62006CJ0162[1]

A Bíróság (első tanács) 2007. november 15-i ítélete. International Mail Spain SL kontra Administración del Estado és Correos. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunal Supremo - Spanyolország. 97/67/EK irányelv - A postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére vonatkozó közös szabályok - A postai szolgáltatások liberalizálása - A határokon átnyúló küldemények fenntartása az egyetemes postai szolgáltató számára »az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben. C-162/06. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2007. november 15. ( *1 )

"97/67/EK irányelv - A postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére vonatkozó közös szabályok - A postai szolgáltatások liberalizálása - A határokon átnyúló küldeménytovábbítás fenntartásának lehetősége az egyetemes postai szolgáltató számára »az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben«"

A C-162/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Supremo (Spanyolország) a Bírósághoz 2006. március 27-én érkezett, 2006. március 7-i határozatával terjesztett elő az előtte

az International Mail Spain SL, korábban TNT Express Worldwide Spain SL,

és

az Administración del Estado,

Correos

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann (előadó) tanácselnök, A. Tizzano, R. Schintgen, A. Borg Barthet és M. Ilešič bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2007. március 15-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az International Mail Spain SL képviseletében R. Ballesteros Pomar abogada,

- a spanyol kormány képviseletében F. Díez Moreno, meghatalmazotti minőségben,

- a belga kormány képviseletében A. Hubert, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében R. Vidal Puig és K. Simonsson, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2007. május 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 15., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 71. o.) 7. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet az International Mail Spain SL (a továbbiakban: International Mail), korábban TNT Express Worldwide Spain SL és az Administración del Estado és a Correos között a Secretaría General de Comunicaciones (Ministerio de Fomento) (az infrastruktúra és kommunikációs minisztérium kommunikációs főigazgatósága; a továbbiakban: kommunikációs főigazgatóság) 1999. június 16-i határozata tárgyában folyamatban lévő eljárásban nyújtották be, amely határozat szankcióval sújtotta az International Mailt, mivel az az egyetemes postai szolgáltató engedélye nélkül nyújtott ez utóbbi számára fenntartott postai szolgáltatásokat.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 97/67 irányelv - 1. cikke értelmében - közös szabályokat állapít meg különösen a Közösségen belüli egyetemes postai szolgáltatások nyújtása, valamint az egyetemes szolgáltatók számára fenntartható szolgáltatásokat meghatározó szempontok vonatkozásában.

4 A szóban forgó irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatást igénybe vevők élvezzék az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, amely magában foglalja a meghatározott minőségű postai szolgáltatás állandó biztosítását területük minden pontján, minden felhasználó számára elérhető áron. Ez az egyetemes szolgáltatás e cikk (7) bekezdése értelmében a nemzeti és a határokon átnyúló szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.

5 Ugyanezen irányelv 7. cikke, amely "A fenntartható szolgáltatások harmonizációja" című 3. fejezetben található, így rendelkezik:

"(1) Az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben az egyetemes szolgáltató(k) számára az egyes tagállamok által fenntartható szolgáltatások: a belföldi levélküldemények gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése függetlenül attól, hogy a kézbesítés soron kívüli vagy sem, amelynek ára kevesebb mint a leggyorsabb szabvány kategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj ötszöröse, ahol ilyen kategória van, amennyiben 350 grammnál kisebb súlyúak. [...]

(2) Az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben a határokon átnyúló posta és a címzett reklámküldemény az (1) bekezdésben meghatározott díj- és tömeghatárokon belül továbbra is fenntartható.

(3) A postai szolgáltatások belső piacának kiteljesedése irányában tett újabb lépésként az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2000. január 1-jéig és a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül dönt a postai piac további fokozatos és ellenőrzött liberalizálásáról - különösen a határokon átnyúló és a címzett reklámküldemény liberalizálására való tekintettel -, illetve a 2003. január 1-jétől hatályos díj[-] és tömeghatárok további felülvizsgálatáról, figyelembe véve azokat a fejleményeket, különösen a gazdasági, társadalmi és műszaki fejleményeket, amelyek addig az időpontig bekövetkeztek, figyelembe véve továbbá az egyetemes szolgáltató(k) pénzügyi egyensúlyát az irányelv céljainak további érvényesítésére való tekintettel.

[...]"

