62012CJ0523[1]

A Bíróság ítélete (hetedik tanács), 2013. december 12. Dirextra Alta Formazione srl kontra Regione Puglia. A Tribunale amministrativo regionale per la Puglia (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Az egyetem utáni továbbképzésre beiratkozott hallgatók javát szolgáló, az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott állami szubvenciók - A helyi szintű képzés fejlesztésére irányuló és az ösztöndíjak odaítélését az egyetem utáni továbbképzést szervező jogalanyokra vonatkozó feltételektől függővé tévő tartományi szabályozás - Tízéves folyamatos tapasztalatra vonatkozó feltétel. C-523/12. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2013. december 12. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Az egyetem utáni továbbképzésre beiratkozott hallgatók javát szolgáló, az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott állami szubvenciók - A helyi szintű képzés fejlesztésére irányuló és az ösztöndíjak odaítélését az egyetem utáni továbbképzést szervező jogalanyokra vonatkozó feltételektől függővé tévő tartományi szabályozás - Tízéves folyamatos tapasztalatra vonatkozó feltétel"

A C-523/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Puglia (Olaszország) a Bírósághoz 2012. november 19-én érkezett, 2012. május 17-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Dirextra Alta Formazione srl

és

a Regione Puglia

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: G. Arestis, a hetedik tanács elnökeként eljáró bíró, J.-C. Bonichot (előadó) és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Regione Puglia képviseletében S. O. Di Lecce és V. Triggiani avvocati,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Montaguti és H. Tserepa-Lacombe, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 56. cikk, az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 107. cikk, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én aláírt európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 9. és 10. cikkének, az EJEE kiegészítő jegyzőkönyve 2. cikkének, valamint az Európai Unió alapjogi chartája (a továbbiakban: Charta) 11. és 14. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az egyetem utáni képzéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szervezet, a Dirextra Alta Formazione srl (a továbbiakban: Dirextra), valamint a Regione Puglia (Puglia tartomány) között az utóbbi által hozott azon határozatok tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyek a többek között az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott egyetemi ösztöndíjak folyósítását bizonyos olyan feltételektől teszik függővé, amelyek különösen arra vonatkoznak, hogy mennyi tapasztalattal rendelkezik az a képzési szervezet, amelyre az ezen ösztöndíjakat megpályázó hallgatók a beiratkozásukat tervezik.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.) (22) preambulumbekezdése szerint az alapok tevékenységének és az általuk támogatott tevékenységeknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a többi közösségi politikával és összhangban kell lenniük az összes közösségi jogszabállyal.

4 A 1083/2006 rendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében:

"Az alapok által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük a Szerződés és az annak értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek."

Puglia tartomány szabályozása

5 A Regione Puglia ESZA-val kapcsolatos tartományi operatívprogram-becslései keretében az egyetem utáni továbbképzésre vonatkozó támogatási intézkedéseket az e tartomány újonnan végzett hallgatóit a további egyetemi képesítések megszerzésében segíteni hivatott tanulmányi ösztöndíjakra vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2009. május 26-i 12. sz. tartományi törvény (legge regionale no 12 - Misure in tema di borse di studio a sostegno della qualificazione delle laureate e dei laureati pugliesi) (a Bollettino Ufficiale della Regione Puglia 2009. május 29-i 78. száma, 9856. o., a továbbiakban: tartományi törvény) határozta meg.

6 A tartományi törvény 2. cikke különböző feltételeket határoz meg, amelyeknek az egyetem utáni továbbképzéseket lebonyolító szervezeteknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a megfelelő képzéseken való részvételt a kínált tanulmányi ösztöndíjakból finanszírozni lehessen.

7 E feltételeket a tartományi törvény külön-külön határozza meg aszerint, hogy azok egyrészt a nemzeti jogban elismert olasz vagy külföldi, állami vagy magánegyetemekre, másrészt a hivatalosan elismert mesterképzést nyújtó továbbképző, állami vagy magán intézményekre, végül pedig azokra az egyéb továbbképző intézményekre vonatkoznak, amelyek megfelelnek a többek között az egyetem utáni továbbképzés területén szerzett tapasztalatuk időtartamára vonatkozó különleges feltételeknek.

