BH 2010.11.294 A jóhírnév megsértésének megállapítását megalapozza az, ha a más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására. A jogsértés megállapításának tehát nem feltétele annak bizonyítása, hogy ez a hátrányos megítélés ténylegesen be is következett. Ennek kizárólag az egyéb szankciók, különösen a nem vagyoni kártérítés szempontjából van jelentősége [Ptk. 78. § (1) és (2) bek. és 355. § (4) bek.].

Az Ítélőtábla jogerős ítéletében - megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét - megállapította: az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2007. június 13-án megtartott lakossági fórumon, a Rádió 16 óra című műsorának 2007. június 19-ei adásában, valamint a Televízió 2007. május 30-ai reggeli adásában valótlanul állította, hogy a felperes a környezeti hatásvizsgálati egyeztető tárgyaláson semmiféle kifogást nem emelt a V.-n létesítendő fecskendőgyár környezeti hatástanulmányával kapcsolatban. A valóságban a felperes a szennyvíztisztító rekonstrukciójára és bővítésére vonatkozó ígéreteket és nyilatkozatokat nem fogadta el. Kötelezte az alperest, hogy elégtételadásként az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését 15 napon belül, saját költségén tegye közzé V. Önkormányzatának hivatalos lapjában. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta, úgy rendelkezve, hogy a peres felek első- és másodfokú perköltségeiket maguk viselik. Az alperest 35 000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a fennmaradó le nem rótt 75 000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet alapjául szolgáló irányadó tényállás szerint a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a V., K. iparterület 068/9. és 069/34. hrsz. alatt lévő területen létesítendő fecskendőgyár előzetes vizsgálati eljárásában 2007. április 16-án, több személy részvételével tartott egyeztetést, amelyről jegyzőkönyvet vett fel. Ezen az egyeztetésen a felperes képviseletében T. S. és R. L. voltak jelen. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes képviselői az egyeztetésen az alábbiakat adták elő: "Meghallgattuk az érintett szakterületek kérdéseinkre adott válaszát. A zaj- és levegővédelem kérdéskörében az itt elhangzottak alapján a tervezett beruházás nem okoz problémát, kezelhető. Vízvédelmi szempontból a detergensek kibocsátásával kapcsolatos félreértések tisztázódtak, de a szennyvíztisztító rekonstrukciójával és bővítésével kapcsolatban tett ígéreteket és nyilatkozatokat nem tartjuk elegendőnek és megnyugtatónak. Az érintett területen élő lakosság tiltakozik a beruházás megvalósítása ellen". A környezetvédelmi hatóság a tervezett beruházáshoz határozatával az engedélyt megadta, amely határozat ellen a felperes indokolással ellátott fellebbezést nyújtott be. Az alperes a beruházással érintett V. polgármestereként 2007. június 13-án tartott lakossági fórumon - egyebek mellett - a következőket mondta:. .. az egyeztetésre "Így meghívást kapott, mert bejelentkezett a T. Egyesület is, amelynek két vezetője, két alelnöke, T. S. vezetésével részt vett, R. L. alelnök úrral. Ezen a környezetvédelmi egyeztetésen senkinek nem volt kifogása a környezetre vonatkozó vizsgálattal szemben. Pontosan olvasható egyetértést adott a T. Egyesület is." Ezt követően a szintén jelen lévő R. L. kérdései után az alperes szó szerint felolvasta a felperes képviselőinek a 2007. április 16-án felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát. Az alperes 2007. június 19-én a Rádió 16 óra című műsorában úgy nyilatkozott, hogy: "... a T. Egyesület két vezetője, két alelnöke, akik ott a szakemberek nyilatkozata figyelembevételével elfogadták a gyár telepítésére vonatkozó környezetvédelmi helyzetet, a világon semmiféle problémát nem vetettek fel." Végül az alperes 2007. május 30-án a Televízió egy műsorában azt mondta, hogy "... a tárgyalásoknál részt vett a T. Egyesület képviselője is és az ott feltett kérdésekre a szakhatóság szakemberei megadták a választ, és el is fogadták."

