1114/1994. (XII. 7.) Korm. határozat

a villamosenergia-ipari társaságok privatizálásáról

1. Az ellátás biztonságát és felelősségét szabályozó kérdéseket a társaságok alapszabályaiban speciális, a magyar állam tulajdonát képező részvény bevezetése útján, rendeletekben és a működési engedélyekben kell szabályozni.

2. A villamosenergia-ipari társaságok privatizációjának első fázisa a jelenlegi kétszintű részvénytársasági formából kiindulva valósul meg úgy, hogy az MVM Rt. erőművi (Paksi Atomerőmű Rt. kivételével) és hálózati társaságok (OVIT Rt. kivételével) szakmai befektetők részére egyidejűleg értékesítésre kerülnek az alábbiak szerint:[1]

2.1. Az áramszolgáltató rt.-k ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvényeit, egy db speciális részvény kivételével el kell adni (átlagosan 47,6%). Ezen felül a 3.1. pontban foglaltak szerint megszerzett részvényekből kell biztosítani a munkavállalók tulajdonszerzését, a települési önkormányzatok törvény szerinti részesedését, valamint a privatizáció második fázisában a többségi 50% + 1 szavazat mértékű tulajdon elérését 1997. év végéig az értékesítés folyamán vételi (opciós) jog biztosításával. Szerződésbe kell foglalni, hogy a szakmai befektető az opciós jog érvényesítése előtt más részvényestől vásárolt részvények útján többségi szavazati jogot az adott társaságban nem szerezhet. Ezt követően a többi részvényt nyilvános forgalomba hozatal és/vagy tőzsdei bevezetés útján hazai kisbefektetők, valamint hazai és külföldi intézményi befektetők részére kell értékesíteni.[2]

2.2. Az erőmű rt.-k (a Paksi Atomerőmű Rt. kivételével) ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvényeit (34-49%) az 1 db speciális részvényen felül értékesíteni kell az erőműépítési projekteket finanszírozó tőkebevonási kötelezettség kikötése mellett. Az MVM Rt. portfóliójából biztosítani kell a mindenkori jogszabályoknak megfelelően a munkavállalói tulajdonszerzést. A privatizáció második fázisában azon társaságoknál, ahol a tőkebevonási kötelezettség nem lett előírva, biztosítani kell a befektető részére a többségi részesedés megszerzésének lehetőségét az MVM portfóliójából 1997. év végéig.[3]

2.3. Az MVM Rt. 24% szavazat mértékű részvényeit szakmai befektetőknek kell értékesíteni, és ezenfelül elővásárlási jogot kell biztosítani a befektető részére egy évre arra, hogy a 25%+1 szavazat mértékéig részvényt vásároljon az értékesítés árfolyamán, továbbá biztosítani kell a munkavállalói tulajdonszerzést. A privatizáció második fázisában további 15%-1 szavazat mértékű részvény kerül a szakmai befektetők részére értékesítésre. A fennmaradó tulajdonrészt hazai kisbefektetők, továbbá kárpótoltak részére kell értékesíteni 1997. év végéig.[4]

Felelős: privatizációért felelős miniszter[5]

ipari és kereskedelmi miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: folyamatos

2.4. Az MVM Rt. tulajdonában lévő erőmű részvényeket (a Paksi Atomeromu Rt. részvényei kivételével) az MVM Rt. tőkeszerkezetére és hitelképességére figyelemmel értékesíteni kell. Ezen részvényeket a privatizáció első fázisában tulajdont szerzett szakmai befektetők, az ÁPV Rt., hazai kisbefektetők, valamint hazai és külföldi intézményi befektetők részére kell felajánlani. Más szakmai befektető(k) részére a részvényeket nem lehet értékesíteni. Ez utóbbi korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a befektető nem él opciós jogával.[6]

Felelős: privatizációért felelős miniszter[7]

ipari és kereskedelmi miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: folyamatos

2.5. A privatizáció nem eredményezheti a villamosenergia-ipar hazai beszállítóinak diszkriminálását.

3. A Kormány egyetért azzal, hogy a végső célul kitűzött tulajdonosi szerkezetben a Paksi Atomerőmű és az OVIT Rt. kivételével a villamosenergia-ipar társaságai mind tulajdonilag, mind működésileg leválnak az MVM Rt.-től.[8]

3.1. A második fázis lebonyolítása előtt az ÁPV Rt. szerezze meg az MVM Rt. portfóliójából az áramszolgáltató társaságok részvényeit. Ehhez a Paksi Atomerőmű Rt. és az OVIT Rt. részvényeket cserealapként használja fel.