6 A 97/67 irányelv (16) és (19) preambulumbekezdése értelmében: [...]

"(16) mivel a[z EK-]Szerződés szabályainak betartásával - és a szabályoknak a versenyre vonatkozó alkalmazása sérelme nélkül - fenntartott szolgáltatások körének megtartása indokoltnak tűnik azon az alapon, hogy az egyetemes szolgáltatást pénzügyileg kiegyensúlyozott feltételek között kell biztosítani; [...]

(19) mivel ideiglenes jelleggel indokolt lehetővé tenni a címzett reklámküldemények és a határokon átnyúló küldemények vonatkozásában, hogy a biztosított díj- és tömeghatárokon belül továbbra is fenntartott szolgáltatás lehessen; [...]".

7 A 97/67 irányelv 1998. február 10-én lépett hatályba, és a tagállamok számára az átültetésére nyitva álló határidő, a 24. cikkének első bekezdése értelmében, 1999. február 10-én járt le.

8 A 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. június 10-i 2002/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 4. kötet 316. o.) - 1. cikkének 1. pontjával - az alábbi szöveget léptette a 97/67 irányelv 7. cikkének helyébe:

"(1) Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a tagállamok továbbra is fenntarthatnak szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltató(k) részére. Az ilyen szolgáltatások a belföldi levélküldemények és a külföldről érkező, belföldre szóló küldemények felvételére, feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére korlátozódnak, függetlenül attól, hogy a kézbesítés soron kívüli vagy sem, a következő tömeg- és díjhatárok között. A tömeghatár 2003. január 1-jétől 100 gramm, 2006. január 1-jétől pedig 50 gramm. E tömeghatárok 2003. január 1-jétől nem alkalmazhatók, ha az ár legalább a leggyorsabb szabványkategória első súlyosztályában a levélküldeményre vonatkozó közszolgáltatói díj háromszorosa, 2006. január 1-jétől kezdve pedig legalább e díj két és félszerese.

[...]

Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben a címzett reklámküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.

Az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben, például ha a postai tevékenységek egyes ágazatait már liberalizálták, vagy a tagállambeli postai szolgáltatások egyedi jellemzői miatt, a külföldre szóló levélküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható.

[...]

(3) A Bizottság előretekintő tanulmányt készít, amelyben az egyes tagállamokra vonatkozóan értékeli, hogy a postai belső piac teljes körű megvalósítása 2009-ben milyen hatással lesz az egyetemes szolgáltatásra. A tanulmány következtetései alapján a Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy javaslat kíséretében, amely adott esetben megerősíti, hogy a 2009. év a postai belső piac teljes körű megvalósításának határideje, vagy a tanulmány következtetései alapján meghatározza az esetleges egyéb intézkedést."

9 A 2002/39 irányelv (15)-(17), (20), (22) és (23) preambulumbekezdése értelmében: [...] [...]

"(15) Helyénvaló biztosítani, hogy a piaci liberalizáció következő szakaszai jelentős előrehaladást hozzanak és a tagállamok számára a gyakorlatban elérhetők legyenek, és ugyanakkor biztosítsák az egyetemes szolgáltatás folyamatos fennmaradását.

(16) Az olyan szolgáltatások tömeghatárainak 2003-ban 100 grammra, 2006-ban pedig 50 grammra való általános csökkentése, amelyek az egyetemes szolgáltatók számára tarthatók fenn, és ehhez kapcsolódóan a külföldre szóló küldemények piacának teljes liberalizálása - az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben lehetséges kivételekkel - viszonylag egyszerű és ellenőrzött, mégis jelentős további szakaszokat képviselnek.

(17) [...] [a]z 50 gramm tömeghatár alatti, külföldre szóló levélküldemények az egyetemes szolgáltatók összes postai bevételének átlagosan további mintegy 3%-át teszik ki.

(20) A külföldre szóló küldemények átlagosan az összes postai bevétel 3%-át adják. A piac e részének megnyitása az összes tagállamban - az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges kivételekkel - lehetővé tenné a különböző postai üzemeltetők számára, hogy minden külföldre szóló küldemény felvételét, feldolgozását és továbbítását végezzék.

