ÍH 2007.26 TERHESSÉG-MEGSZAKÍTÁS ESÉLYÉNEK ELVESZTÉSE FOLYTÁN FOGYATÉKOS MAGZAT ÉLVESZÜLETÉSE MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY - ORVOSI MULASZTÁSSAL OKOZOTT KÁR - SZÜLŐK CSALÁDTERVEZÉSHEZ FŰZŐDŐ SZEMÉLYISÉGI JOGÁNAK SÉRELME

I. A fogyatékosan élveszületett gyermek saját jogán nem követelhet nem vagyoni kártérítést, ha az orvosi mulasztással okozati összefüggésben nem maga a fogyatékosság áll, hanem az időben elvégezhető terhesség-megszakítás esélyének elvesztése és ennek következtében a fogyatékos gyermek megszületése.

Az orvosi mulasztással ilyenkor nem az egészséges élveszületés illetve a fogyatékos világrajövetel közötti életminőség különbség, hanem a fogyatékos élveszületés illetve a meg nem születés (terhesség-megszakítás) közötti állapoteltérés hozható okozati kapcsolatba. Az élet - a fogyatékos élet - a nem léthez (halálhoz) képest hátránynak (kárnak) nem minősülhet.

II. A szülők családtervezéshez való személyhez fűződő joga sérül, ha az orvosi mulasztás megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy az anya önrendelkezési jogát gyakorolva a fogyatékos magzat tekintetében a terhesség megszakítása mellett döntsenek [Ptk. 339. § (1) bek.; 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3) bek.].

Az I. és II. rendű felperesek házastársak, a III. rendű felperes a gyermekük. A III. rendű felperes a II. rendű felperes negyedik terhességéből született. Testvérei az 1990-ben született Alexandra és az 1992-ben született Dávid. A II. rendű felperesnek ezenkívül 1994-ben volt egy művi vetéléssel végződött terhessége is. Az I. rendű felperes a helyi tehenészetben karbantartóként dolgozik, míg a II. rendű felperes a III. rendű felperes születése előtt is háztartásbeli volt.

A II. rendű felperes utolsó rendes menstruációja 2004. május 5-én volt, ám a terhessége egész tartama alatt visszatérően volt vérzése. Első ízben az M.-i Rendelőintézetben jelentkezett a terhességével 2004. augusztus 24. napján, amikor terhesgondozásba vették. A terhesség korát 16-17 hétben jelölték meg, a szülés várható időpontját pedig 2005. február 6. napjában. A következő napokban elvégezték a szükséges laborvizsgálatokat és a II. rendű felperest ultrahangvizsgálatra utalták be.

A II. rendű felperes az alperesnél első ízben 2004. szeptember 9. napján járt szakorvosi vizsgálaton. Ekkor dr. Cs. L., aki a II. rendű felperes választott orvosa volt, végezte el az ultrahangvizsgálatot, melynek eredményeként - egyebek mellett - a magzaton négy végtag meglétét rögzítette azzal, hogy durva végtag-anomáliára utaló jel nincs. A combcsont (femur) méretét 30 mm-nek írta le, a terhesség korát a vizsgáló orvos 19-20. hétben állapította meg. Az orvos a vizsgálat eredményét az alábbiakban összegezte: "MSZNUT által előírt protokoll alapján elvégzett vizsgálat szerint jelenleg durva fejlődési rendellenesség nem látható". A lelet tartalmazta a következő megjegyzést is: "Alulírott tanúsítom, hogy részletes felvilágosítást kaptam a magzati rendellenességek kiszűrését célzó ultrahangvizsgálat jelentőségéről és korlátairól. Megértettem, hogy a vizsgálat nem tévedhetetlen és nem szűri ki 100%-os hatásfokkal az esetleges fejlődési rendellenességeket. Amennyiben kiegészítő vizsgálatra van szükség, a progresszív betegellátás keretében a Gy.-i Megyei Kórházhoz, vagy az Sz.-i Női Klinikához fordulhatok." A leletet a II. rendű felperes aláírta.

Az egy héttel később az alperes orvosa által elvégzett kontrollvizsgálaton az alábbiak kerültek rögzítésre: "UH lelet, mint előzőekben. Femur: 22 mm. Szab. négy végtag. Norm. magzatvíz. Placenta tap.: érési jeleket nem mutat. MSZNUT által előírt protokoll alapján elvégzett vizsgálat szerint jelenleg durva fejlődési rendellenesség nem látható".

