8/1995. (II. 22.) AB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 2/1994. (II. 3.) Kgy. rendelete törvényellenességének vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások törvényellenessége utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 2/1994. (II. 3.) Kgy. rendelete 8. § (5) bekezdése törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a szegedi közgyűlés csak részben értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 2/1994. (II. 3.) Kgy. rendelete (a továbbiakban: Kgyr.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a Kgyr. támadott rendelkezése a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében előírtakkal ellentétes előírást tartalmaz.

Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy a Kgyr. 8. § (5) bekezdése törvénysértő módon állapítja meg a helyiségbérleti jog folytatásának feltételeit arra az esetre nézve, ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal".

Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az Lt. - a helyiségbérlet szabályozása keretében is - több tárgykörben rendeletalkotási felhatalmazást állapított meg a helyi önkormányzat számára. Nem tette lehetővé azonban, hogy a képviselő-testület a bérleti jogviszony folytatásának más, a törvényben nem említett jogcímeit meghatározza, illetve a bérleti jogviszony folytatását a rendeletben meghatározott feltételekhez kösse.

A Kgyr. kifogásolt 8. § (5) bekezdése a következőket tartalmazza: "Határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén, ha a bérlő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, a társaság vagy szövetkezet a helyiség használatát a bérbeadó hozzájárulásával és a (4) bekezdés c) pont szerinti ellenérték megfizetése után folytathatja.

Az Lt. 42. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bérlő a helyiség bérleti jogát átruházza vagy elcserélje. E § (2) bekezdése pedig felhatalmazza az Önkormányzatot arra, hogy önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit rendeletében szabályozza. E rendelkezés tartalmát azonban szűkíti az Lt. 41. § (2) bekezdése, amely a következőket írja elő: "Ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetőleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód." A jogutód - a 41. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően mindenfajta egyéb kikötés, illetve "ellenérték" fizetési kötelezettség nélkül - folytatja a helyiség bérleti jogát.

Mivel a Kgyr. 8. § (5) bekezdése az Lt. felhatalmazása nélkül állapította meg a helyiségbérlet folytatása feltételeit, az Alkotmánybíróság ezt az előírást törvényellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró