T/5404. számú törvényjavaslat indoklással - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról

2015. évi CXXIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról

1. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során:)

"25. kötelező szervezeti szabályozás: több országban, de köztük legalább egy EGT-államban is tevékenységet folytató adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által elfogadott és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott, az adatkezelőre vagy adatkezelők csoportjára nézve kötelező belső adatvédelmi szabályzat, amely a harmadik országba történő adattovábbítás esetén a személyes adatok védelmét az adatkezelő vagy adatkezelők csoportjának egyoldalú kötelezettségvállalása útján biztosítja;

26. adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés."

2. §

Az Infotv. 8. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha)

"c) az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik."

3. §

Az Infotv. 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az adatkezelő - ha belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik, a belső adatvédelmi felelős útján - az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(1b) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő az (1a) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott, a személyes adatok megsértésének eseteit tartalmazó nyilvántartás vezetésével is teljesítheti."

4. §

Az Infotv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy a (3) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére irányuló igény teljesítése során a 28-31. § szerint jár el."

5. §

(1) Az Infotv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget."

(2) Az Infotv. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az adatigénylésnek nem kell eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be."

(3) Az Infotv. 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az adatigénylésnek nem kell eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható."

(4) Az Infotv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell."

(5) Az Infotv. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A tájékoztatás megtételétől az Európai Unió érintett intézménye vagy tagállama válaszának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele."

(6) Az Infotv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell."

(7) Az Infotv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az igénylő a (3) bekezdés alapján kapott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy az igénylését fenntartja-e. A tájékoztatás megtételétől az igénylő nyilatkozatának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. Ha az igénylő az igényét fenntartja, a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni."

(8) Az Infotv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, illetve a költségtérítés mértéke meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget, az adatigénylést a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, illetve a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell."

(9) Az Infotv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:

a) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,

b) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint

c) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg."

6. §

Az Infotv. 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését az adatkezelő a 27. § (1) bekezdése alapján tagadja meg, és az adatot igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása felülvizsgálatának érdekében az (1) bekezdésben meghatározottak alapján bírósághoz fordul, a bíróság a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek."

7. §

Az Infotv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hatóság vizsgálata a 31. § (1) bekezdésében meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető."

8. §

Az Infotv. 53. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)

"e) a bejelentést az 52. § (1a) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtották be."

9. §

Az Infotv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele:

a) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

b) a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint

c) a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama."

10. §

(1) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, a (4) bekezdésben meghatározott esetben adatvédelmi hatósági eljárást indít."

(2) Az Infotv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg."

11. §

Az Infotv. 61. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

a) megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának tényét,

b) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,

c) elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,

d) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,

e) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,

f) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint

g) bírságot szabhat ki.

(2) A Hatóság elrendelheti határozatának - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja."

12. §

(1) Az Infotv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 62. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat.

(1a) Ha a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indít.

(1b) A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti."

(2) Az Infotv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban és az ezen eljárásban hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a minősített adatok kezelését a minősített adatok védelméről szóló törvényben és e törvényben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően kell végezni."

(3) Az Infotv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, vagy a titokfelügyeleti hatósági eljárást a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak alapján kezdeményezte. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról és befejezéséről értesíteni kell."

(4) Az Infotv. 62. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban ügyfél a minősítő.

(5) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa meghallgatható akkor is, ha nem kapott felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.

(6) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg."

13. §

(1) Az Infotv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

a) a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, vagy

b) megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el."

(2) Az Infotv. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el."

14. §

Az Infotv. a következő 34/A. alcímmel egészül ki:

"34/A. A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására irányuló eljárás

64/A. § (1) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyását az adatkezelő kérelmezheti a Hatóságnál. Kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásának kérelmezésére nem jogosult

az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő.

(2) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által végzett adatkezelésre vonatkozóan a 65. § (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott adatokat vagy az adatkezelés nyilvántartási számát,

b) a kötelező szervezeti szabályozás tervezetét,

c) a kötelező szervezeti szabályozás kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat,

d) ha a kötelező szervezeti szabályozást más EGT-állam adatvédelmi hatósága jóváhagyta, az ennek igazolására szolgáló adatokat.

64/B. § A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

64/C. § (1) A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelmet hatvan napon belül bírálja el. A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelem elbírálásakor a kötelező szervezeti szabályozást jóváhagyja, módosítását javasolja vagy a kérelmet elutasítja.

(2) A Hatóság az érintettek tájékoztatásának elősegítése érdekében honlapján közzéteszi a kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelő megnevezését."

15. §

Az Infotv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 71. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hatóság az e törvényben meghatározott eljárásai során az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 23. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában, (2) bekezdésében, (3) bekezdés c)-f) pontjában, (4) bekezdés c)-g) pontjában, valamint (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat az Ajbtv. 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.

