1/2017. Polgári jogegységi határozat

az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról

A Kúria Polgári Kollégiuma a Polgári Kollégium vezetőjének indítványa folytán a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 34. § (4) bekezdés a) pontja, valamint a Bszi. 195. § (3) bekezdése alapján jogegységi tanácsként eljárva meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Az eljárásjogi rendelkezést tartalmazó iránymutatások közül a jogegységi tanács az új Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinti:

- a PJE határozatok közül a 3/2000. PJE, a 4/2003. PJE, a 2/2006. PJE, a 4/2006. PJE, a 2/2008. PJE, a 4/2008. PJE, az 1/2009. PJE, az 1/2011. PJE, a 2/2011. PJE, az 1/2013. PJE, a 3/2014 PJE határozatokat,

- a PK vélemények közül az 1/2005. (VI. 15.) PK véleményt, a 3/2008. (XI. 24.) PK véleményt, a 2/2011. (XII. 12.) PK véleményt, a 3/2011. (XII. 12.) PK véleményt, az 1/2016. (II. 15.) PK véleményt (a 2. pont kivételével), az 1/2017. (IX. 11.) PK véleményt,

- a PK és a PK-GK állásfoglalások közül a PK-GK 2., a PK 12., a PK 13., a PK 14., a PK 15., a PK 102., a PK 127., a PK 133. a PK 134., a PK 137., a PK 138., a PK 142., a PK 145., a PK 146., a PK 148., a PK 152., a PK 154., a PK 157., a PK 158., a PK 166., a PK 169., a PK 171., a PK 175., a PK 176., a PK 177., a PK 178., a PK 179., a PK 180., a PK 189., a PK 190., a PK 191., a PK 193., a PK 195., a PK 196., a PK 199., a PK 200., a PK 212., a PK 217., a PK 218., a PK 221., a PK 277. számú állásfoglalást.

Indokolás

I.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 2018. január 1-jén lép hatályba. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kezdeményezte, hogy a Polgári Kollégium vizsgálja meg: az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.), valamint a régi Pp.-hez kapcsolódó jogszabályok alapján meghozott, eljárásjogi tárgyú polgári és gazdasági jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, illetve régebbi irányelvek, polgári elvi döntések, kollégiumi állásfoglalások és tanácselnöki értekezleti állásfoglalások (a továbbiakban együtt: elvi iránymutatások) közül melyek azok, amelyeket megfelelően irányadónak tekint az új Pp. alapján elbírálandó ügyekben is.

II.

A Kúria Polgári Kollégiumának Elvi Előkészítő Csoportja indokolással ellátott javaslatot tett arra, hogy melyek azok - a korábban a Kúria jogegységi tanácsa által az 1/2014., illetve a 3/2015. számú PJE határozatban fenntartott, illetve irányadónak tekintett - eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatások, amelyek az új Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinthetők, mivel az új rendelkezés tartalma a régivel azonos és az iránymutatás továbbra is szükséges, mert nem épült be az új normaszövegbe.

A Polgári Kollégium Elvi Előkészítő Csoportja által elkészített összefoglalót a Polgári Kollégium tanácselnökei tanácselnöki értekezleten előzetesen megvitatták; az értekezlet javaslataira figyelemmel került sor a jogegységi indítvány előterjesztésére.

A felülvizsgálat és a jogegységi indítvány az új Pp. által szabályozott jogviszonyokra vonatkozott, a civilisztika egyéb jogterületeire (például polgári anyagi jog, szellemi alkotások joga, csődjog, médiajog stb.) nem terjedt ki. A felülvizsgálat a Közigazgatási-Munkaügyi, illetve a Polgári Kollégium közös elvi iránymutatásaira nem terjedt ki, azzal a két kollégium közösen, külön felülvizsgálat keretében foglalkozott.

III.

A Legfőbb Ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában a jogegységi indítvánnyal érintett elvi iránymutatások közül csak a jogegységi határozatokkal kapcsolatban foglalt állást, tekintettel arra, hogy csak ezekkel kapcsolatban van törvényben biztosított legfőbb ügyészi hatáskör.

A Legfőbb Ügyész érdemi nyilatkozatában egyetértett azzal, hogy a jogegységi határozat rendelkező részében felsorolt jogegységi határozatok az új Pp. és a Kp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinthetők.

IV.

A Bszi. 195. § (3) bekezdése értelmében a Kúria kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntetheti abban az esetben is, ha egyébként a jogegységi eljárás kezdeményezésének feltételei [lásd: Bszi. 32. § (1) bek.] nem állnak fenn. Ennek hiányában az elvi iránymutatások a Bszi. 195. §-ának (2) bekezdése szerint az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók. A Bszi. 34. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként dönt akkor is, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése.

V.

A jogegységi tanács a Polgári Kollégium Elvi Előkészítő Csoportja, valamint tanácselnöki értekezlete általi előkészítés és a jogegységi tanács ülésén történt megvitatás után - a Legfőbb Ügyész észrevételeire is tekintettel - a rendelkező rész szerinti döntését az alábbi indokok alapján hozta meg.

