31994R3286[1]

A Tanács 3286/94/EK rendelete (1994. december 22.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról

A TANÁCS 3286/94/EK RENDELETE

(1994. december 22.)

a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezését megállapító szabályokra és a Szerződés 235. cikke alapján a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított árukra vonatkozóan elfogadott szabályokra, és különösen azon rendelkezéseikre, amelyek lehetővé teszik az eltérést azon általános elvtől, ami a mennyiségi korlátozásoknak vagy azokkal egyenértékű intézkedéseknek egyedül az ott előírt intézkedésekkel való helyettesíthetőségét írja elő,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

mivel a közös kereskedelempolitikának különösen a kereskedelem védelmére tekintettel egységes alapelveken kell alapulnia;

mivel a Tanács 1984. szeptember 17-i, különösen a tiltott kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával szembeni védelem vonatkozásában a közös kereskedelempolitika megerősítéséről szóló 2641/84/EGK rendelete a Közösség számára olyan eljárásokat hozott létre, amelyek a Közösséget képessé teszik ( 2 ):

- válaszadásra minden jogellenes kereskedelmi gyakorlatra az abból származó kár megszüntetése céljából, és

- a Közösség jogai harmadik országok kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában történő teljes mértékű gyakorlására;

mivel a 2641/84/EGK rendelet alkalmazásával kapcsolatosan szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a harmadik országok által elfogadott vagy fenntartott kereskedelmet gátló akadályok kezelésének szükségessége továbbra is fennáll, és mivel a 2641/84/EGK rendeletben előírt megközelítés nem bizonyult teljes egészében hatékonynak;

mivel ezért szükségesnek látszik új és javított közösségi eljárások kidolgozása annak biztosítására, hogy a Közösség nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján a részére biztosított jogokat hatékonyan gyakorolhassa;

mivel a nemzetközi kereskedelem szabályai elsődlegesen a Kereskedelmi Világszervezet védnöksége alatt kidolgozott és a Kereskedelmi Világszervezetről szóló Megállapodás mellékleteiben megállapított szabályok, de lehetnek bármely más olyan megállapodásban megállapított szabályok is, amelyeknél a Közösség szerződő fél és amelyek a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre vonatkozó szabályokat írnak elő, és mivel indokolt egyértelmű képet alkotni azon megállapodások fajtáiról, amelyekre a "nemzetközi kereskedelmi szabályok" kifejezés utal;

mivel a Közösség előzőekben említett eljárásainak teljes egészében a közösségi jog alapján működő és áttekinthető jogi mechanizmuson kell alapulniuk és biztosítaniuk kell, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásával kapcsolatos határozat meghozatala pontos, tényszerű információk és jogi elemzés alapján történjen;

mivel e mechanizmus célja olyan eljárási eszközök szolgáltatása, amelyek igénylik, hogy a Közösség intézményei lépjenek fel harmadik országok által elfogadott vagy fenntartott, károkat előidéző vagy a hátrányos kereskedelmi hatásokkal szemben, amennyiben az ilyen akadályok vonatkozásában az érvényes nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján létezik fellépési jog;

mivel a tagállamok arra vonatkozó joga, hogy e mechanizmus alkalmazásához folyamodjanak, nem érinti azt a számukra biztosított a lehetőséget, hogy ugyanazon vagy hasonló ügyeket a Közösség más létező eljárásai útján, és különösen a Szerződés 113. cikke által létrehozott bizottság előtt vessenek fel;

mivel figyelmet kell fordítani a Szerződés 113. cikke által létrehozott bizottság intézményi szerepére a kereskedelempolitika minden kérdése vonatkozásában a Közösség intézményei számára kidolgozandó tanácsok kialakításában; mivel ezért a bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell az egyedi esetek fejleményeiről annak érdekében, hogy képes legyen tágabban értelmezett politikai szempontok szerint felmérni a kereskedelempolitikai intézkedések hatásait;

