Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2021.5.145 Amennyiben a felek szerződéséből nem tűnik ki, hogy egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapodtak a versenytilalmi korlátozás ellenértékében, versenytilalmi megállapodás nem jött létre, így arra az érvénytelenség jogkövetkezményei nem irányadóak [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 228. § (2) bekezdés, 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény I.5. pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2015. március 9-étől állt az alkatrész-nagykereskedelemmel foglalkozó felperes alkalmazásában. Utoljára raktári betanuló csoportvezető munkakörben foglalkoztatták.

[2] A munkaszerződéséhez csatolt tájékoztató a munkabér elemeit határozta meg, amely szerint a személyi alapbéren felül a munkavállaló részére a munkakezdés hónapját követő hónaptól egyéb belső szabályzat alapján béren kívüli juttatás, valamint prémium adható. 2017-ben az alperes havi bruttó személyi alapbére 300 000 forint volt.

[3] A felek 2017. március 6-án munkaszerződés-kiegészítést kötöttek versenytilalmi megállapodás érdekében. Ennek 1. pontja a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó általános feltételeket rögzítette. A 2. pontban szabályozták, hogy a kötelezettségvállalás ellenértékeként a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt előre ellenértéket fizet, mely "összeg a Belső Szabályzatában a T. 2775. fejezetében megállapított feltételek szerint lesz kiszámítva." A 3. pontban a felek rögzítették, hogy a versenytilalmi korlátozás időtartamát az alábbiak szerint kell kiszámítani: a munkavállaló részére a munkaviszony fennállása alatt kifizetett összes ellenérték összegének 3-szorosa osztva a munkavállaló munkaviszony megszűnésekor érvényes alapbérével. A versenytilalmi korlátozás időtartama legfeljebb 24 hónap lehet. Az 5. pont kimondta, hogy a munkavállaló a megállapodásban foglalt kötelezettségének megszegése esetén köteles a munkáltató részére kötbért fizetni, amelynek összege megegyezik a kifizetett ellenérték 2-szeresével. A 6. pont alapján a munkáltató a megállapodásban foglalt kötelezettségek megszegése esetén jogosult visszakövetelni a versenytilalmi megállapodás jogcímén a 3. pont alapján kifizetett ellenértéket, az 5. pontban meghatározott kötbért, valamint az ezt meghaladó esetleges kár megtérítését kérheti. A 8. pont külön is rögzítette, hogy a munkáltató versenytársának minősül többek között a B. Zrt.

[4] Az alperes a munkabérjegyzék alapján a személyi alapbéren felül 2015 márciusától 2017 februárjáig havi rendszerességgel 80 000 forint prémium juttatásban részesült, majd ezt követően 2017 márciusától - jogcím változás címén - versenytilalmi megállapodás díjaként havonta 80 000 forint juttatást kapott.

[5] A felperes az alperes munkaviszonyát 2017. augusztus 31-én rendes felmondással szüntette meg. Ezt követően az alperes rövid idővel a versenytársnak minősített B. Zrt.-nél helyezkedett el.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[6] A felperes munkáltató a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 400 000 forint versenytilalmi díj visszafizetésére, továbbá 800 000 forint kötbér viselésére.

[7] Hivatkozása szerint a felperes a versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségeit teljesítette, a versenytilalmi díjat az alperesnek megfizette, aki ennek ellenére a munkaviszony megszüntetését követően versenytársnál helyezkedett el. A felperes jogszerűen követeli vissza az ellenérték összegét, amely 400 000 forint, továbbá a versenytilalmi megállapodás 5. pontja alapján a megállapodás megszegése esetén járó kötbért, amely 800 000 forint.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan - amennyiben a bíróság a kereseti kérelem jogalapját megalapozottnak találná - kérte, hogy a 800 000 forint eltúlzott mértékű kötbért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 228. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:186-6:189. §-ai szerint 400 000 forint 10%-ára, azaz 40 000 forintra mérsékelje.

[9] Hivatkozása szerint a munkaszerződés-kiegészítés elnevezésű okiratot nem szabad akaratából írta alá, jogellenes fenyegetéssel vették rá arra. A munkaszerződés-kiegészítés egyéb okból is semmis, különösen azért, mert az színlelt, ugyanis egy másik, az alanyi prémiumra vonatkozó megállapodást leplez.

[10] Az alperes a versenytilalmi ellenérték megfelelősége körében egyrészt arra hivatkozott, hogy a felek által megkötött munkaszerződés-kiegészítés nem határozta meg az ellenérték összegét, ezért megállapodás nem jött létre a felek között. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy a versenytilalmi díjként fizetett havi 80 000 forint nem érte el az Mt. 228. § (2) bekezdésében írt minimális ellenértéket, hiszen alapbére 300 000 forint volt.

Az első- és a másodfokú bíróság ítélete

[12] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[14] Az alperes munkaszerződése, illetve az ahhoz csatolt tájékoztató kifejezetten csak a személyi alapbért rögzíti, míg utóbbi arról rendelkezik, hogy a munkaszerződésben foglaltak személyi alapbéren felül a munkakezdés hónapját követő hónaptól (egyéb belső szabályzat alapján) béren kívüli juttatás, valamint prémium adható a munkavállalónak.

[15] Korábban a felperes a T.-ben - ami egy belső szabály és információgyűjtemény - rögzítette a prémiumtípusokat. Beosztásonként határozta meg, milyen ösztönző elemek alkalmazhatók, amelyek az állománytáblában rögzítettek. A vezető aktuális döntésétől függött, hogy éppen melyik prémiumfajtát alkalmazta adott munkavállalónál. A felperesnél vannak olyan munkakörök, ahol az egyéni teljesítmény nem mérhető, az ilyen munkakörökben alkalmazható az úgynevezett alanyi prémium, amit a helyi vezető megítélése alapján, automatikusan számfejtettek.

[16] A bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a prémium nem tekinthető az alperes munkabérének, ezért a munkáltató dönthetett akként is, hogy 2017 márciusától nem fizet prémiumot, azonban versenytilalmi díj címén 80 000 forint kifizetése történt.

[17] A felperes szándéka egyértelműen versenytilalmi megállapodás megkötésére irányult, hiszen annak bevezetésére azért került sor, hogy a munkavállalók a felperestől való távozásukat követően ne a versenytársaknál helyezkedjenek el, a szerződés tehát nem volt színlelt.

[18] Miután a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek között versenytilalmi megállapodás köttetett, és az alperes ellenértéket is kapott, a bizonyítási eljárást az ellenérték megfelelőségének vizsgálatával folytatta. E körben az 228. § (2) bekezdését tekintette irányadónak.

[19] A korábbi felperesi jogi képviselő akként nyilatkozott a perben, hogy a T. 2775. fejezete az ellenérték kiszámítására kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, a későbbi jogi képviselő azonban csatolta annak 2017. március 1-jére keltezett kivonatát. A felperes ebben a versenytilalmi ellenérték összegét az állománytáblában beosztásonként határozta meg. Ezt összevetve dr. V. M. azon kijelentésével, mely szerint a prémium összege beosztásonként az állománytáblában rögzített, megállapította, hogy a felperes a versenytilalmi díj összegére vonatkozóan nem készített új számítást. A felperes eljárása során elmulasztotta annak ellenőrzését, hogy a korábban meghatározott összeg megfelel-e az Mt. 228. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező minimumnak, azaz az adott időszakra járó alapbér 1/3-ának.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!