megsértését állítja.

[43] Az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény II. cikke, XIII. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1) és (2) bekezdései és XXVIII. cikk (7) bekezdése megsértésére vonatkozóan az indítványozó indokolást ténylegesen nem terjesztett elő, hanem ezen cikkekkel összefüggésben is a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga vélt sérelmeit fejti ki. Emiatt az indítványnak az Alaptörvény II. cikke, XIII. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1) és (2) bekezdései és XXVIII. cikk (7) bekezdése megsértésére vonatkozó részei nem felelnek meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának.

[44] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértettnek vélt rendelkezéseit, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és továbbá a sérelmezett bírói döntést valamint kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére.

[45] Az indítványozó kérelme az Abtv. 52. § (1b) pontjában foglaltaknak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásban felel csak meg.

[46] Az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem kerülhet sor az Alkotmánybíróság eljárásában, és a testület attól is tartózkodik, hogy szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (lásd például: 3265/2017. (X. 19.) AB határozat, Indokolás [33]).

[47] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.

[48] Az alkotmánybíróság rámutat, hogy bár e konkrét ügyben a panaszt a fenti okokból nem fogadhatta be, megerősíti, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatával összhangban fontosnak tartja a támadott határozatokkal érintett határidő elévülési jellegének hangsúlyozását.

[49] 4. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.

Budapest, 2021. június 15.

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Miklós alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1499/2018.