8 Ez utóbbi kategóriát illetően a tartományi törvény 2. cikke (3) bekezdésének szövege a következő:

"Az érintettek által választott mesterképzéseket olyan magán vagy állami továbbképző intézmények nyújthatják, amelyek igazolni tudják, hogy az ösztöndíj nyújtására vonatkozó felhívás közzétételét megelőző tíz naptári évben folyamatosan egyetem utáni továbbképzési tevékenységet folytattak. »Egyetem utáni továbbképzési tevékenység« alatt a kizárólag egyetemi diplomával rendelkező személyek részére nyújtott azon képzéseket kell érteni, amelyek teljes időtartama legalább 800 óra. A fenti feltétel akkor teljesül, ha az említett tevékenységet a lebonyolításért felelős jogalanyként, nem pedig egyszerű partnerként folytatták. Az érintettek által választott mesterképzések teljes időtartama ebben az esetben is legalább 800 óra, amelyből legalább 500 óra iskolai képzésnek és egyébként a mesterképzésre előírt teljes időtartamhoz képest legalább 30% gyakorlatnak kell lennie."

9 A Regione Puglia továbbképzéssel foglalkozó szolgálatának igazgatója 2009. december 2-i határozatában jóváhagyta a tartományi törvényben szabályozott tanulmányi ösztöndíjak odaítélése iránti eljárás megindításáról szóló felhívást.

10 E felhívás különösen azt tartalmazta, hogy ezen ösztöndíjakat többek között azokra az egyetem utáni mesterképzésekre lehet odaítélni, amelyeket olyan magán vagy állami továbbképző intézmények nyújtanak, amelyek igazolni tudják, hogy az 1999. december 3. és 2009. december 3. közötti időszakban folyamatosan egyetem utáni továbbképzési tevékenységet folytattak (a továbbiakban: a tízéves tapasztalatra vonatkozó feltétel).

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11 A Dirextra olyan továbbképző magánintézmény, amely több mint 8000 óra egyetem utáni továbbképzési tevékenységet tud igazolni, ezt azonban csak az ösztöndíjak odaítélése iránti eljárás megindításáról szóló felhívást megelőző öt éven át, nem pedig a tartományi törvényben megkövetelt tíz éven át gyakorolt tevékenység eredményeként gyűjtötte össze.

12 A Dirextra a 2009. december 2-i határozat, valamint az eljárás megindításáról szóló felhívás megsemmisítése iránti, a kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott keresetben vitatta a tízéves tapasztalatra vonatkozó feltétel jogszerűségét.

13 A felperes társaság ugyanis azt állította, hogy az ilyen követelmény ellentétes az uniós joggal, különösen a szabad verseny elvével, az arányosság elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá sérti az EUMSZ 56. cikket és az azt követő cikkeket, az EUMSZ 101. cikket és az azt követő cikkeket, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.), az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) és a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 36. o.) rendelkezéseit.

14 A kérdést előterjesztő bíróság - megállapítva, hogy ezen irányelvek a jelen ügyben nem alkalmazhatók - lényegében azt az álláspontot képviseli, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának a tízéves tapasztalatra vonatkozó feltételből eredő korlátozásai olyan egyenlőtlen bánásmódnak minősülnek, amely összeegyeztethetetlen az ESZA azon tevékenységeinek céljaival, amelyek az egész képzési rendszer minőségének javítására irányulnak. A szolgáltató szervezetek kiválasztásának e feltételtől való függővé tétele a kérdést előterjesztő bíróság szerint aránytalannak bizonyul, és nem igazodik a finanszírozható képzések konkrét időtartamához, vagyis az évente legalább 800 órához, sőt, az európai uniós intézkedéseknek magára a szerkezetére tekintettel túlzó.

15 E kiválasztást kevésbé versenykorlátozó hatású és a szervezetek által nyújtandó mesterképzések időtartamával arányos, mindamellett magas szintű szakmaiság biztosítására alkalmas feltételek révén is le lehetne bonyolítani, a verseny torzítása és az oktatás minőségének visszaesése nélkül, ezzel együtt biztosítva az oktatás szabadságát és a gondolatok sokszínűségét, ahogy azt az EJEE 9. és 10. cikke, valamint a Charta 11. és 14. cikke védelemben részesíti.

16 E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per la Puglia úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Összeegyeztethető-e az [EUMSZ 56. cikkel és az azt követő cikkekkel], valamint [az EUMSZ 101. cikkel és az azt követő cikkekkel] [...], továbbá [az EUMSZ 107. cikkel és az azt követő cikkekkel] [...], illetve a versenynek, az arányosságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint az egyenlő bánásmódnak az e rendelkezésekből eredő elvével, az [EJEE] 9. és 10. cikkével, a kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikkével, valamint [a Charta] 11. és 14. cikkével is összefüggésben a [tartományi törvény] 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonló olyan rendelkezés, amely a helyi szintű képzés fejlesztését szolgáló meghatározott szolgáltatások nyújtása (egyetem utáni képzés nyújtása) terén úgy szabályozza megszorítóan a piachoz való hozzáférést, hogy a közösségi intézkedés céljához (a képzés minőségének javítása és így a megfelelő képesítéssel rendelkező jogalanyok kiválasztása) képest azt egyetlen, önkényesen megválasztott és megfogalmazott olyan követelmény (a teljes óraszám indokolatlanul hosszú időtartamhoz kapcsolódik) meglétéhez köti, amely nem a meghatározott szolgáltatás konkrét időtartamának megfelelően szabályozott?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Előzetes észrevételek

