32014R0654[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete ( 2014. május 15. ) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 654/2014/EU RENDELETE

(2014. május 15.)

a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg annak biztosítására, hogy az Unió hatékonyan és a kellő időben élhessen a nemzetközi kereskedelmi megállapodások által ráruházott, engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vagy visszavonására irányuló jogaival, azzal a szándékkal, hogy:

a) azokban az esetekben, ha harmadik országok az Unió érdekeit sértő módon nemzetközi kereskedelmi szabályokat szegnek meg, a kielégítő megoldás érdekében olyan módon reagálhasson, amely visszaállítja az uniós gazdasági szereplők számára az előnyöket;

b) a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokban az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállításához folyamodhasson, ha az Unióból származó áruk vagy szolgáltatások számára biztosított elbánásban az Unió érdekeit érintő változás következik be.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"ország" : bármely állam vagy különálló vámterület;

b)

"engedmények vagy más kötelezettségek" : tarifaengedmények vagy más olyan kötelezettségek vagy előnyök az áruk vagy szolgáltatások kereskedelme terén, illetve a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásait illetően, amelyek alkalmazására az Unió kötelezettséget vállalt olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján, amelyekben részes fél;

c)

"hatálytalanítás vagy gyengítés szintje" : az Uniót egy adott nemzetközi kereskedelmi megállapodás alapján megillető előnyök csökkenésének mértéke. Amennyiben a vonatkozó megállapodás másképpen nem rendelkezik, ez magában foglal az adott harmadik ország intézkedéséből fakadó minden káros gazdasági hatást;

d)

"kötelező áremelés" : a közbeszerzési eljárásokat lefolytató ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára előírt azon kötelezettség, hogy a közbeszerzési eljárásokban - bizonyos kivételekkel - növelniük kell a kínált áruk és/vagy szolgáltatások árát, amennyiben azok bizonyos harmadik országokból származnak.

3. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbi esetekben alkalmazandó:

a) kereskedelmi vitákban a WTO vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértése (WTO vitarendezési egyetértése) alapján születő döntés nyomán, amennyiben az Unió engedélyt kapott a WTO vitarendezési egyetértésének hatálya alá tartozó multilaterális és plurilaterális megállapodások szerinti engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére;

aa) a WTO olyan vizsgálóbizottsági jelentésének köröztetését követően, amely részben vagy egészben helyt ad az Unió által előterjesztett követeléseknek, ha a WTO vitarendezési egyetértésének 17. cikke szerinti fellebbezés nem teljesíthető, és ha a harmadik ország nem egyezett bele a WTO vitarendezési egyetértésének 25. cikke szerinti átmeneti fellebbezési választott bírósági eljárásba;

b) más nemzetközi kereskedelmi megállapodások - így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások - keretében felmerülő kereskedelmi vitákban születő döntés nyomán, amennyiben az Uniónak jogában áll felfüggeszteni az ilyen megállapodások szerinti engedményeket vagy más kötelezettségeket;

ba) más nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal, többek között regionális vagy kétoldalú megállapodásokkal kapcsolatos kereskedelmi vitákban, amennyiben a döntéshozatal nem lehetséges, mivel a harmadik ország nem teszi meg a vitarendezési eljárás működéséhez szükséges lépéseket, beleértve az eljárás indokolatlan késleltetését is, ami az együttműködés hiányát jelenti az eljárás során;

c) engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása céljából, amire a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikke vagy az egyéb nemzetközi megállapodásokban - így többek között regionális vagy bilaterális megállapodásokban - foglalt, védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések értelmében az jogosíthatja fel az Uniót, hogy egy harmadik ország védintézkedéseket alkalmaz;

d) olyan esetekben, amikor egy WTO-tag az 1994. évi GATT XXVIII. cikke vagy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XXI. cikke szerint engedményeket vagy kötelezettségvállalásokat módosít, amennyiben nem állapodtak meg kompenzációs kiigazításokról, és a szolgáltatások tekintetében nem tesznek kompenzációs kiigazításokat a GATS XXI. cikke szerinti választott bírósági eljárás megállapításaival összhangban.

