178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet

a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. § (5) bekezdésében és a 260. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

[A Hvt. 7. §-ához]

1. §[1] Az arra érdemes katonai szervezet részére csapatzászló adományozására a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrszervezet esetén a határőrség országos parancsnoka tesz javaslatot az illetékes miniszternek.

1/A. §[2] A Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének g)-i) pontjában, valamint a 10. §-ának c)-d) és g) pontjában meghatározott - a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó - döntések előkészítését és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi miniszter által irányított Védelmi Hivatal végzi.

A Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének g)-i) pontjában, valamint a 10. §-ának b)-c) és e) pontjában meghatározott - a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó - döntések előkészítését és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi miniszter által központi államigazgatási szervként irányított HM Védelmi Hivatal végzi. A HM Védelmi Hivatal részletes feladatait és hatáskörét a honvédelmi miniszter alapító okiratban határozza meg.

2. §[3] A Hvt. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet (a továbbiakban: minisztérium) érintő kiemelt honvédelmi feladathoz, beruházáshoz, készletfejlesztéshez és a honvédelmi igazgatás gyakorlatainak lebonyolításához a költségeket - az érintett miniszter javaslata alapján - a Pénzügyminisztérium fejezetben, az országmozgósítás központi kiadásai címen kell tervezni.

3. § (1) A Kormány javaslatot tesz a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározására, a fegyveres erők részletes bontású létszámára, fejlesztésére, főbb haditechnikai eszközeire vonatkozó országgyűlési döntés megalapozására.

(2) A fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányairól szóló kormányjavaslatot úgy kell kidolgozni, hogy az az Országgyűlés számára megfelelő döntési lehetőséget biztosítson.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell a fegyveres erők jellegére, szervezeti struktúrájára, az ország területén történő elhelyezkedésére és technikai korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a fegyveres erők fejlesztésének ütemére vonatkozó elgondolásokat.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kormányjavaslatot - az érintett miniszterek bevonásával - a Magyar Honvédségre vonatkozóan a honvédelmi miniszter, a Határőrség tekintetében a belügyminiszter készíti elő.

[A Hvt. 10. §-ához]

4. § (1)[4] A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a hazai eszköz és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat biztosít az érintett miniszterek számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.).

(2) A honvédelmi miniszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előkészíti a honvédelemmel - ezen belül a katonai tevékenységgel - összefüggő nemzetközi szerződéseket.

(3)[5] A honvédelmi miniszter a minőség- (megfelelőség) tanúsításról és az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Magyar Honvédség minőségügyi rendszerét és az annak működtetésére vonatkozó követelményeket.

(4)[6] A honvédelmi miniszter együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványosítás kidolgozásában.

4/A. §[7]

5. § (1) A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban; miniszter) az ágazati honvédelmi feladatok megállapításával együtt kijelöli az irányítási hatáskörébe tartozó honvédelemben részt vevő szerveket és meghatározza az általuk végrehajtandó honvédelmi feladatokat.

(2) A miniszter a feladatkörében a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését írhatja elő, vagy más módon biztosítja a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására a minisztériumoknál önálló szervezeti egységet kell létrehozni.

6. § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint tervezi meg.

7. §[8] A gazdasági miniszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét.

8. § (1)[9] A megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármestert a Hvt. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának fővárosi, megyei szintű irányításában.

(2)[10] A védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester végzi.

9. § (1) A Kormány a védelmi bizottságok általános honvédelmi irányítását a honvédelmi miniszter útján, az egyes részfeladatok szakmai irányítását a feladatkör szerint illetékes miniszter útján látja el.

(2)[11] A honvédelmi miniszter a honvédelmi irányítás jogkörében, a belügyminiszter a katasztrófavédelmi irányítás jogkörében törvényességi felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságok felett. A honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter - hatásköre szerint - megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a védelmi bizottság jogszabálysértő határozatát.

10. §[12] (1)[13] A védelmi bizottság titkára a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester kezdeményezésére a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt és általa a titkári tisztségre kinevezett tiszt (főtiszt) vagy a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által kinevezett köztisztviselő. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter határozza meg.