A II. rendű felperes a terhessége alatt többször feküdt az alperesi kórházban, az alkalmazott terápia hatására panaszai megszűntek. 2005. január 31. napján császármetszéssel megszületett a III. rendű felperes 3150 grammos súllyal. Az újszülött mind a négy végtagot érintő súlyos végtagfejlődési rendellenességgel jött a világra.

A III. rendű felperes megszületése óta több műtéten esett át, és a jövőben is műtétek és beavatkozások sorozata vár rá, ideértve a fájdalmas és mozgásában korlátozó Ilizarov-féle csontnövesztést, mely speciális készülék heteken át tartó állandó viselését feltételezi, s amelyhez különleges ruházatra lesz szüksége. Önálló életvitelre korlátozottan képes lehet, ám az bizonyossággal kimondható, hogy semmilyen fizikai munkát nem fog tud végezni.

A III. rendű felperest az állapotával kapcsolatos vizsgálatokra a születése és 2005. március 31. napja közötti időben összesen hét alkalommal vitték el az I. és II. rendű felperesek. Ebben az időben gépkocsival a szülők nem rendelkeztek, őket P. L. nevű rokonuk, illetve barátjuk, I. B. szállította el. Ezt követően az I. és II. rendű felperesek - onnantól kezdve, hogy a III. rendű felperes a H. P. Gyermekkórház kezelése alá került - havonta átlagban két alkalommal vettek részt B.-en különböző vizsgálatokon, műtéteken. A II. rendű felperes ilyenkor a kórházban vele maradt, a kórház által biztosított szobában a szállásköltség 2500-5000 Ft volt. Az összes felmerült költség az elsőfokú ítélet meghozataláig 30 000 Ft volt.

A III. rendű felperest a H. P. Gyermekkórház Orthopédiai Osztályán dr. M. P. kezeli. A felperesek első jelentkezésére 2005. április 1-jén került sor, amikor a kezelőorvos kialakította a kezelési tervet. Ennek megfelelően 9-12 hónapos kora közé tervezték a bal kéz Syndillachtilia szétválasztását, 12-16 hónapos kora közé a bokák rekonstrukcióját, 2-3 éves kora közé a sípcsontegyesítést, szükség esetén térdkorrekciót, illetve hosszabbítást.

A III. rendű felperes neveléséhez, gyógykezelésekre történő elszállításához jelentős segítséget nyújtanak az I. és II. rendű felperesek rokonai, ismerősei, akik részt vettek a gyógykezelésekre történő elszállításban, a nagyobb gyermekek felügyeletében, ellátásában, a III. rendű felperes ruházatának biztosításában. Esetenként az I. és II. rendű felperesek megtérítik az ezzel kapcsolatos költségeket, ám általában számíthatnak az ingyenes és díjmentes segítségre. Emellett igénybe veszik a fogyatékkal élők támogató szolgáltatásai közül alkalmanként a gyermekfelügyelet lehetőségét, amelyért óránként 100 Ft-ot kell fizetni. Az ítélethozatalig az I. és II. rendű felperesek összesen 5650 Ft-ot fizettek ki ezen a címen. Az önkormányzattól évi 7000 Ft közlekedési támogatást és ingyenes parkolást biztosító igazolást kapnak, melyekre való jogosultságot az önkormányzat évente felülvizsgálja.

A II. rendű felperes 2005. szeptember 6. napja óta, míg az I. rendű felperes 2005. december 9. napja óta áll pszichiátriai kezelés alatt. Az I. és II. rendű felpereseknek a b.-i Pszichiátriai Gondozó előtt történő megjelenésükkel kapcsolatosan havi átlagos 1200 Ft útiköltségük merül fel, az alkalmazott gyógyszerek egy havi adagjának ára összesen kb. 2300 Ft. Az Országos Orvosszakértői Intézet az I. rendű felperesnél 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg, betegségei között megjelölve - többek között - pszichiátriai kórképét is. Megállapították, hogy a képet a feldolgozatlan, a jelenben és nagy valószínűséggel a jövőben is elháríthatatlan pszichotrauma következményei uralják.