A jogegységi tanács a jogegységi indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a régi Pp. alapján korábban meghozott elvi iránymutatások az új Pp. alkalmazási körébe tartozó esetekben nem irányadók, azok ugyanis a régi Pp. alkalmazásához fűződő jogértelmezést tartalmaznak. Ezért azt kellett meghatározni, hogy melyek azok az elvi iránymutatások, amelyeket az új Pp. alkalmazása során - a fenti elv ellenére - a jogegységi tanács mégis megfelelően irányadónak tekint. A "megfelelő" alkalmazásra utalás azt jelenti, hogy az új Pp. alkalmazása körében is irányadónak tekintett iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások alatt természetszerűen az új Pp.-ben tartalmilag azonos rendelkezést tartalmazó jogszabályhelyet kell érteni. Ezeknek az elvi iránymutatásoknak a felsorolását tartalmazza a jogegységi határozat rendelkező része (az elvi iránymutatásokat az áttekinthetőség kedvéért megfelelően csoportosítva).

Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat az elvi iránymutatások újraszövegezését nem tűzte ki célul, ezért az azokban szereplő jogszabályi hivatkozások és az azokban használt kifejezések (terminológia) módosítására sem került sor. Ebből következően a továbbra is irányadónak ítélt, az elvi tartalmát tekintve továbbra is irányadó elvi iránymutatásokban foglalt jogszabályokra történő hivatkozások és jogi kifejezések alatt természetszerűen a tartalmilag azonos más jogszabályi rendelkezést, újraszámozás folytán megváltozott jogszabályhelyet, illetőleg az elnevezésében megváltozott jogintézményt, kifejezést kell érteni.

VI.

Mindazok az új Pp. szabályozási körébe tartozó elvi iránymutatások, amelyeket bár korábban a Kúria jogegységi tanácsa az 1/2014., illetve a 3/2015. számú PJE határozataiban fenntartandónak ítélt, de e jogegységi határozat rendelkező része nem tartalmazza, az új Pp. alapján elbírálandó ügyekben nem irányadók; azok csak a régi Pp. alapján elbírálandó ügyekben alkalmazhatók. Ezek a következők:

2/2009. PJE, 2/2008. (V. 19.) PK vélemény, 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény, 4/2009. (XII. 14.) PK vélemény, 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény, 1/2014. (VI. 30.) PK vélemény, PK 29., PK 139., PK 149., PK 151., PK 163., PK 164., PK 187., PK 188., PK 194., PK 202., PK 216. számú állásfoglalás.

A felsorolt, az új Pp. hatálybalépését követően indult ügyekben nem irányadó elvi iránymutatásokkal kapcsolatban a jogegységi tanács hangsúlyozza, hogy az említett iránymutatásokban foglalt - az új Pp. szabályai szellemével nem ellentétes - jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások továbbra is figyelembe vehetők. Az új Pp. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában ezek tehát felhasználhatók [erre példa a 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény, és az 1/2014. (VI. 30.) PK vélemény].

VII.

A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 40. § (1) és (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A jogegységi határozatot a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2017. november 13.

Dr. Darák Péter s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Orosz Árpád s. k.,

előadó bíró

Dr. Baka András s. k.,

bíró

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,

bíró

Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k.,

bíró

Dr. Erőss Monika s. k.,

bíró

Dr. Harter Mária s. k.,

bíró

Dr. Kiss Gábor s. k.,

bíró

Dr. Kovács Zsuzsanna s. k.,

bíró

Dr. Lezsák József s. k.,

bíró

Dr. Magosi Szilvia s. k.,

bíró

Dr. Mészáros Mátyás s. k.,

bíró

Dr. Molnár Ambrus s. k.,

bíró

Dr. Pataki Árpád s. k.,

bíró

Dr. Puskás Péter s. k.,

bíró

Dr. Kocsis Ottilia s. k.,

bíró

Dr. Bartal Géza s. k.,

bíró

Dr. Cseh Attila s. k.,

bíró

Dr. Csőke Andrea s. k.,

bíró

Dr. Gáspár Mónika s. k.,

bíró

Dr. Kemenes István s. k.,

bíró

Dr. Kollár Márta s. k.,

bíró

Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s. k.,

bíró

Dr. Madarász Anna s. k.,

bíró

Dr. Makai Katalin s. k.,

bíró

Dr. Mocsár Attila Zsolt s. k.,

bíró

Dr. Osztovits András s. k.,

bíró

Dr. Pribula László s. k.,

bíró

Salamonné dr. Piltz Judit s. k.,

bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s. k.,

bíró

Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s. k.,

bíró

Dr. Varga Edit s. k.,

bíró

Dr. Wellmann György s. k.,

bíró

Dr. Szabó Klára s. k.,

bíró

Dr. Tibold Ágnes s. k.,

bíró

Dr. Vezekényi Ursula s. k.,

bíró

Dr. Zumbók Péter s. k.,

bíró