(3a) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatot, ha az az együttműködő személy személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult

a) vizsgálati eljárásban,

b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy

c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban

szükséges.

(3b) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés f) pontjában és (4) bekezdés g) pontjában meghatározott, a titkos információgyűjtésre használt eszközöket és módszereket alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő adatot, ha az e személyek személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult

a) vizsgálati eljárásban,

b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy

c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban

szükséges.

(3c) Ha a Hatóság által vizsgálni kívánt irat olyan adatot is tartalmaz, amelyet a Hatóság csak a (3) bekezdés szerint ismerhet meg, az irat megismerését a meg nem ismerhető adat felismerhetetlenné tételével kell a Hatóság részére lehetővé tenni."

16. §

Az Infotv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásáért, az adatvédelmi nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

17. §

(1) Az Infotv.

a) 3. § 7., 8., 9., 10. és 13. pontjában az "adatok" szövegrész helyébe az "adat" szöveg,

b) 3. § 8. pontjában az "adatainak" szövegrész helyébe az "adatának" szöveg,

c) 3. § 10. és 17. pontjában az "adatokon" szövegrész helyébe az "adaton" szöveg,

d) 3. § 13. pontjában a "helyreállításuk" szövegrész helyébe a "helyreállítása" szöveg,

e) 3. § 16. pontjában az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatot" szöveg,

f) 3. § 20. pontjában az "adatait" szövegrész helyébe az "adatot" szöveg

lép.

(2) Az Infotv.

a) 15. § (1) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe az "az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá" szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében az "A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "Az (1a) és a (2) bekezdés szerinti adatok nyilvántartásban" szöveg

lép.

(3) Az Infotv.

a) 25. § (3) és (5) bekezdésében a "szervezet" szövegrész helyébe az "adatkezelő vagy adatfeldolgozó" szöveg,

b) 25. § (4) bekezdésében a "szervezetek" szövegrész helyébe az "adatkezelők és adatfeldolgozók" szöveg

lép.

(4) Az Infotv. 27. § (6) bekezdésében a "ha az adat" szövegrész helyébe a "ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat" szöveg lép.

(5) Az Infotv.

a) 28. § (2) bekezdésében az "és a másolatkészítésért" szövegrész helyébe az " , illetve az igény teljesítéséért" szöveg,

b) 30. § (2) bekezdésében a "technikai eszközzel" szövegrész helyébe a "formában" szöveg,

c) 30. § (3) bekezdésében a "8" szövegrész helyébe az "az igény beérkezését követő 15" szöveg,

d) 31. § (1) bekezdésében a "- ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért" szövegrész helyébe az "az adatigénylés teljesítéséért" szöveg,

e) 31. § (2), (3) és (7) bekezdésében az "a másolat készítéséért" szövegrész helyébe az "az adatigénylés teljesítéséért" szöveg,

f) 31. § (7) bekezdésében az "adatkezelőt a" szövegrész helyébe az "adatkezelőt - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a" szöveg,

g) 72. § (1) bekezdés b) pontjában a "teljesítése érdekében készített másolatért" szövegrész helyébe a "teljesítéséért" szöveg

lép.

(6) Az Infotv. 28. § (2) bekezdésében a "teljesítéséhez" szövegrész helyébe a "teljesítéséhez, az igénynek a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott szempont alapján való vizsgálatához" szöveg, az "Az igény teljesítését" szövegrész helyébe az "A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott idő elteltét" szöveg lép.

(7) Az Infotv. 30. § (7) bekezdésében a "Ha erre" szövegrész helyébe az "Erre" szöveg, az "az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő az 52. § alapján a Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet" szövegrész helyébe az "az adatkezelő az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti" szöveg lép.

(8) Az Infotv.

a) 8. § (2) bekezdés b) pontjában a "hatályban." szövegrész helyébe a "hatályban, vagy" szöveg,

b) 16. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe a "Hatósághoz" szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében az "írásban" szövegrész helyébe az "írásban vagy az érintett hozzájárulásával elektronikus úton" szöveg,

d) 37. § (6) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe a "legalább évente" szöveg,

e) 54. § (1) bekezdés d) pontjában a "felvilágosítást kérhet" szövegrész helyébe a "felvilágosítást, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratról másolatot kérhet" szöveg,

f) 61. § (3) bekezdésében az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg

lép.

(9) Az Infotv. 60. § (4) bekezdés a) pontjában az "érinti," szövegrész helyébe az "érinti, vagy" szöveg lép.

(10) Az Infotv. 61. § (3) bekezdésében a "tízmillió" szövegrész helyébe a "húszmillió" szöveg lép.

(11) Az Infotv.

a) 63. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pontja" szöveg,

b) 63. § (7) bekezdésében az "A per" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben meghatározott per" szöveg, a "ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték" szövegrész helyébe a "ha az adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek" szöveg

lép.

