BH 2019.5.139 Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg - e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa. Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés sem, amely a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai keretében a közbeszerzési döntőbizottság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kizárólag a döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogalapok vizsgálatára korlátozza [2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 350. §, 351. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.44740/2014/10., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40409/2015/10., Kúria Pfv.21421/2018/9. (*BH 2019.5.139*), 3375/2022. (VII. 25.) AB végzés, 3128/2023. (III. 14.) AB végzés, 3181/2024. (V. 17.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházás tárgyú hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra tett közzé részvételi felhívást 2005. február 5-én. A jelentkezésre előírt határidőn belül 5 pályázat érkezett, ebből az egyik a felperes által vezetett H. konzorciumé volt, amely a vezető tervezők között jelölte meg vezető műtárgytervezőként Sz. M.-et. Az alperes 2005. július 19-én értesítette a felperes által vezetett konzorciumot, hogy a pályázata összeférhetetlenség miatt érvénytelen és ezért a pályázatból kizárta. Ezt azzal indokolta, hogy a konzorcium a teljesítésbe bevonni kívánt szakértők körében vezető tervezőként nevezte meg az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzés előkészítésében részt vett Sz. M.-et.

[2] A felperes által vezetett konzorcium az ajánlatkérő döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslat iránt megtámadta. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2005. szeptember 12-én kelt határozatával a konzorcium jogorvoslati kérelmét elutasította, döntését azzal indokolta, hogy a részvételi jelentkezésben Sz. M. személyének megjelölését nem lehetett adminisztrációs hibának értékelni, mert személyének ilyen indokkal történő figyelmen kívül hagyása a részvételi jelentkezésnek a 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 108. § (3) bekezdése alapján kizárt módosítását jelentette volna. Utalt arra, hogy nem volt jogsértő az ajánlatkérő eljárása akkor, amikor a két alkalmas jelentkezővel az eljárást folytatta, mert a Kbt. 130. § (7) bekezdése arról szól, hogy ha a jelentkezők között maradt a keretszámnak megfelelő alkalmas jelentkezést benyújtó pályázó, akkor kötelező az ajánlattevők ajánlattételre való felhívása.

[3] A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a konzorcium tagjai a Fővárosi Bíróság előtt keresettel megtámadták. A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az Európai Bíróság a C-138/08. számú (EU:C:2009:627) ítéletében kimondta, hogy:

1. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem alkalmazható valamely ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzéssel kapcsolatos, az irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidő lejárta előtt hozott határozatára.

2. Az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha a közbeszerzési szerződést tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és az alkalmas jelentkezők létszáma nem éri el a szóban forgó eljárásra előírt minimális létszámot, az ajánlatkérő ennek ellenére folytathatja az eljárást úgy, hogy meghívja az alkalmas jelentkezőt vagy jelentkezőket az említett szerződés feltételeinek megtárgyalására.

3. A 97/52 irányelvvel módosított 93/37 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a tényleges verseny biztosításának kötelezettsége teljesül, ha az ajánlatkérő az említett irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek betartásával folytatja le a tárgyalásos eljárást.

[4] A Fővárosi Ítélőtábla az előzetes döntéshozatali eljárás befejezését követően folytatódó eljárásában ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Utalt arra: nem vizsgálta, hogy jogsértést követett-e el az ajánlatkérő az összeférhetetlenség kimondásakor azzal, hogy nem tette lehetővé a felperes számára a védekezés lehetőségét, mert ilyen kifogás nem szerepelt a keresetben és így nincs a közigazgatási határozatnak olyan része, amelynek ilyen irányú felülbírálatát az elsőfokú bíróság elvégezhette volna. A felperes csak a másodfokú eljárásban hivatkozott először az EK Szerződés 220. cikkére, a 93/37/EGK irányelv 6. cikkére és az európai jogalkalmazási gyakorlatra azzal érvelve, hogy a kategorikus tilalom aránytalan korlátozása a részvételi, illetőleg pályázati jogának. A másodfokú bíróság azonban nem vizsgálta ezt a hivatkozást, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete felülvizsgálata során olyan kérdésben, amely nem volt a közigazgatási eljárás része, nem foglalhatott állást.

[5] Az ítélőtábla ítélete ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértett azzal, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálata nem korlátlan, nem lehet a felülvizsgálatnak része olyan tény, adat, körülmény, megállapítás, amely nem volt a közigazgatási eljárásban a hatósági vizsgálat tárgya.

[6] Az Európai Bizottság (Regionális Politikai Főbizottsága) a per tárgyát képező projekttel kapcsolatban vizsgálta a közbeszerzési eljárást. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési szabályokat, amikor tárgyalásos eljárást hirdetett meg. Megszegte továbbá a közbeszerzési szabályokat azzal is, hogy az előminősítési szakaszban az egyik résztvevőt anélkül zárta ki, hogy lehetőséget adott volna a jelentkezőnek - az Európai Bíróság C-21/03 és C-34/03. sz. Fabricom ügyben (EU:C:2005:127) tett megállapításai alapján - az ellenbizonyításra, azaz annak igazolására, hogy az adott ügy körülményei között az általa szerzett tapasztalat nem torzítja a versenyt.

[7] Az Európai Bizottság e megállapításaira hivatkozva a felperes perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. június 6-án kelt 20.K.30.089/2013/4. számú végzésével elutasított. Indokolásában kifejtette, hogy perújítási kérelmet csak olyan ténykérdésekben lehet előterjeszteni, és kizárólag olyan perújítási okra lehet hivatkozni, amelyre az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg. A bíróság kötve van a kereseti kérelemhez, csak e korlátok közt vizsgálhatja felül a perújítással érintett határozatot. Az elsőfokú bíróság határozatát a Fővárosi Törvényszék végzésével helyes indokai alapján helybenhagyta.