3.2. A jelen határozat 2.2. pontjának megfelelően a privatizáció második fázisában az erőművi társaságok többségi 50%+1 szavazat elérését biztosító tulajdon értékesítése során az MVM Rt.-nél keletkező privatizációs bevétel az MVM Rt.-nél marad, amelyet az MVM Rt. a villamosenergia-rendszer fejlesztésére köteles fordítani.

Felelős: privatizációért felelős miniszter[9]

Határidő: folyamatos

4. A privatizáció megkezdéséhez létre kell hozni a célul kitűzött iparági tulajdoni és működési szerkezetnek megfelelő jogi, szabályozási és szerződéses környezetet.

4.1. Ennek végrehajtására részletes - a privatizáció javasolt ütemezéséhez illeszkedő - munkatervet kell kidolgozni, és annak megvalósítását meg kell kezdeni.

4.2. A szabályozás kialakítása során különös figyelmet kell fordítani az elektromos energia és a hőszolgáltatás áraira. Ennek keretében 1995. január 1-jéig be kell vezetni, és ezt követően rendszeres kiigazításokkal tartani kell a villamosenergia-törvényben foglaltaknak megfelelő költségarányos árakat.

4.3. Ki kell dolgozni a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási rendeleteit.

4.4. A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátása érdekében a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról rendelkező 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése szerinti kijelöléseket legkésőbb a privatizációig el kell végezni, illetve meg kell erősíteni.

5. A Kormány egyetért azzal, hogy az ÁV Rt. a privatizáció kapcsán az érdekképviseleti szervekkel a humánpolitikai kérdésekben megállapodásra törekszik.

6. A privatizációs pályázati felhívások kiírása előtt a Kormány áttekinti az iparág jogi szabályozása terén elvégzett munkákat.

7. A pályázati feltételeket - ideértve az MVM Rt. altársaságai privatizálását is (3.2.3. pont) - közzététel előtt a Kormánynak be kell mutatni.

8. Az adásvételi szerződésekben rögzíteni kell a korábbi környezeti károkból eredő, az ÁPV Rt.-t, illetve a vevőt terhelő felelősséget. Az ÁPV Rt. korlátozott mértékű és határidejű felelősséget (garanciát) vállalhat az e károk elhárítására hatósági határozattal előírt kötelezettségek fedezetére. Az ÁPV Rt. e kötelezettsége az erőművi társaságok esetében legfeljebb az értékesítési összárbevétel 25%-áig, a hálózati áramszolgáltatók esetében pedig annak 10%-áig terjedhet. A garancia érvényesítésének határideje a 36 hónapot nem haladhatja meg. Az ÁPV Rt. kötelezettségvállalásán túlmenően a környezetvédelmi kötelezettségek a társaságot terhelik.[10]

Felelős: privatizációért felelős miniszter[11]

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Határidő: folyamatos

Mélyművelésű szénbányákkal integrált, széntüzelésű erőműveket működtető erőmű társaságok esetén az ÁPV Rt. - az első fokú környezetvédelmi hatóság által véleményezett környezeti felülvizsgálati jelentésre alapozott - környezeti károkból eredő kötelezettségvállalását az ÁPV Rt. Igazgatósága a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyeztetve, esetenként állapítja meg.[12]

9. A környezeti károk felszámolásának végrehajtása és költségeinek célszerű felhasználása érdekében a villamosenergia-ipari társaságok környezeti felülvizsgálati jelentései alapján meg kell határozni a korábban keletkezett környezeti károkat és az állami garanciavállalás terhére - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény előírásainak megfelelően - elvégzendő kárelhárítási feladatokat.[13]

Az érdekelt tárcák készítsenek szabályzatot a költségvetést terhelő kiadások kezelésére, a kárelhárítással összefüggő alapelvek meghatározására, valamint az eljárás rendjére. A szabályzatban foglaltak és az érvényes hatósági eljárási rend alapján az illetékes hatóságok tegyék meg a szükséges intézkedéseket a károk megszüntetése érdekében.

A károk meghatározására és megszüntetésére irányuló intézkedésekre:

Felelős: környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

privatizációért felelős tárca nélküli miniszter

Határidő: folyamatos

A szabályzat elkészítésére:

Felelős: privatizációért felelős tárca nélküli miniszter

pénzügyminiszter

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Határidő: 1997. január 31.