(12) Az Infotv. 72. § (1) bekezdés b) pontjában a "mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat" szövegrész helyébe a "megállapítható mértékét és a 29. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt" szöveg lép.

18. §

(1) Hatályát veszti az Infotv. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Infotv. 60. § (4) bekezdés b) pontja.

(3) Hatályát veszti az Infotv. 63. § (4) bekezdése.

19. §

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(2) A panasz vizsgálata mellőzhető az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásától az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a panaszt vagy közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál."

20. §

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést - ha a közérdekű bejelentő a 4. § (4) bekezdése szerinti adatait rendelkezésre bocsátja - automatikusan egyedi azonosító számmal látja el."

21. §

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 8. § a) pontjában a "2. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "2/A. §" szöveg lép.

22. §

Hatályát veszti a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 2. § (6) és (7) bekezdése.

23. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény "A személyhez fűződő jogok gyakorlása" alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt forma és mód helyett - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben -a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti."

24. §

(1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Illetékességi tv 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

25. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, az 5. § (2)-(4) és (6)-(9) bekezdése, a 7. §, a 8. §, a 10. § (2) bekezdése, a 11. §, a 14. §, a 16. §, a 17. § (2) és (4) bekezdése, a 17. § (5) bekezdés a)-e) és g) pontja, a 17. § (6)-(10) és (12) bekezdése, a 18. § (1) és (2) bekezdése, a 19-22. §, a 24. § (2) bekezdése és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) Ez a törvény 2018. január 2-án hatályát veszti.

26. §

E törvény 1 -18. §-a

a) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2015. évi CXXIX. törvényhez

Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/1. Veszprémi Járásbíróság

"

2. melléklet a 2015. évi CXXIX. törvényhez

Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pontjának a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 19/1. alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

"19/1. Veszprémi Járásbíróság

"

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLAS

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) hatálybalépését követő jogalkalmazási tapasztalatokra, valamint Magyarországnak az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségeire figyelemmel a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat továbbfejlessze és olyan módosításokat hajtson végre, amelyek amellett, hogy az alapjogok védelmének garanciáit erősítik, az adatkezelők érdekeit is megfelelően figyelembe veszik. A Javaslat emellett egyes további törvények kisebb terjedelmű, jogtechnikai, illetve egyértelműsítő jellegű módosítását is tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat a magyar jogban is megteremti az Európai Unió több országában is alkalmazott és az Európai Unió tagállamai adatvédelmi felügyelő hatóságait tömörítő, ún. 29. cikk szerinti munkacsoport által részleteiben is kidolgozott jogintézmény, a kötelező szervezeti szabályozás (binding corporate rules, BCR) alapjait.

A kötelező szervezeti szabályozás az azt alkalmazó adatkezelők és adatfeldolgozók által folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra kötelezően alkalmazandó jogi eszköz. E jogi eszköz célja, hogy a személyes adatok védelmének feltételeit az azt alkalmazó adatkezelő minden szervezeti egysége tekintetében - az adatkezelés vagy adatfeldolgozás helyétől függetlenül - azonos módon biztosítsa, így lehetővé tegye a személyes adatoknak harmadik országba történő továbbítását is.

A Javaslat az Infotv.-t kiegészíti a kötelező szervezeti szabályozás fogalmának meghatározásával.

A Javaslat megállapítja továbbá az adatvédelmi incidens fogalmát, amelynek körébe tartozik minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely jogellenes (nem felel meg az Infotv. rendelkezéseinek), függetlenül attól, hogy a jogellenesség szándékosság, gondatlan magatartás vagy technikai hiba, esetlegesen külső behatás következménye-e.

A 2. §-hoz

Az Infotv. hatályos 8. §-a értelmében személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelők egyoldalú kötelezettségvállalásukkal olyan szabályok kötelező hatályát ismerik el magukra nézve, amelyek a magyar és az európai adatvédelmi elvek és követelmények tiszteletben tartásával megfelelő szinten tudják biztosítani az érintettek információs önrendelkezési jogának védelmét, a Javaslat lehetővé teszi, hogy az ilyen adatkezelések esetében - az Európai Bizottság aktusa vagy a szükséges garanciákat tartalmazó nemzetközi szerződés hiányában is - személyes adatok a harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére átadhatóak legyenek.

A 3. §-hoz

A Javaslat előírja az adatkezelő részére, hogy az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartást vezessen, annak érdekében, hogy ezekről kérelemre az érintettnek tájékoztatást adhasson (amely érintetti joggal ugyancsak a Javaslat egészíti ki az Infotv.-t), illetve hogy az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos tevékenységét - annak jogszerűségére kiterjedően - a Hatóság ellenőrizhesse, és szükség esetén a további adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében javaslatokkal élhessen. Hasonlóképpen az adattovábbítási nyilvántartáshoz, ezen nyilvántartás sem az adatvédelmi incidenssel érintett személyes adatokat és az érintett természetes személyek azonosító adatait tartalmazza, hanem az adatok és személyek körére vonatkozó információt.