mivel továbbá addig, amíg egy kereskedelmet gátló akadályokból származó vita megoldásához egy harmadik országgal kötendő megállapodás tűnik a legalkalmasabb eszköznek, e célból a Szerződés 113. cikkében előírt eljárásokkal összhangban kell tárgyalásokat folytatni, különösen a cikk által létrehozott bizottsággal történő konzultáció folytatásával;

mivel helyénvaló annak megerősítése, hogy a Közösségnek nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell cselekednie, és amennyiben az ilyen kötelezettségek megállapodásokból származnak, fenn kell tartania az egyensúlyt azon jogok és kötelezettségek között, amelyek létrehozására azon megállapodások irányulnak;

mivel helyénvaló annak megerősítése is, hogy a kérdéses eljárások alapján tett minden intézkedésnek összhangban kell lennie a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel is, valamint nem járhatnak más, a Szerződés 113. cikke értelmében közvetlenül elfogadható intézkedések sérelmével az e rendeletben nem szabályozott esetekben;

mivel az e rendeletben előírt vizsgálati eljárás lefolytatása során alkalmazandó eljárási szabályokat ugyancsak meg kell erősíteni, különösen a Közösség hatóságai és az érintett felek jogai és kötelezettségei valamint azon feltételek vonatkozásában, amelyek mellett az érintett felek információkhoz hozzáférhetnek és igényelhetik, hogy tájékoztatást kapjanak a vizsgálati eljárásból származó lényeges tényekről és szempontokról;

mivel a Közösségnek e rendelet alapján eljárva szem előtt kell tartania a gyors és hatékony fellépés biztosításának szükségességét, a rendeletben előírt döntéshozatali eljárások alkalmazása révén;

mivel a Bizottságra és a Tanácsra hárul az a feladat, hogy a Közösség nemzetközi jogai és kötelezettségei keretrendszerén belül csak olyan esetekben lépjenek fel a harmadik országok által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmet gátló akadályokkal szemben, ha a Közösség érdekei beavatkozást igényelnek, és mivel az ilyen érdekek értékelésekor a Bizottságnak és a Tanácsnak kellően tekintetbe kell vennie az eljárásokban érdekelt minden fél nézeteit;

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések

Ez a rendelet közösségi eljárásokat hoz létre a közös kereskedelempolitika területén a Közösséget a nemzetközi, és különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt létrehozott kereskedelmi szabályok alapján megillető azon jogok gyakorlásának biztosítása érdekében, amelyek a meglevő nemzetközi kötelezettségeknek és eljárásoknak megfelelően az alábbi célokkal rendelkeznek:

a) válaszadás a Közösség piacára hatást gyakorló kereskedelmet gátló akadályokra az azokból származó károk megszüntetése céljából;

b) válaszadás harmadik országok piacára hatást gyakorló kereskedelmet gátló akadályokra az ebből eredő hátrányos kereskedelmi hatások megszüntetése céljából.

Ezen eljárásokat különösen a közös kereskedelempolitika területén nemzetközi jogvitarendezés kezdeményezésekor, majd lefolytatásakor és megszüntetésekor kell alkalmazni.

2. cikk

Meghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában "kereskedelmet gátló akadály" minden olyan, harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmi gyakorlat, amelynek vonatkozásában nemzetközi kereskedelmi szabályok írnak elő fellépési jogot. Ilyen fellépési jog akkor áll fenn, ha nemzetközi kereskedelmi szabályok egy gyakorlatot kifejezetten tiltanak, vagy a gyakorlat által érintett másik felet feljogosítják arra, hogy kísérelje meg a kérdéses gyakorlat hatásainak megszüntetését.

