7/2021. (IV. 9.) ORFK utasítás

a Rendőrség Lovas Szolgálati Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szolgálati lovakkal kapcsolatos gazdálkodási, állategészségügyi, takarmányozási, képzési, szolgálatellátási, igénybevételi és koordinációs, valamint a lovas járőrök képzésével, szolgálatszervezésével összefüggő feladatok szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére;

b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR);

c) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: területi szervek).[1]

2. Az utasítás alkalmazásában

a) alapképzés: az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges ismereteket adó, rendészeti tárgyú képzés, amelynek célja a lovas járőrök felkészítése a szolgálati lóval történő szolgálatellátásra;

b) állományba vétel napja: az első olyan nap, amelyen a ló ellátásban (takarmányozásban) részesül;

c) állományból törlés napja: az utolsó takarmányozási napot követő nap;

d) egyéb ló: a KR vagyonkezelésében lévő, nem járőrszolgálati, csapatszolgálati vagy díszelgési feladat ellátásra alkalmazott ló, így különösen

da) az utánpótlás célú ló, amely kiképzés alatt álló, szolgálati szakmai minősítéssel nem rendelkező ló,

db) az oktatási célú ló,

dc) a bűnmegelőzési célra, valamint a közönségkapcsolatok erősítésére igénybe vehető ló,

dd) a továbbtenyésztési céllal tartott ló;

e) igénybevétel: a szolgálati feladat szolgálati lóval történő ellátása, valamint a versenyzés;

f) lovas járőr: a Rendőrség azon hivatásos állományú tagja, aki szolgálati lóval lát el szolgálati feladatot, és rendelkezik az e feladat végrehajtásához szükséges végzettséggel;

g) lovas kiképző: lovas sportedzői végzettséggel és legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Bevetési Főosztály III. Lovas és Kutyás Szolgálati Osztály (a továbbiakban: LKSZO) vezetője által javasolt, a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes által kijelölt személy;

h) szintentartó képzés: a szolgálati lovak képzettségének fenntartására és fejlesztésére irányuló, a lovas járőr által a szolgálati helyén, esetlegesen lovas kiképző közreműködésével végzett felkészítés;

i) szolgálatellátás: az az időtartam, amely alatt a lovas járőr szolgálati lóval szolgálati feladatot teljesít;

j) szolgálati ló: a Rendőrség állományában vagy vagyonkezelésében lévő, szolgálati feladatra alkalmazott ló, valamint az egyéb ló;

k) továbbképzés: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben meghatározottak szerinti képzés;

l) végleges elaltatás: a ló életének az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) rendelkezései figyelembevételével történő kioltása;

m) vonatanyag: a szolgálati lovak alkalmazásához és képzéséhez szükséges felszerelések, eszközök és tárgyak összessége.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LOVAK ÁLLOMÁNYBA VÉTELE, ÁTADÁSA, ALKALMAZÁSÁNAK SZAKMAI FELÜGYELETE

1. A szolgálati lovak állományba vétele, kiutalása, átadása

3. A Rendőrség alkalmazásában álló lovak vagyonkezelője a KR. A szolgálati ló a KR vagyonkezelésébe adásvétellel, cserével vagy adományozással kerülhet.

4. A területi szervhez a területi szerv igénye alapján haszonkölcsön-szerződéssel kerülhet szolgálati ló, amelyről az LKSZO javaslata alapján a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes dönt.

5. A 3. pont szerinti szerződés megkötését vagy az adomány elfogadását megelőzően a felajánlott lovak szolgálatra való alkalmasságát öt főből álló bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állapítja meg.

6. A Bizottság elnöke az LKSZO Lovas Alosztály vezetője, aki kijelöli a Bizottság tagjait, vagy kezdeményezi az általa kiválasztott személy kijelöléséhez szükséges munkáltatói intézkedés megtételét.

7. A szolgálati lovakat a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról szóló ORFK utasításnak megfelelően - a Bizottság véleménye alapján - a KR szerzi be.

