BH+ 2012.10.431 A teljesítési és biztosítéki célú engedmény jellemzői, a "vegyes" engedményezési szerződés megítélése [Ptk. 207. § (1) bek., 328. § (1) és (4) bek.].

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A felperes és a II. r. alperes 2003. óta üzleti kapcsolatban álltak, több hitel- és bankgarancia szerződést kötöttek, melyek biztosítékául a II. r. alperes a felperessel - különböző időpontokban - a lejárt és jövőbeni követelései tárgyában engedményezési szerződéseket kötött, illetve a II. r. alperes ingó- és ingatlan vagyonát terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak.

A II. és III. r. alperesek között 2009. január 27-én követelésen alapított zálogszerződés és óvadéki szerződés jött létre, amelynek értelmében a III. r. alperes javára 500 millió forint és járulékai erejéig első ranghelyű zálogjogot alapítottak a szerződés mellékletében felsorolt, valamint a II. r. alperesnek a jövőben megkötendő szerződéseiből eredő követelésein (2.2. pont). Megállapodtak abban is, hogy a jövőbeli szerződésekből származó követelések minden további jogi aktus nélkül zálogtárgynak minősülnek attól az időponttól kezdődően, amikor az adott jövőbeli szerződést a zálogkötelezett (II. r. alperes) megkötötte, továbbá, hogy a zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt a zálogtárgyakat sem egészében, sem részben nem engedményezi és nem terheli meg (4.1.a) pont).

Az I. r. alperes és a II. r. alperes által vezetett konzorcium 2009. október 22-én vállalkozási szerződést kötött a S.-i Holt Tisza belvíz- és árvízvédelmi vízépítési munkálatainak kivitelezésére, mely alapján a II. r. alperest megillető vállalkozói díj összegét bruttó 444 870 000 Ft-ban határozták meg. A kibocsátott részszámlákon szerepeltetett vállalkozói díjat az I. r. alperes a teljesítést követő 60 napon belül banki átutalással volt köteles megfizetni a vállalkozó II. r. alperes III. r. alperesnél vezetett számlájára. A vállalkozási szerződést 2010. január 25-én módosították, a teljesítési határidőt meghosszabbították 2010. július 31-re.

A II. r. alperes a 2009. október 26-án kötött 280-09-0204/6. számú szerződéssel a felperesre engedményezte az I. r. alperessel szemben a fenti vállalkozási szerződésből fennálló 355 896 000 Ft+25% áfa összegű vállalkozói díjkövetelését. A szerződésben felsorolták azokat a korábban a felperes és a II. r. alperes között létrejött szerződéseket, amelyekből származó összes fennálló vagy a jövőben esedékessé váló vagy keletkező fizetési kötelezettség biztosítására szolgál az engedményezett követelés [engedményezési szerződés 1. a)-b) pont.].

Az engedményezési szerződés 5. pontjában a felek megállapodtak, hogy a felperes az engedményezett követelésekből származó összegeket közvetlenül a biztosított kötelezettségek engedményező általi megfizetéseként írja jóvá, így az engedményezés teljesítési engedményezésnek minősül. Ennek érdekében a felperest az engedményezési szerződés hatályba lépésének napjától megilleti a jog, hogy az engedményezett követelésekkel szabadon rendelkezzen, és azokat a biztosított kötelezettségek törlesztéseként felhasználja [(a) pont]. Az engedményezett követelésekből befolyó összegeknek a biztosított kötelezettségekből származó követelések maradéktalan kielégítése után fennmaradó részét a felperes az engedményező II. r. alperes számára visszafizeti [(b) pont]. A II. r. alperes készfizető kezességet vállalt nem teljesítés esetén a felperes felé [7/d) pont]. Kikötötték, hogy a szerződés addig marad hatályban, amíg a biztosított kötelezettségek teljes egészében visszafizetésre kerülnek és a banknak a biztosított szerződések alapján már nem keletkezhet további követelése.

Az engedményezési szerződés 1. számú melléklete volt az engedményezési értesítő, melyet az I. r. alperes polgármestere aláírt, és az önkormányzat pecsétjével látott el. Ennek a 4. pontja tartalmazta, hogy az I. r. alperes az értesítés kézhezvétele után már csak az értesítőben megjelölt bankszámlára teljesítheti a II. r. alperessel szemben fennálló tartozását.

