32008R0683[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 683/2008/EK rendelete ( 2008. július 9. ) az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 683/2008/EK RENDELETE

(2008. július 9.)

az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

Az európai műholdas navigációs politika célja, hogy a Közösség két navigációs műholdrendszerrel (a továbbiakban: a rendszerek) rendelkezzen. Ezeket a rendszereket az EGNOS és a Galileo program (a továbbiakban: a programok) hozta létre. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.

(2)

A Galileo program célja, hogy létrehozza az első olyan globális műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek. A Galileo program által létrehozott rendszer teljes mértékben független a már létrejött vagy a később potenciálisan létrejövő rendszerektől.

(3)

Az EGNOS program célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerekből (a továbbiakban: GNSS) érkező jelek minőségének javítása.

(4)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság folyamatosan feltétlen támogatásáról biztosította a programokat.

(5)

A műholdas navigáció fejlesztése minden tekintetben illeszkedik a lisszaboni stratégia és más közösségi politikák, például a Bizottság "Európai közlekedéspolitika 2010-re: a döntés ideje" című, 2001. szeptember 12-i Fehér Könyvében foglalt közlekedési politika keretébe. A Bizottságnak munkaprogramjában szükség esetén külön figyelmet kell fordítania a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások fejlesztésére.

(6)

A programok a Bizottság által javasolt és az Európai Tanács által jóváhagyott lisszaboni akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért kezdeményezésben meghatározott kiemelt projektek közé tartoznak. Továbbá a jövőbeni európai űrprogram egyik fő pillérének tekinthetők, ahogy azt az európai űrpolitikáról szóló, 2007. április 26-i bizottsági közlemény is megemlíti.

(7)

A Galileo program egy meghatározási, egy fejlesztési és tesztelési, egy kiépítési, valamint egy hasznosítási szakaszból áll. A kiépítési szakasz várhatóan 2008-ban kezdődik, és 2013-ban ér véget. A rendszer előreláthatólag 2013-ra lesz működőképes.

(8)

A Galileo program meghatározási, illetve fejlesztési és validálási szakaszait - amelyek a program kutatásra szánt részeit képezik - a transzeurópai hálózatok közösségi költségvetése és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) jelentősen finanszírozta. A kiépítési szakaszt elvileg teljes egészében az Európai Közösségnek kellene finanszíroznia. Egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése, karbantartása, javítása és megújítása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött egyéb szerződés útján is történhet.

(9)

A madridi Életvédelmi Központ dönthet úgy, hogy teljeskörűen minősített, egyenértékű Galileo Műholdirányító Központtá alakul, amelynek eszközei a Közösség tulajdonát képezik. Az ezen átalakuláshoz szükséges beruházás nem jelent további költségeket a programok vonatkozásában a 2007-2013-as időszakra jóváhagyott közösségi költségvetésen felül. Ebben az esetben, az oberpfaffenhofeni és fucinói Galileo Műholdirányító Központok működési kapacitását nem érintve, a Bizottság biztosítja, hogy a madridi központ 2013 végéig működési szempontból teljeskörűen Galileo Műholdirányító Központnak minősüljön - feltéve, hogy eleget tesz az összes központra vonatkozó valamennyi szükséges követelménynek -, továbbá hogy bevonják a fent említett központokból álló Galileo-hálózatba.

(10)

Fontos, hogy az EGNOS-rendszer finanszírozását - üzemeltetését, fenntarthatóságát és forgalomba hozatalát is ideértve - a Közösség biztosítsa. Amíg nem integrálódik a Galileo üzemeltetésébe, az EGNOS üzemeltetését egy vagy több - különösen a magánszektorba tarozó jogalanyokkal kötött - közszolgáltatási szerződés keretében is biztosítani lehet.

(11)

Mivel a programok mostanra egy olyan érett szakaszba kerültek, hogy már jelentős mértékben túlhaladták az egyszerű kutatási projektek kereteit, indokolttá vált, hogy egy olyan egyedi jogi aktus alapjaira helyezzék őket, amely jobban igazodik az igényeikhez, és eleget tesz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének.

(12)

A programok alapján létrehozott rendszerek transzeurópai hálózatokként felállított infrastruktúrák, amelyek használata nagymértékben túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az ezen rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez.

(13)

A Galileo és EGNOS programok gondos közirányítása egyrészt megkívánja a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) és az ESA közötti szigorú hatáskörmegosztást, másrészt hogy a Bizottság által képviselt Közösség biztosítsa a programok irányítását. A Bizottságnak létre kell hoznia a megfelelő eszközöket, és rendelkeznie kell a szükséges forrásokkal, különösen az általa igényelt támogatás tekintetében.