8. A szolgálati lovak és a vonatanyag beszerzésének költségeit a KR költségvetésében kell tervezni.

9. Szolgálati ló a Rendőrség lovas járőri végzettséggel rendelkező azon hivatásos állományú tagjának utalható ki, akinek a beosztásához szolgálati ló került rendszeresítésre.

10. Amennyiben a lovas járőr tartós távolléte esetén a számára átadott szolgálati ló más lovas járőr általi alkalmazásának szükségessége felmerül, a lovat kizárólag lovas járőri végzettséggel rendelkező lovas járőr számára lehet átadni.

11. A szolgálati ló területi szervnek alkalmazásra történő átadása esetén az LKSZO megvizsgálja az átvevő területi szervnél rendelkezésre álló elhelyezés körülményeit, és javaslatot tesz a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek a szolgálati ló átadására.

2. A szolgálati lovak szakmai felügyelete

12. A szolgálati lovakkal kapcsolatos szakmai felügyeleti tevékenységet az LKSZO végzi, e feladatkörében eljárva

a) az utasításban meghatározott körben biztosítja a Rendőrség lovas járőrökkel, valamint szolgálati lovakkal kapcsolatos feladatainak egységes végrehajtását;

b) végzi és ellenőrzi a szolgálati lovak és lovas járőrök képzését, továbbképzését, lovas szakmai minősítését;

c) vezeti az országos szolgálatiló-nyilvántartást és statisztikai adatszolgáltatást végez;

d) javaslatot tesz a szolgálatiló-állománnyal kapcsolatos belső normák vonatkozásában;

e) véleményezi a szolgálati lovak képzésével, igénybevételével, alkalmazásával és elhelyezésével kapcsolatos felszereléseket, ruházati anyagokat, elhelyezési körleteket, szállító járműveket, továbbá minden, a szolgálati lovak képzésével, igénybevételével, alkalmazásával, valamint elhelyezésével kapcsolatos szakmai dokumentációt, amely a feladatkörét érinti;

f) kezdeményezi a vonatanyagok beszerzését, egyes esetekben a legyártását, valamint a beszerzett anyagok kiutalását a szolgálati lovakat alkalmazó területi szervek részére.

III. FEJEZET

A LOVAS JÁRŐRÖK ÉS A SZOLGÁLATI LOVAK KÉPZÉSE

13. Lovas járőr az a rendőr lehet, aki az LKSZO által szervezett és végrehajtott képzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett.

14. A lovas járőr kiválasztásánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a jelölt a kiképzéssel és a lovas járőri szolgálattal járó kötelezettségeket önként vállalja, valamint képes legyen a szolgálati lovakkal való munkára.

15. A jelölt lovas járőri feladatokra történő speciális alkalmasságának elbírálását az LKSZO Lovas Alosztály vezetője a képzés első napjától számított 30 napon belül elvégzi.

16. A jelölt képzésre történő átrendelését a lovas járőri feladatok ellátására való alkalmatlanságának megállapítása esetén azonnal meg kell szüntetni.

17. Amennyiben a lovas járőri végzettséggel rendelkező lovas járőrt olyan utánpótlás célú lóval látják el, amellyel - a ló képzettségi szintjére tekintettel - vizsgára bocsátható, a lovas járőr a képzés második hetétől előrehozott minősítő vizsgát tehet.

18. A lovas járőrök részére a következő, egymásra épülő képzések szervezhetők:

a) az 5 hónapos "lovas járőr I." alapképzés, amely az LKSZO Lovas Alosztály vezetőjének javaslata alapján a teljes képzési idő legfeljebb egyharmadával meghosszabbítható vagy lerövidíthető;

b) a "lovas járőr I." alapképzésre épülő, 2 hónapos "lovas járőr II." kiegészítő képzés, amely az LKSZO Lovas Alosztály vezetőjének egyedi elbírálása alapján a teljes képzési idő legfeljebb egyharmadával meghosszabbítható vagy lerövidíthető;

c) a "lovas járőr II." kiegészítő képzésre épülő, 1 hónapos "lovas járőr III." speciális képzés, amely az LKSZO Lovas Alosztály vezetőjének egyedi elbírálása alapján a teljes képzési idő legfeljebb egyharmadával meghosszabbítható vagy lerövidíthető.

19. A 18. pontban meghatározott lovas járőri képzések összevontan is teljesíthetők.

20. A 18. pontban meghatározott lovas járőri képzések a 27. pont szerinti Minősítő Bizottság előtti elméleti és gyakorlati vizsgával zárulnak.

21. A 18. pont szerinti képzéseken túlmenően a lovas járőrök és szolgálati lovaik részére évente két alkalommal tömegkezelési feladatokra történő felkészítést kell szervezni. A felkészítésen részt vevő állomány átrendelésére a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes tesz javaslatot. A felkészítést lehetőség szerint a vármegyei csapatszolgálati századok, valamint a KR bevetési főosztályai állományával, továbbá a kutyás alegységekkel együtt kell végrehajtani.[2]

22. A 18. pont szerinti lovas járőri képzések, valamint a 21. pont szerinti felkészítések eredményes elvégzése alapján, kiképzettségnek megfelelően a szolgálati ló lehet:

a) járőr ló I. minősítésű szolgálati ló: külterületi szolgálat végrehajtására és nem nagyvárosi forgalmú lakott területen való közlekedésre kiképzett ló;

b) járőr ló II. minősítésű szolgálati ló: nagyvárosi forgalomban való részvételre és tömegkezelési tevékenység végzésére kiképzett ló;

c) járőr ló III. minősítésű szolgálati ló: az a ló, amely a járőr ló II. képzettségi fokozatot elérte és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 59. § (1) bekezdés e) alpontja alapján végrehajtandó feladatokra, valamint díszelgési feladatra irányuló felkészítést kapott.

23. A 18. és a 21. pontban meghatározott képzések és felkészítések végrehajtásáról az LKSZO vezetője a képzés, a felkészítés és a vizsga végrehajtását követő öt munkanapon belül jelentést tesz a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

24. A szolgálati ló alap- vagy továbbképzése többszöri elmulasztásának tényéről a műveleti országos rendőrfőkapitányhelyettes tájékoztatja az érintett területi szerv vezetőjét, aki intézkedik a körülmények kivizsgálására és szükség esetén a fegyelmi felelősség megállapítására.

25. A szolgálati lovak szintentartó képzésére a lovas járőrnek heti hat szolgálati órát kell biztosítani.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LOVAK MINŐSÍTÉSE

26. A szolgálati lovakat évente minősíteni kell. Szolgálatot csak olyan szolgálati lóval lehet ellátni, amelyik érvényes minősítéssel rendelkezik.

27. A minősítést a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes által jóváhagyott "Alkalmassági és minősítő teljesítménybírálati rend" szerint kell végrehajtani, amelynek kidolgozása az LKSZO Lovas Alosztály vezetőjének feladata. A szolgálati lovak minősítését évente egy alkalommal az LKSZO Lovas Alosztály vezetője 5 fős Minősítő Bizottság bevonásával végzi.

28. A 27. pont szerinti Minősítő Bizottság tagjai:

a) két fő lovas sportedzői végzettséggel rendelkező személy;

b) egy fő állatorvosi végzettséggel rendelkező személy;

c) egy fő lovas járőrvezetői szolgálati tapasztalattal rendelkező személy, valamint

d) az LKSZO Lovas Alosztály vezetője, aki egyben a bizottság elnöke.

29. A szolgálati lovak minősítő teljesítménybírálatának megszervezéséért és végrehajtásáért az LKSZO Lovas Alosztály vezetője a felelős.

V. FEJEZET

A LOVAS SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

3. A lovas szolgálat ellátásának általános szabályai

30. Lovas szolgálat ott szervezhető, ahol a szolgálati lovak folyamatos felügyeletének, elhelyezésének, tartásának, takarmányozásának, valamint egészségügyi ellátásának a feltételei adottak.

31. A feltételek biztosításáért annak a területi szervnek a vezetője a felelős, amelynek alkalmazásában van a szolgálati ló.

32. Lovas járőri szolgálatot csak az a lovas járőr láthat el, aki az adott feladatra megfelelő lovas járőri képzettséggel és a feladatnak megfelelő képzettségű szolgálati lóval rendelkezik.

