1/2016. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat

az Országos Bírósági Hivatal az önálló jogi személy bíróságokra vonatkozó, meghatalmazás nélküli képviseleti jogosultsága tárgyában

A Kúria héttagú jogegységi tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla elnöke által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Az Országos Bírósági Hivatal nem törvényes képviselője a jogi személy bíróságoknak, így azok perbeli képviseletére csak meghatalmazás alapján jogosult. A jogi személy bíróság törvényes képviselője a bíróság elnöke. Ő jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a perben félként szereplő bíróság képviseletéről saját hatáskörében gondoskodik, vagy arra meghatalmazást ad az Országos Bírósági Hivatalnak.

Indokolás

I. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban az elvi kérdésben, hogy a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontja alapján az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) meghatalmazás nélkül képviselheti-e az önálló jogi személy bíróságokat a bírósági eljárásokban, illetve képviseleti joga kizárólagos-e. A jogegységi indítvány alapjául a következő konkrét ügy szolgált.

A Győri Törvényszék előtt P.20.101/2014. szám alatt személyhez fűződő jogok megsértése miatt indult perben a Fővárosi Ítélőtábla II.r. alperesként szerepelt. Az elsőfokú eljárásban az ítélőtáblát - meghatalmazás nélkül -az OBH Jogi Képviseleti Osztálya képviselte. Az ügyben hozott elsőfokú marasztaló ítélet ellen a II.r. alperes elnöke élt fellebbezéssel. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést - mint nem a képviseletre jogosulttól származót - hivatalból elutasította. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a Pkf.I.25.358/2015/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A jogerős végzés indokolása szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor a Bszi. hatályos 86. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezése kapcsán kimondta, hogy az OBH-nak a bíróságok perbeli képviseletére irányuló joga a hivatkozott jogszabályhely 2013. április 2. napjától hatályos változása folytán törvényes képviselet és nem meghatalmazáson alapuló képviselet. A jogerős végzés indokolása hivatkozik a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:29. § (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint a jogi személy képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. e rendelkezéséhez képest a Bszi. speciális és kógens rendelkezéseket tartalmaz. A törvényszékek, az ítélőtáblák, továbbá a Kúria elnökének a Bszi. 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében és 23. § (2) bekezdésében írt általános törvényes képviseleti jogosultságához képest a bíróságok perbeli képviseleti joga körében ilyen további speciális jogszabályi rendelkezés a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontja. Ez a lex specialis derogat legi generali elvének megfelelően tehát azt jelenti, hogy a jogszabályváltozásból következően az OBH meghatalmazás nélkül és kizárólagosan jogosult a bíróságok perbeli képviseletére, míg más személy, így a bíróság elnöke arra nem jogosult.

Más perbíróságok ugyanakkor nem kifogásolják azt, ha a jogi személy bíróság ellen indult perben az alperes bíróságot nem az OBH, hanem a bíróság elnöke vagy az általa meghatalmazott személy képviseli, az OBH általi képviseletet pedig csak meghatalmazás esetén fogadják el. Megállapítható tehát, hogy a jogegységi indítvánnyal érintett kérdésben a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem teljesen egységes.

II. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a jogi személy bíróságok elnökei az általuk vezetett bíróságoknak törvényes képviselői. A jogi személyek képviseletére vonatkozó szabályokkal ellentétes az olyan jogértelmezés, amely kizárja, hogy a jogvitában érdekelt, a jogerős ítélet jogkövetkezményeit ténylegesen viselő jogi személy saját nevében, saját képviselője útján jognyilatkozatot tegyen. Az OBH az eljárásban félként szereplő bíróságok képviseletét meghatalmazás alapján láthatja el.

III. Az indítványban megjelölt jogkérdés elbírálásakor a következő jogszabályhelyekre kellett figyelemmel lenni. A valamennyi jogi személyre irányadó általános szabályok között a Ptk. 3:29. § (1) bekezdés kimondja, hogy a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Ezzel összhangban rendelkezik az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 10. § (6) bekezdése, amely szerint: "A költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve - a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át." Az előbbi két jogszabályi rendelkezésnek megfelelően rendelkezik a Bszi. akként, hogy a jogi személy bíróságokat az elnökük vezeti [Bszi. 21. § (2) bekezdés, 22. § (2) bekezdés, 23. § (2) bekezdés]. A Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pont eredeti szövege szerint az OBH "meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban". E szövegből a 2013. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdés rendelkezése folytán 2013. április 2. napjával hatályát vesztette a "meghatalmazás alapján" szövegrész. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 67. § (1) bekezdés a)-j) pontjai sorolják fel azt, hogy a perben ki járhat el meghatalmazottként. A j) pont szerint meghatalmazottként járhat el az is "akit erre külön jogszabály feljogosít." Magyarország Alaptörvénye 28. cikke szerint: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." A Ptk. 1:2. § (2) bekezdés szerint: "A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni."

IV. A jogegységi tanácsnak az előzőekben idézett jogszabályhelyek alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontja az OBH kizárólagos törvényes képviseleti jogosultságát megalapozó speciális törvényi rendelkezés-e vagy csupán az OBH perbeli meghatalmazottként való eljárását megalapozó külön jogszabályhely.

A jogegységi tanács álláspontja szerint tévesen foglalt állást a jogegységi eljárás alapjául szolgált konkrét ügyben a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla, amikor Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontját törvényes képviseleti jogot megalapozó speciális törvényi rendelkezésnek tekintette. Ez a jogszabályhely az OBH feladatainak felsorolása kapcsán biztosít jogosultságot az OBH számára a jogi személy bíróságok (és az OBH elnökének) perbeli képviseletére, nyilvánvalóan elsősorban azt az esetkört tartva szem előtt, amikor a bíróság személyiségi jog megsértése, illetve bírósági jogkörben okozott kár miatt indult per alpereseként szerepel. Az Alaptörvény 28. cikk és a Ptk. 1:2. § (2) bekezdés értelmezési alapelveit szem előtt tartva a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontját nem lehet olyan speciális törvényi rendelkezésnek tekinteni, ami a perbeli képviselet körében negligálná a jogi személy bíróságok elnökének a Bszi. 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében és 23. § (2) bekezdésében biztosított törvényes képviseleti jogát, és kizárólagos képviseleti jogot biztosítana az OBH-nak.

Ezzel szemben a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pont helyes értelmezés szerint csak a meghatalmazáson alapuló képviselet körében értelmezhető: olyan, a Pp. 67. § (1) bekezdés j) pont szerinti külön jogszabály, amely az OBH-t arra jogosítja fel, hogy a perben meghatalmazottként eljárhasson. Ilyen külön törvényi szabály hiányában erre ugyanis nem lenne jogosult. Bár a 2013. évi XX. törvény indokolása nem adott arra külön magyarázatot, hogy a jogalkotó e jogszabályhelyből miért helyezte hatályon kívül a "meghatalmazás alapján" szövegrészt, ennek egyedüli ésszerű oka csak az lehetett, hogy ez a szövegrész voltaképpen felesleges volt, hiszen az a Pp. meghatalmazotti képviseletre vonatkozó szabályaiból (Pp. 67-73. §-ok) is egyértelműen következik, hogy a meghatalmazott csak meghatalmazás alapján jogosult perbeli képviseletre.

A jogegységi tanács e jogértelmezésével teljes mértékben összhangban áll a 6/2014. (IV. 30.) OBH utasítás a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról, amelynek 4. § (1) bekezdése szerint: "A bíróság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy az eljárásban félként szereplő bíróság képviseletéről saját hatáskörben gondoskodik, vagy arra meghatalmazást ad az OBH-nak. Az utasítás 1. számú melléklete a meghatalmazás mintáját is tartalmazza."

V. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, valamint 40. § (1) és (2) bekezdései alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] érdekében, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2016. február 8.

Dr. Darák Péter s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Wellmann György s. k.,

előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,

bíró

Dr. Tallián Blanka s. k.,

bíró

Dr. Hajnal Péter s. k.,

bíró

Dr. Orosz Árpád s. k.,

bíró

Dr. Török Judit s. k.,

bíró