A védelmi bizottság titkárának a védelmi bizottság elnöke a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt tisztet (főtisztet) vagy köztisztviselői jogviszonyban álló személyt nevezhet ki. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes rendeletben határozza meg.

(2) A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges.

11. §[14] A Hvt.-ben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője és a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, továbbá a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka.

12. §[15]

13. § (1)[16] A védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

a)[17] a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal vezetőjét,

b) a Belügyminisztérium Védelmi Hivatal vezetőjét,

c) a Honvéd Vezérkar főnöke által együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát,

d) a határmenti megyék védelmi bizottságainál a határőr igazgatóság vezetőjét,

e) a fővárosi, megyei védelmi bizottság illetékességi területén működő - a 11. §-ban nem említett - rendvédelmi szervek vezetőit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők akadályoztatás esetén kötelesek a védelmi bizottság ülésén helyettes képviselőjük részvételéről gondoskodni.

(3) A védelmi bizottság döntése alapján az illetékességi területén működő védelmi igazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek kötelesek a védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.

[A Hvt. 16. §-ához]

14. § (1) A védelmi bizottság elrendelheti, hogy a honvédelemben részt vevő kijelölt szervek a honvédelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsenek.

(2) A védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

a) a mozgósítás végrehajtásában részt vevők kiértesítésének (riasztásának), valamint a mozgósítással kapcsolatos információk továbbításának követelményeit,

b) a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből álló ideiglenes mozgósítási munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) szervezetét, a munkacsoport által vezetett nyilvántartásokat és más iratokat, a mozgósítás végrehajtásával összefüggő követelményeket, valamint az abban közreműködő szervek feladatait,

c) a polgármesterek, a jegyzők és a munkacsoportba beosztottak elméleti felkészítésének és gyakoroltatásának követelményeit,

d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,

e) a polgármesterek, a jegyzők, valamint a honvédelemben részt vevő, a Hvt. 65. és 66. §-ában meghatározott szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

f) a mozgósításhoz igénybe vett polgári gépjárművek mozgásának korlátozására, valamint az ingatlanok és egyéb szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vezetők körének, valamint a bejelentéssel és a nyilvántartással kapcsolatos részletes feladatoknak a meghatározása - a védelmi bizottság döntésének megfelelően - a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

15. § A védelmi bizottság által vezetett gyakorlat tervét - a végrehajtást megelőzően 90 nappal - a honvédelmi miniszter útján kell a miniszterelnöknek jóváhagyásra felterjeszteni.

[A Hvt. 17. §-ához]

16. § (1) A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a helyi védelmi bizottság tagja a rendőrségnek, a polgári védelemnek, a tűzoltóságnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a honvédelmi körzet szerinti illetékes vezetője.

(2) Ha a honvédelmi körzethez az (1) bekezdésben meghatározott szervnek több vezetője tartozik, vagy a szervek valamelyikének nincs az adott közigazgatási területen illetékes vezetője, a helyi védelmi bizottság székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei vezető dönt a tagsági jogokat gyakorló képviselő kijelöléséről.

17. § (1) A helyi védelmi bizottság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület polgármesteri hivatala látja el.

(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

(3) A Kormány az általa meghatározott kiemelt feladatok ellátására, az ezt végrehajtó helyi védelmi bizottságok részére költségvetési és céltámogatást a feladat jellegétől függően a Belügyminisztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése útján folyósíthat. A helyi védelmi bizottságok egyes, törvényben meghatározott feladatokat közösen is végrehajthatnak. Ebben az esetben a feladatot ellátó önkormányzat részére az érintett önkormányzatok a mindenkori normatív támogatásaik terhére támogatást nyújthatnak.