4. cikk

Az Unió jogainak gyakorlása

Az (1) bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a) amennyiben egy kereskedelmi vitának a WTO vitarendezési egyetértése keretében történő elbírálása nyomán engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor, azok szintje nem haladhatja meg a WTO Vitarendezési Testülete által engedélyezett szintet;

b) amennyiben más nemzetközi kereskedelmi megállapodások - így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások - keretében, nemzetközi vitarendezési eljárás nyomán engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor, azok mértéke nem haladhatja meg a harmadik ország szóban forgó intézkedése által okozott hatálytalanítás vagy gyengítés szintjét, amelyet az adott esettől függően vagy a Bizottság állapít meg, vagy választott bírósági eljárás keretében állapítanak meg;

ba) amennyiben a 3. cikk aa) vagy ba) pontjában foglalt helyzetekben intézkedéseket hoznak valamely harmadik országgal folytatott kereskedelem korlátozására, az ilyen intézkedések szintje nem haladhatja meg az Unió kereskedelmi érdekeinek az említett harmadik ország intézkedései által okozott hatálytalanítását vagy gyengítését;

c) ha az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása nemzetközi kereskedelmi megállapodások védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseinek értelmében történik, akkor az Unió fellépésének mértéke lényegében azonos a védintézkedés által érintett engedmények vagy más kötelezettségek mértékével, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásban vagy más nemzetközi kereskedelmi megállapodások - így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások - védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseiben foglalt feltételek szerint, amelyek értelmében a védintézkedést alkalmazzák;

d) amennyiben az 1994. évi GATT XXVIII. cikkével és a kapcsolódó egyetértéssel ( 1 ), vagy a GATS XXI. cikkével és a kapcsolódó végrehajtási eljárásokkal összefüggésben kerül sor engedmények vagy kötelezettségvállalások módosítására vagy visszavonására valamely harmadik országgal folytatott kereskedelemben, azoknak érdemben azonosnak kell lenniük az említett harmadik ország által módosított vagy visszavont engedményekkel vagy kötelezettségvállalásokkal, az 1994. évi GATT XXVIII. cikkében és a kapcsolódó egyetértésben vagy a GATS XXI. cikkében és a kapcsolódó végrehajtási eljárásokban megállapított feltételeknek megfelelően.

Az (1) bekezdésben említett kereskedelempolitikai intézkedéseket a rendelkezésre álló információknak és az Unió általános érdekeinek a figyelembevételével, az alábbi kritériumok alapján kell meghatározni:

a) hatékonyak lesznek-e az intézkedések a tekintetben, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályoknak való megfelelésre ösztönözzék a harmadik országokat;

b) alkalmasak lesznek-e az intézkedések arra, hogy segítséget nyújtsanak a harmadik országok intézkedései által érintett uniós gazdasági szereplőknek;

c) rendelkezésre állnak-e alternatív források az érintett termékek vagy szolgáltatások beszerzésére, annak érdekében, hogy elkerülhetők vagy a lehető legkisebbre csökkenthetők legyenek az Unión belül a feldolgozó iparágakra, az ajánlatkérő szervekre vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre, valamint a végső fogyasztókra gyakorolt negatív hatások;

d) nem eredményez-e aránytalan adminisztratív nehézségeket és költségeket az intézkedések alkalmazása;

e) bármely egyéb egyedi kritérium, amelyet a 3. cikkben említett esetekkel összefüggésben nemzetközi kereskedelmi megállapodás ír elő.