(22) A postai szolgáltatások belső piacának teljes elérését szolgáló további intézkedések ütemtervének rögzítése mind az egyetemes szolgáltatás hosszú távú életképessége, mind pedig a modern és hatékony postai szervezetek folyamatos fejlődése szempontjából fontos.

(23) Helyénvaló továbbra is biztosítani a lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy bizonyos postai szolgáltatásokat egyetemes postai szolgáltatójuk (szolgáltatóik) számára tartsanak fenn. Az ilyen szabályozás lehetővé teszi az egyetemes szolgáltatók számára, hogy tevékenységeiket és emberi erőforrásaikat a fokozottabb verseny követelményeihez igazítsák anélkül, hogy felborulna pénzügyi egyensúlyuk és ezáltal veszélybe kerülne az egyetemes szolgáltatás megőrzése."

10 A 2002/39 irányelv 2002. július 5-én lépett hatályba, és a tagállamok számára az átültetésére nyitva álló határidő 2002. december 31-én járt le.

A nemzeti szabályozás

11 A 97/67 irányelvet a spanyol jogrendbe az egyetemes postai szolgáltatásról és a postai szolgáltatások liberalizálásáról szóló 1998. július 13-i törvény (Ley 24/1998 del Servicio Postal Universal y de Liberalización de los Servicios Postales; a továbbiakban: a 24/1998 törvény) ültette át. E törvénynek az alapügyben szereplő tényállás időpontjában hatályos változata 18. cikke (1) bekezdésének C) pontja értelmében: "Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával az alkotmány 128. cikkének (2) bekezdése értelmében és az előző fejezetben foglalt feltételekkel megbízott szolgáltató számára az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások kerülnek fenntartásra kizárólagos jogcímen: [...]

C) Külföldre irányuló és onnan érkező levelek és levelezőlapok határokon átnyúló postai szolgáltatása a B) pontban megállapított tömeg- és díjhatárokon belül. E törvény alkalmazásában a határokon átnyúló postai szolgáltatás más államokból érkező vagy oda irányuló postai szolgáltatást jelent."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12 Az International Mail a fontosabb spanyol üdülőhelyeken külföldre szóló levelezőlapok tekintetében határokon átnyúló postai szolgáltatást nyújtott. E célból postaládákat helyezett el a szállodákban, kempingekben, üdülőkben, bevásárlóközpontokban stb., amelyekbe a felhasználók elhelyezhették külföldre szánt levelezőlapjaikat, miután úgy bérmentesítették, hogy ellátták azokat a levelezőlapok értékesítési pontjain vásárolt címkékkel.

13 A kommunikációs főigazgatóság úgy ítélte meg, hogy ez a szolgáltatás, a 24/1998 törvény 41. cikke (3) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének b) pontja együttes rendelkezésében előírt súlyos közigazgatási szabálysértésnek minősül, amely "az egyetemes postai szolgáltató számára fenntartott postai szolgáltatásoknak az engedélye nélküli nyújtásában" valósult meg, és "ami veszélyezteti ez utóbbi szolgáltatásnyújtását".

14 1999. június 16-i határozatában a kommunikációs főigazgatóság 10 millió ESP összegű bírságot szabott ki az International Mailre, és felhívta, hogy tartózkodjon az egyetemes postai szolgáltatásnyújtás biztosításával megbízott szolgáltató számára fenntartottakkal azonos jellegű postai szolgáltatások hirdetésétől és nyújtásától, valamint hogy távolítsa el az összes postaládát és e szolgáltatásra vonatkozó információs anyagot.

15 A Tribunal Superior de Justicia de Madrid elutasította az International Mail által a hivatkozott határozat ellen benyújtott keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy a 24/1998 törvény összeegyeztethető a 97/67 irányelvvel, e társaság semmisség megállapítása iránti fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

16 Ez utóbbi bíróság szerint az alapügy eldöntése nagy mértékben függ a 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésére adandó értelmezéstől. Abban az esetben ugyanis, ha a 24/1998 törvény 18. cikke (1) bekezdésének C) pontja nem felel meg a fent említett közösségi rendelkezésben foglalt feltételeknek, az ilyen nemzeti szabálynak a magánszolgáltatók általi megsértése nem indokolhat olyan közigazgatási szankciót, mint amelyet az International Mailre szabtak ki. A szóban forgó bíróságnak a 97/67 irányelv 7. cikkének helyes értelmezésével kapcsolatos kétségei elsősorban az e cikknek a 2002/39 irányelv általi újrafogalmazásából erednek.