[A Hvt. 19. §-ához]

18. §[18]

19. §[19]

20. §[20]

21. §[21]

22. §[22]

23. §[23]

24. §[24]

25. §[25]

26. §[26]

27. §[27]

28. §[28]

29. §[29]

30. §[30]

31. §[31]

32. §[32]

33. §[33]

34. §[34]

35. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak végrehajtásában részt vevő szerveket a feladatkör szerint illetékes miniszter, ennek hiányában a Kormány jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a rendkívüli vagy szükségállapot idején, valamint a fegyveres erők mozgósítása során reá háruló honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elkészíti, illetve kialakítja

a) a riasztási tervet,

b) a szervezeti és működési rendet, továbbá

c) a Kormány, az illetékes miniszter, a védelmi bizottság, illetve a helyi védelmi bizottság rendelkezése szerinti tervet.

35/A. §[35] (1) A katonai légügyi hatóság részére minden év november 30-ig a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok adatai alapján, illetve ezek hiányában az építmények becsült magasságának alapulvételével jegyzéket küldenek

a) a Vhr. 20. számú mellékletében meghatározott települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 25 méter magasságot;

b) a Vhr. 20. számú mellékletében nem szereplő települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 50 méter magasságot.

(2) A sajátos építményfajták, továbbá az egyedi műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban első fokon eljáró szervek szolgáltatnak adatot - az (1) bekezdésben előírt feltételek szerinti jegyzék megküldésével - a katonai légügyi hatóság részére.

(3) A jegyzéknek tartalmaznia kell - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következő adatokat:

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti építmények

aa) megnevezését (lakóépület, torony, kémény stb.),

ab) rendezett terepszint feletti relatív magasságát;

b) a földrészlet helyrajzi számát;

c) a terület Balti-tengerszint feletti magasságát;

d) a település belterületén elhelyezkedő építmények esetében azok pontos címét.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatok közül a jegyzéknek csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok alapján megállapíthatók vagy amelyekről az adatszolgáltatónak tudomása van. Az ilyen módon nem megállapítható adatokat a jegyzékben nem kell feltüntetni, azonban a (3) bekezdés ab) alpontjában meghatározott adat becsült értékét közölni kell. Az adatszolgáltató nem felel a becsült érték pontosságáért.

(5) Ha az adatokban a korábbi bejelentés óta változás nem történt, akkor a jegyzékben csak ennek tényét kell közölni.

(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató az építmény megszűnését követő 30 napon belül írásban értesíti a katonai légügyi hatóságot.

(7) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató köteles segítséget nyújtani a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség által megbízott földmérők részére az építmények adott településen történő azonosításához.

35/B. §[36] (1) A földrészlet tulajdonosa (használója), valamint a 35/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti építmény tulajdonosa (használója) köteles együttműködni az építésügyi hatósággal annak érdekében, hogy a jegyzék a tényleges viszonyoknak megfelelő, pontos adatokat tartalmazzon.

(2) A katonai légügyi hatóság részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban a 35/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, illetékes adatszolgáltató szerv köteles együttműködni.

35/C. §[37] Az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok költségeit a katonai légügyi hatóság - számla ellenében -az adatszolgáltatónak 15 napon belül megtéríti. A térítés a jegyzékben szolgáltatott adatok száma szerint történik; adatonként 100 Ft összegű térítés jár.

36. § (1) Az e rendelet 35. §-ában meghatározott szerv részére honvédelmi feladatok végrehajtását - a belügyminiszter által megállapított riasztási rendszeren kapott értesítés alapján - a szerv vezetője rendeli el.

(2) A mozgósítás végrehajtásában részt vevő szervek a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság riasztási rendszerén keresztül is megkaphatják az értesítést.

[A Hvt. 69. §-ához]

37. §[38]

38. §[39]

39. §[40]

40. §[41]

41. §[42]

42. §[43]

43. §[44]

44. §[45]

45. §[46]

46. §[47]

47. §[48]

48. §[49]

49. §[50]

50. §[51]

51. §[52]

52. §[53]

53. §[54]

54. §[55]

55. §[56]

56. §[57]

57. §[58]

58. §[59]

59. §[60]

60. §[61]

61. §[62]

62. §[63]

63. §[64]

64. §[65]

64/A. §[66]

65. §[67]

66. §[68]

67. §[69]

68. §[70]

69. §[71]

70. §[72]

71. §[73]

72. §[74]

73. §[75]