(14)

Figyelembe véve a programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek közösségi tulajdonát, valamint a 2008-2013-as időszakban a programoknak a közösségi költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismeri a három intézmény közötti szoros együttműködés hasznosságát. Ennek érdekében a Galileo intézményközi panelről szóló 2008. július 9-i közös nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a Galileo intézményközi panelként fog ülésezni.

(15)

Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet ( 3 ) létrehozta az Ügynökséget. Az Ügynökség az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 4 ) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 185. cikke értelmében vett közösségi ügynökség, amelyre a közösségi ügynökségekre megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

(16)

A Bizottság irányítói szerepét tiszteletben tartva a programok tekintetében és a Bizottság által adott iránymutatásoknak megfelelően az Ügynökségnek biztosítania kell a rendszer biztonsági akkreditációját és a Galileo biztonsági központ működtetését, továbbá hozzá kell járulnia a rendszerek kereskedelmi értékesítésének előkészítéséhez a zökkenőmentes szolgáltatásnyújtás, valamint a széles körű piaci elterjedtség érdekében. Az Ügynökségnek ezenkívül képesnek kell lennie egyéb olyan feladatok elvégzésére, amelyekkel a költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság megbízhatja, különös tekintettel az alkalmazások és szolgáltatások előmozdítására és a rendszerösszetevők tanúsításának biztosítására.

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács felkérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot annak érdekében, hogy az 1321/2004/EK rendeletben meghatározott, programokat irányító struktúrákat hivatalosan a Bizottság és az Ügynökség új szerepéhez igazítsa.

(18)

A programok folytatásának biztosítása érdekében indokolt egy megfelelő pénzügyi és jogi keret létrehozása, amely lehetővé teszi a Közösség számára a programok további finanszírozását. Szükséges továbbá meghatározni azt az összeget, amely a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban szükséges a Galileo fejlesztési és tesztelési, illetve kiépítési szakaszának, az EGNOS üzemeltetésének, valamint a programok hasznosítási szakaszára való felkészülésnek a fennmaradó finanszírozásához.

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács úgy határoztak, hogy a Galileo- és EGNOS-rendszerek teljes becsült üzemeltetési költsége a 2007 és 2013 közötti időszakra 3 405 millió EUR. A többéves pénzügyi keret (2007-2013) eredetileg 1 005 millió EUR-t irányzott elő. Ez az összeg 2 000 millió EUR-val egészült ki ( 5 ). Ezenkívül további 400 millió EUR áll rendelkezésre az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramján (2007-2013) (a továbbiakban: hetedik keretprogram) ( 6 ) keresztül, így a 2007-2013-as időszakra a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 405 millió EUR.

(20)

Az említett közösségi pénzeszközök elosztása során alapvető fontosságúak a legjobb ár-érték arányt, a teljesítés biztosítását, a programok zökkenőmentes folytonosságát, a kockázatkezelést és a tervezett ütemezés betartását biztosító hatékony beszerzési eljárások és szerződéskötési tárgyalások. Ezekről a Bizottság gondoskodik.

(21)

A költségvetési rendelettel összhangban lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján pénzbeli vagy természetbeni formában hozzájárulhassanak a programokhoz.

(22)

Fontos jelezni, hogy a Galileo- és az EGNOS-rendszer beruházási és üzemeltetési költségeire vonatkozó, a 2007-től 2013-ig terjedő időszakot érintő becslések nem vesznek számításba semmilyen előre nem látható pénzügyi kötelezettséget, amelyet a Közösségnek adott esetben teljesítenie kell, különös tekintettel azokra a szerződésen kívüli felelősségen alapuló kötelezettségekre, amelyek a rendszerek köztulajdoni jellegéből erednek, különös tekintettel a vis maior és a végzetes meghibásodás esetére.

(23)

Szükséges, hogy a Galileo- és az EGNOS-rendszer - különösen a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásból eredő - üzemeltetéséből származó bevételek a Közösséget illessék, ezáltal biztosítva a korábban eszközölt beruházásai ellentételezését. Lehetségesnek kell azonban lennie, hogy a magánszektorba tarozó jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezhessenek egy bevételmegosztási mechanizmusról.

(24)

A Közösségnek a programok technikai és tervezési vonatkozásairól szóló, többéves hatáskör-átruházási megállapodást kell kötnie az ESA-val. Annak érdekében, hogy a Bizottság a Közösség képviselőjeként teljeskörűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az ESA-ra bízott pénzeszközök kezelését meghatározó általános feltételeket.