5. cikk

Kereskedelempolitikai intézkedések

Azon nemzetközi megállapodások sérelme nélkül, amelyekben az Unió részes fél, a 4. cikk (1) bekezdésének értelmében hozott végrehajtási jogi aktussal elrendelt kereskedelempolitikai intézkedések az alábbiakból állnak:

a) vámengedmények felfüggesztése, új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetése, ideértve a vámoknak a legnagyobb kedvezményes elbánás szintjére való visszaállítását vagy annál magasabb szinten való kivetését, illetve bármely további árubehozatali vagy -kiviteli teher bevezetését;

b) az árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások bevezetése vagy fokozása kvóták, behozatali vagy kiviteli engedélyek vagy más intézkedések formájában;

ba) a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó kötelezettségek felfüggesztése és a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó korlátozások bevezetése;

bb) a valamely uniós intézmény vagy ügynökség által biztosított és az Unió egész területére érvényes szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásaival kapcsolatos kötelezettségek felfüggesztése, valamint az ilyen szellemitulajdon-jogok védelmére vagy kereskedelmi hasznosítására vonatkozó korlátozások bevezetése az érintett harmadik ország állampolgárságával rendelkező jogosultak tekintetében;

c) árukra, szolgáltatásokra vagy szállítókra vonatkozó engedmények felfüggesztése a közbeszerzés területén, az alábbiak révén: i. az érintett harmadik országban székhellyel rendelkező és tevékenységüket onnan végző szállítók és szolgáltatók kizárása és/vagy olyan ajánlatok kizárása a közbeszerzésből, amelyek teljes értékének több mint 50 %-át az érintett harmadik országból származó áruk vagy szolgáltatások adják; és/vagy ii. kötelező áremelés bevezetése az érintett harmadik országban székhellyel rendelkező és tevékenységüket onnan végző szállítók és szolgáltatók ajánlataira és/vagy az ajánlat azon részére, amelyet az érintett harmadik országból származó áruk vagy szolgáltatások alkotnak.

Az e cikk (1) bekezdésének ba) pontja alapján elfogadandó intézkedések kiválasztásakor a Bizottság mindig a következő lépéshierarchia szerint vesz fontolóra intézkedéseket:

a) az egész Unióra érvényes és másodlagos jogon alapuló engedélyhez kötött szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos intézkedések, vagy amennyiben ilyen intézkedések nem állnak rendelkezésre,

b) egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések olyan területeken, ahol kiterjedt uniós joganyag létezik, vagy amennyiben ilyen intézkedések nem állnak rendelkezésre,

c) olyan intézkedések, amelyek tekintetében az 5. cikk (1b) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint a 9. cikk (1a) bekezdése alapján végzett információgyűjtés igazolta, hogy nem rónának aránytalan terhet a releváns nemzeti szabályozások végrehajtási folyamatára.

Az (1) bekezdés ba) és bb) pontja értelmében elfogadott intézkedések:

a) a 9. cikk (1a) bekezdése szerinti információgyűjtés tárgyát képezik;

b) szükség esetén kiegészítendők a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus révén, amennyiben a 9. cikk (1a) bekezdése alapján végzett felülvizsgálatot követően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedések nem kellően hatékonyak, vagy indokolatlan terhet rónak a releváns nemzeti szabályozások végrehajtási folyamatára. A Bizottság az ilyen felülvizsgálatot először hat hónappal az intézkedések alkalmazásának kezdőnapját követően, és ezt követően tizenkét hónapos időközönként végzi el;

c) hat hónappal a megszüntetésüket követően és többek között az érdekelt felek észrevételei alapján értékelő jelentés tárgyát képezik, amely megvizsgálja hatékonyságukat és működésüket, és levonja a lehetséges következtetéseket a jövőbeli intézkedésekre vonatkozóan.

Az (1) bekezdés c) pontja értelmében elfogadott intézkedésekben:

a) az érintett áruk vagy szolgáltatások jellegének megfelelően meg kell állapítani azt az értékküszöböt, amely felett a kizárást és/vagy a kötelező áremelést alkalmazni kell, figyelembe véve a szóban forgó kereskedelmi megállapodás rendelkezéseit, valamint a hatálytalanítás vagy gyengítés szintjét;

b) meg kell határozni, hogy az intézkedést mely ágazatokra, illetve mely áru- és szolgáltatáskategóriákra kell alkalmazni, valamint meg kell határozni az esetleges kivételeket is;

c) tagállamonkénti felsorolásban meg kell határozni azokat a ajánlatkérő szerveket és közszolgáltató ajánlatkérőket vagy ezek kategóriáit, amelyeknek a közbeszerzéseire az intézkedést alkalmazni kell. Ehhez minden tagállam benyújtja az érintett ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek, illetve ezek kategóriáinak a jegyzékét. Az intézkedések révén biztosítani kell az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésének megfelelő szintjét, valamint a tagállamok közötti méltányos elosztását.