74. §[76]

75. §[77]

76. §[78]

77. §[79]

77/A. §[80]

78. §[81]

79. §[82]

80. §[83]

81. §[84]

82. §[85]

83. §[86]

83/A. §[87]

84. §[88]

85. §[89]

86. §[90]

87. §[91]

88. §[92]

89. §[93]

90. §[94]

91. §[95]

92. §[96]

93. §[97]

94. §[98]

95. §[99]

96. §[100]

97. §[101]

98. §[102]

98/A. §[103]

99. §[104]

100. §[105]

101. §[106]

102. §[107]

103. §[108]

104. §[109]

105. §[110]

106. §[111]

107. §[112]

108. §[113]

109. §[114]

110. §[115]

111. §[116]

112. §[117]

113. §[118]

114. §[119]

115. §[120]

116. §[121]

117. §[122]

118. §[123]

119. §[124]

120. §[125]

121. §[126]

122. §[127]

123. §[128]

124. §[129]

125. §[130]

126. §[131]

127. §[132]

128. §[133]

129. §[134]

130. §[135]

131. §[136]

132. §[137]

133. §[138]

134. §[139]

135. §[140]

136. § A fegyveres erők, a rendvédelmi, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő) mozgósításához, illetve háborús körülmények közötti elhelyezéséhez és működéséhez szükséges ingatlanokat - beleértve ezek infrastrukturális szolgáltatásait is - és szolgáltatásokat a jegyző, valamint - az általa átadott adatok alapján - az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartja.

137. § (1) A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek honvédelmi igénybevételre alkalmas ingatlanait és szolgáltatásait a jegyző a Hvt. 191. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek és szervek az ingatlanok, szolgáltatások adatait évente január 31-ig a 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek.

(3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia.

(4) A bejelentések alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartását és a szervek jelentését megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. Az igénybevételre tervezett (kiutalt) ingatlan, szolgáltatás adatainak igénybevételt befolyásoló változásairól a jegyző 8 napon belül értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot.

138. § Az ingatlanról annak tulajdonosa, az ingatlan pontos címe és a használhatóságára jellemző legfontosabb adatok (férőhely, ellátási lehetőségek, kommunális berendezések teljesítőképessége stb.) tarthatók nyilván. Szolgáltatás esetében a tulajdonost (birtokost, üzemeltetőt), a telephely címét, a szolgáltatás tárgyát (pl. étkeztetés, gépjármű javítás stb.) és jellemző kapacitását lehet nyilvántartani.

139. § (1) A mozgósításkor szükséges ingatlanoknak és szolgáltatásoknak az igénybe vevő részére történő kijelölését a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

(2) Az igénybe vevő az ingatlanra, illetve szolgáltatásra vonatkozó igényét a hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Ez tartalmazza, hogy milyen célból és időtartamra, milyen nagyságú és jellegű ingatlan (a berendezési tárgyaival vagy anélkül), illetve szolgáltatás biztosítását tartja szükségesnek.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja az igénynek megfelelő ingatlanokat, a szolgáltatásokat, és a polgármesterrel együttműködve előkészíti azok megszemlélését, helyszíni bejárását.

(4) A helyszíni bejárást úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát illetőleg a szolgáltatást ne zavarja.

140. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság az ingatlan és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatát a védelmi bizottság soron következő ülésén előterjeszti.

(2) A védelmi bizottság döntése alapján a hadkiegészítő parancsokság 4 példányban elkészíti az ingatlanra vonatkozó kiutaló, illetve a szolgáltatást elrendelő határozatot, és azt a polgármesternek megküldi.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti határozat egy példányát a mozgósítási terv mellett tárolja, a többi példányt - aláírva - visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. A hadkiegészítő parancsnokság a határozat egy példányát megküldi az igénybe vevőnek, egy példányt a védelmi bizottság titkárának, egy példányt pedig a mozgósítási terv mellett őriz.

(4) A polgármester az ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát (birtokosát) a határozatról tájékoztatja. Ezt a tájékoztatást a szolgáltatás, vagy termelő tevékenység más személy vagy szerv részére történő engedélyezése, illetve tulajdonosváltozás esetén is az abban érintettnek meg kell adni.