(2) E rendelet alkalmazásában és a (8) bekezdésre figyelemmel a "Közösség jogai" azon nemzetközi kereskedelmi jogok, amelyekkel a Közösség a nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján élhet. E vonatkozásban a "nemzetközi kereskedelmi szabályok" meghatározás elsődlegesen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt létrehozott és a Kereskedelmi Világszervezetről szóló Megállapodás mellékletében megállapított szabályokat jelenti, de jelenthet bármely más olyan megállapodásban megállapított szabályokat is, amelynél a Közösség szerződő fél és amely a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre alkalmazandó szabályokat ír elő;

(3) E rendelet alkalmazásában "kár" minden olyan anyagi kár, amelyet egy termék vagy szolgáltatás vonatkozásában a Közösség piacán egy közösségi iparág számára a kereskedelmet gátló akadály előidéz, vagy amelynek előidézésével fenyeget;

(4) E rendelet alkalmazásában a "hátrányos kereskedelmi hatás" azon hatások, amelyeket a kereskedelmet gátló akadályok idéznek elő, vagy amelynek előidézésével fenyegetnek egy termék vagy szolgáltatás vonatkozásában a közösségi vállalkozások szempontjából bármely harmadik ország piacán, és amelyek jelentősen kihatnak a Közösség vagy a Közösség egy régiójának gazdaságára, vagy azon belül egy gazdasági ágazatra. Az a tény, hogy a panasztevőt ilyen hátrányos hatások érik, önmagában nem tekinthető elegendőnek annak igazolására, hogy a Közösség intézményei bármiféle intézkedést kezdeményezzenek.

(5) "Közösségi iparág" a Közösség összes olyan termelője vagy szolgáltatást nyújtója:

- akiknek termékei vagy szolgáltatásai azonosak kereskedelmet gátló akadályokat megtestesítő termékkel vagy szolgáltatással, vagy ahhoz hasonlóak, vagy

- akiknek termékei vagy szolgáltatásai a termék vagy szolgáltatás közvetlen versenytársai, vagy

- akik fogyasztói vagy feldolgozói azon terméknek, illetve fogyasztói vagy felhasználói azon szolgáltatásnak, amely kereskedelmet gátló akadályokat testesít meg,

vagy az összes olyan termelőt vagy szolgáltatást nyújtót, akiknek összesített teljesítményei a kérdéses termék vagy szolgáltatás Közösségen belüli előállításának lényeges részarányát testesítik meg; azonban:

(a) ha a termelők vagy szolgáltatást nyújtók kapcsolódnak a kereskedelmet állítólagosan gátló akadályokat megtestesítő termék vagy szolgáltatás exportőrével vagy importőrével, vagy azoknak ők saját maguk az importőrei, a "közösségi iparág" a többi termelőre vagy szolgáltatást nyújtóra vonatkozó utalásként értelmezhető;

(b) különleges körülmények között a Közösség egy régióján belül a termelők vagy szolgáltatást nyújtók közösségi iparágnak tekintendők abban az esetben, ha összesített teljesítményeik a kérdéses termék vagy szolgáltatás lényeges hányadát testesítik meg azon tagállamban vagy tagállamokban, ahol a régió található, feltéve, hogy a kereskedelmet gátló akadályok hatása azon tagállamban vagy tagállamokban összpontosul.

(6) "Közösségi vállalkozás"-nak minősül az a vállalat vagy cég, amelyet valamely tagállam jogszabályaival összhangban hoztak létre és a Közösség területén található létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye, és közvetlenül érintett a kereskedelmet gátló akadályokat megtestesítő termék előállításában vagy szolgáltatás nyújtásában.

(7) E rendelet alkalmazásában a "szolgáltatást nyújtók" meghatározása sem az (5) bekezdésben említett "közösségi iparág" meghatározás, sem a (6) bekezdésben meghatározott "közösségi vállalkozások" meghatározás értelmében nem érinti valamely tagállam jogalkotásával vagy szabályozásával összhangban bármely adott szolgáltatás nem kereskedelmi jellegű nyújtásának lehetőségét.

(8) E rendelet alkalmazásában "szolgáltatások" azon szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a Közösség a Szerződés 113. cikke alapján nemzetközi megállapodásokat köthet.

3. cikk

Panasztétel egy közösségi iparág nevében

(1) Minden természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a Közösség nevében eljáró vállalat, aki, illetve amely úgy ítéli meg, hogy a Közösség piacára hatást gyakorló kereskedelmet gátló akadályok által előidézett kár érte, írásos panaszt tehet.

(2) A panasznak elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia a kereskedelmet gátló akadályok fennállásáról és az abból származó kárról. A kár bizonyítékát adott esetben a 10. cikkben feltüntetett tényezők tájékoztató jellegű felsorolása alapján kell benyújtani.

4. cikk

Panasztétel a közösségi vállalkozások nevében

(1) A Közösség minden vállalkozása, vagy bármely jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező, a Közösség egy vagy több vállalkozása nevében eljáró társaság írásos panaszt terjeszthet elő, ha úgy ítéli meg, hogy közösségi vállalkozások kárt szenvedtek harmadik ország piacára hatást gyakorló, a kereskedelmet hátrányosan befolyásoló kereskedelmi akadály miatt.

(2) A panasznak elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia a kereskedelmet gátló akadályok fennállásáról és az abból eredő kárról. A hátrányos kereskedelmi hatások bizonyítékát adott esetben a 10. cikkben feltüntetett tényezők tájékoztató jellegű felsorolása alapján kell benyújtani.

5. cikk

Panasztételi eljárások

(1) A panaszt a Bizottsághoz kell benyújtani, amely annak másolatát megküldi a tagállamok számára.

(2) A panaszt vissza lehet vonni, mely esetben az eljárást meg lehet szüntetni, kivéve, ha a megszüntetés nem szolgálja a Közösség érdekeit.

(3) Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, a panaszost tájékoztatni kell erről.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.

(4) A Bizottság a Közösség vizsgálati eljárásának megindításáról minden, a 3. vagy 4. cikknek megfelelő panasztételt követően a lehető legrövidebb időn belül határozatot hoz; a határozatot rendesen a panasztétel napjától számított 45 napon belül kell meghozni; ezt a határidőt a panasztevő kérésére vagy beleegyezésével fel lehet függeszteni abból a célból, hogy a panaszos által előterjesztett eset megalapozottságának értékeléséhez esetleg szükséges kiegészítő információk beszerezhetők legyenek.

6. cikk

Tagállami megkeresés

(1) Minden tagállam jogosult felkérni a Bizottságot az 1. cikkben említett eljárások kezdeményezésére.

(2) A felkérő tagállam a Bizottságnak elegendő bizonyítékot szolgáltat felkérésének alátámasztására a kereskedelmet gátló akadályok fennállásáról és azok hatásairól. Ha a kár vagy a hátrányos kereskedelmi hatás megfelelő bizonyítékkal alátámasztható, a bizonyítékokat a 10. cikkben feltüntetett tényezők tájékoztató jellegű felsorolása alapján kell benyújtani.

(3) A Bizottság a többi tagállamot haladéktalanul értesíti a kérelmekről.

(4) Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a felkérés nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatni kell erről a tagállamot.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.

(5) A Bizottság a Közösség vizsgálati eljárásának megindításáról a tagállamok által a 6. cikknek megfelelően benyújtott minden beterjesztés kézhezvételét követően a lehető legrövidebb időn belül határoz; a határozatot rendesen a beterjesztés kézhezvételének napjától számított 45 napon belül kell meghozni; ezt a határidőt a beterjesztő tagállam kérésére vagy beleegyezésével fel lehet függeszteni abból a célból, hogy a beterjesztő tagállam által előterjesztett eset megalapozottságának értékeléséhez esetleg szükséges kiegészítő információk beszerezhetők legyenek.

7. cikk

A bizottsági eljárás

(1)

a) A Bizottságot a kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

b) Az e pontra történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

c) Az e pontra történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2) A Bizottság ezenkívül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján kapott információkat annak érdekében, hogy e két intézmény megvizsgálhassa a közös kereskedelempolitikát érintő szélesebb körű hatásokat.