17 E körülmények között a Tribunal Supremo úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [...] 97/67[...] irányelv [...] 7. cikkének (2) bekezdése, amely felhatalmazza a tagállamokat, hogy a fenntartott postai szolgáltatások közé sorolják a határokon átnyúló küldeménytovábbítást, csak akkor teszi-e lehetővé a tagállamok számára ezt a fenntartást, amennyiben úgy ítélik meg, hogy enélkül veszélybe kerülne az egyetemes szolgáltató pénzügyi egyensúlya, vagy éppen ellenkezőleg, ezt más, a postai ágazat általános helyzetére vonatkozó megfontolások, többek között a célszerűség figyelembe vételével is fenntarthatják, ideértve azt is, hogy milyen fokú a fenntartásról való döntés idején az említett ágazat liberalizációja?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

18 A spanyol kormány azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel az valójában nemzeti rendelkezés érvényességére vonatkozik, és nem közösségi rendelkezés értelmezésére. A nemzeti bíróság ugyanis az említett kérdésnek a Bíróság elé terjesztésével valójában annak értékelését kéri, hogy a 24/1998 törvény 18. cikke (1) bekezdésének C) pontja összeegyeztethető-e a 97/67 irányelvvel, illetve hogy ez a nemzeti rendelkezés nem lép-e túl az ezen irányelvben előírt határokon.

19 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság nem dönthet az EK 234. cikk alapján indított eljárásban a belső jogszabályoknak a közösségi jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről (lásd különösen a C-130/93. sz. Lamaire-ügyben 1994. július 7-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-3215. o.] 10. pontját és a C-506/04. sz. Wilson-ügyben 2006. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8613. o.] 34. pontját). Ezenkívül az említett cikk által létrehozott bírósági együttműködési rendszer keretében a nemzeti rendelkezések értelmezése a tagállami bíróságok, és nem a Bíróság hatáskörébe tartozik (lásd különösen a C-37/92. sz., Vanacker és Lesage ügyben 1993. október 12-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-4947. o.] 7. pontját és a fent hivatkozott Wilson-ügyben hozott ítélet 34. pontját).

20 Ezzel szemben a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, a közösségi jog körébe tartozó értelmezési szempontról, amelyek lehetővé teszik számára a belső jogszabályoknak a közösségi jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségének értékelését (lásd különösen a fent hivatkozott Lamaire-ügyben hozott ítélet 10. pontját és Wilson-ügyben hozott ítélet 35. pontját).

21 Következésképpen a spanyol kormány érvelését el kell utasítani, annál is inkább, mert a kérdést előterjesztő bíróság kérdése kifejezetten közösségi jogi rendelkezés értelmezésére irányul.

22 A spanyol kormány továbbá azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel egyáltalán nem relevánsak, és hipotetikus módon került megfogalmazásra. A Bíróság ugyanis csak elvont és általános értelemben dönthet arról, hogy megalapozott-e a határokon átnyúló küldeménytovábbítás fenntartása az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával megbízott szolgáltató számára, a Bíróság azonban nem értékelheti annak a kérdését, hogy az ilyen - a 24/1998 törvény 18. cikke (1) bekezdésének C) pontjában - előírt fenntartás megalapozott, vagy épp ellenkezőleg, túllép a 97/67 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített határokon, az ilyen értékelés ugyanis nem tartozik a Bíróság hatáskörébe.

23 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EK 234. cikkben meghatározott eljárás keretében, kizárólag az ügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy - tekintettel az ügy különleges jellemzőire - ítélete meghozatalához szükségesnek tartja-e az előzetes döntéshozatalt, és a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak-e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések a közösségi jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság - főszabály szerint - köteles határozatot hozni (lásd különösen a C-119/05. sz. Lucchini-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6199. o.] 43. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

24 Mindemellett pusztán az a tény, hogy a Bíróságnak elvont és általános értelemben kell döntenie, nem eredményezi az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságát. Az EK 234. cikk által létrehozott bírósági együttműködési rendszer egyik alapvető jellemzője ugyanis az, hogy a Bíróság a közösségi jog értelmezésére vonatkozóan elé terjesztett kérdésre inkább elvont és általános értelemben válaszol, míg a nemzeti bíróság feladata, hogy a Bíróságtól kapott választ figyelembe véve döntést hozzon az előtte folyó eljárásban.