(25)

Mivel a programokat a Közösség fogja finanszírozni, a programok keretében sorra kerülő közbeszerzéseknek meg kell felelniük a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közösségi szabályoknak, elsősorban és mindenek előtt a ráfordítás megtérülésére, a költségek ellenőrzésére és a kockázatok enyhítésére, továbbá a hatékonyság növelésére és az egyetlen szolgáltatótól való függés csökkentésére kell irányulniuk. A tagállamokban az ipari beszállítói lánc teljes hosszában nyílt hozzáférésre és tisztességes versenyre, valamint az iparág minden szintjén - beleértve különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv) is - kiegyensúlyozott részvételi esély biztosítására kell törekedni. El kell kerülni az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket vagy a hosszú távon egyetlen beszállítóra való hagyatkozást. A programmal járó kockázatok enyhítésének, az egyetlen szolgáltatótól való függőség elkerülésének, valamint a programok, azok költségei és ütemtervei megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében lehetőség szerint kettős forrásból való finanszírozást kell alkalmazni. Az európai iparágaknak meg kell engedni, hogy ahol a minőség és költségek tekintetében jelentős előnyök mutathatók ki, ne európai forrásokra támaszkodjanak egyes alkatrészek és szolgáltatások vonatkozásában, szem előtt tartva ugyanakkor a programok stratégiai jellegét, valamint az európai uniós biztonsági és exportszabályozási követelményeket. Ki kell aknázni a közszféra beruházásait, ipari tapasztalatait és szakértelmét - ideértve a programok meghatározási, valamint fejlesztési és validálási szakaszai során szerzetteket is -, annak egyidejű biztosításával, hogy ez a versenyeztetési szabályokat nem érinti.

(26)

A Galileo kiépítési szakaszában folytatott tevékenységek keretében valamennyi munkacsomagot a lehető legnyitottabb versenynek kell kitenni az Európai Unió beszerzésekre vonatkozó alapelveivel összhangban. A kielégítő beszerzések biztosítása érdekében a munkacsomagoknak különösen nyitottnak kell lenniük az új belépők és kkv-k számára, a technológiai kiválóság és gazdaságosság biztosítása mellett.

(27)

Mivel a gondos közirányításhoz biztosítani kell a programok vezetésének egységességét, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenrangú hozzáférést, az Ügynökség és az ESA képviselői részt vehetnek a Bizottság segítése érdekében létrehozott, az Európai GNSS-programok bizottságának (a továbbiakban: a bizottság) munkájában.

(28)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(29)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a rendszerek kompatibilitásának és interoperabilitásának biztosításához szükséges intézkedéseket elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(30)

A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének a Közösség tulajdonát kell képeznie. A tulajdonhoz fűződő alapjogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében a jelenlegi tulajdonosokkal megfelelő megállapodásokat kell kötni.

(31)

Különös figyelmet kell fordítani az EGNOS-nak minden szállítási mód, különösen a légi fuvarozás tekintetében történő tanúsítására annak érdekében, hogy a rendszert üzemképessé lehessen nyilvánítani, és az minél korábban használható legyen.

(32)

A programok folytatása érdekében e rendelet egy pénzügyi keretösszeget hoz létre, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(33)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen navigációs műholdrendszerek létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel az túllépi bármely egyetlen tagállam önálló pénzügyi és technikai kapacitását, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34)

Szükséges, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeres tájékoztatást kapjon a programok végrehajtásáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Az európai navigációs műholdrendszerek és -programok

(1) Az EGNOS és Galileo programok magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely a két európai navigációs műholdrendszer, azaz az EGNOS-rendszer és a Galileo program keretében megvalósuló rendszer meghatározása, fejlesztése, tesztelése, megépítése, üzemeltetése, megújítása és javítása érdekében szükséges.

(2) Az EGNOS-rendszer olyan infrastruktúra, amely a meglévő globális műholdas navigációs rendszerek által kibocsátott jelek nyomon követését és korrekcióját végzi. Földi állomások és geostacionárius műholdakon elhelyezett számos jeladó alkotja.

(3) A Galileo program keretében létrehozott rendszer egy önálló globális navigációs műholdrendszer (GNSS) infrastruktúra, amely műholdak konstellációját és földi állomások globális hálózatát foglalja magában.

(4) A programok különös célkitűzéseit a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja a programok további végrehajtása során alkalmazandó szabályokat, beleértve azokat is, amelyek az irányításra és a Közösség pénzügyi hozzájárulására vonatkoznak.

