II. számú Büntető Elvi Döntés

a jelentős és a különösen nagy elkövetési érték meghatározásáról

A Büntető Törvénykönyvben (1978. évi IV. törvény) meghatározott bűncselekményeket akkor követik el

jelentős értékre, illetőleg jelentős kárt vagy jelentős vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, illetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege a százezer forintot,

különösen nagy értékre, illetőleg különösen nagy kárt vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, illetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege az egymillió forintot meghaladja.

A Legfelsőbb Bíróság XXXIII., XXXVI. és XXXVII. sz. Büntető Elvi Döntése hatályát veszti.

Indokolás:

A társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok állandó fejlődését jogrendszerünk érzékenyen követi, ugyanakkor elő is segíti azok fejlődését. Az utóbbi másfél évtizedben végbement változások és a szükséges büntetőjogi védelem közötti nagyobb összhang megteremtésének célját szolgálja az új büntető törvénykönyv, az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.), amely egyben figyelembe veszi a következő időszakban várható fejlődést is.

A Btk. XVIII. fejezete a vagyon elleni bűncselekmények szabályozásánál arra az álláspontra helyezkedik, hogy az elkövetési értéknek, az okozott kárnak vagy vagyoni hátránynak a cselekmény minősítésére is kiható jelentősége van. Ennek megfelelően többféle érték, illetőleg kár vagy vagyoni hátrány szerinti minősítő körülményt állapít meg, nevezetesen a kisebb és a nagyobb, a jelentős, valamint a különösen nagy érték, illetőleg kár vagy vagyoni hátrány fogalmát.

A Btk. a vagyon elleni bűncselekményeknél bevált és a társadalomra veszélyesség különböző fokát kifejező érték stb. szerinti differenciálást a pénzügyi bűncselekményeknél (Btk. XVII. fejezet, IV. cím) is bevezette. Szerepelnek ezek a fogalmak egyes más gazdasági bűncselekményeknél, továbbá bizonyos egyéb bűncselekményeknél is.

A különböző bűncselekményeknél az érték, kár vagy vagyoni hátrány tekintetében történt elkövetés absztrakt társadalomra veszélyessége általában nem tér el egymástól. Ezért az egyes bűncselekmény-kategóriák között ebben a vonatkozásban nem tehető olyan elvi különbség, amely az azonos törvényi fogalmaknak eltérő tartalmat adna. Következésképpen az egyes bűncselekmény-kategóriákban az e fogalmakat kifejező összegek meghatározásának elvi alapjai azonosak.

Az érték, kár, vagyoni hátrány megjelöléseknek, mint minősítő körülményeknek a megállapítása és ezzel a büntetési tételek differenciálása a büntetéskiszabás egyéniesítését is szolgálja. Azt, hogy az elkövetési érték, az okozott kár vagy vagyoni hátrány mikor minősül jelentősnek, illetőleg különösen nagynak, részben a jogalkalmazásnak kell kialakítania.

A Legfelsőbb Bíróság a jelen elvi döntésben ad iránymutatást arra, hogy a Btk. alkalmazásában az elkövetési értéket (az okozott kárt, illetőleg vagyoni hátrányt) mikor kell jelentősnek, illetőleg különösen nagynak tekinteni. Ennek során a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel volt arra, hogy a Btk. hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. tvr. (Btké.) százezer forintot meghaladó összeget állapított meg egyes bűncselekmények jelentős értékére [id. tvr. 27. § (1) bek.], valamint a társadalmi vagyon sérelmére gondatlanságból elkövetett rongálás megvalósulásának esetére [id. tvr. 28. § (3) bek.].

Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság

a jelentős értéket, illetőleg a jelentős kárt vagy jelentős vagyoni hátrányt [Btk. 282. § (3) bek. c) pont, 292. §, 293. §, 295. §, 299. § (2) bek. c) pont, 303 § (2) bek., 309. § (3) bek. a) pont és (5) bek., 316. § (5) bek. a) pont, 317. § (5) bek. a) pont, 318. § (5) bek. a) pont, 319. § (3) bek. b) pont, 321. § (3) bek. b) pont, 322. § (2) bek. a) pont, 324. § (4) bek. a) pont, 326. § (4) bek. a) pont] százezer forintot meghaladó összeg;

a különösen nagy értéket, illetőleg a különösen nagy kárt vagy különösen nagy vagyoni hátrányt [Btk. 259. § (2) bek. b) pont, 259. § (4) bek., 260. § (2) és (3) bek. 309. § (4) bek. a) pont, 316. § (6) bek. a) pont, 317. § (6) bek. a) pont, 318. § (6) bek. a) pont, 319. § (3) bek. c) pont, 320. § (2) bek, 321. § (4) bek. a) pont, 324. § (5) bek. és (6) bek. II. tétel, 326. § (5) bek.] egymillió forintot meghaladó összeg esetén tekinti megvalósultnak.

Dr. Szakács Ödön s. k.,

a Legfelsőbb Bíróság elnöke