8. cikk

Közösségi vizsgálati eljárás

(1) Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezését indokolttá tegye, és az az Unió érdekében szükséges, a Bizottság:

a) közzéteszi a vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezését az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E közleményben meg kell jelölni a terméket vagy a szolgáltatást és az érintett országokat, össze kell foglalni a beérkezett információkat, és rendelkezni kell arról, hogy minden releváns információt közölni kell a Bizottsággal. Meg kell jelölni továbbá azt az időszakot, amelynek során az érdekelt felek az (5) bekezdéssel összhangban szóbeli meghallgatást kérhetnek a Bizottságnál;

b) hivatalosan értesíti az eljárás alá vont ország vagy országok képviselőit, akikkel szükség esetén konzultációkat lehet folytatni;

c) a tagállamokkal együttműködve uniós szinten lefolytatja a vizsgálatot.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.

(2)

a) Szükség esetén a Bizottság beszerzi az általa szükségesnek vélt összes információt, és megkísérli ezen információk egyeztetését az importőrökkel, kereskedőkkel, képviselőkkel, termelőkkel, kereskedelmi társaságokkal és szervezetekkel, amennyiben az érintett vállalkozások vagy szervezetek ahhoz hozzájárulnak.

b) Szükség esetén a Bizottság vizsgálatokat végez harmadik országok területén, feltéve, hogy az érintett országok kormányait arról hivatalosan értesítette, és azok ésszerű időn belül ez ellen nem emeltek kifogást.

c) A Bizottság számára a vizsgálatok során azon tagállam tisztviselői nyújtanak segítséget, amelynek területén a kivizsgálást lefolytatják, feltéve, hogy ezt az érintett tagállam kéri.

(3) A tagállamok a Bizottság által megállapított részletes szabályoknak megfelelően, felkérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a vizsgálat lefolytatásához szükséges összes információt.

(4)

a) A panaszosok, az érintett exportőrök és importőrök, ugyanígy az érintett ország vagy országok képviselői betekinthetnek a Bizottság rendelkezésére álló összes információba, a Bizottság és a kormányok belső használatára szánt információk kivételével, feltéve, hogy az ilyen információk érdekeik védelmét szolgálják és azok a 9. cikk értelmében nem bizalmas jellegűek, továbbá azokat a Bizottság vizsgálati eljárása során felhasználja. Az érintett személyeknek indokolással alátámasztott írásos kérelmet kell a Bizottsághoz benyújtaniuk, megjelölve abban az igényelt információt.

b) A panaszosok, az érintett exportőrök és importőrök, valamint az érintett ország vagy országok képviselői kérhetik, hogy a vizsgálati eljárásból származó lényeges tényekről és megállapításokról tájékoztatást kapjanak.

(5) A Bizottság meghallgathatja az érintett feleket. A feleket meghallgatja, ha azok írásban kérik a meghallgatást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett értesítésben megjelölt határidőn belül, annak bemutatásával, hogy elsődlegesen érintettek az eljárás kimenetele által.

(6) A Bizottság továbbá felkérésre az elsődlegesen érintett felek számára találkozó lehetőségét biztosíthatja, amelynek keretében az ellentétes nézeteket és azok cáfolatát előadhatják. E lehetőség biztosításával kapcsolatosan a Bizottság tekintetbe veszi a felek kérelmeit és a bizalmas jelleg megőrzésének szükségességét. Egyik fél sem kötelezhető a találkozón való részvételre, és annak elmulasztása nem befolyásolhatja hátrányosan az adott fél esetének kimenetelét.

(7) Amennyiben a Bizottság az indokoltan elvárható időn belül nem kapja meg az igényelt információt, vagy amikor a vizsgálat lefolytatása jelentős mértékben akadályokba ütközik, a rendelkezésre álló tények alapján is meg lehet tenni a megállapításokat.