17 Emlékeztetni kell arra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróság nem dönthet a nemzeti jog rendelkezéseinek az uniós jogi szabályokkal való összeegyeztethetőségéről. A Bíróság ugyanakkor hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, az uniós jog értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi számára ezen összeegyeztethetőség értékelését az előtte folyó eljárásban (lásd ebben az értelemben a C-42/07. sz., Liga Portuguesa de Futebol Profissional és Bwin International ügyben 2009. szeptember 8-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-7633. o.] 37. pontját).

18 Amikor a kérdést előterjesztő bíróság azt a problémát veti fel, hogy az uniós jogra tekintettel túlzó-e az a feltétel, amelynek az a hatása, hogy kizárja bizonyos továbbképző intézmények azon lehetőségét, hogy szolgáltatásaikat azoknak a hallgatóknak nyújtsák, akik a többek között az ESZA által finanszírozott tartományi ösztöndíjat pályáznak meg, lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az ilyen feltétel ellentétes-e a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságából eredő követelményekkel. Ezért az e bíróság által az arányosság elvére és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozóan előadott érvelést úgy kell tekinteni, hogy összefonódik az e követelményekkel kapcsolatos érveléssel, ezért azt nem kell külön megválaszolni.

19 Másfelől az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben a versennyel kapcsolatos EUMSZ 101. cikkre és azt követő cikkekre, továbbá az állami támogatásokkal kapcsolatos EUMSZ 107. cikkre és azt követő cikkekre, valamint a Charta 11. és 14. cikkére való hivatkozást illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz olyan kielégítő indokolást, amely lehetővé tenné a Bíróság számára, hogy mérlegelje e hivatkozás relevanciáját, ezt követően pedig határozatot hozzon a kérdést előterjesztő bíróság kérdéséről annyiban, amennyiben az e rendelkezésekre vonatkozik.

20 Végül emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog nem szabályozza az EJEE és a tagállamok jogrendje közötti kapcsolatot, és nem határozza meg a nemzeti bíróság által abban az esetben levonandó következtetéseket sem, ha az ezen egyezmény által biztosított jogok és a nemzeti jog valamely szabálya ütközik (lásd ebben az értelemben a C-571/10. sz. Kamberaj-ügyben 2012. április 24-én hozott ítélet 62. pontját, valamint a C-617/10. sz. Åkerberg Fransson-ügyben 2013. február 26-án hozott ítélet 44. pontját). A Bíróság tehát nem határozhat a kérdést előterjesztő bíróság kérelméről annyiban, amennyiben az az EJEE-re és annak kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozik.

A szolgáltatásnyújtás szabadságáról

21 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikk szerinti szabadsága nemcsak a más tagállamban letelepedett szolgáltatóval szemben az állampolgársága alapján alkalmazott minden hátrányos megkülönböztetés eltörlését követeli meg, hanem minden korlátozás megszüntetését is - még akkor is, ha a korlátozás különbségtétel nélkül vonatkozik a nemzeti és a más tagállamokból származó szolgáltatókra -, amennyiben akadályozza, zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a másik tagállamban letelepedett és ott jogszerűen hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató szolgáltatásait (lásd ebben az értelemben a C-265/12. sz. Citroën Belux ügyben 2013. július 18-án hozott ítélet 35. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

22 A jelen esetben nem zárható ki, hogy az Olasz Köztársaságon kívüli más tagállamokban letelepedett képzési szervezeteket megfosztják annak lehetőségétől, hogy a szolgáltatásaikat olyan hallgatóknak nyújtsák, akik tartományi ösztöndíjban részesülhetnek, azzal az egyetlen indokkal, hogy e szervezetek nem felelnek meg a tízéves tapasztalatra vonatkozó, a tartományi törvényben előírt feltételnek.

23 Ezenkívül az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló rendelkezés azáltal, hogy a tanulmányi ösztöndíj odaítélését attól a feltételtől teszi függővé, hogy az a képzési szervezet, amelyre a hallgató a beiratkozást tervezi, tíz év folyamatos tapasztalatot igazoljon, e hallgatót visszatarthatja az e feltételnek meg nem felelő szervezetekre való beiratkozástól, vagyis e szervezetek tevékenységeit kevésbé vonzóvá teheti.

