Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2011.2295 A Btk. 321. §-ának (2) bekezdésében írt "tetten ért tolvaj" nem csupán a lopás olyan tettese vagy társtettese lehet, aki személyesen birtokolja a már eltulajdonított dolgot, hanem az is, aki a lopás tettesével (társtettesével) szándékegységben a helyszínen segíti őt a lopás elkövetésében, azaz a lopás bűnsegéde is [Btk. 321. § (2) bek.].

A Gy.-i Városi Bíróság ezért az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki - többek között - rablás bűntettében és szabadságvesztésre ítélte.

A tényállás vonatkozó része szerint 2009. január 19-én az I. r. terhelt és élettársa, a II r. terhelt és további öt társuk jogtalan eltulajdonítási szándékkal megjelentek a Tesco Áruházban. Az üzletben szétszóródtak és különböző árucikkeket rejtettek a ruházatukba, illetve helyeztek a bevásárlókosárba, amelyek összértéke a 20 000 forintot nem haladta meg. A II. r. terhelt fizetés nélkül futva a kijárat felé indult a dezodorokkal és samponokkal telepakolt bevásárlókosárral. A biztonsági őr ezt észlelve meg kívánta akadályozni a lopást és megindult a II. r. terhelt irányába. Az I. r. terhelt megakadályozta, hogy a biztonsági őr a II. r. terhelt után menjen, ezért a II. r. terhelt ki tudott szaladni az áruházból a nála lévő 4122 forint értékű árucikkel.

A másodfokon eljáró megyei bíróság az ítéletet e körben helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróságok tévesen, a büntető anyagi jogszabály megsértésével minősítették az I. r. terheltnek a tényállásban leírt cselekményét rablás bűntet­tének lopás vétségéhez nyújtott bűnsegély helyett, melynek folytán törvénysértően súlyos halmazati büntetés kiszabására került sor.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

A rablás megállapítását támadó felülvizsgálati indítvány kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a lopásban bűnsegédként közreműködő terhelt az erőszak alkalmazásával elköveti-e a Btk. 321. §-ának (2) bekezdése szerinti rablást.

A kérdést a Legfelsőbb Bíróság igenlően döntötte el.

A rablásnak a Btk. 321. §-a (2) bekezdésében megfogalmazott törvényi tényállásában az erőszakot, illetve a testi épség elleni közvetlen fenyegetést a lopás tettenért elkövetője - akit a törvény tettenért tolvajnak nevez - a dolog elvétele után a sértettnek a dolog visszaszerzésére, az elvitel megakadályozására irányuló magatartásának a leküzdése végett tanúsítja.

Tekintettel arra, hogy a rablás Btk. 321. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tényállásai a lényegi elemeit tekintve megegyeznek egymással és kizárólag a törvényi egységbe (összetett bűncselekmény) foglalt lopás stádiumában különbözik, a (2) bekezdésben foglalt bűncselekmény elkövetői (tettes társtettes, felbujtó, bűnsegéd) az (1) bekezdésben foglalt bűncselekménnyel azonosan határozhatóak meg. Ezt fejezi ki a Btk. 321. §-a (2) bekezdésének az a megfogalmazása is, hogy "rablás az is,…".

A Btk. Különös Részébe foglalt törvényi diszpozíciókban a törvény az egyes bűncselekmények önálló tettesként elkövetett befejezett alakzatát határozza meg. Ezért fogalmaz úgy a Btk. 321. §-ának (1) bekezdése is, hogy "aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, ……". Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a rablást kizárólag egyetlen tettes és önállóan követhetné el, tehát, hogy ne volna elkövethető akként, hogy más és más személy az, aki a dolgot eltulajdonítja, illetve aki az erőszakot alkalmazza. Ugyanez irányadó a rablás (2) bekezdésében foglalt II. alapesete elkövetőinek a meghatározása körében is.

Ennek megfelelően állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a tettenért tolvaj nem csupán a rablásba bele foglalt lopás tettese vagy társtettese lehet, aki személyesen birtokolja a már eltulajdonított dolgot, hanem az is, aki a lopás tettesével (társtettesével) szándékegységben a helyszínen segíti őt a lopás elkövetésében, azaz a lopás bűnsegéde is.

A rablás szabályozási konstrukciója folytán a Btk. 321. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott tettenérés - a szó nyelvtani értelmétől eltérően - nem a lopási cselekmény véghezvitele során történő leleplezést jelenti, hanem a dogmatikai értelemben már befejezett elvétel után történik. A rablás most vizsgált II. alapesete csupán ez utóbbi tettenéréshez kapcsolódóan állapítható meg. A vizsgált fordulat tettese (társtettese) az is, aki a lopás elkövetésében az elkövetés helyszínén bűnsegédként működik közre, majd a tettenérést követően alkalmaz az eltulajdonított dolog megtartása végett erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Tényként került megállapításra, hogy a II. r. terhelt az eltulajdonított dolgok birtokában volt - azokkal a helyszínről akadálytalanul el is menekült az I. r. terhelt cselekvősége idején.

Ehhez képest az I. r. terhelt azzal, hogy az eltulajdonított dolgokkal az áruházból kifele igyekvő II. r. terheltet feltartóztatni igyekvő biztonsági őrt - azért, hogy társa az árukat kijuttassa, s egyben meneküljön is a tettenérés elől - testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel akadályozta meg az eltulajdonított dolgok visszaszerzésében, a Btk. 321. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rablás bűntette törvényi tényállását maradéktalanul kimerítette.

A védő szerint a rablás azért sem róható az I. r. terhelt terhére, mert a fenyegetést a biztonsági őrrel szemben az élettársa menekülése érdekében alkalmazta.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 321. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rablás bűntette megállapításának nem feltétele, hogy az alkalmazott erőszak, vagy fenyegetés kizárólag a lopott dolog megtartását célozza. Megvalósul akkor is, ha az elkövető erőszakos magatartása a helyszínről való menekülést és az eltulajdonított dolog megtartását egyaránt szolgálja. Az elkövető által alkalmazott erőszak csak akkor értékelhető kizárólag a menekülés érdekében kifejtettnek, ha a tolvaj annak időpontjában a dolog birtoklásával már felhagyott.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - a hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Bfv. II. 813/2010.)