(8) A vizsgálat lefolytatásának befejezését követően a Bizottság jelentést tesz a bizottság számára. A jelentést rendesen az eljárás kezdeményezésének kihirdetése napjától számított öt hónapon belül át kell adni, kivéve, ha a vizsgálat lefolytatásának bonyolultsága miatt a Bizottság ezt a határidőt hét hónapra meghosszabbítja.

9. cikk

Bizalmas kezelés

(1) Az e rendelet értelmében kapott információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat bekérték.

(2)

a) A Bizottság és a tagállamok - ideértve tisztviselőiket - az információkat közlő fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott, bizalmas jellegű információkat vagy azokat az információkat, amelyeket a vizsgálóbizottsági eljárásban részt vevő fél bizalmas jelleggel közölt;

b) A bizalmas kezelésre vonatkozó minden kérésnek tartalmaznia kell, hogy az információ miért bizalmas jellegű, és ahhoz csatolni kell azok nem bizalmas jellegű összefoglaló ismertetését, vagy nyilatkozatot annak okairól, hogy az információk miért nem alkalmasak ilyen összesítő formában való ismertetésre.

(3) Az információkat rendesen bizalmas jellegűnek kell tekinteni, ha azok nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentősen hátrányos hatást fejt ki az információ szolgáltatójára vagy forrására.

(4) Ha azonban megállapítható, hogy a bizalmas jellegűként való kezelés nem biztosított, és az információ szolgáltatója az információt nem szándékozik nyilvánosságra hozni, illetve általános vagy összesített tájékoztatás formájában nyilvánosságra hozatalát engedélyezni, a kérdéses információt figyelmen kívül lehet hagyni.

(5) Ez a cikk nem zárhatja ki eleve, hogy a Közösség hatóságai az általános jellegű információkat, és különösen az e rendelet alapján hozott határozatok alapját képező indokokat nyilvánosságra hozzák. Az ilyen nyilvánosságra hozatal esetén tekintetbe kell venni az érintett felek jogos érdekeit annak vonatkozásában, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra

10. cikk

Bizonyíték

(1) A kár kivizsgálása - adott esetben - az alábbi tényezőkre terjed ki:

a) az érintett közösségi kivitel vagy behozatal mennyisége, különösen amennyiben akár abszolút értelemben, akár az érintett piacon a termelés vagy a fogyasztás vonatkozásában jelentős mértékű növekedés vagy csökkenés következett be;

b) a közösségi iparág versenytársainak árai, különösen annak megállapítása érdekében, hogy akár a Közösség, akár harmadik ország piacán nem következett-e be jelentős mértékű árcsökkentés a közösségi iparág általa alkalmazottnál árhoz viszonyítva;

c) a közösségi iparágra ezek következtében gyakorolt hatások és trendekkel jelzett egyes gazdasági tényezők, például a termelés, kapacitás kihasználtság, készletek, eladások, piaci részesedés, árak (mint az árak leszorítása vagy a rendes körülmények között várható árnövekedés megelőzése), nyereség, tőkemegtérülés, befektetések, foglalkoztatottság által jelzett folyamatok.

(2) Állítólagos kárral való fenyegetettség esetén a Bizottság azt is megvizsgálja, egyértelműen előrelátható-e, hogy egy adott helyzet valószínűsíthetően tényleges károsodássá fejlődik. E vonatkozásban figyelembe lehet venni az olyan tényezőket is, mint:

a) a kivitel növekedési üteme olyan piacokra, ahol létezik verseny a Közösség termékeivel szemben;

b) a már meglevő, vagy a közeljövőben várhatóan működőképessé váló exportkapacitás a származási vagy exportáló országban, és annak a valószínűsége, hogy az e kapacitásból származó kivitel az (a) pontban említett piacra fog irányulni.

(3) Az egyéb olyan tényezők által előidézett károkat, amelyek akár önmagukban, akár más tényezőkkel együttesen ugyancsak hátrányos hatást fejtenek ki a Közösség iparára, tilos a vizsgálat tárgyát képező gyakorlathoz kapcsolni.

