A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28190/2013/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 13. §, 21. §] Bíró: Réthy Edit

éííööáÉőÉőáéáíááóíéöőáíóá Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

18.K.28.190/2013/10.

(régi szám: 18.K.34.152/2011.)

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... tanácsadó által képviselt felperes neve (cím) , a dr. Ligeti Artúr Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím alperes ellen, önkormányzati hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 50-2463/2/2010.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Dudás Gábor ügyvéd (cím) által képviselt alperesi beavatkozó (cím) I. rendű, valamint ... ügyész által képviselt alperesi beavatkozó (cím.) II. rendű alperesi beavatkozóként beavatkozott, meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000,- (húszezer) forint kereseti illetéket.

Kötelezi továbbá felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 40.000,- (negyvenezer) forint, I. rendű és II. rendű alperesi beavatkozóknak külön-külön 40.000,- (negyvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az I. rendű alperesi beavatkozó jogelődje, az ... a 2004. március 1. napján kelt "közszolgáltatásból való kilépés" tárgyú beadványában arról tájékoztatta Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Főjegyzőjét (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 13. §-a, és a 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. rendelet) 15. § (5) bekezdése alapján, 2004. április 1. napjától határozatlan időre megbízta az Kft1-t (a továbbiakban: Kft.) azzal, hogy a gazdálkodása során keletkező EWC 20 03 01 kódszámú, 280 m3/hó mennyiségű települési szilárd hulladékait kezelje. Beadványához mellékelte a Kft. hulladékkezelési engedélyét, valamint a Kft. szerződéskötésre vonatkozó nyilatkozatát. Az ... akként nyilatkozott, hogy az általa üzemeltetett .... szám alatti telephelyen a gazdasági tevékenységgel nem összefüggő hulladék nem keletkezik.

Az elsőfokú hatóság a 2004. március 17. napján kelt, 11-202/47/2004. számú határozatával az ... a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából történő törlésére vonatkozó kérelmét elutasította. A Hgt. 23. §-ára, valamint a Kgy. rendelet 3. § l) pontjára, és 10. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az ... nyilvántartásból való törlésének feltételei nem állnak fenn. A hivatkozott jogszabályhelyek alapján az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ...-ban keletkezik olyan települési szilárd hulladék, amely nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezik, így köteles annak elszállíttatását közszolgáltatás keretében megoldani.

Az ... fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd, a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztálya a 08-1351/2004. számú levelével az ügyiratokat saját hatáskörben történő intézkedés céljából visszaküldte az elsőfokú hatóságnak. Az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázása keretében előírt hiánypótlási felhívásra adott nyilatkozat, valamint az elsőfokú környezetvédelmi hatóság nyilatkozata alapján hozta meg a 2004. december 17. napján kelt, 11-1587/2004. számú határozatát, melyben az ... a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából történő törlésére vonatkozó kérelmét ismételten elutasította. A Kgy. rendelet 15. §-ában foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a kérelem elbírálása során a kérelmezőnek kell igazolnia azt, hogy a nála keletkezett összes hulladék kizárólag a gazdasági tevékenységéből származik. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ... által üzemeltetett létesítmény területén keletkezett hulladék egy része nem termelési, technológiai eredetű hulladék, amely hulladékait nem elkülönítetten gyűjti, ezért valamennyi hulladék a Kgy. rendelet 15. § (5) bekezdése alapján a közszolgáltatás hatálya alá tartozik.

Az ... fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd a 2005. március 17-én kelt, 08-439/2005. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Másodfokú határozatában a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet (továbbiakban: Hjr.) előírásaira utalva kifejtette, hogy a hulladék besorolását a keletkezési tevékenység alapján kell elvégezni. A határozatban rögzített álláspont szerint a gazdálkodó szervezetek dolgozói, ügyfelei, vendégei stb. tevékenysége során keletkező hulladékok azon része, amely akkor is keletkezne, ha a dolgozó gazdasági tevékenységet nem végez, nem tekinthető a gazdasági tevékenységgel összefüggő hulladék-keletkezésnek. A másodfokú hatóság szerint mindezek alapján nem áll fenn a Főv. Kgy. rendelet 15. § (5) bekezdésében foglalt feltétel, figyelemmel arra, hogy a nem gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékát nem gyűjti elkülönítetten a gazdasági tevékenységéből keletkező hulladéktól, így ezt nem vonhatja ki a közszolgáltatás keretéből.

Az ... 2008. szeptember 30-val jogutód nélkül megszűnt az érintett szakági miniszterek jogszabályon alapuló megszüntető okiratával, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében I. rendű alperesi beavatkozó lett a jogutód. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv. IV.20.219/2012/7. számú rész-, és közbenső ítélete szerint e jogutódi minőségből az következik, hogy az ...-t működése idején terhelő, és működése során keletkezett vagyoni kötelezettségek tekintetében jogutódként I. rendű alperes köteles helytállni.

A másodfokú határozat ellen a II. rendű alperesi beavatkozó 2010. március 24-i keltezéssel óvást nyújtott be, amelyben a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 14. § (1) bekezdése alapján indítványozta a másodfokú határozat megváltoztatását akként, hogy az alperes jogelődje a fellebbezésben foglaltaknak adjon helyt, és kötelezze az elsőfokú hatóságot, hogy a Ptk. 685.§ c, pontja értelmében gazdálkodó szervezetnek minősülő ...-t a kérelem előterjesztésével kezdődő hatállyal törölje a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra kötelezettek nyilvántartásából. A II. rendű alperesi beavatkozó a Tk.1157/2006/13-I. számú óvását a Hgt. 1. § a) és b) pontjára, 3. § c) pontjára, 13. § (1) és (2) bekezdésére, 20. §-ának (1) bekezdésére, 21. § (1)-(2) bekezdésére, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet 3. § a) pontjára, a Kgy. rendelet 15. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdésére, 17. §-ára, valamint a Hjr. előírásaira alapította. Kiemelte, hogy sem a Hgt., sem más, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok nem definiálják, hogy mit kell gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladéknak tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Fővárosi Bíróság ítélkezési gyakorlatára (Kfv.II.39.287/2006., Kfv.39.069/2007/5., Kfv.IV.37.270/2007/7., Kfv.39366/2007/5. Kfv.IV./7. BDT 2006.1378 (14.Gf.40.443/2005/4) 7.kpk.45.187/2004/6.) hivatkozással kifejtette, hogy az üzletszerű tevékenység dolgozók, vásárlók nélkül nem lehetséges, a dolgozók, és vevők által termelt hulladék a gazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódóan keletkezik, továbbá azon körülmény bizonyítására, hogy a gazdálkodó szerveknél kizárólag gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezik hulladék, a gazdálkodó szervezetek nyilatkozata (nyilatkozati elv) elégséges. A kifejtettek alapján, az ... a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkező hulladéka tekintetében a Hgt. 13. §-ában előírt feltételek igazolása folytán a közszolgáltatás alóli mentesítését jogszerűen kérte, a kérelmét az elsőfokú hatóság jogsértően utasította el, és az alperes jogelődje törvénysértően hagyta helyben az elsőfokú határozatot.