Az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos nyilvántartás adatkezelési időtartamára vonatkozó előírásokat a Javaslat az adattovábbítási nyilvántartásra vonatkozó hatályos szabályokkal egyezően állapítja meg.

Az adatkezelő által vezetett nyilvántartásnak az adatvédelmi incidens definíciójából fakadóan az általa igénybevett adatfeldolgozó adatfeldolgozási tevékenysége során bekövetkezett adatvédelmi incidensekről is számot kell adnia. Ennek teljesítése érdekében az adatfeldolgozó részéről szükséges információátadást az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti adatfeldolgozási szerződés rögzítheti.

Figyelemmel arra, hogy hasonló tartalmú kötelezettséget az elektronikus hírközlésről szóló törvény jelenleg is előír (szűkebb kötelezetti körben), a teljesítendő feladatok szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében a Javaslat ezen kötelezettség teljesítését az adatvédelmi incidensekről vezetett, az Infotv. szerinti nyilvántartással egyenértékűnek tekinti.

A 4. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek a kezelésükben lévő közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételével kapcsolatos - az Infotv.-ben előírt -kötelezettségüket a közfeladatot ellátó szervekre vonatkozó szabályok alapján kötelesek teljesíteni.

Az 5. §-hoz

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított alapvető jog gyakorlásának egyik - de nem kizárólagos - eszköze a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásának lehetősége. Az Infotv. hatályos rendelkezései részletesen tartalmazzák ezen igény benyújtásának és teljesítésének feltételeit. A jogalkalmazási tapasztalatok azonban rámutattak, hogy egyes esetekben az Infotv. rendelkezései nem kellően rugalmasak, és így az adatkezelők számára egyes esetekben olyan többletterheket rónak, amelyek mind alapfeladataik ellátását, mind a közérdekű adatok megismerése iránti igények maradéktalan teljesítését akadályozhatják.

A Javaslat ezért - az alapvető jog érdemi érvényesülését nem érintve - a közérdekű adatok megismerése iránti igényekhez kapcsolódó eljárási szabályokat, így különösen - az igény teljesítésére rendelkezésre álló határidő hatályos szabályok szerint történő fenntartása mellett - az igénylés meghosszabbításának és megtagadásának feltételeit, valamint az igény teljesítéséért megállapítható költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket módosítja.

A közérdekűadat-igénylések egyes esetekben olyan adatokra vonatkoznak, amelyek vitathatatlanul közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, azok az adatkezelő kezelésében vannak, azonban az igény teljesítése túlmutat egy egyszerű műveleten (pl. az adatokat tartalmazó adathordozóról történő másolat elkészítésén). Ide sorolhatók azon igénylések, amelyek során pusztán annak megállapítása is az adatkezelő részéről érdemi munkaerőforrás ráfordítását igényli, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e és azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek-e, de azon igénylések is ide tartoznak, amelyek megfelelő teljesítéséhez nagy számú adathordozó vagy adatbázis áttekintése és a kért adatok leválogatása szükséges. A szabályozás ezen kiegészítése nem érinti azon adatvédelmi jogalkalmazási gyakorlat helytállóságát, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv nem köteles - kizárólag az adatigény teljesítése érdekében - új, minőségileg más adatot előállítani, hanem az e körbe nem eső, tehát teljesíthető, de jelentős munkaerőráfordítással járó adatigénylésekre vonatkozik.

Mindezekre tekintettel a Javaslat a hatályos szabályokat kiegészítve jogkövetkezményeket fűz azon esetekhez is, amelyek során az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ezen jogkövetkezmények egyrészt az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidő (egy alkalommal 15 nappal) történő meghosszabbításának lehetőségét biztosítják az adatkezelő részére, másrészt lehetővé teszik, hogy az adatigénylés teljesítését az azzal kapcsolatban felmerült költségek előzetes megtérítésének feltételéhez kösse. Az utóbbi lehetőséget - a jelentősebb összegű költségtérítés megfizetésének esetleges elmaradásából eredő pénzügyi és adminisztratív következmények, jogviták elkerülése érdekében - a Javaslat azon esetre nézve is biztosítja, ha az adatigénylésért fizetendő költségtérítés mértéke a Kormány rendeletében meghatározandó összeget meghaladja.

A költségtérítés mértékéről az adatigénylőt - akár annak előzetes, akár utólagos megfizetésére kerül sor - a hatályos szabályokkal egyezően előre tájékoztatni kell. E tájékoztatás ismeretében a Javaslat szerint az adatigénylő választása szerint fenntarthatja igénylését vagy attól eltekinthet, emellett nyilvánvalóan új - módosított - tartalmú adatigénylést is benyújthat. Abban az esetben, ha a költségekről való tájékoztatást követően a törvényben meghatározott határidőn belül az adatigénylő nem nyilatkozik, az adatkezelő az igény teljesítésére nem köteles, az adatigénylő határidőn túli, az adatigénylés fenntartására vonatkozó nyilatkozatát új adatigénylésnek kell tekinteni.

