BH 2012.2.30 Tettenérés esetén a rablás tettese nemcsak az idegen dolog jogtalan eltulajdonítója, hanem ebben bűnsegédként közreműködő is lehet, ha ő alkalmaz erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a dolog megtartása érdekében [Btk. 321. § (1) és (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2009. december 15-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 321. § (2) bek., (1) bek.], társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) pontja, (5) bek. b) pontja] és 2 rb. kiskorú veszélyeztetése bűntettében [Btk. 195. § (1) bek.]. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 4 év börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1976-ban született I. r. terhelt 2002. évtől hat esetben volt - döntően vagyon elleni bűncselekmények miatt - büntetve, amelyek a különös és többszörös visszaesői minőségét megalapozzák. Élettársi kapcsolatban él a II. r. terhelttel.

Az I. r., a II. r., a fk. III. r. és fk. IV. r. terheltek 2008. december közepe és 2009. január vége között heti rendszerességgel, esetenként naponta többször is, legalább tíz alkalommal, lopási szándékkal megjelentek a városban a T. Áruházban, ahonnan különböző árucikkeket tulajdonítottak el. Az V. r. terhelt legalább 12 alkalommal, a VI. r. terhelt legalább 4 alkalommal, a VII. r., a VIII. r. és a fk. IX. r. terheltek legalább egy alkalommal követtek el együtt lopást az I. r. terhelttel és társaival ugyanott, amelyeket az I. r. terhelt irányított.

A terheltek legtöbb esetben az I. r. terhelt által vezetett személygépkocsival mentek az üzlethez. A lopások előtt megbeszélték, hogy miket fognak eltulajdonítani. A terheltek az üzletben szétszóródtak. Az előzetes megállapodásnak megfelelően általában valamelyik - legtöbb esetben az I. r. - terhelt odament a biztonsági őrökhöz, veszekedett velük, fenyegette őket, hogy társairól elvonja a figyelmüket. Társai ezalatt ruházatukban rejtették, illetőleg a bevásárló kosarakba tették az eltulajdonítani szándékozott termékeket. Az I. és II. r. terheltek többnyire kívül, a bejárati ajtó előtt megálltak, és amikor társaik telepakoltak egy bevásárlókosarat különböző árucikkekkel, a fotocellás ajtó elé léptek, ily módon azt kinyitották, hogy társaik a lopott dolgokkal együtt fizetés nélkül ki tudjanak szaladni az üzletből. A lopott árucikkeket betették az I. r. terhelt által vezetett személygépkocsiba és elhajtottak a helyszínről. Néhány esetben előfordult, hogy a terheltek az I. r. terhelt házáig szaladtak a lopott dolgokkal, amelyek nagy részét értékesítették, és az ebből befolyt összeget egymás között szétosztották.

Az egyes lopási cselekményeket a tényállás részletezi. Az I. r. terhelt a társaival együtt legalább 300 000 forint értékben tulajdonított el különböző árucikkeket az áruházból.

2009. január 19-én az I. r., a II. r. terhelt és további öt társuk jogtalan eltulajdonítási szándékkal megjelentek a T. Áruházban. Az üzletben szétszóródtak és különböző árucikkeket rejtettek a ruházatukba, illetve helyeztek a bevásárlókosárba, amelyek összértéke a 20 000 forintot nem haladta meg. A II. r. terhelt fizetés nélkül, futva a kijárat felé indult a dezodorokkal és samponokkal telepakolt bevásárlókosárral. Az áruházban biztonsági őrként dolgozó D. Zs. ezt észlelve meg kívánta akadályozni a lopást és megindult a II. r. terhelt irányába. Az I. r. terhelt megakadályozta, hogy a biztonsági őr a II. r. terhelt után menjen, ezért a II. r. terhelt ki tudott szaladni az áruházból a nála lévő 4122 forint értékű árucikkel.

A biztonsági őr intézkedésének megakadályozása az I. r. terhelt részéről oly módon történt, hogy odaállt D. Zs. elé. Egyik kezét a kabátja zsebébe tette és miközben a testük érintkezett, azt odanyomta a biztonsági őr hasához, közben fenyegetésképpen azt mondta a sértettnek, hogy "álljál le te köcsög, mert szétütlek". Azzal is megfenyegette, hogy "okos legyél, utána ne merjél menni". Az I. r. terhelt fellépése következtében és azért, mert a testi épségét veszélyeztetve érezte, D. Zs. sértett elállt azon szándékától, hogy a lopást megakadályozza. A biztonsági őr megfenyegetésével az I. r. terhelt azt biztosította, hogy élettársa, a II. r. terhelt az eltulajdonított árucikkeket a tettenérés ellenére meg tudja tartani.

Az elsőfokú ítélet a jogi indokolás körében rögzítette, hogy amikor a biztonsági őr a II. r. terhelt után indult, akkor az I. r. terhelt elé állt és a kezét többször is fenyegetőleg emelte fel. Az I. r. terhelt a biztonsági őrrel szemben egyértelműen fizikai fölényben volt. Cselekménye elég volt, illetve elég lehetett arra, hogy a sértett akaratát megbénítsa. Ez a fajta fenyegetés, illetőleg a dolgozókkal szembeni atrocitás ebben a T. Áruházban napi szinten fordult elő és gyakorlatilag kivétel nélkül valamennyi dolgozó eshető­legesen számíthatott arra, hogy amennyiben egy lopást megakadályoz, úgy annak reá nézve a későbbiek során hátrányos következményei lehetnek, s akár tettlegesség al­kalmazására is sor kerülhet velük szemben.

A tényállás szerint az I. r. és a II. r. terheltek azáltal, hogy a bűncselekmények elkövetéséhez magukkal vitték a nevelésük, gondozásuk és felügyeletük alatt álló gyk. B. T.-t és a fk. III. r. terheltet, a lopásokat a kiskorúakkal együtt követték el, súlyosan megszegték a szülői feladatukból folyó kötelességüket, és ezáltal e két gyermek erkölcsi fejlődését veszélyeztették.

A másodfokon eljárt bíróság a 2010. május 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terheltet érintően megváltoztatta. A lopásként értékelt cselekményét folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 316. § (1), (2) bek. a) és c) pontja, (5) bek. b) pontja] minősítette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházra súlyosította és kimondta, hogy a terhelt a fegyházbüntetés négyötöd részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt egyrészről a Be. 373. § (1) bekezdésének II/d. és f) pontjában foglalt rendelkezés megsértésére hivatkozással a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, másrészről pedig a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.

Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság a 2009. november 4. napján tartott tárgyaláson D. Zs. tanú kihallgatásának és a terhelő bizonyítékként felhasznált biztonsági kamera által készített videofelvételek lejátszásának idejére nemcsak a vádlottakat, hanem a vádlottak hozzátartozóiból, többek között a fiatalkorú vádlottak megjelent törvényes képviselőiből álló hallgatóságot a Be. 237. §-ának a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit megsértve indokolás nélkül távolíttatta el a tárgyalóteremből. Mivel egyidejűleg a sajtó képviselője és a bíróság biztonsági szolgálatának tagjai a fenti eljárási cselekmények alatt továbbra is a tárgyalóteremben maradhattak, a bíróság által kijelölt személyeknek a hallgatóság köréből törvényes ok és indok nélküli kizárása folytán sérült az I. r. terheltnek a büntetőeljárás alapelveként megjelenő, a tárgyalás nyilvánosságához fűződő garanciális joga.