6. cikk

Származási szabályok

A szolgáltatások származását a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy származási helye alapján kell meghatározni. A szolgáltató származási helye:

a) természetes személy esetén az az ország, amelynek az adott személy állampolgára vagy amelyben állandó tartózkodási joggal rendelkezik;

b) jogi személy esetén az alábbiak bármelyike: i. ha a szolgáltatást nem az Unióban való kereskedelmi jelenlét keretében nyújtják, akkor az az ország, ahol a jogi személyt alapították vagy az adott ország jogszabályai szerint más formában létrehozták, és amelynek területén a jogi személy jelentős üzleti tevékenységet folytat; ii. ha a szolgáltatást uniós kereskedelmi jelenlét keretében nyújtják, az a tagállam, amelyben a jogi személyt bejegyezték, és amelynek területén az jelentős üzleti tevékenységet folytat úgy, hogy az adott tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában, ha a szolgáltatást nyújtó jogi személy nem folytat olyan jelentős üzleti tevékenységet, amelynek során a letelepedésének helye szerinti tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll, akkor ezen jogi személy származási helyének azoknak a természetes vagy jogi személyeknek a származási helye minősül, akiknek/amelyeknek a tulajdonában van, illetve irányítása alatt áll.

Akkor tekintendő úgy, hogy a szolgáltatást nyújtó jogi személy egy adott országból származó személyek tulajdonában van, ha az alaptőke több mint 50 %-át e személyek birtokolják, és akkor áll az adott országból származó személyek irányítása alatt, ha azoknak jogukban áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy a tevékenységeit más módon jogszerűen irányítani.

7. cikk

Intézkedések felfüggesztése, módosítása és hatályon kívül helyezése

A Bizottság hatályon kívül helyezi a 4. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktust, ha az alábbi körülmények bármelyike fennáll:

a) a harmadik ország, amelynek intézkedései vitarendezési eljárás során a nemzetközi kereskedelmi szabályokat sértőnek bizonyultak, helyreállítja az azoknak való megfelelőségét, vagy a felek más módon kölcsönösen kielégítő megoldásra jutnak;

b) olyan esetekben, amikor engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására kerül sor annak nyomán, hogy egy harmadik ország védintézkedést fogad el, és a védintézkedés visszavonásra kerül vagy hatályát veszti, vagy az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak egy, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadását követően;

c) olyan esetekben, amikor egy WTO-tag az 1994. évi GATT XXVIII. cikke vagy a GATS XXI. cikke alapján engedményeket vagy kötelezettségvállalásokat von vissza vagy módosít, amennyiben az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak egy végrehajtási jogi aktusnak a 4. cikk (1) bekezdése alapján történő elfogadását követően.

Az első albekezdésben említett hatályon kívül helyezésről a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell döntést hozni.

8. cikk

Bizottsági eljárás

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, akkor a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

9. cikk

Információgyűjtés

Amennyiben a Bizottság az 5. cikk (1) bekezdésének ba) vagy bb) pontja szerinti intézkedéseket tervez, tájékoztatja a lehetséges kereskedelempolitikai intézkedések által érintett érdekelt feleket, különösen az iparági szövetségeket, valamint az érintett területeket szabályozó jogszabályok kidolgozásában vagy végrehajtásában részt vevő tagállami hatóságokat, és konzultációt folytat velük. Anélkül, hogy indokolatlanul késleltetné az ilyen intézkedések elfogadását, a Bizottság különösen a következőkről kér információt:

a) az ilyen intézkedések hatása a harmadik országbeli szolgáltatókra vagy olyan jogosultakra, akik az érintett harmadik ország állampolgárai, valamint az ilyen szolgáltatások uniós versenytársaira, felhasználóira vagy fogyasztóira vagy a szellemitulajdon-jogok uniós jogosultjaira;

b) az ilyen intézkedések kölcsönhatása a releváns tagállami szabályozásokkal;

c) az ilyen intézkedések által esetlegesen okozott adminisztratív teher.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ilyen konzultációk során összegyűjtött információkat.

A Bizottság a tervezett intézkedésekről elemzést készít a tagállamok számára, amikor a 8. cikk szerint javaslatot tesz a végrehajtási jogi aktus tervezetére.

10. cikk

Felülvizsgálat

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság üdvözli a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a 3286/94/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadását.

A rendelet értelmében a Bizottság felhatalmazást kap, hogy bizonyos konkrét helyzetekben - objektív kritériumok alapján és a tagállamok ellenőrzése mellett - végrehajtási aktusokat fogadjon el. E felhatalmazás gyakorlása körében a Bizottság ezen nyilatkozatnak megfelelően szándékozik eljárni.

A Bizottság a végrehajtási aktusok tervezetének elkészítésekor széles körű konzultációkat fog folytatni annak érdekében, hogy minden jogos érdeket kellően figyelembe vegyen. A konzultációk révén a Bizottság a harmadik országok intézkedései vagy az Unió által elfogadandó esetleges kereskedelempolitikai intézkedések által érintett magánfelek álláspontját kívánja megismerni. A Bizottság számít továbbá az Unió által elfogadandó esetleges kereskedelempolitikai intézkedésekben esetlegesen részt vevő hatóságok észrevételeire is. A közbeszerzés területét érintő intézkedések esetében a Bizottság a végrehajtási aktusok tervezetének elkészítésekor különösen ügyelni fog arra, hogy kellő figyelmet fordítson a tagállami hatóságok észrevételeire.

A Bizottság tisztában van azzal, hogy időben tájékoztatnia kell a tagállamokat arról, ha a szóban forgó rendelet szerinti végrehajtási aktus elfogadására készül, mivel a tagállamok csak így tudnak hozzájárulni a tények teljes ismeretén alapuló döntéshozatalhoz; a Bizottság e cél szellemében fog eljárni.

A Bizottság megerősíti, hogy a tagállamok bizottságának benyújtott végrehajtásiaktus-tervezeteket azonnal továbbítani fogja a Parlamentnek és a Tanácsnak is. Hasonlóképpen, az említett bizottság véleményének kézhezvétele után azonnal továbbítani fogja a Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtási aktusok végleges tervezetét is.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja a Parlamentet és a Tanácsot az olyan nemzetközi fejleményekről, amelyek szükségessé tehetik a rendelet szerinti intézkedések módosítását. Erre a Tanács és a Parlament felelős bizottságainak útján kerül majd sor.

A Bizottság üdvözli a Parlament szándékát a vitarendezési és jogérvényesítési kérdésekre vonatkozó strukturált párbeszéd előmozdítására, és a felelős parlamenti bizottságok kereskedelmi vitákkal és jogérvényesítési keresetekkel foglalkozó ülésein teljes körűen kifejti majd nézeteit, ideértve az uniós iparágakra gyakorolt hatásokra vonatkozó álláspontját is.

A Bizottság végül megerősíti: nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a rendelet eredményes és hatékony eszköze legyen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt uniós jogok érvényesítésének, többek között a szolgáltatások kereskedelme terén. A Bizottság ezért a rendelet rendelkezéseinek megfelelően felül fogja vizsgálni az 5. cikk hatályát annak érdekében, hogy az kiterjedjen a szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos további kereskedelempolitikai intézkedésekre, amint létrejönnek az ilyen intézkedések működőképességét és eredményességét biztosító feltételek.

( 1 ) "A XXVIII. cikk értelmezése és alkalmazása" című egyetértés.