25 Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell minősíteni.

Az ügy érdeméről

26 A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 97/67 irányelv 7. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az csak abban a mértékben teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a határokon átnyúló küldeménytovábbítást az egyetemes postai szolgáltató számára tartsák fenn, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az egyetemes szolgáltató pénzügyi egyensúlya e fenntartás nélkül veszélybe kerülne, vagy más, a postai ágazat általános helyzetére vonatkozó megfontolások - ide értve az egyszerű célszerűséget - is elegendőek e fenntartás indokolásához.

27 A 97/67 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy "[a]z egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges mértékben" - meghatározott díj- és tömeghatárokon belül - továbbra is fenntartsák az egyetemes postai szolgáltató számára a határokon átnyúló küldeménytovábbítást. E cikk (1) és (2) bekezdése értelmében ugyanezen feltételt kell alkalmazni - meghatározott díj- és tömeghatárokon belül - a belföldi levélküldemények gyűjtésének, feldolgozásának, szállításának és kézbesítésének, valamint a reklámküldeményeknek az egyetemes szolgáltató számára történő fenntartásának a lehetőségére.

28 Meg kell állapítani, hogy a "szükséges" kifejezés alkalmazásával nem egyeztethető össze, hogy a szóban forgó fenntartást egyszerű célszerűségi megfontolások megindokolják.

29 Azok az indokok, amelyek arra késztették a közösségi jogalkotót, hogy előírjon egy ilyen fenntartást, a 97/67 irányelv (16) preambulumbekezdésében kerültek felsorolásra, amelynek értelmében "a Szerződés szabályainak betartásával - és a szabályoknak a versenyre vonatkozó alkalmazása sérelme nélkül - fenntartott szolgáltatások körének megtartása indokoltnak tűnik azon az alapon, hogy az egyetemes szolgáltatást pénzügyileg kiegyensúlyozott feltételek között kell biztosítani".

30 Ami e körülményekre tekintettel a reklámküldeményeket és különösen a határokon átnyúló küldeménytovábbítást illeti, a közösségi jogalkotó a 97/67 irányelv (19) preambulumbekezdésében állapította meg, hogy "ideiglenes jelleggel indokolt lehetővé tenni a címzett reklámküldemények és a határokon átnyúló küldemények vonatkozásában, hogy [...] továbbra is fenntartott szolgáltatás lehessen".

31 A 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének célja tehát az, hogy biztosítani lehessen az egyetemes postai szolgáltatás megtartását, különösen azzal, hogy biztosítják számára az ahhoz szükséges forrásokat, hogy kiegyensúlyozott pénzügyi körülmények között működhessen.

32 Ezt az értelmezést egyébiránt az a tény is megerősíti, hogy az egyetemes postai szolgáltató pénzügyi egyensúlya egyike azon alapvető kritériumoknak, amelyeket a szóban forgó irányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Parlamentnek és a Tanácsnak figyelembe kell vennie a postai szolgáltatások piaca további fokozatos és ellenőrzött liberalizálásáról szóló későbbi döntése során, különösen tekintettel a határokon átnyúló küldeménytovábbítás liberalizálására.

33 A Bíróság a pénzügyi egyensúly kritériumát a postai szolgáltatások területén, a 97/67 irányelv hatályba lépését megelőzően és különösen az EK-Szerződés 90. cikkére (jelenleg EK 86. cikk) vonatkozó ítélkezési gyakorlatának kialakítása során már figyelembe vette.

34 Ezen ítélkezési gyakorlat szerint a tagállamok egy egyetemes postai szolgáltatót, mint általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott szolgáltatót, olyan kizárólagos jogokkal ruházhatnak fel, amelyek alkalmasak arra, hogy korlátozzák, esetleg kizárják a versenyt, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy közérdekű feladatát elláthassa, és különösen ahhoz, hogy gazdaságilag elfogadható feltételekben részesülhessen (lásd a C-320/91. sz. Corbeau-ügyben 1993. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-2533. o.] 14-16. pontját).