(4) Az állítólagosan hátrányos kereskedelmi hatások esetében a Bizottság megvizsgálja azok kihatását a Közösség vagy a Közösség érintett régiója gazdaságára, vagy azokon belül valamely gazdasági ágazatra. E célból a Bizottság adott esetben figyelembe veheti az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt tényezőket is. Hátrányos hatásokat többek között előidézhetnek olyan helyzetek, amikor a kereskedelmet gátló akadályok egy termék vagy szolgáltatás vonatkozásában a kereskedelem folyamatát megakadályozzák, gátolják vagy eltérítik, vagy azon helyzetek, amelyekben a kereskedelmet gátló akadályok jelentősen befolyásolták a közösségi vállalkozások számára nyújtott beszállítást vagy anyagellátást (például alkatrészek, részegységek vagy nyersanyagok). Az állítólagos hátrányos kereskedelmi hatásokkal való fenyegetettség esetén a Bizottság azt is megvizsgálja, hogy előreláthatóan egy adott helyzet ténylegesen kereskedelemre hátrányos tényezővé fejlődik-e.

(5) A Bizottság a hátrányos kereskedelmi hatások bizonyítékainak a vizsgálata során a 2. cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó nemzetközi szabályok alapján biztosított fellépési jogot szabályzó rendelkezéseket, elveket vagy gyakorlatokat is tekintetbe veszi.

(6) A Bizottság továbbá megvizsgálja a panaszban vagy beterjesztésben szereplő minden egyéb vonatkozó bizonyítékot is. E vonatkozásban az (1)-(5) bekezdésben megadott tényezők és megjelölések felsorolása nem tekinthető kimerítő jellegűnek, és egy vagy több tényező és utalás sem jelent feltétlenül döntő útmutatást a kár vagy a hátrányos kereskedelmi hatás létezése vonatkozásában.

11. cikk

Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése

(1) Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárás eredményeként az derül ki, hogy az Unió érdekei semmiféle intézkedés meghozatalát nem teszik szükségessé, a Bizottság a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megszünteti az eljárást.

(2)

a) Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárást követően az érintett harmadik ország vagy országok meghozza/meghozzák a megfelelőnek tekintett intézkedéseket, és ezért uniós intézkedésre nincs szükség, a Bizottság a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében felfüggesztheti az eljárást.

b) A Bizottság felügyeli ezen intézkedések alkalmazását, adott esetben meghatározott időközönként szolgáltatott információk alapján, amelyeket a harmadik országoktól kérhet és szükség szerint ellenőrizhet.

c) Amennyiben az érintett harmadik ország vagy országok az intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem megfelelően hajtják végre, vagy ha a Bizottság alapos okkal feltételezi ilyen eset fennállását, vagy végül ha nem teljesítik a Bizottság b) pontban megadott információkra vonatkozó kérését, a Bizottság erről tájékoztatja a tagállamokat, és amennyiben a kivizsgálás eredményei és a rendelkezésre álló új tények alapján az szükséges és indokolt, meg kell hozni a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelő intézkedéseket.

(3) Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárást követően vagy egy nemzetközi vitarendezési eljárást megelőzően, annak során vagy azt követően bármikor úgy tűnik, hogy a kereskedelmet gátló akadályok által előidézett jogvita rendezéséhez a legmegfelelőbb eszköz egy megállapodás megkötése az érintett harmadik országgal vagy országokkal, amely megváltoztathatja az Unió és az érintett harmadik ország vagy országok anyagi jogait, a Bizottság az eljárást az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében felfüggeszti, és tárgyalásokat kell folytatni a Szerződés 207. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban.

12. cikk

Kereskedelempolitikai intézkedések elfogadása

(1) Amennyiben (a vizsgálati eljárás eredményeként, kivéve, ha a tényszerű és jogi helyzet vizsgálati eljárást nem igényel) úgy találják, hogy a fellépés a Közösség érdekében szükséges a Közösséget a nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján megillető jogok gyakorlásához, a kár vagy a harmadik országok által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmet gátló akadályok által előidézett, hátrányosan kereskedelmi hatások megszüntetéséhez, a megfelelő intézkedéseket a 13. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell meghatározni.