2010. január 11-én a felperes és a II. r. alperes folyószámla hitelszerződést (szerződés) kötöttek 100 millió forint erejéig, melyben a felperes vállalta, hogy 2010. január 15.-2010. október 28. közötti időszakban a 100 millió forintos hitelkeretet a II. r. alperes rendelkezésére bocsátja. A szerződés biztosítékaként - egyebek mellett - a 2009. október 26-án megkötött engedményezési szerződés is szerepelt. A szerződés 5.6. pontja szerint a felperes jogosult a biztosítéki szerződésekből eredő engedményezett bevétel folyamatos nyomon követésére.

A felperes 2010. február 1-jétől hatályos üzletszabályzata szerint az ügyfélnek bármely követelése, ami a felperes birtokába jut, és ami egyébként az ügyfél szabad rendelkezése alatt áll, külön biztosítéki szerződés kötése nélkül is zálogként és/vagy óvadékként szolgál a felperesnek az ügyféllel szembeni követelései biztosítékául. Ha valamely biztosítékul szolgáló követelés érvényesítése esedékessé válik, a felperes jogosult a követelést érvényesíteni, az ennek során befolyt összegeket biztosítékként kezelni, kivéve, ha az ügyféllel másképp állapodott meg. A szokásos banki biztosítékok között nevesítette az üzletszabályzat a követelésengedményezést is.

Az I. r. alperes a II. r. alperes 2010. január 27-én kibocsátott részszámláján szereplő összeg 10%-át, 14 235 840 Ft-ot átutalt a II. r. alperes III. r. alperesnél vezetett számlájára.

A III. r. alperes 2010. március 12-én tájékoztatta az I. r. alperest, hogy a II. r. alperes követeléseire zálogjoggal rendelkezik és felszólította, hogy a II. r. alperessel kötött szerződésben megállapított módtól függetlenül az általa megadott bankszámlára utalja a II. r. alperes felé fennálló tartozásának kiegyenlítését.

A II. r. alperes 2010. április 26-án csődeljárást kezdeményezett maga ellen 2010. április 26-án, a csődeljárás kezdő időpontja 2010. április 29. volt. A felperes a csődeljárásban bejelentette az igényét, melyet a vagyonfelügyelő visszaigazolt.

A felperes a II. r. alperessel kötött folyószámla hitelszerződést 2010. május 17-én felmondta.

A vagyonfelügyelő felhívta az I. r. alperest, hogy a további kifizetéseket a II. r. alperes M. Bank Nyrt.-nél vezetett számlájára teljesítse. Erre tekintettel az I. r. alperes a második részszámla önkormányzati önerejét 2010. június 3-án a vagyonfelügyelő által megadott számlára utalta át.

A csődeljárás sikertelensége miatt a megyei bíróság végzésével a II. r. alperes felszámolását 2010. augusztus 13-án megindította, felszámolóként a C. Zrt.-t jelölve ki.

A felperes a felszámolási eljárásban bejelentette hitelezői igényét: folyószámlahitelből eredő követelésként 79 785 828 Ft-ot, és a le nem hívott bankgaranciák alapján függő követelésként 82 198 084 Ft-ot. Közölte, hogy a fenti követelések biztosítékát ingó dolgot terhelő keretbiztosítéki zálogjog terheli, valamint tájékoztatta a felszámolót az engedményezési szerződésről (bejelentés 6. pont), és arról, hogy az engedményezett követelések nem tartoznak a felszámolási vagyonba, az a felperes tulajdona. Hivatkozott arra, hogy a szerződés alapján a II. r. alperest készfizető kezesség terheli és kérte a felszámolót, hogy a készfizető kezességvállalás alapján az I. r. alperes által meg nem fizetett összegeket függő jövőbeni követelésként igazolja vissza. A felszámoló összesen 162 419 837 Ft-ot igazolt vissza, 76 701 016 forint tőkekövetelést a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. §-ába, 82 198 084 Ft-ot függő követelésként a 49/D. §-ba, a fennmaradó részt pedig a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) és g) pontjaiba tartozó követelésként.