141. § A kiutaló határozat szerint igénybevételre a Hvt. 5. §-ának (2) bekezdésében és a Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott mozgósítás elrendelésekor kerül sor.

142. § (1) A fegyveres erők mozgósításához, illetve a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingó dolgok - gépek, közúti és vízi járművek, légi járművek, vasúti gördülőanyagok, illetve más technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei (a továbbiakban együtt: technikai eszközök) - nyilvántartása, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

(2) A polgármester a Hvt. 37. §-ában meghatározott mozgósítási feladatainak végrehajtásához szükséges technikai eszközök igénybevételére vonatkozó tervét a hadkiegészítő parancsnoksággal egyezteti.

143. § (1)[141] A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében felsoroltak tulajdonában (birtokában) lévő technikai eszközökről évente január 31-ig, a 13-18. számú mellékletekben szereplő nyomtatványokon kell bejelentést tenni a január 1-jei helyzetnek megfelelően az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz. Ez alól kivételt képeznek a vízi járművek, légi járművek, a vasúti gördülőanyagok és munkagépek, amelyekről a bejelentést a Honvéd Vezérkar főnökének kell eljuttatni.

(2) Szükség esetén az adatokat a hadkiegészítő parancsnokság év közben is helyesbítheti.

(3) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni.

144. § (1) A magánszemélyek által üzemben tartott személygépjárművekről az illetékes rendőrhatóság a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére ad tájékoztatást.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső technikai eszközöket a 19. számú melléklet tartalmazza.

(3)[142] A bejelentések helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez a Belügyminisztérium illetékes szervei a Honvéd Vezérkar főnökének, a rendőr-főkapitányságok és a jegyzők a hadkiegészítő parancsnokságnak - azok igényei alapján - adatokat szolgáltatnak a technikai eszközök tulajdonosairól (birtokosairól), illetve üzemben tartóiról.

145. § A bejelentési kötelezettség alól a Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szervek mentesek.

146. § (1) A mozgósításhoz szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság az igénybe vevő igénylésének megfelelően a felkészülési időszakban jelöli ki.

(2)[143] A mozgósításhoz szükséges technikai eszközök igénybevételre történő kijelöléséről a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokság által megküldött jegyzék alapján értesül.

147. §[144] Ha a szolgáltatásra kötelezett a neki megküldött jegyzék alapján a mozgósításra igénybevételre tervezett technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, köteles erről 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságot értesíteni.

148. §[145] Mentesek a polgári védelmi célú igénybevétel alól azok a technikai eszközök, melyek a hadkiegészítő parancsnokság által a mozgósításhoz igénybevételre kijelölésre kerültek.

149. § Ha a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenti a technikai eszközt vezető (kezelő) hadköteles adatait, mozgósításkor a katonai szolgálatra egyébként alkalmas vezetőt (kezelőt) a fegyveres erőkhöz a saját technikai eszközeivel együtt kell bevonultatni.

150. § A technikai eszközök előállítását a szolgáltatásra kötelezett a mozgósításkor kézbesített, a Hvt. 194. §-a (6) bekezdésének megfelelő határozat (a 21. számú melléklet szerinti előállítási parancs) alapján teljesíti.

151. § A szolgáltatás elrendelése esetén a technikai eszközt a 22. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalékalkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét köteles az igénybe vevőnek átadni.

152. § Az igénybe vett technikai eszközt, tartozékait és a tartalékalkatrészeket az előállítás helyén az igénybe vevő (elrendelő) által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat a hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

[A Hvt. 192. §-ához]

153. § (1) A Hvt. 192. §-a (2) bekezdésének megfelelően a hadkiegészítő parancsnokság a helyszínen ellenőrzi az ingatlanok igénybevételének, az anyagi szolgáltatások teljesítésének feltételeit, valamint a használhatóságukra jellemző adatok bejelentésének valódiságát.