(2) Amennyiben a Közösség nemzetközi kötelezettségei nemzetközi konzultációs vagy vitarendezési eljárás lefolytatását igénylik, a (3) bekezdésben említett intézkedésekről csak az eljárás lefolytatásának befejezését követően kell döntést hozni, és figyelembe kell venni a lefolytatott eljárás során elért eredményeket. Különösen, ha a Közösség felkért egy nemzetközi vitarendezési testületet azon intézkedések jelzésére és engedélyezésére, amelyek megfelelőek a nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeinek végrehajtásához, a Közösség ilyen falhatalmazás következményeként szükségessé váló kereskedelempolitikai intézkedéseinek összhangban kell állniuk az ilyen nemzetközi vitarendezési testület ajánlásával.

(3) A fennálló nemzetközi kötelezettségekkel és eljárásokkal összeegyeztethető bármely kereskedelempolitikai intézkedést alkalmazni lehet, nevezetesen:

a) kereskedelempolitikai megállapodásból származó bármely koncesszió felfüggesztése vagy visszavonása;

b) fennálló vámok megemelése vagy más importteher bevezetése;

c) mennyiségi korlátozások bevezetése, vagy bármely egyéb, a behozatal vagy kivitel feltételeit módosító, vagy az érintett harmadik országgal a kereskedelmet egyéb módon befolyásoló intézkedések bevezetése.

(4) A megfelelő határozatokban fel kell tüntetni az alapul szolgáló indokokat, és azokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A közzétételt egyúttal az elsősorban érintett országok és felek értesítésének is kell tekinteni.

13. cikk

Döntéshozatali eljárások

(1) Amennyiben az Unió a 3. vagy a 4. cikk alapján tett panasz vagy a 6. cikk szerinti megkeresés alapján hivatalos nemzetközi konzultációkat vagy vitarendezési eljárásokat folytat, az eljárások megindításával, lefolytatásával vagy megszüntetésével kapcsolatos határozatokat a Bizottság hozza meg.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, ha úgy határoz, hogy hivatalos nemzetközi konzultációkat vagy vitarendezési eljárásokat indít, folytat vagy szüntet meg.

(2) Amennyiben az Uniónak a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban eljárva a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja vagy a 12. cikk alapján elfogadandó kereskedelempolitikai intézkedésre vonatkozó döntést kell hoznia, a Tanács haladéktalanul eljár az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének és szükség esetén a 654/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 4 ) vagy bármely más alkalmazható eljárásnak megfelelően.

13a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

15. cikk

Általános rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a közös kereskedelempolitika területén hatályos egyéb rendelkezések hatálya alá tartozó esetekre. A rendeletet kiegészítő jelleggel kell alkalmazni:

- a mezőgazdasági piacok közös szervezetét és azok végrehajtási rendelkezéseit létrehozó szabályok, és

- a Szerződés 235. cikke értelmében elfogadott, a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó termékekre vonatkozó külön szabályok vonatkozásában.

Ez a rendelet nem érinti a Szerződés 113. cikke szerint meghozható egyéb intézkedéseket, valamint a tagállamok által a Szerződés 113. cikkével létrehozott bizottságban felvetett, kereskedelmet gátló akadályokat érintő ügyekkel foglalkozó közösségi eljárásokat.

(2) A 2641/84/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való minden hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

A rendeletet a hatálybalépés napját követően kezdeményezett eljárásokban, valamint az azon napon függőben levő azon eljárásokban kell alkalmazni, amelyekkel kapcsolatban a közösségi vizsgálati eljárások már befejeződtek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az 1994. december 14-én kiadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 252., 1984.9.20., 1. o. A legutóbb az 522/94/EK rendelettel (HL L 66., 1994.3.10., 10. o.) módosított rendelet.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 654/2014/EU rendelete a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189., 2014.6.27., 50. o.).

( 5 ) A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).