24 A szolgáltatásnyújtás szabadságának ilyen korlátozása csak akkor fogadható el, ha az a Szerződéssel összeegyeztethető, jogszerű célt szolgál, és közérdeken alapuló kényszerítő okok igazolják, amennyiben ilyen esetben a korlátozás alkalmas az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket (lásd többek között a fent hivatkozott Citroën Belux ügyben hozott 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

25 A jelen ügyben a Bírósághoz benyújtott ügyiratból kitűnik, hogy a szóban forgó tartományi törvény célja az újonnan végzett, munkaviszonyban még soha nem állt vagy munkahelyüket elvesztett fiatalok munkaerőpiacra való belépésének elősegítése érdekében annak biztosítása, hogy az egyetem utáni azon továbbképzés, amelyhez e fiatalok hozzáférését ösztöndíj segíti elő, magas színvonalú legyen. Nem vitatható, hogy közérdeken alapuló kényszerítő oknak felel meg, ha az egyetem utáni továbbképzés finanszírozását ezáltal olyan feltételnek vetik alá, amely e képzés minőségének biztosítására irányul. Az egyetemi képzések magas színvonalának biztosítására irányuló célkitűzés az alapvető szabadságok korlátozásának indokaként jogszerűnek tűnik (lásd ebben az értelemben a C-153/02. sz. Neri-ügyben 2003. november 13-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-13555. o.] 46. pontját).

26 A képzési szervezetek minimális szintű tapasztalatának megkövetelése az így kitűzött cél megvalósítására önmagában alkalmas intézkedésnek minősül.

27 Másfelől a Bíróság rendelkezésére álló információk alapján nem tűnik úgy, hogy az ilyen feltétel azáltal, hogy megszakítás nélkül tíz évben határozza meg az ahhoz megkövetelt tapasztalat időtartamát, hogy a szervezet azon szervezetek között szerepelhessen, amelyekre az érintett hallgatók beiratkozhatnak, túllépné az így kitűzött cél megvalósításához szükséges mértéket.

28 Nem vitatott ugyanis, hogy a szóban forgó tartományi törvény 2. cikke szerint a hallgatóknak nem csupán a nemzeti jogban elismert olasz vagy külföldi, állami vagy magánegyetemekre való beiratkozásra nyílik lehetőségük, hanem a hivatalosan elismert mesterképzést nyújtó magán vagy állami továbbképző intézményekre, vagy akár az olyan egyéb szervezetekre való beiratkozásra is, amelyeknek a mesterképzései nem részesültek hivatalos elismerésben. Márpedig ez utóbbiakkal szemben - amelyeket egyedüliként érint a tízéves tapasztalatra vonatkozó feltétel - nem tűnik túlzónak megkövetelni, hogy olyan kellően hosszú tapasztalatot igazoljanak, amelynek alapján az állami hatóságok által gyakorolt bármilyen ellenőrzés és bármilyen hivatalos elismerés hiányában is vélelmezhető, hogy az e szervezetek által nyújtott képzés ugyanolyan minőségű, mint a nemzeti jogban elismert egyetemi szintű intézmények és azon szervezetek által nyújtott képzés, amelyeknek a mesterképzései hivatalos elismerésben részesültek.

29 E tekintetben nem tűnik úgy, hogy a megkövetelt tíz év időtartam túlzó lenne ahhoz képest, hogy az egyetemek mennyi idő alatt szerzik meg a nemzeti jog szerinti elismerést, vagy hogy az egyetem utáni továbbképzést nyújtó egyéb szervezetekben nyújtott mesterképzések mennyi idő alatt részesülnek hivatalos elismerésben.

30 Az eddigiekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 56. cikket akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló azon nemzeti rendelkezés, amely megköveteli, hogy azon továbbképző intézmények, amelyekre a többek között az ESZA által finanszírozott tartományi ösztöndíjat megpályázó hallgatók a beiratkozást tervezik, tízéves tapasztalatot igazoljanak akkor, ha ezek az intézmények sem a nemzeti jogban elismert egyetemeknek, sem pedig hivatalosan elismert mesterképzést nyújtó intézményeknek nem minősülnek.

A költségekről

31 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

Az EUMSZ 56. cikket akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló azon nemzeti rendelkezés, amely megköveteli, hogy azon továbbképző intézmények, amelyekre a többek között az Európai Szociális Alap által finanszírozott tartományi ösztöndíjat megpályázó hallgatók a beiratkozásukat tervezik, tízéves tapasztalatot igazoljanak akkor, ha ezek az intézmények sem a nemzeti jogban elismert egyetemeknek, sem pedig hivatalosan elismert mesterképzést nyújtó intézményeknek nem minősülnek.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.