(2)[146] A hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi a technikai eszközök és tartozékok meglétét, igénybevételre való alkalmasságuk állapotát a szolgáltatásra kötelezett részére megküldött jegyzék alapján. A technikai eszközök üzemeltetésének akadályoztatása nélkül ellenőrzi azok műszaki állapotát, használhatóságát.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság az ellenőrzésbe bevonja az igénybe vevő képviselőjét.

[A Hvt. 193. § -ához]

154. § A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének c)-i) pontjában felsorolt szervek esetében az ingó dolgok szolgáltatása alóli mentesség mértékét az illetékes miniszter szabályozásának hiányában - a hadkiegészítő parancsokság javaslata alapján - a védelmi bizottság határozza meg.

[A Hvt. 194. §-ához]

155. § Az igénybe vevő akkor kezdeményezheti az igénybevételi hatóság eljárását, ha a részére szükséges szolgáltatás megszerzése a felek megegyezésén alapuló polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges.

156. § (1) Az igénybevételi hatóság [Hvt. 194. § (1) bekezdés] a szolgáltatás elrendelésére irányuló eljárást az igénybe vevő kérésére folytatja le.

(2) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört a Kormány vagy a miniszter gyakorolja, a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erőket, illetve a rendvédelmi szerveket irányító miniszter jogosult.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erők kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek megyei, fővárosi szintű vezetője jogosult.

157. § (1) Az eljárásra az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett lakóhelye van, meghatározott szolgáltatás esetén pedig, ahol a szolgáltatás tárgya található.

(2) Üzemi szolgáltatás esetében a szolgáltatás elrendelésére az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett telephelye van.

158. § (1) A szolgáltatás telepítésére a dolog tulajdonosa, a dolog birtokosa, illetve a szolgáltatás tárgyával valamely jogviszony alapján rendelkezni jogosult kötelezhető.

(2) Késedelem veszélye esetén közvetlenül a közúti, légi, illetve vízi jármű vezetője is kötelezhető a közlekedési szolgáltatás teljesítésére vagy a jármű átadására.

159. § Az, akit a szolgáltatási határozat szolgáltatásra kötelezett, köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt a szolgáltatást elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

160. § A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt, illetve a szolgáltatás újbóli elrendeléséből adódó többletköltséget a bejelentési kötelezettséget elmulasztó köteles kártérítésként megfizetni.

161. § (1) A szolgáltatást a szolgáltatási határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell.

(2) A szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának készenlétben tartása rendelhető el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.

(3) Ha a honvédelmi érdek megkívánja, a készenlétben tartási határozat alapján történő szolgáltatás teljesítését hirdetmény vagy sajtó útján nyilvánosságra hozott felhívással is el lehet rendelni. A szolgáltatási határozat egy példányát a kötelezett részére ezzel egyidejűleg meg kell küldeni.

162. § Ha a szolgáltatásra kötelezett, méltányos és megfelelően biztosított jogügyletet ajánl fel a szolgáltatás teljesítésére, az igénybevételi hatóság részéről történő elfogadás esetén, a szolgáltatási határozatot hatályon kívül kell helyezni.

163. § (1) A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a kártalanítás szempontjából lényeges tényt vagy adatot, illetve harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát.

(2) Ha a szolgáltatás együtt jár ingó vagy ingatlan dolog átadásával, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azonosításra alkalmas adatokat, így a szolgáltatás tárgyát, annak pontos vagy becsült értékét, a szolgáltatási célra való alkalmasságát és állapotát.

(3) A jegyzőkönyvet a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben tanúk jelenlétében rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyv 1-1 példányát át kell adni, illetve meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan bejelentett joga van.

164. § Ha a szolgáltatás ellenértékére hatósági ár vagy más módon rögzített ár van megállapítva, illetve a szolgáltatás ellenértékébe a felek megállapodtak, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

165. § Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás átvételével egyidejűleg az ellenértéket ki kell fizetni.

166. § (1) A szolgáltatás átvevője köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni, illetve a szolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezését kezdeményezni, ha a szolgáltatási határozat kiadásának indoka megszűnt, a megjelölt határidő lejárt, vagy a szolgáltatás további fenntartása nem indokolt.