35 E tekintetben ugyanezen ítélkezési gyakorlatból következik, hogy nem szükséges, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott szolgáltató pénzügyi egyensúlya vagy gazdasági életképessége fenyegetve legyen. Elegendő, hogy - a vitatott jogok hiányában - a vállalkozás ne legyen képes a ráruházott különleges feladatok teljesítésére, vagy hogy e jogok fenntartása szükséges legyen ahhoz, hogy jogosultjuk számára lehetővé váljék a rá gazdaságilag elfogadható feltételek között bízott általános gazdasági érdekű feladatok ellátása (a C-340/99. sz. TNT Traco ügyben 2001. május 17-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-4109. o.] 54. pontja).

36 Ebben az összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy az e feladat ellátásával megbízott személy azon kötelezettsége, hogy a szolgáltatásait a gazdasági egyensúly feltételei mellett biztosítsa, a nyereséges és a kevésbé nyereséges tevékenységi ágazatok közötti kompenzáció lehetőségét feltételezi, következésképpen indokolja a versenynek az egyes vállalkozók részéről történő korlátozását a gazdaságilag nyereséges ágazatok szintjén (a fent hivatkozott Corbeau-ügyben hozott ítélet 17. pontja).

37 Ez az elsődleges jogra vonatkozó ítélkezési gyakorlat az alapeljárás összefüggésében is releváns, annál is inkább, mert a 97/67 irányelv kifejezetten és több alkalommal is emlékeztet arra, hogy a kizárólagos jogok odaítélése során a Szerződés rendelkezéseit tiszteletben kell tartani.

38 A 97/67 irányelv 4. cikke is ebben az értelemben írja elő, hogy "[a]z egyes tagállamok határozzák meg és teszik közzé a közösségi joggal összhangban az egyetemes szolgáltató(k)ra ruházott kötelezettségeket és jogokat". Hasonlóképpen ugyanezen irányelv (16) és (41) preambulumbekezdése, amelyek értelmében az irányelv "nem befolyásolja a Szerződés, különösen pedig annak a versenyről és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló szabályainak alkalmazását", hangsúlyozza, hogy e szabályokat, különösen a versenyről szólókat, tiszteletben kell tartani.

39 Az elsődleges jogra vonatkozó és a jelen ítélet 33-36. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az egyetemes postai szolgáltatás pénzügyi egyensúlyának kritériumát a tagállam nem veheti érvényesen figyelembe, ha úgy dönt, hogy a határokon átnyúló küldeménytovábbítást fenntartja, és hogy e kritériumot főszabály szerint - amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 26-31. pontjában - csak az egyetemes postai szolgáltatásba tartozó szolgáltatások, nem pedig egyéb olyan szolgáltatások figyelembevételével kell alkalmazni, amelyeket e szolgáltatás nyújtója esetleg biztosíthat. Lehetséges ugyanis, hogy ez utóbbi olyan más gazdasági tevékenységeket is folytat, amelyeket ki kell zárni a fenntartott szolgáltatások után járó kereszttámogatásból.

40 Ugyanakkor a hivatkozott ítélkezési gyakorlatból az is következik, hogy a 97/67 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételt nem lehet pusztán e gazdasági szempontra szűkíteni, mivel nem zárható ki, hogy léteznek más olyan indokok is, amelyek okán a tagállamok - az EK 86. cikk (2) bekezdésével összhangban - úgy dönthetnek, hogy fenntartják a határokon átnyúló küldeménytovábbítást, hogy megbizonyosodjanak az egyetemes postai szolgáltatóra ruházott különleges feladat sikeres teljesítéséről.

41 Márpedig a postai ágazat általános helyzetére vonatkozó megfontolások, mint például a célszerűség - ideértve azt is, hogy milyen fokú a határokon átnyúló küldeménytovábbításról való döntés idején az említett ágazat liberalizációja -, nem elégségesek ez utóbbi szolgáltatás fenntartásának indokolásához, kivéve, ha e fenntartás nélkül az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése sikertelen lenne, vagy e fenntartás szükséges ahhoz, hogy e szolgáltatást gazdaságilag elfogadható feltételek között lehessen nyújtani.

42 Következésképpen meg kell állapítani, hogy sem a 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásával, sem pedig e rendelkezés célkitűzésével nem egyeztethető össze, hogy a határokon átnyúló küldeménytovábbításnak az egyetemes postai szolgáltató számára történő fenntartásáról való döntést egyszerű célszerűségi megfontolások megindokolják.

