PK 29. szám

A bíróság a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles határozni, ha az illetékes jegyző nem csak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozott, az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.[1]

A Ptk. 191. §-ának (3) bekezdése szerint a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében határozatot hozhat ugyan, de ez nem feltétlenül kötelessége. Amint arra a törvény javaslatának miniszteri indokolása is utal, a jegyző a hasznok, károk és költségek tekintetében nyilván akkor fog határozatot hozni, ha ezek az eljárás során nagyobb nehézség nélkül megállapíthatók.

Ennek figyelembevételével a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést sem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében mindenképpen köteles határozni; még akkor is, ha ebben a kérdésben a jegyző az előtte folyó eljárás során nem határozott, s az érdekelt fél ebben a kérdésben a bíróság előtt sem indított keresetet.

A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozataltól számított három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított; a határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. Ezzel szemben a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtását a jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe utalja és a (2) bekezdés szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.

Ha a bíróság a birtoklás kérdésében indított kereset folytán megváltoztatja a jegyzőnek ebben a kérdésben hozott határozatát, ez kihat a birtokháborítással kapcsolatos hasznok, károk és költségek tekintetében támasztott igényekre is. Ezért rendelkezik a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdése úgy, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. Ennek azonban előfeltétele, hogy a jegyző a Ptk. 191. §-ának (3) bekezdésében számára biztosított lehetőséggel élve a hasznok, károk és költségek kérdésében ugyancsak határozatot hozzon, mert az utóbb említett rendelkezés nyilván csak azt kívánja biztosítani, hogy ha a bíróság a birtoklás kérdésében hozott határozatot megváltoztatja, ne kelljen a feleknek a már alapját vesztett - a hasznok, károk és költségek kérdésében rendelkező - államigazgatási határozat hatálytalanítása iránt újabb eljárást indítaniuk.

Minthogy a Ptké. 29. §-a értelmében a bíróság előtti eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni - hacsak a Ptk. vagy a Ptké. eltérően nem rendelkezik -, a Pp. 215. §-ában foglalt rendelkezésnek ebben az eljárásban is érvényesülnie kell, vagyis a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában a hasznok, károk és költségek kérdésében a Ptké. 27. §-a (3) bekezdésének helyes értelmezésével csak akkor határozhat, ha a jegyző ebben a kérdésben is határozatot hozott, és az érdekelt fél a jegyző határozatát - jóllehet csupán a birtoklás kérdésében - keresettel támadta meg.

A felek érdeke és a célszerűség is azt kívánja, hogy a felmerült vitával kapcsolatos minden kérdést ugyanazon eljárás keretében döntsenek el. A bíróság tehát a Pp. 3. §-ában foglaltakra tekintettel akkor jár el helyesen, ha a peres felek figyelmét felhívja a birtoklás kérdésével kapcsolatos egyéb - így a hasznok, károk és költségek tekintetében támasztható - igényeknek ugyanebben a perben való érvényesítésére, ha azonban ez a figyelmeztetés eredménytelen marad, ennek jogvesztő hatálya nincs.

[A PK 300. számú állásfoglalással módosított szöveg. Kelt 1997. VI. 23.]