(2) Ha a szolgáltatás átvevőjének tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának átvételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.

(3) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, e rendelet 163. §-ában foglaltak figyelembevételével.

167. § Az igénybevételi hatósági eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

[A Hvt. 198. §-ához]

168. § (1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás miatt felmerült kárért kártalanítási kötelezettség terheli.

(2) A kártalanítást az igényjogosult kérésére kell fizetni.

(3) Kártalanításra annak a szolgáltatásra kötelezettnek lehet igénye, akinek kára keletkezett.

(4) A kártalanítás iránti igényt az arra jogosult, a kár keletkezésétől, illetve a kár keletkezésének tudomására jutásától számított 60 napon belül jelentheti be a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóságnál.

(5) A kártalanítási igény elévülésére a Polgári Törvénykönyv általános szabályai az irányadók.

169. § (1) A kártalanítási eljárás lefolytatása előtt az igénybevételi hatóságnak a feleket egyezségre kell felszólítani. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekinthető.

(2) Ha a megegyezés létrejön, az igénybevételi hatóság jóváhagyhatja az egyezséget. Ha nem jön létre egyezség, az igénybevételi hatóság a felek meghallgatása után dönt a kártalanításról.

170. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) szolgáltatás esetén a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,

b) szolgáltatási tárgy használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

d) a szolgáltatás tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét.

(2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni.

(3) Ha a szolgáltatás teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettet, a szolgáltatás tárgyának igénybevétele miatt jövedelemveszteség éri, a kiesett jövedelem pótlásaként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos részét kell számítani.

171. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítási igény benyújtásától számított 30 napon belül határozattal dönt, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A kártalanítási összeg megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

[A Hvt. 202. §-ához]

172. § A rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetek (a továbbiakban: tervezet) előkészítésének éves programját a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás éves feladattervével együtt - a jogalkotási tervhez igazodva - a Kormány határozza meg.

173. § (1) A békeidőszaki jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter - a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - a tervezeteket előkészíti, egyezteti és a Kormány elé terjeszti.

(2)[147] A tervezetek véleményezése során az igazságügyminiszteren kívül a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter minden esetben a szabályozásban érintett miniszternek minősül.

174. § A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatrendszerére figyelemmel a tervezet előterjesztőjének javaslatot kell tennie arra, hogy az előkészített tervezetet kik kapják meg.

Diplomáciai és egyéb mentesség

175. §[148]

Átmeneti rendelkezések

176. §[149]

177. §[150]

178. §[151]

Vegyes rendelkezések

179. §[152]

180. §[153]

181. §[154]

Záró rendelkezések

182. §[155]

183. §[156]

Boross Péter s. k.

miniszterelnök

1. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[157]

2. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[158]

3. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[159]

4 számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[160]

5. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[161]

6. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[162]

7. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[163]

8. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[164]

9. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[165]

10. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[166]

11. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[167]

12. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Megjegyzés:

1. A nyomtatvány fejrészét az ingatlanok, szolgáltatások lehetőségeinek megfelelően kell elkészíteni.

2. Az ingatlanokat, szolgáltatási lehetőséget címük szerint, külön-külön kell feltüntetni.

13. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[168]

14. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[169]

15. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[170]

16. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[171]

17. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[172]

18. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[173]

19. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[174]

20. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[175]

21. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[176]

22. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A honvédelmi célra átadásra kerülő technikai eszközökre vonatkozó követelmények

A) A gépjárművekre vonatkozóan:

1. Rendeltetés szerint használható, a mindenkori érvényes forgalomba helyezési és forgalomban tartási szabályoknak megfelelő, üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyag-tartályokat és póttartályokat, továbbá - ha tartozékként rendszeresítették - a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az akkumulátor tegye lehetővé a többszöri (ismételt) indítást.

4. A gépkocsikkal együtt tartozékként kell átadni:

a) a pótkereket;

b) a gyári felszerelési jegyzék szerinti szerszámzatot;

c) az átadott járművekkel arányosan azokat a tartalék alkatrészeket, valamint javító és karbantartó anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart;

d) a jármű hatósági igénybevételi és üzemeltetési okiratait.