A Javaslat továbbá az adatkezelők szükségtelen többletterheit megelőzendő lehetővé teszi - a panaszokra és közérdekű bejelentésekre vonatkozó törvényi előírásokkal analóg módon -, hogy az adatkezelő az azonos adatigénylőtől származó, azonos adatkörre vonatkozó ismételt, egy éven belüli adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesüljön. E rendelkezés érdemben nem érinti az információszabadság érvényesülését, hiszen az első adatigénylésre az adatkezelőnek minden esetben érdemben választ kell adnia, és a jogorvoslati út az adatigénylés megtagadása vagy a válaszadás elmulasztása esetén a továbbiakban is nyitva áll. A Javaslat azt is egyértelművé teszi továbbá, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatok időközbeni megváltozása esetén e kivételi szabály nem alkalmazható. Az ismételt, szükségképpen azonos tartalmú válasz elkészítésével járó adminisztratív terhek elkerülésével az adatkezelő az alaptevékenységét képező közfeladat hatékonyabb ellátására, illetve a közérdekűadat-igénylések gyors és megalapozott teljesítésére fordíthatja a Javaslatban foglalt előírás eredményeként felszabaduló kapacitásait. Az adatkezelő ezen lehetőséggel addig élhet, amíg a korábbi adatigényléssel összefüggésben az adatalany által megadott személyes adatokat jogszerűen kezeli.

Az Infotv. 28. § (2) bekezdésének hatályos szövege is feltételezi annak szükségességét, hogy az adatigénylő egyes adatait az adatkezelő megismerje és kezelje annak érdekében, hogy az adatigénylés teljesíthető, az esetlegesen megállapított költségtérítés pedig érvényesíthető legyen. A Javaslat ezzel összhangban rögzíti, hogy ha az adatigénylés a szükséges minimális adatokat sem tartalmazza, annak nem kell eleget tenni. Az adatigénylő nevének (szervezet esetén megnevezésének), illetve (postai vagy elektronikus) elérhetőségének ismerete hiányában az adatigényléssel kapcsolatos eljárási cselekmények (pontosításra való esetleges felhívás, a határidő esetleges meghosszabbításáról, illetve a költségtérítés összegéről való tájékoztatás, az adatigénylés esetleges megtagadása) nem lennének teljesíthetők, de magának az igényelt és rendelkezésre bocsátható közérdekű adatnak az igénylő részére való eljuttatása, illetve az azonos tárgyú, de eltérő személyektől származó adatigénylések elkülönítése sem lenne megoldható. Az ekként szükségképpen megismert adatok kezelésére a Javaslat által további rendelkezéseiben rögzített keretek között kerülhet csak sor. Ezen adatok hiányában ugyanakkor az adatigénylés formális elutasítására sincs lehetőség az erre vonatkozó, jogorvoslattal támadható döntés közlésének lehetetlensége folytán, így a Javaslat az adatok megadásának hiánya esetére az adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesíti az adatkezelőt.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) - amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban - 5. cikkében előírja a konzultációs kötelezettséget abban az esetben, ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik. A Javaslat megteremti ezen kötelezettség teljesítésének a közérdekűadat-igénylés keretébe illeszkedő részletszabályait. A konzultációs kötelezettség teljesítéséhez ugyanakkor az adatigénylés teljesítésére nyitva álló általános határidő elégtelennek bizonyulhat, ezért a Javaslat akként rendelkezik, hogy az az időtartam, amely nem a magyar szerv vizsgálatának részét képezi, hanem az uniós intézmény bevonásából fakad, az adatigénylés teljesítésének határidejébe nem számít bele. A Javaslat a szabályozást kiterjeszti továbbá az Európai Unió tagállamai által előállított adatokra is, azok tekintetében ugyanis a tagállamok közti együttműködés ugyancsak az egyeztetés lehetőségének biztosítását indokolja, különösen az uniós jog területére tartozó adatigénylések esetén.

Ez a szabályozás az uniós intézmények esetében nem érinti a Rendelet 5. cikkében foglalt azon, közvetlenül alkalmazandó szabályt, amely szerint ilyen esetben a tagállam a kérelmet átirányíthatja az uniós intézményhez. Az utóbbi esetben értelemszerűen a Rendelet anyagi jogi és eljárási szabályai érvényesülnek, ideértve a határidő kérdését is.