3. cikk

A Galileo program szakaszai

A Galileo program a következő szakaszokból áll:

a) egy meghatározási szakasz, amelynek során megtervezték a rendszer felépítését és meghatározták annak elemeit; ez 2001-ben befejeződött;

b) egy fejlesztési és validálási szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák létrehozását, valamint mindazon munkálatokat és műveleteket, amelyek szükségesek a rendszer keringési pályán való teszteléséhez. Ez a szakasz a tervek szerint 2010-ben ér véget;

c) egy kiépítési szakasz, amely az űrbeli és a földi infrastruktúrák összességének kiépítéséből, valamint az ehhez kapcsolódó műveletekből áll. Ez a szakasz a tervek szerint 2008-tól 2013-ig tart. A kiépítési szakasz magában foglalja a hasznosítási szakasz előkészítését;

d) egy hasznosítási szakasz, amely magában foglalja az infrastruktúra irányítását, a rendszer karbantartását, folyamatos tökéletesítését és megújítását, a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveleteket, a rendszer forgalomba hozatalát, továbbá minden olyan tevékenységet, amely a rendszer fejlesztéséhez és a program megfelelő végrehajtásához szükséges. A hasznosítási szakasz legkésőbb a kiépítési szakasz befejeződésekor kezdődik.

4. cikk

A Galileo program finanszírozása

(1) A fejlesztési és validálási szakaszt a Közösség és az ESA finanszírozza.

(2) A kiépítési szakaszt a Közösség finanszírozza a (4) és (5) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(3) A Bizottság 2010-ben, adott esetben, félidős felülvizsgálatával együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2014-ben kezdődő pénzügyi programozási időszakra vonatkozó, közfinanszírozásra és kötelezettségvállalásokra - beleértve a rendszer köztulajdoni jellegével összefüggő felelősségéből eredő, a hasznosítási szakaszra vonatkozó bármely kötelezettséget is - magában foglaló javaslatát, a hasznosítási időszakra vonatkozó bevételmegosztási mechanizmust, valamint olyan árpolitikával kapcsolatos célkitűzéseket, amelyek biztosítják, hogy a vevők méltányos áron kiváló minőségű szolgáltatásokhoz jussanak. E javaslatnak magában kell foglalnia különösen a magánszektorba tartozó jogalanyok bevonásával megvalósuló szolgáltatásnyújtási koncessziós szerződések vagy közszolgáltatási szerződések alkalmazásának előnyeire és hátrányaira vonatkozó, indokolással ellátott megvalósíthatósági tanulmányt.

Adott esetben a Bizottság a félidős felülvizsgálatával együtt olyan megfelelő intézkedéseket is javasol, amelyek megkönnyítik a műholdas navigációs alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését.

(4) A tagállamok további finanszírozást nyújthatnak a Galileo programhoz annak érdekében, hogy adott esetben fedezzék az elfogadott rendszerfelépítés eléréséhez szükséges beruházásokat. Az ilyen hozzájárulásokból származó bevétel a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban célhoz kötött bevételnek minősül. Az átlátható irányítás elvének megfelelően a Bizottság e bekezdés alkalmazásának a Galileo programra gyakorolt hatásairól tájékoztatja a bizottságot.

(5) Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak kiegészítő finanszírozást a Galileo programhoz. A Közösség által a Szerződés 300. cikkének megfelelően ilyen országokkal és szervezetekkel kötött megállapodásoknak rendelkezniük kell részvételük feltételeiről és annak részletes szabályairól.

5. cikk

Az EGNOS-rendszer üzemeltetése

Az EGNOS-rendszer üzemeltetése elsősorban az infrastruktúra működtetését, a rendszer karbantartását, folyamatos tökéletesítését és megújítását, a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveleteket, valamint a forgalomba hozatalt tartalmazza.

6. cikk

Az EGNOS-rendszer üzemeltetésének finanszírozása

(1) A Közösség gondoskodik az EGNOS üzemeltetésének finanszírozásáról, az egyéb - többek között a (3) és (4) bekezdésekben említett - forrásból származó hozzájárulások sérelme nélkül.

(2) Az EGNOS üzemeltetésére a kezdeti időszakban egy vagy több közszolgáltatási szerződés keretében kerül sor.

(3) A tagállamok az EGNOS program vonatkozásában további finanszírozást nyújthatnak. Az ilyen hozzájárulásokból származó bevétel a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban célhoz kötött bevételnek minősül.

(4) Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak kiegészítő finanszírozást az EGNOS programhoz. A Közösség által a Szerződés 300. cikkének megfelelően ilyen országokkal és szervezetekkel kötött megállapodásoknak rendelkezniük kell a részvételük feltételeiről és annak részletes szabályairól.

7. cikk

A rendszerek kompatibilitása és interoperabilitása

(1) A Bizottság mindent megtesz az EGNOS- és a Galileo-rendszerek, -hálózatok és -szolgáltatások kompatibilitásának és interoperabilitásának biztosítása érdekében, és törekszik azoknak az előnyöknek a kihasználására, amelyek az EGNOS-nak és a Galileónak a más navigációs rendszerekkel és, ha lehetséges, a hagyományos navigációs eszközökkel való kompatibilitásából és interoperabilitásából származnak.

