BH 2015.3.59 Kötelező védelem esetén a védő távollétében megtartott tárgyalást meg nem történtnek kell tekinteni, az azon felvett bizonyítás eredménye nem vehető figyelembe, és a tárgyalás folytonossága kérdésében sem számíthat tárgyalásnak. Ez azonban a korábbi és későbbi tárgyalási napokat nem érinti, az azokon felvett bizonyítás nem válik ezáltal törvénysértővé [Be. 287. §, Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pont ].

A költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak [2012. évi C. tv. 2. §, 396. §, 459. § (1) bek. 28. pont].

[1] A megyei bíróság a 2011. szeptember 21. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével:

[2] az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki:

[3] - 1 rendbeli adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) és (4) bek.],

[4] - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése vétségében [korábbi Btk. 289. § (1) bek. a) pont] és

[5] - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).

[6] Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól 5 év eltiltásra és 5 000 000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a kiszabott pénzmellékbüntetést - meg nem fizetés esetén - 10 000 forintonként kell 1 nap, összesen 500 nap börtönbüntetésre átváltoztatni;

[7] a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki

[8] - 1 rendbeli adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bek.] és

[9] - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése vétségében [korábbi Btk. 289. § (1) bek. a) pontja].

[10] Ezért őt - halmazati büntetésül, mint visszaesőt - 3 év börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra, a gazdasági társaság vezető tisztviselői fog­lalkozástól 3 év eltiltásra ítélte;

[11] A megyei bíróság marasztaló döntést hozott a III. r. vádlottal szemben is.

[12] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész mindhárom vádlott tekintetében tudomásul vette. Ellene az I. és II. r. vádlottak és védőik felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

[13] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2013. október 24. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[14] - Az I. r. és a II. r. vádlottat a folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének vétsége [korábbi Btk. 289. § (1) bek. a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette;

[15] - az I. és a II. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményét költségvetési csalás bűntettének [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont];

[16] - az I. r. vádlott közbizalom elleni cselekményét folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősítette;

[17] - az egyes bűncselekmények rendbeliségére utalását mellőzte;

[18] - az I. r. vádlott halmazati szabadságvesztés-büntetését 4 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre enyhítette és őt - a tartamát nem érintve - a gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól tiltotta el. A pénzbüntetés kiszabását és az annak átváltoztatására vonatkozó rendelkezést mellőzte.

[19] - A II. r. vádlott tekintetében a halmazati büntetésre és a visszaesői minőségre utalást mellőzte. A szabadságvesztést 2 év börtönbüntetésre, a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre és a gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltást 2 évre enyhítette;

[20] - megállapította, hogy az I. és a II. r. vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságának legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap, továbbá, hogy az I. r. vádlott helyesen 38 100 forint bűnügyi költséget köteles az államnak megfizetni.

[21] Egyebekben az I. r. és a II. r. vádlottak tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet;

[22] - megállapította végül, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 23 270 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

[23] A másodfokú bíróság levezette, hogy az I. r. és a II. r. vádlott a Bt. beltagjává válással vállalta a Bt. törvényes képviseletével járó összes kötelezettséget és ezek között az adóbevallás benyújtásáért való felelősséget. Tudomásuk volt a Bt. import keretében történő faáru-kereskedelmének releváns tényeiről (amiben a II. r. vádlott maga is tevékenyen közreműködött, és annak volumenével az I. r. vádlott is tisztában volt).

[24] Ehhez képest nem lehettek olyan tévedésben, hogy helyettük más elvégzi az adóbevallást (BH 2013.200., BH 2010.319.).

[25] A másodfokú bíróság pótlólagosan hívta fel a korábbi Btk. 138/A. §-ának d) pontját az adóbevétel különösen nagy csökkenése mértékének megállapításához. Az adócsalást eshetőleges szándékkal (itt elhagyta a korábbi Btk. 13. §-a 2. fordulatára utalást) és a több elmulasztott bevallási időszak folytán a korábbi Btk. 12. §-a (2) bekezdésének alapján folytatólagosan elkövetettnek jelölte meg.

[26] A másodfokú bíróság leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozata meghozatalának időpontjában helytállóan állapította meg az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét a folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése vétségében [korábbi Btk. 289. § (1) bek. a) pont], amikor a tényállás A.2. és B.2. pontjában írtak szerint a számviteli kötelezettségek megsértésével a Bt. vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését megnehezítették.

[27] A másodfokú bíróság a 2013. július 1. napjával hatályba lépett 2012. évi C. törvényre (a továbbiakban: Btk.) figyelemmel áttekintette a büntetőtörvény időbeli hatályának a kérdését is.

[28] Ezen belül mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a vád tárgyává tett több cselekmény (bűnhalmazat) mindegyike büntetendő-e jelenleg is.

[29] A számvitel rendjét sértő bűncselekményt érintően azt állapította meg, hogy a Btk. 403. §-a (1) bekezdésének b) pontja már csak a vagyoni helyzet áttekintésének, illetőleg ellenőrzésének meghiúsítását rendeli büntetni, ami kétségtelenül nem azonos az ennél szűkebb kihatású megnehezítéssel. Ezen cselekmény az elbírálás idejére már nem minősült bűncselekménynek, ezért a másodfokú bíróság a Be. 331. §-ára utalva - és a nem hivatkozott Be. 6. § (3) bekezdése a) pontjának 1. fordulata alapján - az I. r. és a II. r. vádlottat a folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

[30] Ezt követően a másodfokú bíróság kimutatta, hogy a fennmaradt cselekmények vonatkozásában az új Btk. összhatásában kedvezőbb mind az I. r., mind a II. r. vádlott tekintetében, miután

[31] - a korábbi törvény szerint adócsalásnak minősített cselekmény - figyelemmel a vagyoni hátrány különösen nagy mértékét értelmező Btk. 459. §-a (6) bekezdésének d) pontjára is - az új Btk. 396. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési csalás bűntettének minősül. E törvényi egységen belül a folytatólagosság már nem állapítható meg, ám az 1 rendbeli bűncselekmény változatlanul két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;