A Javaslat az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében törvényi szinten határozza meg a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok igénylésével összefüggésben megállapítható költségtérítés alapjaként figyelembe vehető költségelemeket. A Javaslat ezen elemek közé csak olyan költségeket sorol, amelyek az igényelt adat rendelkezésre bocsátásával közvetlen kapcsolatban állnak, és ténylegesen felmerülnek az adatigénylés teljesítése során. Az adathordozó anyagköltségén és a kézbesítés postai költségén túl a Javaslat a munkaerő-ráfordítást csak abban az esetben teszi érvényesíthetővé, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ennek megfelelően a kis terjedelmű, könnyen hozzáférhető, elektronikus úton szolgáltatható adatok tekintetében e költségelem nem vehető figyelembe.

A Javaslat a fentiek megállapításával tekintettel van a Kúriának a 16/2013. számú polgári elvi határozatban közzétett joggyakorlatára is, amely szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kiadására irányuló, illetve a költségtérítés mértékével kapcsolatos perben a Polgári Törvénykönyv alapelvi rendelkezései - így különösen a joggal való visszaélés tilalma - általános jelleggel alkalmazandók. A Javaslatban foglalt szabályok azt célozzák, hogy ezen alapelvek alkalmazására az Infotv.-nek az Alaptörvényből fakadó céljával és a jogviszony jellegzetességeivel összhangban, egyértelmű részletszabályok révén kerüljön sor.

A 6. §-hoz

A Javaslat a 4/2015. (II. 13.) AB határozatban megállapított mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében a közérdekű adat kiadására irányuló per szabályait akként egészíti ki, hogy ha az adatigénylő valamely közérdekű vagy közérdekből nyilvános adathoz azon okból nem kapott hozzáférést, mert azt a vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően minősítették, az adat kiadása iránti per megindítása útján, az eljáró bíróság által elérhesse az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása kötelező megindulását.

A 7-8. §-hoz

A bejelentő által állított jogsértés kapcsán az időmúlás mind a körülmények feltárását nehézzé teszi, mind az esetleges jogsértés orvoslására irányuló intézkedések hatékonyságát ronthatja, emellett bizonytalan, függő jogi helyzetet is eredményezhet. A Javaslat ezért az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben meghatározottakhoz hasonló módon egy éves határidőt állapít meg a Hatóság vizsgálatának kezdeményezésére a közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos egyedi ügyekben, ahol a jogsérelem bekövetkeztének időpontja kellő egyértelműséggel meghatározható, és ahol az adatigénylő számára önálló, közvetlen bírósági jogorvoslat is biztosított.

A 9. § -hoz

A Javaslat rendezi, hogy a Hatóság vizsgálatára irányadó ügyintézési határidőbe mely időtartamok nem számítanak bele.

A 10. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Hatóság hivatalból bármely esetben jogosult adatvédelmi hatósági eljárást indítani, azon esetekben azonban, amikor valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő, az eljárás megindítása kötelező.

A Javaslat az adatvédelmi hatósági eljárások gyakorlati tapasztalataira, a vizsgált ügyek egy részének összetettségére tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaiban foglaltaknál hosszabb, egy hónapos időtartamban maximálja az eljárási határidő meghosszabbításának lehetőségét.

A 11. §-hoz

A Hatóság által indított hatósági eljárások során előfordult, hogy az adatkezelő az eljárás során vagy még annak megindítását megelőzően megszüntette a jogsértő adatkezelést, ami nem tette szükségessé, hogy a Hatóság az eljárás eredményeként az Infotv.-ben megállapított szankciókat alkalmazza. Indokolt ugyanakkor, hogy a Hatóság az ilyen eljárásokban legalább a jogsértés tényét megállapíthassa, a Javaslat rendelkezése e lehetőség megteremtésére irányul.

A Javaslat emellett bővíti azon esetek körét, amelyekben a Hatóság határozatát nyilvánosságra hozhatja, annak érdekében, hogy ezen eszköz hatékonyabban, kellő preventív erővel érvényesülhessen.

A 12-13. §-hoz

A 4/2015. (II. 13.) AB határozatban előírt, a minősítés tartalmi felülvizsgálatát eredményező eljárást a közérdekű adat megismerése iránti perben eljáró bíróság kezdeményezése alapján az ilyen jogkörrel jelenleg is rendelkező, az ahhoz szükséges kellő jogi garanciákkal és szakmai kompetenciával ellátott Hatóság köteles lefolytatni, titokfelügyeleti hatósági eljárás formájában. Noha ez esetben a Hatóságnak a titokfelügyeleti hatósági eljárást kötelezően le kell folytatnia, az továbbra is hivatalbólinak minősül, abban az adatigénylő ügyfélként nem járhat el. Ennek oka az, hogy az ügyféli jogok érvényesítése az eljárás sajátos tartalmára tekintettel nem lehetséges, mivel az a minősítéssel védett információk felfedése nélkül nem lenne biztosítható. Ügyféli pozícióban járhat el ugyanakkor természetszerűleg a minősítő, akire nézve az eljárás eredményeként meghozandó határozat kötelezést tartalmazhat.