(2) Az ehhez szükséges, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 19. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Tulajdonjog

A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének a Közösség tulajdonát kell képeznie, ezért ennek érdekében - ahol szükséges - megállapodásokat kell kötni a harmadik személyekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan.

II. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS MECHANIZMUSOK

9. cikk

Érintett tevékenységek

(1) A programok céljára e rendelet alapján elkülönített közösségi költségvetési előirányzatok a következők finanszírozására szolgálnak:

a) a Galileo program fejlesztési és validálási szakaszának befejezéséhez kapcsolódó tevékenységek;

b) a Galileo program kiépítési szakaszához kötődő tevékenységek, beleértve e szakasz irányítási és nyomonkövetési műveleteit;

c) az EGNOS üzemeltetéséhez, illetve a programok hasznosítási szakaszát megelőző vagy előkészítő intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységek.

(2) A programok költségeinek és különböző szakaszainak egyértelmű azonosítása érdekében a Bizottság az átlátható irányítás elvének megfelelően évente tájékoztatja a bizottságot a közösségi pénzügyi forrásoknak az (1) bekezdésben említett valamennyi tevékenység céljára történő elkülönítéséről.

10. cikk

Költségvetési források

(1) A 9. cikkben meghatározott tevékenységek végrehajtására rendelkezésre álló összeg a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban 3 405 millió EUR. Ez magában foglalja a hetedik keretprogramból hozzáférhetővé tett 400 millió EUR-t.

(2) Az előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi évente a többéves pénzügyi keret által rögzített határokon belül. Végrehajtásuk a költségvetési rendelet előírásainak megfelelően történik.

(3) A programokhoz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat éves részletekben kell teljesíteni.

11. cikk

Üzemeltetésből származó bevételek

(1) A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek a Közösséget illetik; e bevételeket a közösségi költségvetésnek kell befizetni, és a programok céljára elkülöníteni. Amennyiben a bevétel meghaladja a programok végrehajtásához szükséges összeget, az elkülönítés elvének bármilyen kiigazításához a Bizottság javaslata alapján a költségvetési hatóság jóváhagyása szükséges.

(2) A magánszektorba tartozó jogalanyokkal megkötött szerződések előírhatnak bevételmegosztási mechanizmust.

III. FEJEZET

A PROGRAMOK KÖZIRÁNYÍTÁSA

12. cikk

A programok irányításának általános kerete

(1) A programok közirányítása a Bizottság által képviselt Közösség, az Ügynökség és az ESA közötti szigorú hatáskörmegosztás elvén alapul.

(2) A Bizottság a bizottság segítségével felelős a programok irányításáért, és azt átlátható módon végzi. A feladatoknak az Ügynökség és az ESA közötti egyértelmű felosztásával el kell kerülnie a struktúrák és funkciók megkettőzését. A Bizottság tagállami szakértőik segítségére támaszkodhat, és pénzügyi, valamint műszaki ellenőrzést kell végeznie.

(3) A Bizottság létrehozza a megfelelő eszközöket - ideértve a programok valamennyi szintjére kiterjedő integrált kockázatkezelést, valamint a kockázatok azonosítására, ellenőrzésére, enyhítésére és nyomon követésére szolgáló strukturális intézkedések végrehajtását -, és biztosítja, hogy azok rendelkezzenek az e feladat teljesítéséhez szükséges forrásokkal. Ebből a célból a Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően a programok végrehajtásának felülvizsgálataira vonatkozó kulcsfontosságú döntési szakaszokat határoz meg.

13. cikk

A biztonsági kérdések kezelése

(1) A Bizottság kezeli a rendszerek biztonságát érintő valamennyi kérdést, megfelelően figyelembe véve a felügyelet szükségességét és a biztonsági követelményeknek a programok egészébe történő integrálását.

(2) A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadja a rendszerek biztonságát szolgáló technológiákhoz való hozzáférésnek és e technológiák kezelésének ellenőrzésére vonatkozó főbb technikai követelményeket megállapító végrehajtási intézkedéseket.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy megtegyék a (2) bekezdésben említett intézkedések teljesítéséhez szükséges lépéseket, valamint hogy teljesüljön a rendszerek biztonságával kapcsolatos minden további követelmény, teljes mértékben figyelembe véve a szakértők tanácsait.

(4) Ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Európai Unió vagy tagállamai biztonságát, az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépésben ( 8 ) előírt eljárásokat kell alkalmazni.

(5) Az Európai Unióról szóló szerződés V. és/vagy VI. címének kizárólagos hatálya alá tartozó ügyek nem tartozhatnak a bizottság hatáskörébe.

