41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.

c) kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot,

d) közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm,

e) nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

f)[1] varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrű: olyan, a madár életének első napjaiban felhelyezett, a lábának kifejlődését követően el nem távolítható, folytonos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincsen semmilyen megszakítás vagy illesztés, és amelyet semmilyen módon nem változtattak meg.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(1a)[2] Tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely faja egyedének, valamint a koreai hasadékszalamandra (Karsenia koreana) egyedének tartása, tenyésztése, forgalmazása, illetve e célra újabb példány nem szerezhető be.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(3)[3] Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a)[4] az állomány ellátására szolgáltató állatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsálók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4)[5] Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hatóság) adja ki. A járási állat-egészségügyi hatóság az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

(5)[6] Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6)[7] Elhullás esetén - amennyiben ismert - annak okát is rögzíteni kell.

5. §[8] A járási állat-egészségügyi hatóság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b)[9] melynek utóda nem képes önálló életre,

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1)[10] A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével - ha ismert vagy megállapítható - az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

(3)[11] Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint - állatforgalmazásnak nem minősülő módon - annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2)[12] A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében - veszélyes állatok kivételével - a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

(6)[13] Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. §[14] A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

13/A. §[15] A Magyarországon tenyésztett madarat - a 15/A. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - legkésőbb a kikelést követő 14 napon belül meg kell jelölni varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrűvel.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3)[16] A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5)[17] Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b)[18]

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(6)[19] Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7)[20] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az emlősök és a madarak esetében az egyed tartásakor az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló jogszabály mellékletében foglalt, az állatok minimális elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseknek kell megfelelni.

(7a)[21] A (7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) emlősöknél

aa) a háziasított fajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl),

ab) a sünfélék (Erinaceidae) családjának fajai,

ac) a csincsillák (Chinchilla spp.),

ad) a degu (Octodon degus),

ae) a tengerimalac (Cavia porcellus),

af) a hörcsögfélék (Cricetidae spp.) családjának fajai és

ag) az egérfélék (Muridae spp.) családjának fajai,

b) madaraknál

ba) a háziasított fajok (házigalamb, japán fürj, házityúk, pulyka, gyöngytyúk, házi lúd, házi kacsa, pézsmaréce),

bb) a papagájfajok (Psittaciformes spp.), kivéve az arák (Anodorhynchus spp., Cyanopsitta spp., Ara spp., Orthopsittaca spp., Primolius spp.) és a bejelentésköteles kakaduk (Cacatuidae spp.),

bc) a galambfajok (Columbiformes spp.) és

bd) a pintyfajok (Fringillidae, Ploceidae, Viduidae, Estrildidae, Passerellidae, Thraupidae, Cardinalidae spp.)

esetében.

(8)[22] A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.

(9)[23] A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10)[24] A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11)[25] Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12)[26] Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13)[27] Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14)[28] Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.

(15)[29] Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16)[30] Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

14/A. §[31] (1) Az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett:

a) az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,

b) az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,

c) közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy

d) állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.

(2) Eb esetében az (1) bekezdés szerinti átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza

a) kistestű ebnél 5 méternél,

b) közepes testű ebnél 7 méternél,

c) nagytestű ebnél 9 méternél,

d) futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél

rövidebb nem lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti, átmeneti megkötéshez alkalmazott nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az az eb életfunkciót, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat.

(4) Lóféle esetében az istállón kívüli kikötés időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 60 percet.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

15/A. §[32] (1) Madarak vadon befogott egyedeit - a vadászható madárfajok egyedeinek kivételével - kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad tartani.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában az (1) bekezdés előírásai nem vonatkoznak a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó példányokra.

(3) Az állattartónak a madárra felhelyezett varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrűvel kell igazolnia - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - azt, hogy egy példány nem vadon befogott, hanem tenyésztett. A természetvédelmi hatóság engedélyezheti a madár más módszerrel történő megjelölését abban az esetben, ha a tenyésztett madár ily módon történő megjelölése nem lehetséges.

(4) Az ellenkező bizonyításáig a (3) bekezdés szerinti jelölés hiányában is tenyésztett példánynak kell tekinteni a következő madárfajok egyedeit:

a) a tyúk-, a lúd- és a galambalakúak rendjének, valamint a futómadarak valamennyi faja,

b) a 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó papagájfajok,

c) ezüstcsőrű pinty (Lonchura cantans), malabári pinty (Lonchura malabarica), muskátpinty (Lonchura punctulata), japán sirályka (Lonchura striata domestica),

d) ausztrál pintyfajok [Gould-amandina (Erythrura gouldiae), ékfarkú amandina (Poephila acuticauda), szakállas amandina (Poephila cincta), álarcos amandina (Poephila personata), zebrapinty (Taeniopygia castanotis), rácsosszárnyú asztrild (Taeniopygia bichenowii), barnacsíkos pinty (Aidemosyne modesta), kákapinty (Neochmia ruficauda), festett asztrild (Emblema pictum), gyémántpinty (Stagonopleura guttata)] és

e) kanári (Serinus canaria).