A fenti tényállás alapján a felperes keresetében annak megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte, hogy az alperes az idézett három nyilatkozatával a személyére vonatkozó valótlan tényt állított, amivel megsértette jóhírnevét.

Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a környezetvédelmi egyeztetésen a felperesnek a környezetre vonatkozó vizsgálattal szemben nem volt kifogása, így az alperesnek a lakossági fórumon adott tájékoztatása és a Televíziónak adott nyilatkozata megfelelt a valóságnak. A Rádió 16 óra című műsorában tett nyilatkozat annyiban nem felelt meg a valóságnak, hogy a felperes képviselői semmiféle problémát nem vetettek fel. Ez a valótlan állítás azonban nem alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére, tehát arra, hogy másoknak a felperesről alkotott véleményét hátrányosan befolyásolja.

Ezzel szemben a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a felperesnek a beruházással kapcsolatos nyilatkozataira vonatkozóan valótlan, egyben a felperest sértő nyilatkozatokat tett. Ezáltal megsértette a felperesnek a Ptk. 78. § (1) és (2) bekezdésében védett jóhírnevét. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a jogerős ítélet álláspontja az volt, hogy az egyeztető tárgyaláson - az alperes nyilatkozataival ellentétben - a felperesek megfogalmazták kifogásaikat, sőt ezt követően az engedély ellen fellebbeztek is. Ezért annak a ténynek a hangsúlyozása, hogy a felperes képviselőinek a fecskendőgyár beruházásával kapcsolatosan az egyeztetésen semmiféle kifogása nem volt, nem felelt meg a valóságnak. Igaz, hogy az alperes a lakossági fórumon felolvasta a jegyzőkönyvet, de ezt olyan kommentárral egészítette ki, amely korábbi nyilatkozatát erősítette meg, azaz nem adott arra lehetőséget, hogy a fórum résztvevői a felperes álláspontját és magatartását a valóságnak megfelelően ismerhessék meg.

A felperes a környezetvédelem és természetvédelem céljából létrejött egyesület, így a megítélése szempontjából nem lényegtelen körülmény, hogy egy környezetvédelmi szempontból többek által aggályosnak tartott beruházáshoz milyen a hozzáállása. Az alperesnek a valóságtól eltérő tényközlései a felperes álláspontját hamis színben tüntették fel, ezért azok sértőek voltak, és mint ilyenek, sértették a felperes jóhírnevét. Ennek megfelelően a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alperes terhére a jogsértés elkövetését megállapította és a c) pont alapján kötelezte az alperest megfelelő nyilvánosság biztosításával, elégtétel adására. Ugyanakkor a felperesnek a nem vagyoni kárigényét a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjára és a Ptk. 339. §-ára figyelemmel elutasította, megállapítva, hogy a felperes a nem vagyoni kártérítés feltételét is képező olyan hátrány bekövetkezését, amely indokolná a nem vagyoni kárpótlás megítélését, nem bizonyította.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 3. § (2) bekezdésébe ütköző módon döntött a keresetről, mert a felperes a fecskendőgyár beruházással kapcsolatos állítások miatt indított keresetet, amelytől teljesen független a szennyvíztelep létesítése. Erről a felperes a keresetlevelében említést sem tett. Ezen túlmenően állította, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 78. § (2) bekezdését is sérti, mert - önmagának is ellentmondóan - állapította meg, hogy a felperes által kifogásolt valótlan tényközlések sértették a felperes jóhírnevét. A jogerős ítélet szerint a per tárgyát képező alperesi magatartásnak egyáltalán semmi hatása nem volt a felperes társadalmi megítélésére, tehát a közlés nem volt alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, amely a jogerős ítélet szerint a sértő tényállítás megállapításának a feltétele. Az alperes cselekménye tehát a felperes megítélése szempontjából közömbös esemény volt, azaz a sértő jelleg teljes hiányának figyelmen kívül hagyása miatt jogszabálysértő a jogerős ítélet. Ezt az álláspontját az is megerősíti, hogy a felperes kedvezőbb megítélése bekövetkezett, amely a személyi jövedelemadó 1%-ának felperes javára való felajánlásának emelkedéséből is megállapítható.