14. cikk

A biztonsági szabályzatok alkalmazása

(1) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a programok tekintetében EU minősített információkat kezelő, a területén lakóhellyel rendelkező természetes, illetve az ott letelepedett minden jogi személyre olyan biztonsági szabályzatok vonatkozzanak, amelyek a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat ( 9 ) mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2001/264/EK tanácsi határozat ( 10 ) mellékletében foglalt tanácsi biztonsági szabályzattal legalább egyenértékű védelmet biztosítanak.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett nemzeti biztonsági szabályzatok elfogadásáról.

(3) A harmadik országokban lakóhellyel rendelkező természetes, illetve az ott letelepedett jogi személyek csak abban az esetben kezelhetnek a programok tekintetében EU minősített információkat, amennyiben olyan biztonsági szabályzatok hatálya alá tartoznak, amelyek a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2001/264/EK határozat mellékletében foglalt tanácsi biztonsági szabályzattal legalább egyenértékű védelmet biztosítanak. Az ESA biztonsági szabályzata egyenértékűnek minősül ezekkel a szabályokkal és szabályzatokkal. A harmadik országban alkalmazott biztonsági szabályzatok egyenértékűsége elismerhető az adott országgal kötött megállapodás keretében.

15. cikk

Programozás

(1) A programok céljára e rendelet alapján elkülönített pénzeszközöket a Bizottság kezeli.

(2) A Bizottság az e rendeletben foglalt követelményekkel összhangban, a munkaprogram kialakítása érdekében elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek egy stratégiai keret meghatározásához. A stratégiai keret magában foglalja azokat a főbb intézkedéseket, a tervezett költségvetést és az ütemezést, amelyek a mellékletben meghatározott célok megvalósításához szükségesek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 19. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A Bizottság az évente felülvizsgált munkaprogramot, amely magában foglalja a program-végrehajtási tervet és az arra vonatkozó finanszírozást, illetve ezek esetleges módosításait, az e rendelet 19. cikke (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárás szerint fogadja el.

(4) Az e rendelet értelmében finanszírozott intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

16. cikk

Az Európai GNSS Ügynökség szerepe

A 12. cikk rendelkezéseire is figyelemmel és tiszteletben tartva a Bizottság szerepét, mint a programok irányítóját, az Ügynökség a Bizottság által adott iránymutatásoknak megfelelően a programokon belül a következő feladatokat végzi:

a) a programok biztonságára tekintettel, valamint a 13. és 14. cikk sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

i. biztonsági akkreditáció; ennek érdekében kezdeményezi és ellenőrzi a biztonsági eljárások végrehajtását, és rendszerbiztonsági ellenőrzéseket folytat;

ii. a Galileo biztonsági központ működtetése, amelyet a 13. cikk alapján hozott határozatoknak és a 2004/552/KKBP együttes fellépés értelmében kiadott utasításoknak megfelelően kell végezni;

b) hozzájárul a rendszerek kereskedelmi értékesítésének előkészítéséhez, beleértve a szükséges piacelemzést is;

c) egyéb feladatokat végezhet, amelyekkel a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a Bizottság megbízhatja, a programokhoz kapcsolódó következő egyedi területeken:

i. a műholdas navigációs piaci alkalmazások és szolgáltatások előmozdítása;

ii. annak biztosítása, hogy a rendszerek összetevőit a megfelelő, erre feljogosított minősítő szervezetek tanúsítsák.

17. cikk

A Galileo program kiépítési szakaszához kapcsolódó beszerzési elvek

(1) A Galileo program kiépítési szakaszára a közösségi közbeszerzési szabályok - különösen a nyílt hozzáférés és tisztességes verseny az ipari beszállítói lánc teljes hosszában, az átlátható és időben nyújtott tájékoztatás alapján történő versenyeztetés, az alkalmazandó beszerzési szabályok, a kiválasztás kritériumai és bármely más vonatkozó információ tekintetében egyértelmű kommunikáció, amely valamennyi lehetséges ajánlattevő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít - vonatkoznak, az Európai Unió alapvető biztonsági érdekei és a közbiztonság védelméhez, továbbá az uniós exportellenőrzési követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések sérelme nélkül.

(2) A beszerzés során a következő célok elérésére kell törekedni:

a) valamennyi szinten és valamennyi tagállamban az iparág képviselői kiegyensúlyozott részvételének előmozdítása, ideértve különösen a kkv-kat;

b) az erőfölénnyel való esetleges visszaélések elkerülése és a hosszú távon egyetlen beszállítóra való hagyatkozás elkerülése;

c) a korábbi közbefektetések és a levont tanulságok, valamint a programok meghatározási, valamint fejlesztési és validálási szakaszaiból is eredő - ipari tapasztalatok és szakértelem kiaknázása, annak egyidejű biztosításával, hogy ez a versenyeztetés szabályait nem érinti.

(3) Ennek érdekében a Galileo program kiépítési szakaszának tevékenységeihez szükséges beszerzésekre a következő alapelvek vonatkoznak:

a) az infrastruktúra beszerzésének egy átfogó beszerzési felosztás szerint hat fő munkacsomagra (rendszertechnikai támogatás, a földi szolgáltatás infrastruktúrájának kialakítása, a földi irányítás infrastruktúrájának kialakítása, műholdak, műholdkilövők és üzemeltetés) és több kiegészítő munkacsomagra történő felosztása; ez nem zárja ki az egyidejűleg több beszerzési ág egyidejű alkalmazásának lehetőségét az egyes munkacsomagok tekintetében, ideértve a műholdakét is;

b) valamennyi csomag tekintetében versenyeztetés, a hat fő munkacsomag esetében pedig egyetlen eljárás alkalmazása, amely során bármely független jogi személy vagy a csoporthoz tartozó jogi személy által e célból képviselt csoport a hat fő munkacsomag legfeljebb két csomagja tekintetében pályázhat a fővállalkozó szerepére;

c) a tevékenységek összértékének legalább 40 %-át különböző szinteken folytatott versenyeztetés útján bármelyik fő munkacsomag esetében olyan vállalkozásoknak kell alvállalkozásba adni, amelyek nem tartoznak ahhoz a csoporthoz, amelynek tagjai közül valamelyik a fővállalkozó; a Bizottság rendszeresen jelentést tesz a bizottságnak ezen elv teljesüléséről. Amennyiben az előrejelzések megállapítják, hogy a 40 %-os küszöb esetlegesen nem érhető el, a Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban megteszi a megfelelő intézkedéseket;

d) adott esetben kettős forrásból való beszerzés alkalmazása a program, valamint annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében.

18. cikk

Az Európai Űrügynökség szerepe

(1) A Bizottság által képviselt Közösség a 17. cikkben foglalt elveknek megfelelően, a költségvetési rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházási határozat alapján többéves hatáskör-átruházási megállapodást köt az ESA-val, amely megállapodás rendelkezik a Galileo program és különösen annak kiépítési szakasza végrehajtásához kapcsolódó átruházott feladatokról és a költségvetés végrehajtásáról.

(2) A megállapodás az (1) bekezdés szerint átruházott feladatokhoz és költségvetés-végrehajtáshoz szükséges mértékben szabályozza az ESA-ra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen a végrehajtandó intézkedéseket, a hozzájuk kapcsolódó finanszírozást, az irányítóbizottsági eljárásokat, a felügyeleti és ellenőrzési intézkedéseket, a szerződések nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá valamennyi materiális és immateriális eszköz tulajdonjogára vonatkozó szabályokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatáskör-átruházási határozatról konzultálni kell a bizottsággal, a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban. A bizottságot tájékoztatni kell a Bizottság által képviselt Európai Közösség és az ESA között létrehozandó többéves hatáskör-átruházási megállapodásról.

(4) A Bizottságnak tájékoztatnia kell a bizottságot a beszerzési eljárások, valamint az ESA és a magánszektorba tartozó jogalanyok által megkötendő szerződések értékelésének időközi és végeredményeiről.

19. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az "Európai GNSS-programok Bizottsága" elnevezésű bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett határidő egy hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett határidő egy hónap.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(6) A GSA és az ESA képviselői megfigyelőként részt vehetnek a bizottság munkájában az e bizottság eljárási szabályzatában foglalt feltételek mellett.

(7) A Közösség által a 4. cikk (5) bekezdésének és a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően megkötött megállapodások lehetővé tehetik harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek a bizottság munkájában az e bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételek mellett történő részvételét.

20. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

A Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról, továbbá megfelelő biztosítékok beépítéséről a rendszerek technikai struktúrájába.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szab ki az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 11 ), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletnek ( 12 ), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 13 ) megfelelően.

(2) Az e rendelet alapján finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az által kezelt költségvetések indokolatlan kiadási tételek miatt kárt szenvednek vagy szenvednének.

(3) Az e rendelet alapján kötött megállapodások, beleértve a részt vevő harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat is, rendelkeznek a Bizottság vagy bármely általa felhatalmazott képviselő által ellátott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekről, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor.

22. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság biztosítja e rendelet végrehajtását. Minden évben, az előzetes költségvetési tervezet előterjesztése során jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a programok végrehajtásáról. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programokkal kapcsolatban elért eredményekről történő tájékoztatása érdekében 2010-ben félidős felülvizsgálatot kell végezni, amelynek magában kell foglalnia a költségeknek, a kockázatoknak és a Galileo által nyújtott szolgáltatásokból származó várható bevételeknek többek között a technológiai fejlődésre és a piaci fejleményekre figyelemmel történő felülvizsgálatát.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2002. május 21- 876/2002/EK tanácsi rendelet ( 14 ) 7. cikke 2009. július 25-től hatályát veszti.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI MŰHOLDAS NAVIGÁCIÓS PROGRAMOK KÜLÖNÖS CÉLJAI

A Galileo program különös céljai annak biztosítására irányulnak, hogy a rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő öt funkció betöltésére:

- "nyilvános szolgáltatás" (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas navigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat,

- "életvédelmi szolgáltatás" (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás a bizonyos ágazatok számára fontos folytonosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer elégtelen működése esetén figyelmezteti a felhasználót,

- "kereskedelmi szolgáltatás" (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely lehetővé teszi alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését, a nagyobb teljesítménynek és a "nyilvános szolgáltatás" által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően,

- "kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás" nyújtása (Public Regulated Service vagy PRS), amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan érzékeny alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik. A "kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás" erős és kódolt jeleket használ,

- "keresési és mentési támogatási szolgáltatás" nyújtása (Search and Rescue Support Service vagy SAR) oly módon, hogy érzékelik a jeladók által kibocsátott vészjelzéseket, és válaszüzeneteket küldenek számukra.

Az EGNOS program különös céljai annak biztosítására irányulnak, hogy az EGNOS-rendszer betöltse a következő három funkciót:

- "nyilvános szolgáltatás" (OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas navigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat a rendszer által lefedett területen,

- "kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás" nyújtása, amely lehetővé teszi alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését, köszönhetően a nagyobb teljesítménynek és a "nyilvános szolgáltatás" által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak,

- "életvédelmi szolgáltatás" (SoL) nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás elsősorban az egyes ágazatok számára fontos folytonosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét elégíti ki, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer elégtelen működése esetén figyelmezteti a felhasználót a lefedett területen.

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság

KÖZÖS NYILATKOZATA

a

GALILEO INTÉZMÉNYKÖZI PANELRŐL (GIP)

1. Figyelembe véve az európai GNSS-programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek közösségi tulajdonjogát, valamint a 2008-2013-as időszakban a programoknak a közösségi költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elismeri, hogy a három intézmény között szoros együttműködésre van szükség.

2. A Galileo intézményközi panel (GIP) célja, hogy megkönnyítse az egyes közösségi intézmények számára a rájuk háruló feladatok ellátását. Ennek alapján a GIP célja az alábbiak szoros figyelemmel kísérése:

a) az európai GNSS-programok végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel a közbeszerzési és vállalkozási szerződések végrehajtására, elsődlegesen az ESA esetében;

b) a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások a Szerződés 300. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;

c) a műholdas navigációs piacok előkészítése;

d) az irányítási intézkedések hatékonysága; valamint

e) a munkaprogram évenkénti felülvizsgálata.

3. A GIP a meglévő szabályokkal összhangban tiszteletben tartja a titoktartás iránti igényt, különös tekintettel egyes adatok kereskedelmi titoknak minősülő és érzékeny jellegére.

4. A Bizottság figyelembe veszi a GIP véleményét.

5. A GIP hét képviselőből áll, ezek közül

- három a Tanácsot,

- három az Európai Parlamentet,

- egy pedig a Bizottságot képviseli,

és rendszeresen (elméletileg évente négy alkalommal) ülésezik.

6. A GIP nem foglalkozik a megállapított felelősségi körökkel vagy intézményközi kapcsolatokkal.

( 1 ) HL C 221., 2005.9.8., 28. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2008. április 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. július 3-i határozata.

( 3 ) HL L 246., 2004.7.20., 1. o. Az 1942/2006/EK rendelettel (HL L 367., 2006.12.22., 18. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343.,2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

( 5 ) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.). A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított megállapodás.

( 6 ) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

( 8 ) HL L 246., 2004.7.20., 30. o.

( 9 ) A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata (2001. november 29.) eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.). A legutóbb a 2006/548/EK határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított határozat.

( 10 ) A Tanács 2001/264/EK határozata (2001. március 19.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról (HL L 101., 2001.4.11., 1. o.). A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.

( 11 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o. A 1233/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 279., 2007.10.23., 10. o.) módosított rendelet.

( 12 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

( 13 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 14 ) HL L 138., 2002.5.28., 1. o. Az 1943/2006/EK rendelettel (HL L 367., 2006.12.22., 21. o.) módosított rendelet.