Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2022.8.204 I. A vádirat benyújtását követően, de a vádirati tényállásra alapítottan - valójában a Be. 26. § (1) bekezdése alapján - indítványozott jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést a bíróságnak érdemben el kell bírálnia akkor is, ha nem tart tárgyalást, és abban az esetben is, ha - bármilyen okból - tárgyalást tart, de a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállás módosítása nem szükséges [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 13. § (1) bek., 17. § (2) bek., 7. § (2) bek.].

II. A vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírásának feltétele garanciális jelentőségű, hiszen a jogi személy egyértelmű azonosításának követelményével együtt tartalmában megfeleltethető a Be. 6. § (3) bekezdésében rögzített alapelvi rendelkezésnek, miként a Jszbt. 13. § (2) bekezdésében írt további tartalmi elemnek [Jszbt. 13. § (2) bek. a), b), c) pont, 2. § (1), (2) bek.].

[1] A főügyészség a bíróságra 2019. december 2. napján érkezett vádiratában az I. r. terhelttel szemben vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] miatt, a II. r. terhelttel szemben bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] miatt, a III. r. terhelttel szemben bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] miatt emelt vádat. Indítványozta, hogy bíróság a Be. 424. § (2) bekezdése alapján hagyja jóvá a főügyészség és a terheltek által kötött, jegyzőkönyvbe foglalt egyezségeket.

[2] Ezt követően a bíróságra 2020. május 7. napján érkezett átiratában indítványozta, hogy a bíróság a vádirati tényállás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szabjon ki pénzbírságot a C. Kft.-vel szemben.

[3] A törvényszék a 2020. május 28. napján meghozott ítéletével - az egyezségekben foglaltaknak megfelelően - bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont], a II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont], a III. r. terheltet pedig szintén bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont].

[4] Ezért mindhárom terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását valamennyi terhelt esetében 5 év próbaidőre felfüggesztette. Mindhárom terheltre vonatkozóan megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén azt börtönben kell végrehajtani, valamint, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A terhelteket 200 napi tétel pénzbüntetésre is ítélte, az egy napi tétel összegét az I. r. terhelt vonatkozásában 15 000 forintban, a II. r. és a III. r. terhelt vonatkozásában 5000 forintban állapította meg, így az I. r. terhelttel szemben összesen 3 000 000 forint, a II. r. és a III. r. terhelttel szemben fejenként 1 000 000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartásban töltött időt, továbbá a bűnjelekről, a nyomozás során lefoglalt pénzösszegekről és a bűnügyi költségről, valamint mindhárom terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[5] A törvényszék a C. Kft.-vel szemben előterjesztett büntetőjogi intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasította.

[6] A törvényszék ítélete az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt vonatkozásában 2020. május 28. napján jogerőre emelkedett.

[7] A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elutasítására vonatkozó rendelkezés miatti ügyészi fellebbezést elbírálva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. október 15. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét e tekintetben helybenhagyta, így az elsőfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elutasítására vonatkozó rendelkezése 2020. október 15. napján jogerőre emelkedett.

[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Jszbt. 24. § (1) bekezdésére alapítottan a megtámadott határozatok jogi személyre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében.

[9] Indokai szerint az eljárt bíróságok a Jszbt. szabályainak megsértésével utasították el a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló ügyészi indítványt.

[10] Hivatkozott arra, hogy a jogi személlyel szembeni eljárás ügyészi indítványhoz kötött, a Jszbt. két eltérő rendelkezésben szabályozza az indítvány előterjesztésének lehetőségeit.

[11] Egyfelől a Jszbt. 13. § (1) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását az ügyészség indítványozhatja a vádiratban, másrészt pedig a tárgyalás során, ha annak eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak. Ez esetben a vádirati tényállást módosítja, és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza [Jszbt. 17. § (2) bek.].

[12] Utalt rá, hogy a Jszbt. 13. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza a vádirat jogi személyre vonatkozó tartalmi elemeit és kellékeit. Előbbiek közé tartoznak a jogi személy beazonosításához szükséges adatok [Jszbt. 13. § (2) bek. a) pont], valamint a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírása [Jszbt. 13. § (2) bek. c) pont], míg az utóbbiak közé sorolandó a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatai [Jszbt. 13. § (2) bek. b) pont] és a törvény szerinti intézkedés alkalmazására vonatkozó indítvány [Jszbt. 13. § (2) bek. d) pont].

[13] Álláspontja szerint e rendelkezésekből levezethető, hogy a vádirati tényállás tárgyalás eredményéhez képest történő módosítása esetén a Jszbt. 13. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatokkal kell kiegészíteni a tényállást, mivel ezek nélkül nem lehetséges az érdemi elbírálás. Ha ezek a tartalmi elemek a vádirati tényállásban addig is szerepeltek, annak módosítása szükségtelen.

[14] Kitért arra, hogy a Jszbt. 7. § (2) bekezdése alapján, ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a Be. rendelkezéseit a Jszbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. Erre figyelemmel az ilyen eljárás során is irányadó a Be. 26. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.

[15] Mindezek összevetéséből az következik, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítvány előterjesztésére legkésőbb az elsőfokú bíróság tárgyalásán kerülhet sor, így a bizonyítási eljárás befejezéséig előterjesztett indítvány nem lehet elkésett vagy törvényben kizárt. Mivel a tárgyalás előkészítése - amelybe az előkészítő ülés is beletartozik - olyan eljárási szakasz, amelynek során a Be. szabályai szerint sor kerülhet a vád módosítására, a vádirati indítványok kiegészítése nem kizárt.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!