BH 2008.10.276 A részvényes perbeli legitimációját nem érinti, ha a társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per során részvényesi jogviszonya megszűnik [1997. évi CXLIV. tv. 47. § (1) bek; Pp. 3. § (1) bek.].

Felperes 2006. szeptember 18-án benyújtott keresetében a 2006. július 10-én hozott közgyűlési határozatok, majd 2006. december 7-én benyújtott kereset-kiterjesztésében a 2006. szeptember 22-én hozott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közgyűléseket nem arra jogosult személy hívta össze.

Az elsőfokú bíróság 2007. január 26-án kelt ítéletével a támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában kifejtette, nem arra jogosult hívta össze a közgyűlést. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.) nem teszi lehetővé, hogy az igazgatóság, vagy az egyik részvényes által adott meghatalmazás alapján ügyvéd hívja össze a közgyűlést. A 2006. június 10-ei közgyűlés összehívásakor az alperesnek nem volt érvényesen megválasztott igazgatósága, felügyelő bizottsága. Ugyan az 1997. évi Gt. 234. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi meghatározott feltételek fennállása esetén, hogy a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés is érvényes határozatot hozzon, de e feltételek az adott tényállás mellett nem valósultak meg. A felperes, mint részvényes nem vett részt a 2007. július 10-ei közgyűlésen, annak megtartása ellen írásban tiltakozott. A hozott határozatok érvénytelenek voltak, ebből következően a 2006. szeptember 22-ei közgyűlés összehívására is úgy került sor, hogy az alperesnek érvényesen megválasztott igazgatósága, vezérigazgatója nem volt, aki összehívhatta volna szabályszerűen a közgyűlést.

A másodfokú bíróság 2007. május 30-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a felperes a 2006. július 10-ei, illetve 2006. szeptember 22-ei közgyűlések időpontjában, valamint a vonatkozó keresetek benyújtásának időpontjában birtokában tartott 38 db nevére kiállított alperesi törzsrészvényt, illetve 38 db alperesi elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényt. A részvények eredeti szövege jogosultként a felperest jelölte meg. Az elsőfokú bíróság azonban más ügyben hozott ítéletében kötelezte jelen per felperesét, hogy az alperes által kibocsátott 38 db törzsrészvényt és 38 db elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényt adja ki a T. I. Corporation részére, a forgatmányozást ítéletével pótolta. Ezt az ítéletet az ítélőtábla 2007. február 7-én kelt ítéletével helybenhagyta. Az ily módon kiegészített tényállásra tekintettel a másodfokú bíróság hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor a felperest keresetindítási jog az 1997. évi Gt. 47. §-a alapján megillette, és az eljárás megindításához fűződő jogi érdekeltsége is fennállt [Pp. 3. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően bekövetkezett megváltozott jogi helyzetre tekintettel felperes az alperes társaságban részvényesi jogok gyakorlására már nem jogosult, e per elbírálása jogi érdekét már nem érinti, így jogi érdekeltsége megszűnt. Hivatkozott a másodfokú bíróság az 1997. évi Gt. 179. § (1) bekezdésében, illetve a Ptk. 338/B. § (1), illetve a 338/B. § (3) bekezdésében írtakra. Rámutatott a felperesnek az eljárás megindításakor fennálló jogi érdekeltsége megszűnt, a felperes és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolat megszűnt. Ez következik az EBH 2005/1227., a BH 1991/107., 1997/199., illetve az 1998/96. számú eseti döntésekből is.

Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, az alperes képviseletében eljáró dr. H. P. nem volt jogosult az alperes képviseletére, ügyvédi meghatalmazását olyan személy írta alá, aki képviseleti jogosultságát jelen perben keresettel támadott érvénytelen közgyűlési határozatra alapította. A másodfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a felperes kereshetőségi joga az eljárás során megszűnt. A társasági határozat bírósági felülvizsgálata azt a célt szolgálja, hogy a társaság tagjainak jogát sértő határozatokkal kapcsolatban repará­ciót biztosítson. Jelen perben nem vitatottan a támadott közgyűlési határozatok törvénysértőek. E jogsérelmet nem teszi meg nem történtté, hogy az ítélőtábla 2007. február 7-én meghozott ítéletével jelen per felperesét az alperesi részvények kiadására kötelezte, rendelkezett a részvények forgatmányozásának ítélettel történő pótlásáról. Az Alkotmány 50. § (1) bekezdése a felperes igényét megalapozza. A felperes társasági törvényben biztosított jogainak megvédése nem történt meg, a jogerős ítélet indokolása értelmében a felperes pernyertessége kizárólag attól függött, hogy milyen gyorsan folytatják le és fejezik be a korábbi peres eljárást a perben eljáró bíróságok. Az időmúlás miatti pervesztesség sérti a tisztességes eljárás elvét.

Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hangsúlyozottan hivatkozott a EBH 2005/1227. számú határozatban foglaltakra.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.

Az adott ügyben eldöntendő jogkérdés - figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára - az volt, hogy a felperest perbeli legitimáció megillette-e, tekintettel a jelen peres eljárás időtartama alatt egy másik ügyben született jogerős ítélet rendelkezésére.