BH 2021.3.78 A biztosítási fedezet terjedelmének korlátozása nem áll ellentétben az egyoldalú kógencia elvével, mert nincs olyan jogszabály, amely meghatározná, hogy a biztosító milyen eseményekkel kapcsolatban köteles kockázatot vállalni. A kizárást tartalmazó szerződési feltétel a biztosítási esemény meghatározásában betöltött szerepe miatt alapvető eleme a biztosítási szerződésnek, ezért a szerződés elsődleges tárgyát megállapító kikötésnek minősül. A hitelfedezeti biztosítás főszolgáltatást megállapító kikötése világos és érthető, ha átláthatóan tünteti fel a kizárás és a biztosító szolgáltatási kötelezettsége közötti összefüggést, következtetni lehet továbbá a biztosítási fedezet korlátozásának a biztosítási szerződésen kívüli azon következményére is, hogy a biztosítás nem mentesít a kölcsönszerződésből adódó fizetési kötelezettségek alól [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (1)-(2) bek. 209. § (1)-(2), (4)-(5) bek., 209/A. § (2) bek., 536. § (1)-(2) bek., 540. § (3) bek., 567. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes édesanyja, H. T. a 2008. június 25-én létrejött kölcsönszerződés alapján 9 000 000 forint összegű kölcsönt vett fel a II. rendű alperes jogelődjétől, az U. Zrt.-től (a továbbiakban: U.). A kölcsönszerződéshez két biztosítási szerződés kapcsolódott.

[2] Az egyik a felperes édesanyja és az I. rendű alperes által kötött A. T. rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, amelyhez a ".../2008" általános szerződési feltétel (ÁSZF1) tartozott. A biztosítási szerződést a felperes édesanyja a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében kötötte meg abból a célból, hogy a kölcsönszerződés alapján őt terhelő tőketartozás összegét a biztosítási szerződésre befizetett díj és a díjból keletkező hozam útján gyűjtse össze, és az így keletkező összeget a biztosító teljesítésével felhasználja a hitelintézet részére történő tőketörlesztésre. A szerződés kiemelt feltételeiről szóló tájékoztató 9. pontja tartalmazta: ajánlott, célszerű külön biztosítási szerződés keretében gondoskodni haláleseti biztosítási védelemről, hogy a díjfizető halála miatt a hátramaradott családtagok mentesüljenek a kölcsöntartozásból adódó fizetési kötelezettségek alól.

[3] Az U. a kölcsön futamideje alatt előre nem látható, az ügyfél életével, egészségi állapotával és keresőképességével összefüggő események kapcsán esetlegesen kialakuló fizetési nehézségre való felkészülés érdekében portfólióbiztosítást tett lehetővé az ügyfelek számára. A portfólióbiztosítás díját az ügyfél kockázatvállalási fedezeti díjként fizette meg. A kockázatvállalási fedezeti díj a havi törlesztőrészlet részét képezte, a kölcsönszerződés alapján fennálló tőkekintlévőség függvényében került meghatározásra, összege az ügyleti év elején fennálló tőketartozáshoz igazodott, mértékét a kölcsönnyújtó egyoldalúan állapította meg. Az U. jogosult volt egyoldalúan meghatározni a portfólióbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó biztosítótársaságot.

[4] Az A. T. befektetési egységekhez kötött életbiztosítással kombinált hiteltermékekhez az U. az I. rendű alperessel kötött csoportos hitelfedezeti élet-, baleset-, egészség- és munkanélküliségi biztosítást. A biztosítási szerződés részét képezték a "Hitelfedezeti élet-, baleset-, egészség-, és munkanélküliségi biztosítási feltételek az U. Zrt. A. T. befektetési egységekhez kötött életbiztosítással kombinált hiteltermékhez" általános szerződési feltételek (ÁSZF2).

[5] Az ÁSZF2 2.1.(3) pont értelmében a biztosítási szerződésnek az az adós lehetett a biztosítottja, aki a biztosítotti nyilatkozat aláírásával és átadásával hozzájárul ahhoz, hogy a szerződő és a biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen, és akinek egészségi nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata alapján a biztosító a biztosítási kockázatát vállalta. A 2.1.(4) pont szerint a biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosítottnak a biztosítotti nyilatkozaton adott beleegyezése alapján az U., aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A kedvezményezett köteles a szolgáltatási összeg törlesztőrészleten és hitelfedezeti biztosítási díján felüli részét befektetési egységekhez kötött életbiztosítási díjként továbbítani a hitelfedezeti életbiztosítási fedezetet nyújtó biztosító részére. A biztosítási szerződés fedezeti jellegére tekintettel a biztosított nem jelölhetett meg a hitelezőtől eltérő kedvezményezettet.

[6] Az ÁSZF2 2.2.(3) pontja értelmében a biztosítottnak a biztosítotti nyilatkozathoz egészségi nyilatkozatot 10 000 001 forint feletti kölcsönösszeg/tőketartozás esetén kellett tennie. 25 000 000 forint feletti kölcsönösszeg/tőketartozás esetén a biztosítási szerződés biztosítandó személyre történő hatályossá válásához orvosi vizsgálat elvégzése is szükséges volt.

[7] Az ÁSZF2 4.(1) pont tartalmazta, hogy az egy főre eső biztosítási díj számítása az egyes biztosítottra vonatkozó tőkekintlévőség (tőketartozás) figyelembevételével a biztosító díjszabása alapján történik. A 4.(4) pont szerint a biztosítás díját a szerződő fizeti meg a biztosítónak, és a biztosítottra eső arányos részét áthárítja a biztosítottra. A biztosítottra áthárított díjrészt a szerződő a hiteltörlesztő részlettel együtt szedi be a biztosítottól, amelynek mértékét a szerződő mindenkori hatályos Hirdetménye tartalmazza.

[8] Az ÁSZF2 biztosítási eseményeket meghatározó 5.1. pontjának a) pontja alapján biztosítási esemény volt a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatti halála.

[9] A biztosító szolgáltatásáról rendelkező 5.2.2. pont értelmében a biztosító a I. szolgáltatási csomag választásakor halál esetén a biztosítási esemény időpontjában a biztosított jelzálogkölcsönével kapcsolatban fennálló teljes kintlévőséggel megegyező mértékű biztosítási szolgáltatás fizetését vállalta a kedvezményezett részére.

[10] Az ÁSZF2 6.2. (4) a) pontja a következő kikötést rögzítette: ha a biztosítási szerződés egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben a biztosított olyan betegsége, amely a biztosító rá vonatkozó kockázatviselésének kezdete előtti három évben bizonyíthatóan fennállott vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt.

[11] A terméktájékoztató 7. pontja tartalmazta, hogy a biztosító a biztosítási szerződés részét képező biztosítás általános szerződési feltételei alapján mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve bizonyos eseményeket kizár a kockázatviseléséből (pl. öngyilkosság, bűncselekményben való aktív részvétel, a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőzően már fennállt betegséggel kapcsolatos haláleset és egészségkárosodás). A biztosító mentesülésének esetei, a kockázatviseléséből kizárt események és a biztosító szolgáltatása korlátozásainak eseteire vonatkozó részletes tájékoztatás megtalálható a biztosítási feltétek 6.1. és 6.2. pontjában.