A Hatóság eljárása, illetve az annak bírósági felülvizsgálatára irányuló per szabályozása tekintetében a Javaslat lényegében a titokfelügyeleti eljárás hatályos szabályait őrzi meg, így a két (a bíróság kezdeményezése alapján kötelezően induló, illetve a Hatóság mérlegelésén alapuló) eljárástípus garanciális elemei azonosak, továbbá a Hatóság ugyanazon jogkörökkel és döntési lehetőségekkel rendelkezik mindkét esetben a minősítés jogszerűségének kellő alaposságú vizsgálata és a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása érdekében.

A minősítés jogszerűségének vizsgálata során ha az információval rendelkező személy nem kapja meg a felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, azzal jelentősen megnehezülhet, esetenként el is lehetetlenülhet a Hatóság eljárása, amelynek célja, hogy tisztázza a minősítés jogszerűségét. Emiatt szükséges a tervezett rendelkezésben foglalt kivételes szabály megállapítása.

A 14. §-hoz

A Javaslat az Infotv. szabályai közé illeszti a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására irányuló eljárással kapcsolatos rendelkezéseket.

Ennek indoka, hogy a Javaslat garanciális elemként rögzíti, hogy - annak alkalmazására irányuló szándék esetén - kötelező szervezeti szabályozás alapján harmadik országba személyes adat kizárólag abban az esetben továbbítható, ha a kötelező szervezeti szabályozást a Hatóság jóváhagyta.

A kötelező szervezeti szabályozás alapján történő adattovábbítás a közszféra tekintetében a végzett adatkezelés jellegéből, az azt meghatározó törvényi szabályrendszerből fakadóan általánosságban az elvi lehetőség ellenére sem tekinthető alkalmazható megoldásnak, a Javaslat ugyanakkor ezt kifejezett tilalom megállapításával szövegszerűen is egyértelművé teszi az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelők vonatkozásában.

A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárás hatósági eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, valamint annak lefolytatásáért miniszteri rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Annak megállapításához, hogy a kötelező szervezeti szabályozás megfelelő garanciákat tartalmaz-e -többek között az adatkezelés elveinek, az adatbiztonsági követelményeknek, valamint az érintettet a személyes adatainak kezelésével összefüggésben megillető jogok érvényesülésének tiszteletben tartása érdekében - a Hatóságnak széleskörű vizsgálatot kell lefolytatnia. A kérelemmel kapcsolatban megállapított adattartalom, valamint a Ket. -ben megállapított általános eljárási határidőnél hosszabb eljárási határidő előírása ennek érvényesülését szolgálja. A jóváhagyott kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelő nevének közzétételére irányuló előírás célja pedig az adatalanyok tájékozódásának elősegítése.

A 15. §-hoz

A Javaslat a Hatóság adatmegismerési lehetőségei tekintetében differenciált szabályozást vezet be aszerint, hogy az érintett adatok Hatóság általi közvetlen megismerése milyen mértékben járhat más alapvető jogok sérelmének veszélyével, illetve milyen mértékű az adat közvetlen megismeréséhez fűződő jogvédelmi igény. A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy azon adatok tekintetében, amelyek közvetlen megismerésére a Hatóság jogosult, a többféle adatot tartalmazó iratok esetén a megismerés lehetőségét a közvetlen megismerés lehetősége alá nem tartozó adatok felismerhetetlenné tétele (kitakarása) útján biztosítani kell.

A 16. §-hoz

A Javaslat megteremti a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj miniszteri rendeleti szintű szabályozásához szükséges jogalkotási felhatalmazást.

A 17. §-hoz

A módosító rendelkezések túlnyomórészt technikai, nyelvhelyességi pontosításokat és a Javaslattal bevezetett új rendelkezésekkel összefüggő - a Javaslat ezen elemei kapcsán részletezett tartalmú - módosításokat tartalmaznak.

A Javaslat tisztázza, hogy abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat olyan adatösszesség része, amelynek egyes elemei tekintetében döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai lesznek, ez utóbbi adatok tekintetében az első döntés meghozatala nem jár az Infotv. 27. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazásával. Így a további döntést megalapozó adatokra az Infotv. 27. § (5) bekezdésének szabályai alkalmazandók az abban meghatározott időtartamon belül. A Javaslat nem érinti azon hatályos előírást, amely szerint a döntés meghozatalát követően is jogosult az adatkezelő az adatigénylés elutasítására, ha annak teljesítése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Ennek egyik, de nem kizárólagos esete továbbra is az, ha az adatigénylés teljesítése az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Ugyancsak nem érinti a Javaslat azt, az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt lehetőséget, hogy az adatot kezelő szerv vezetője a további döntés alapjául szolgáló adatot ezen további döntés meghozatala előtt is megismerhetővé tegye, a megismeréshez és az annak kizárásához fűződő érdek mérlegelésével.