43 A 97/67 irányelv 7. cikkének a 2002/39 irányelv általi módosítása (a továbbiakban: módosított 97/67 irányelv), amelyre a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatának indokolásaként kifejezetten hivatkozik, nem cáfolja meg ezt az értelmezést.

44 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a módosított 97/67 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése úgy rendelkezik, hogy "[a]z egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben, például ha a postai tevékenységek egyes ágazatait már liberalizálták, vagy a tagállambeli postai szolgáltatások egyedi jellemzői miatt, a külföldre szóló levélküldemény ugyanazon tömeg- és díjhatárokon belül továbbra is fenntartható".

45 Amint arra az Európai Közösségek Bizottsága is hivatkozik írásbeli észrevételeiben, a 2002/39 irányelv (22) és (23) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a módosított 97/67 irányelv 7. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének célja, akárcsak a 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének, hogy ne boruljon fel az egyetemes postai szolgáltatás pénzügyi egyensúlya, tehát ne kerüljön veszélybe ezen egyetemes szolgáltatás megőrzése.

46 Egyebekben, amint arra a Bizottság is hivatkozik, ellentétes lenne a 2002/39 irányelv célkitűzésével - azaz a postai szolgáltatások verseny számára való további fokozatos és ellenőrzött megnyitásával - úgy értelmezni a módosított 97/67 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdését, hogy az kibővíti a tagállamoknak fenntartott mozgásteret.

47 Valójában, amint arra a főtanácsnok is rámutat indítványának 36. pontjában, a 2002/39 irányelv (16) preambulumbekezdése, amelynek értelmében "a külföldre szóló küldemények piacának teljes liberalizálása - az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükséges mértékben lehetséges kivételekkel - viszonylag egyszerű és ellenőrzött, mégis jelentős további szakasz[t] képvisel [...]", ugyanezen irányelv (15), (17) és (20) preambulumbekezdésével együttes olvasatban egyértelműen rámutat a határokon átnyúló külföldre szóló küldeménytovábbítás fenntartásának a módosított 97/67 irányelv 7. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésében előírt lehetősége kivételes jellegére.

48 Következésképpen a módosított 97/67 irányelv 7. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésében szereplő példák - amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 33. pontjában - mindössze elősegíthetik a különleges jogoknak - mint például a határokon átnyúló küldeménytovábbítás szolgáltatásának fenntartása - az egyetemes postai szolgáltató számára történő biztosítására vonatkozó értékelést, anélkül hogy e példák befolyásolni tudnák a 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésére adandó értelmezést.

49 Az egyetemes postai szolgáltatás fenntartása érdekében a határokon átnyúló küldeménytovábbítás e szolgáltatás nyújtója számára történő fenntartása szükségességének bizonyítási terhét illetően a 97/67 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásából az következik, hogy az az e fenntartás lehetőségével élő tagállamra vagy - adott esetben - e szolgáltatóra hárul. Ezt az értelmezést az a tény is megerősíti, hogy az EK 86. cikk (2) bekezdése keretében az e rendelkezésre hivatkozó tagállamnak vagy vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy alkalmazásának feltételei teljesültek (a fent hivatkozott TNT Traco ügyben hozott ítélet 59. pontja).

50 A fentiek összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt kell válaszolni, hogy a 97/67 irányelv 7. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csak abban a mértékben teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a határokon átnyúló küldeménytovábbítást az egyetemes postai szolgáltatás nyújtója számára tartsák fenn, amennyiben úgy ítélik meg, hogy:

- e fenntartás nélkül ezen egyetemes szolgáltatás teljesítése sikertelen lenne, illetve

- e fenntartás szükséges ahhoz, hogy e szolgáltatást gazdaságilag elfogadható feltételek között lehessen nyújtani.

A költségekről

51 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csak abban a mértékben teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a határokon átnyúló küldeménytovábbítást az egyetemes postai szolgáltatás nyújtója számára tartsák fenn, amennyiben úgy ítélik meg, hogy:

- e fenntartás nélkül ezen egyetemes szolgáltatás teljesítése sikertelen lenne, illetve

- e fenntartás szükséges ahhoz, hogy e szolgáltatást gazdaságilag elfogadható feltételek között lehessen nyújtani.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.