5. A gépkocsikat - ha a szolgáltatásra kötelezett azzal rendelkezik - el kell látni ponyvával, oldalfal-magasítóval, hólánccal és vontatórúddal.

6. A különleges gépjárműveket a rendeltetésszerű használathoz szükséges felszerelésekkel együtt kell átadni.

7. A hűtőgépkocsinak meg kell felelnie a higiénikus szállítási és tárolási előírásoknak. A gépkocsival együtt - ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik - tartozékként át kell adni a húsakasztó horgokat és a húsládákat.

8. A termosz-gépkocsinak olyan belső borítással kell rendelkeznie, hogy az lehetővé tegye a vegyszeres fertőtlenítést, illetve lemosást.

9. A vízszállító gépkocsinak meg kell felelnie az ivóvíz szállításához és rövid ideig tartó tárolásához szükséges feltételeknek, a sör-, bor- és tejszállító gépkocsit pedig üres, fertőtlenített állapotban kell átadni. A gépkocsihoz - ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik - tartozékként át kell adni a kézi vagy motoros szivattyút és a szükséges szívó-nyomó készletet.

10. A kenyérszállító gépjárműnek alkalmasnak kell lennie a kenyér higiénikus szállítására és tárolására, biztosítania kell a fagyástól való megóvást és - megfelelő szellőző megoldással - a meleg kenyér tárolását. A gépjármű tartozékaként át kell adni a polcokat, ládákat és kosarakat.

11. A terepjáró tehergépjárműveknek összkerékmeghajtásúnak kell lennie, és azokat vonószerkezettel ellátva kell átadni.

12. A pótkocsik a gépes kocsikhoz az előírásoknak megfelelően szabályosan csatlakoztathatók legyenek.

B) A munkagépekre vonatkozóan:

1. A rendeltetésük szerint megfelelő üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyag-tartályokat és póttartályokat, továbbá - ha tartozékként rendszeresítették - a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az önálló erőforrással rendelkező gépek akkumulátora tegye lehetővé a többszöri (ismételt) üzembe helyezést.

4. A műszaki munkagépekkel együtt tartozékként kell átadni

a) a pótkereket (a gumikerekesekhez);

b) a gyárilag rendszeresített szerszámzatot;

c) az átadott munkagépekkel arányosan azokat az alkatrészeket, valamint javító és karbantartó anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart;

d) a munkagépek igénybevételi és üzemeltetési okmányait.

5. Rendelkezzenek a géphez tartozó összes munkaszervekkel, tartozékokkal és kisegítő gépekkel.

C) A hajókat és az úszóműveket el kell látni:

a) az üzemeltetéshez szükséges - a leltárban felsorolt - álló- és fogyóeszközökkel;

b) a hajó- és gépészeti berendezésekre vonatkozó érvényes okmányokkal;

c) az előírt tűzoltó, mentő- és egészségügyi felszerelésekkel.

D) Légi járművekre vonatkozóan

1. A légi jármű az érvényes üzemeltetési okmányokba előírtaknak megfelelően legyen üzemképes állapotban. Az előző repülés után feltárt meghibásodások legyenek kijavítva.

2. Az átadás időpontjáig esedékes időszakos, repülési eszközökhöz évszakokhoz kötött ápolások, műszaki munkák legyenek végrehajtva.

3. A légi járművekkel együtt át kell adni

a) az ápoláshoz, egyszerű javításokhoz szükséges rendszeresített szerszámkészletet;

b) az állóhelyen történő rögzítéshez, takaráshoz szükséges eszközöket;

c) a rendszeresített ejtőernyőket és nyitó műszereket;

d) a légi jármű teljes műszaki és üzemeltetési okmányait.

4. A légi jármű rendelkezzen minden technikai felszereléssel, ami az "M" feladat végrehajtásához szükséges:

a) vegyimentesítő eszközök;

b) teherrögzítő felszerelés;

c) eü. felszerelés.

23. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[177]

24. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[178]

25. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[179]

26. számú melléklet 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[180]

27. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[181]

28. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[182]

29. számú melléklet a 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelethez[183]