Az Infotv. az Alaptörvénnyel összhangban az információszabadságot a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok és nem az ezeket hordozó iratok alapulvételével szabályozza és biztosítja. Ennek, továbbá a Hatóság az Infotv. 30. § (7) bekezdésének értelmezése tárgyában kiadott ajánlásának alapulvételével a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számlák és más bizonylatok másolataira irányuló adatigénylés mely, ezen iratokban foglalt adatok rendelkezésre bocsátásával teljesíthető jogszerűen. A Hatóság megállapításaival összhangban e szabályozás az információszabadság érvényesülését nem csorbítja. A hatályos rendelkezésből a Hatóság vizsgálatának lehetőségére vonatkozó kifejezett utalás egyidejűleg elhagyásra kerül, mivel ez az Infotv.-nek a vizsgálatra vonatkozó általános szabályaiból fakadóan az adatigénylő részére biztosított jogosultság.

Emellett a Javaslat a vizsgálat hatékonysága érdekében a Hatóság részére lehetővé teszi, hogy a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható szervezettől vagy személytől a felvilágosítás kérése mellett az ügyhöz kapcsolódó irat másolatának megküldését is kérhesse.

A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel megnöveli továbbá a Hatóság által kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

A 18. §-hoz

A hatályon kívül helyező rendelkezések jogtechnikai módosításokat tartalmaznak.

A Javaslat emellett hatályon kívül helyezi az adatvédelmi hatósági eljárás kötelező megindításának egyik esetét, mivel a jogalkalmazási tapasztalatok alapján önmagában a különleges adatok érintettsége nem minden esetben indokolja a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásban alkalmazható eszköztárának alkalmazását, a jogsértés orvoslására a vizsgálati eszközök számos esetben elegendőek.

A Javaslat továbbá a titokfelügyeleti hatósági eljárás felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó általános szabályaihoz visszatérve a bíróság jogkörét a Hatóság határozatának hatályon kívül helyezésében és új eljárásra való kötelezésében állapítja meg.

A 19-22. §-hoz

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) hatályos rendelkezései az érintett szervhez közvetlenül benyújtott névtelen panaszok vagy közérdekű bejelentések esetében a következő szabályozást alkalmazzák: az érintett szervhez közvetlenül benyújtott névtelen bejelentéseket az érintett szerv jogszerűen visszautasíthatja, hiszen a Panasztv. 2. § (6) bekezdése alapján "az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető".

A gyakorlatban ugyanakkor számos olyan eltérő jogalkalmazási gyakorlat merült fel, amely a panaszkezelések eljárásában jogalkotással megoldandó ellentmondássá vált.

A jogalkalmazói gyakorlat egységesítése és a szabályozás egyértelmű és határozott kialakítása érdekében - figyelemmel az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozási irányokra is - a javaslat az alábbi szabályozási modell kialakítását javasolja:

az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát el kell utasítani,

az eljárásra jogosult szerv ugyanakkor dönthet arról, hogy - ha ezt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma (például súlyos jog- vagy érdeksérelemre vonatkozó

hivatkozás) indokolja - a panaszt vagy a közérdekű bejelentést érdemben megvizsgálja.

A 23. §-hoz

A Javaslat az Infotv. 27. § (2) bekezdés h) pontjában szabályozottaknak megfelelően, a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője személyhez fűződő jogai (a mű nyilvánosságra hozataláról való döntés, a mű egységének megőrzése, a szerzői minőséghez kapcsolódó jogok) védelme érdekében lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatigénylő által kívánt forma és mód (pl. papíralapú vagy elektronikus másolat rendelkezésre bocsátása) helyett olyan formában teljesíthesse az adatigénylést, hogy az adatigénylő számára az adatkezelő hivatali helyiségében a szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő részeinek megtekintését (ideértve a jegyzetek készítésének lehetőségét) biztosítja. A javasolt szabályozás a közérdekű adat megismerése iránti igény tartalmát, az erre vonatkozó anyagi jogi jogosultságot nem érintve határozza meg az igény teljesítésének végrehajtására vonatkozó eljárási szabályokat a Javaslat által érintett speciális esetben. Az adatigénylés teljesítésére ugyanakkor ez esetben is az általános határidők vonatkoznak, azaz főszabályként a törvényben meghatározott, ha az adatigénylésre bíróság kötelezte az adatkezelőt, abban az esetben pedig a bíróság által megszabott határidőn belül kell a megtekintés lehetőségét a Javaslatban megállapított szabályok szerint biztosítani.

A 24. §-hoz

A Javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvényt a területszervezési döntésekkel való összhang megteremtése érdekében, jogtechnikai okból módosítja.

A 25. §-hoz

A Javaslat a módosító törvény rendelkezései hatályba lépésének időpontját differenciáltan, a kellő felkészülési idő biztosítására, illetve az Alkotmánybíróság határozatából fakadó jogalkotási kötelezettség teljesítésének szükségességére figyelemmel állapítja meg.

A 26. §-hoz

A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.