(5) A Kormány az Ávtv. 45/B. §-a tekintetében az (1)-(4) bekezdésben foglaltak betartásának vámeljárás során történő ellenőrzése vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságot állatvédelmi hatóságként jelöli ki.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

(5)[33] Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3)[34] Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. §[35] Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. §[36] (1)[37] A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2)[38] A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3)[39] Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4)[40] A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5)[41] Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a)[42] az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8)[43] A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző szolgáltató állatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.

(10)[44] Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11)[45] A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

(12)[46] A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hatóság felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése[47]

17/C. § (1)[48] Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot.

(2)[49] Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl az Ávtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú mellékletben foglaltak szerint.

(3)[50]

(4)[51]

(5)[52] A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7)[53]

(8)[54]

17/D. § (1)[55] Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot.

(2)[56] Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hatóság veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. § (1)[57] A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel - a veszélyesnek minősítést követő 60 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hatóság által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2)[58] Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat véglegessé válását követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1)[59] A tartást engedélyező határozat véglegessé válását követően a járási állat-egészségügyi hatóság az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét - akár ideiglenesen is - megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a "Veszélyes!" felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható "Vigyázat! Veszélyes eb!" feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2)[60] Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a járási állat-egészségügyi hatóságnál be kell jelenteni.

17/K. § (1)[61] Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hatóságnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hatóságnak átadni.

(2)[62] A járási állat-egészségügyi hatóság intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4)[63] Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről.

17/L. § (1)[64] A járási állat-egészségügyi hatóság a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2)[65] A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. §[66] (1)[67] Az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenységet az folytathat, aki

a) a tevékenység végzésére irányuló szándékát az állatvédelmi hatóságnak bejelentette, továbbá

b) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

c) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A bejelentésnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.

(3) A bejelentéshez csatolni kell

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)[68]

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

(5)[69] A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését követő harmadik hónap végéig az állattartó engedélyt kérhet a természetvédelmi hatóságtól az általa a MódR. hatálybalépése előtt tenyésztett, illetve beszerzett madár megfelelő jelölés nélküli tartásához.

(6)[70] Az állattartó az állat élete végéig tarthatja, illetve a MódR. hatálybalépését követő hatodik hónap végéig értékesítheti a MódR. hatálybalépése előtt tenyésztett, illetve beszerzett, a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott farkos kétéltűt.

(7)[71] A MódR. hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott arák (Anodorhynchus spp., Cyanopsitta spp., Ara spp., Orthopsittaca spp., Primolius spp.) és bejelentésköteles kakaduk (Cacatuidae spp.) vonatkozásában az egyed tartásakor - ameddig az állatot korábbi tartási helyén tartják - nem kell megfelelni az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló jogszabály mellékletében foglalt, az állatok minimális elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseknek.

19. §[72]

20. §[73]

21. §[74]

22. §[75]

23. §[76]

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

26. §[77] E rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontja, 3. § (1a) bekezdése, 13/A. §-a, 14. § (7) és (7a) bekezdése, 15/A. §-a, 18. § (5)-(7) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

A. Halak

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

B. Kétéltűek

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

C. Hüllők

1. Aligátorteknős (Chelydra serpentina)[78]

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

3. Keselyűteknős (Macroclemmys temminckii)[79]

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) - a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

D. Madarak

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

E. Emlősök

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

7. Nutria (Myocastor coypus)

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

9. Amerikai rókamókus (Sciurus niger)[80]

10. Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)[81]

11. Japán mókus (Sciurus lis)[82]

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

3. Az állatfaj - a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család - tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

a) az állat faja és tudományos neve,

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben

Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt

a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,

b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)

kell mérni.

A. Madárpókok

B. Halak[84]

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségű és minőségű szűrőberendezéssel kell működtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

5. Tengeri halak

C. Fán és talajon élő kétéltűek

D. Fél vízi kétéltűek

1 Amiből 1/3 rész száraz, 2/3 rész víz.

E. Vízi kétéltűek

F. Fán- és sziklán élő gyíkok

G. Talajon élő gyíkok

H. Talajon élő kígyók

I. Fán élő kígyók

J. Szárazföldi és fél vízi teknősök

K. Vízi teknősök

L. Madarak

A tartási terület szélessége a madár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de minimum 35 cm.

M. Rágcsálók

N. Nyulak

O. Görény

4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez[86]

Eb által okozott sérülés jogkövetkezményei

5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez[87]

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történő megjelölés megtörténtéről kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői