771/H/2004. AB határozat
önkormányzat felosztása kapcsán annak megállapításáról, hogy alkotmányellenes, ha a helyi önkormányzati képviselő-testület tartósan nem működik és működőképességének helyreállása, illetve működésének folytatása nem várható
A MAGYAR KÖZTÁSRASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Kormány - helyi képviselő-testület Alkotmánnyal ellentétes működésének véleményezése tárgyában - előterjesztett kérelmére meghozta a következő véleményt nyilvánító
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy alkotmányellenes, ha a helyi önkormányzati képviselő-testület tartósan nem működik és működőképességének helyreállása, illetve működésének folytatása nem várható.
INDOKOLÁS
I.
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke - utalva a Kormány 2004. június 30-ai ülésén elfogadott határozatára - felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítson véleményt Tápiószele Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) alkotmányellenes működése tárgyában. Utalt arra, hogy a Kormány álláspontja szerint az Önkormányzat működőképessége nem biztosított, az Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) 2003 októbere óta csupán egy ülést tartott és a jövőben sincs remény arra, hogy gyakorolja feladat-és hatásköreit. Ezért a választópolgárok az önkormányzáshoz való jogukat gyakorolni nem tudják, hiányoznak a zavartalan és a képviselő-testület folyamatos működéséhez szükséges alapvető döntések, továbbá nem biztosítható az Önkormányzat által fenntartott intézmények működése sem.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt véleményét a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány szerint:
"19. § (3) E jogkörében az Országgyűlés
l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;"
"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."
"44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják."
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) Alkotmánybíróság által figyelembe vett rendelkezései:
"Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait.
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. ..." (Preambulum)
"93. § (2) Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pont]. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást.
(3) Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselőtestület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni."
"95. § A Kormány:
b) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására."
"96. § A belügyminiszter:
b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását."
"99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.
(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:
...
c) a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását.
"114. § Az Alkotmánybíróság - a Kormány indítványa alapján - véleményt nyilvánít a helyi képviselő-testület működésének alkotmányellenességéről."
III.
Az Alkotmány 42. §-a értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét illeti meg a helyi önkormányzás joga, s a helyi önkormányzás nem egyéb, mint a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
A választópolgárok a helyi önkormányzást részben közvetve, az általuk választott helyi képviselő-testület útján, részben helyi népszavazás útján gyakorolják [Alkotmány 44. § (1) bekezdés]. A választópolgárok a képviselő-testületet a helyi önkormányzás gyakorlására választják meg, következésképpen az önkormányzati feladatok és hatáskörök is a képviselő-testületet illetik meg. [24/2000. (VII. 6.) AB határozat, ABH 2000, 141, 147.] E feladat- és hatáskörök gyakorlása jelenti a helyi képviselő-testület működését. Alkotmányellenesen működik az a helyi önkormányzat, amely huzamosan nem tart testületi üléseket és amelynél a jövőben sincs remény arra, hogy a képviselő-testület gyakorolja feladat- és hatáskörét. Ilyen esetben a képviselő-testület által képviselt választópolgárok sem tudják gyakorolni az Alkotmány 44. § (1) bekezdésében biztosított önkormányzáshoz való jogaikat. Alkotmányellenes helyzetet eredményez - többek között - az is, ha hiányoznak a zavartalan és a képviselő-testület folyamatos működéséhez szükséges alapvető döntések.
Az Alkotmánybíróság az 1220/H/1992. AB határozatában már döntött arról a kérdésről, hogy önkormányzati képviselő-testület működésének hiánya alkotmányellenes-e. Az Alkotmánybíróság e határozatában elvi tételként állapította meg, hogy az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott - véleményezésben kifejezésre jutó - feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban láthatja el. Ezért - hangsúlyozta - a Kormány által előadott tényállításokat nem vizsgálja felül, és nem tekinti feladatának azt sem, hogy saját ténymegállapításokat tegyen. E határozata tehát elvi véleményt tartalmazott. Az Alkotmánybíróság e határozatában rámutatott: "Valamely önkormányzati képviselő-testület működésének hiánya, az Ötv.-nek megfelelő működés tartós mellőzése, a működőképesség helyreállásának, a működés folytatásának kilátástalansága ellentétes az Alkotmánnyal. Sérti ugyanis a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való jogát, valamint az Alkotmány 44. § (1) bekezdésében megállapított azt a jogát, hogy a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján" gyakorolják [ABH 1992, 630, 631]. A képviselő-testület működésének elmaradása ellentétes az Alkotmány 44/A. §-ának azokkal a rendelkezéseivel is, amelyek a képviselő-testület által az Alkotmány és törvény keretei között elvégzendő feladatokat, teljesítendő kötelezettségeket állapítanak meg. Alkotmányellenességet idéz elő, ha a képviselő-testület huzamosan nem gyakorolja alkotmányos jogait és nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit.
Budapest, 2004. október 4.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró