3121/2021. (IV. 14.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.IV.38.105/2018/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Kúria Kfv.IV.38.105/2018/8. számú ítélete ellen, annak alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, a XXVIII. cikk (1) bekezdése, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és az M) cikk (2) bekezdése megsértését kifogásolta. Az indítványozó indítvány-kiegészítésében az Abtv. 26. §-ra vonatkozó alkotmányjogi panaszát nem tartotta fenn.
[2] Az indítványozó által támadott bírói ítélet alapjául szolgáló alapügyben az indítványozó azt sérelmezte, hogy az általa megnyert közbeszerzési eljárásban a versenytársa a nyertes ajánlatába betekintett és jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki az ügyben. Az indítványozó a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen indított perben felperesi beavatkozóként vett részt.
[3] A Fővárosi Törvényszék 14.K.700.335/2018/15. számú ítéletével elutasította az ajánlatkérő felperes keresetét. A Kúria Kfv.IV.38.105/2018/8. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék ítéletét.
[4] 2. Az indítványozó szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban megsértésre került az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, míg a bírósági eljárásban a XXVIII. cikk (1) bekezdése, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és az M) cikk (2) bekezdése azáltal, hogy a közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot adó ajánlattevő jogorvoslati kérelme folytán utólag meg kívánta akadályozni az indítványozó mint nyertes ajánlattevő szerződéskötését az ajánlatkérővel.
[5] Az indítványozó e körben egyrészt a jogorvoslati kérelemmel élő ajánlattevő ügyfélképességét és eljáráskezdeményezési jogosultságát vitatta. Az indítványozó az Európai Unió Bíróságának és a magyar bíróságok gyakorlatára hivatkozott, amely szerint a közbeszerzési eljárást cél nélkül akadályozó eljárásoknak nincs helye, így álláspontja szerint helytelenül biztosítottak ügyfélképességet az érvénytelen ajánlatot adó ajánlattevőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, amely sérti a tisztességes eljárást és a jogbiztonság követelményét.
[6] Az indítványozó másrészt kifogásolta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben az eljárás elkülönítésével két döntést hozott, ezzel megkerülte a bírságmaximumra vonatkozó szabályozást, amely eljárást a Kúria helyben hagyott.
[7] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[8] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[9] A testület megállapította, hogy az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
[10] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezésként az Abtv. 27. §-át. Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként az Alaptörvény a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és az M) cikk (2) bekezdését.
[11] Az Alkotmánybíróság elöljáróban arra mutat rá, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére az indítványozó által hivatkozott tartalommal nem alapítható alkotmányjogi panasz, mert az nem tekinthető Alaptörvényben biztosított jognak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben - a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében - vizsgálja érdemben (3033/2013. (II. 12.) AB határozat, Indokolás [7]). Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem ezen esetekre alapította, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben nem felel meg az Abtv. 27. §-a szerinti befogadhatósági feltételeknek.
[12] Az indítványozó az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése vonatkozásában indítványában külön indokolást nem terjesztett elő, ugyanakkor az M) cikk (2) bekezdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy következetes gyakorlata alapján az abban foglaltak nem tekinthetők az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának, ezért ezekre alkotmányjogi panasz nem alapítható (3267/2014. (XI. 4.) AB végzés, Indokolás [13]; 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [23]). Mindazonáltal az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy "az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására" (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]).
[13] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése nem a bírósági eljárásra, hanem a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozik. Mivel azonban az indítvány a bíróságok azon eljárását kifogásolja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásával szemben nem fogadták el a kifogásait és lényegében a bírósági eljárást is ugyanezen érvek mentén tartja tisztességtelennek, az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában tartalmaz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti indokolást.
[14] 4. Az Abtv. 29. §-a értelmében alapvető feltétel, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
[15] Az Alkotmánybíróság elöljáróban kiemeli, hogy feladata az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, és nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazását felülbírálni, hiszen a bírósági joggyakorlat egységének biztosítása a bíróságok, elsősorban a Kúria feladata (3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]).
[16] Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét abban látta, hogy a Kúria nem osztotta az indítványozó kifogásait a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata vonatkozásában, ezáltal nem az ajánlatkérő felperes - aki mellett az indítványozó a perbe beavatkozott - keresete szerinti ítéletet hozott.
[17] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének megsértését állító indítványi résszel összefüggésben az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy nem foglalhat állást a bíróság döntési jogkörébe tartozó bizonyítékértékelési, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben (3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]).
[18] A Kúria ítéletében részletesen megindokolta, hogy "egy olyan helyzetben, ha csak egyetlen ajánlatot értékelt az ajánlatkérő érvényesnek, más - habár érvénytelen - ajánlatot tevőnek is megállapíthatóan jogos érdeke áll fenn annak tisztázására nézve, hogy az egyetlen érvényes ajánlat a költségelemek tekintetében ugyanolyan jogi-szakmai ellenőrzésen esett át, mint a saját ajánlata" (kúriai ítélet, Indokolás [36]).
[19] Ezen túlmenően a Kúria részletesen megvizsgálta az eljárás elkülönítéséből és ebből adódóan a bírságmaxium figyelembe vételére vonatkozó kifogásokat is, amelyekkel összefüggésben megállapította, hogy az elkülönítésére jogszerűen került sor, ekként a két külön tárgyú eljárásban megállapított bírságösszegek nem adódnak össze, ily módon a bírságmaximum sem került megsértésre az ügyben (kúriai ítélet, Indokolás [30]-[35]).
[20] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság szerint a Kúria ítéletében az indítványozóval ellentétes jogi álláspontra helyezkedett, a döntését alátámasztó érveiről számot adott.
[21] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "[a] bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel történő értelmezése egyébiránt a bíróságok feladata." (30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89])
[22] Az indítványozó a támadott ítélet alaptörvény-ellenességét egyebekben nem indokolta, az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet a tisztességes hatósági illetve bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
[23] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt - az Abtv. 27. §-a, az Abtv. 52. §-a, illetve a 29. §-ában írt befogadási feltételek teljesülése hiányában - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, visszautasította.
Budapest, 2021. március 9.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Horváth Attila előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Miklós alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/832/2020.