33. Szolgálati lóval rendelkező lovas járőr a lovas szolgálat hatékonyságának fenntartása és a szolgálati lovak ellátására vonatkozó kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében csak szolgálati lóval ellátható szolgálati feladatra osztható be. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

34. A lovas járőr - utasításra vagy engedéllyel - más szolgálati lovát is lovagolhatja. Ebben az esetben a lovas járőr az ezen utasítás szerint őt terhelő, az igénybevétellel és a gondozással kapcsolatos feladatokat köteles végrehajtani.

35. Szolgálati ló csak a képzettségének és minősítésének megfelelő feladatok végrehajtására vehető igénybe.

36. Az azonos munkakörbe történő áthelyezések és átrendelések során a lovas járőr és a szolgálati ló egy egységet képez, ezért csak együtt helyezhetők vagy rendelhetők át.

37. Szolgálati feladatra a szolgálati ló csak az igénybevétel jellegének megfelelő - az 1. mellékletben meghatározott -felszereléssel, közterületi és csapatszolgálati feladatokra csak nagykantárral vehető igénybe.

38. Szolgálati feladatra - a 35. pontban foglaltakon túl - nem vehető igénybe az a szolgálati ló, amelyik

a) ápolatlan;

b) beteg vagy fizikai vagy mentális állapota következtében a feladat ellátására alkalmatlan;

c) selejtezés alatt áll.

39. Nem lehet szolgálati lovat alkalmazni

a) vegyi anyaggal kezelt vagy szennyezett területen;

b) amennyiben az alkalmazás körülményei a ló életét, egészségét és testi épségét indokolatlanul veszélyeztetik.

40. A lovas járőrök részére a ló etetésére, ápolására, az istálló rendben tartására, a felszerelések karbantartására és tisztítására, valamint a ló felkészítésére a szolgálati idő terhére szolgálatonként, a kiindulás előtt és a visszaérkezést követően egy-egy órát biztosítani kell.

41. Igénybevétel hiányában a szolgálati lovat a hét legalább öt napján legalább napi egy órában le kell mozgatni.

42. A lovas járőr köteles

a) a szolgálati lovával együtt a beosztásához előírt "lovas járőr I." alap-, "lovas járőr II." kiegészítő, és "lovas járőr III." speciális képzésen, a 21. pont szerinti felkészítésen, valamint a minősítésen részt venni;

b) a szolgálati lovak szolgálatellátására, igénybevételére és alkalmazására vonatkozó előírásokat betartani;

c) a rábízott ló ápolásáról, gondozásáról, szolgálatteljesítésre alkalmas állapotáról és - ahol szükséges - takarmányozásáról gondoskodni, állategészségügyi ellátás keretében a ló állatorvosi vizsgálatát biztosítani, az állatorvos által meghatározott feladatokat végrehajtani;

d) utasítás alapján más távollévő lovas szolgálati lovának ápolásáról, esetleges ellátásáról, illetve napi lemozgatásáról gondoskodni;

e) a szolgálati ló szolgálati alkalmazhatóságában bekövetkezett változásokat jelenteni;

f) a szolgálati ló szintentartó képzését elvégezni;

g) a részére kiadott lófelszerelési eszközök szabályszerű tárolásáról, ápolásáról, meglétéről, valamint használhatóságáról gondoskodni, cseréjüket szükség szerint kezdeményezni;

h) a ló sérülését, megbetegedését a szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenteni;

i) az esedékes pataápolást és patkolást időben kezdeményezni.

43. A lovas járőr szolgálati elöljárója köteles

a) a lovas járőrszolgálatot az e fejezetben foglaltak figyelembevételével tervezni és szervezni;

b) a szolgálati lovak ápoltságát a szolgálatba kivonulás előtt, elhelyezési körülményeit, élelmezését pedig rendszeresen ellenőrizni;

c) a lovak megbetegedése, sérülése esetén a gyógykezelésre, az esedékes pataápolásra és patkoltatásra intézkedni;

d) a távollévő lovas járőrök szolgálati lovainak ápolására, ellátására, illetve lemozgatására intézkedni;

e) a lovas járőrök és a szolgálati lovak képzésére, továbbképzésére intézkedni;

f) a szintentartó képzésre és a teljesítménybírálatra a szükséges felkészülési időt biztosítani;

g) a szolgálati lovak jogszabályokban előírt kötelező szerológiai vizsgálatára és vakcinázására határidőben intézkedni;

h) az állategészségügyi okmányok meglétét, a védőoltások beadásának, valamint a szolgálati lovak külső és belső élősködők elleni mentesítésének megtörténtét ellenőrizni.

44. A szolgálati lovak a feladat jellegének megfelelően igénybe vehetők

a) járőrszolgálatra;

b) csapaterő alkalmazásával megoldandó feladatok végrehajtására;

c) bemutatók megtartására;

d) egyéb lóként;

e) lovas sporttevékenységre, versenyzésre;

f) díszelgésre.

4. A járőrszolgálat

45. A lovas járőrök szolgálatba járőrpárban vezényelhetők, nagyobb létszám esetén járőrpárra osztható létszámban.

46. Szolgálati lovat járőrszolgálati feladatra egy napon legfeljebb hat óra időtartamban lehet alkalmazni. A szolgálati ló szolgálati feladat ellátása közbeni ellátásról és pihentetéséről gondoskodni kell.

47. A lovas járőr az intézkedés ideje alatt nem köteles a lováról leszállni, amennyiben az intézkedés ezt nem igényli, vagy erre utasítást nem kap.

5. Díszelgés, bűnmegelőzés, közönségkapcsolatok erősítése

48. Lovas járőrök igénybe vehetők az állami protokoll keretében tartandó díszelgésekre, illetve lovas bemutatók tartására az állami ünnepségeken, kiemelkedő társadalmi, valamint a rendvédelmi szervek által szervezett rendezvényeken.

49. A lovas díszelgési feladatok végrehajtásához, valamint a díszelgéshez kapcsolódó egyéb feladatok ellátására - az e feladatok ellátására felkészített - külső közreműködő és segítő személyzet, így különösen szíjgyártó, patkolókovács is igénybe vehető.

6. Sport, versenyzés

50. Lovas sportversenyeken csak az arra felkészült lovas járőr és szolgálati ló indítható.

51. Lovas versenyeken a szolgálati ló részvételét belföldön megrendezésre kerülő verseny esetén az LKSZO vezetője, külföldön megrendezésre kerülő verseny esetén a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezi.

52. A külföldön megrendezésre kerülő versenyek esetén a szolgálati lovakra biztosítás megkötése kötelező. A haszonkölcsönbe adott lovak esetében a biztosítás megkötése és a biztosítási díj viselése a lovat versenyeztetni kívánó rendőri szervet terheli.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LOVAK ELHELYEZÉSE, ŐRZÉSE, SZÁLLÍTÁSA

7. A szolgálati lovak elhelyezése és őrzése

53. A szolgálati lovak elhelyezésénél figyelembe kell venni az adott faj élettani igényeit, és biztosítani kell az adott egyed bottal mért kétszeres marmagasságának négyzetével egyenlő vagy annál nagyobb alapterületű pihenőhelyet.

54. A szolgálati lovak állandó elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen azok nyugodt pihentetése, valamint az állandó zavaró hatások, így különösen az állandó fény vagy zaj, vegyi anyagok, egészségre káros egyéb anyagok, erős napsütés, erős szél, hőség, hideg vagy nedves környezet közömbösítése.

55. A szolgálati lovat lekötés nélkül, önitatóval felszerelt bokszban lehet elhelyezni.

56. A szolgálati lovak elhelyezésére szolgáló bokszoknak biztonságosan zárhatónak kell lenniük.

57. A bokszok oldalfalait alul rúgásbiztosra, a sérülések elkerülése végett keményfából kell készíteni úgy, hogy a szolgálati lovak lába ne tudjon beakadni.

58. A bokszoknak marmagasság felett jól átláthatónak és a sérülések elkerülése végett védelemmel kialakítottnak kell lenniük.

59. A bokszok alját csúszásmentesre kell kialakítani.

60. A szolgálati ló olyan, a lovas járőr lakóhelyéül szolgáló ingatlanon vagy olyan egyéb, a lovak tartására szolgáló ingatlanon tartható, amely megfelel az 53-59. pontban foglaltaknak és a biztonságos elhelyezés, illetve őrzés feltételeinek.

61. A szolgálati lovak bértartásban történő elhelyezése esetén szerződésben kell rögzíteni az őrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket, a takarmányozást, a tartási feltételeket, a pataápolást és patkoltatást, az állategészségügyi ellátást, az elhelyezéssel és tartással kapcsolatos költségeket, valamint a költségek fedezésének feltételeit. Az elhelyezés megfelelőségét és biztosíthatóságát a szerződés megkötése előtt az LKSZO ellenőrzi és az ellenőrzést követően a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezi.

62. Amennyiben a rendőrségi elhelyezési körletben (istállóban) történő elhelyezés vagy tartás körülményei a szolgálati lovak egészségi állapotát veszélyeztetik, arról a területi szerv vezetőjét tájékoztatni kell, aki intézkedik a körülmények kivizsgálására, a hiányosságok megszüntetésére, és a tett intézkedésekről jelentést tesz a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

63. Amennyiben a szolgálati lovakat bértartásban helyezik el vagy tartják, és az elhelyezés vagy tartás körülményei a szolgálati lovak egészségi állapotát veszélyeztetik, a szolgálati lovak rendőrségi elhelyezési körleten kívüli tartására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, és haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati lovak arra alkalmas helyen történő elhelyezéséről.

8. A szolgálati lovak szállítása

64. A szolgálati lovak szállítását az Ávt. és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

65. A szolgálati ló kizárólag az erre a célra forgalomba helyezett lószállító utánfutóval vagy lószállító gépjárművel szállítható.

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LOVAK ELLÁTÁSA, ÉLELMEZÉSE

66. A szolgálati ló elhullása, selejtezése vagy áthelyezése esetén a takarmányozás megszüntetésére az állományból való törlés napjával kell intézkedni.

67. A szolgálati lovak napi takarmányozására az alábbiakat kell biztosítani:

a) 5 kg zab vagy a szolgálati lovak takarmányozására megfelelő minőségű és mennyiségű, nyersösszetételű abrak vagy abrakhelyettesítő takarmány;

b) 12 kg réti széna;

c) kiegészítő takarmányozás:

ca) október 1-jétől március 15-ig terjedő időszakban 2 kg sárgarépa,

cb) az egészségügyi állapottól és az igénybevétel függvényében 0,2-0,5 kg korpa,

cc) az egészségügyi állapot és az igénybevétel függvényében 0,05 kg lenmag,

cd) indokolt esetben, állatorvos vagy ez irányú agrár felsőfokú lovas szakmai végzettséggel rendelkező szakember véleménye alapján a felsoroltakon felül más takarmányok és takarmánykiegészítők is beszerezhetők, valamint a takarmányadagok változtathatók.

68. Az almozáshoz naponta legalább 15 kg alomszalmát kell biztosítani szolgálati lovanként.

69. A 67. pontban foglaltak szerint biztosított takarmányból a szolgálati lovak napi takarmányadagját az igénybevétel és az aktuális egészségi állapot figyelembevételével kell kialakítani.

70. A szolgálati lovak külső és belső élősködők elleni mentesítését az alkalmazott állategészségügyi készítmény leírásában meghatározott időközönként vagy szükség szerint, de legalább négyhavonta végre kell hajtani.

71. A szolgálati lovak kötelező szerológiai vizsgálatát és vakcinázását a vonatkozó jogszabályok, különösen az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendelet szerinti időközökben kell végrehajtani.

VIII. FEJEZET

A KÁRÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

72. A szolgálati lóban, a vonatanyagban vagy a takarmányban bekövetkezett kár esetén az állományilletékes parancsnok intézkedik a parancsnoki kivizsgálásra, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) alapján kártérítési eljárást folytat le. Amennyiben a kártérítési eljárás elrendelésének a Hszt.-ben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az állományilletékes parancsnok a parancsnoki kivizsgálásról készített jelentést nyolc munkanapon belül a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti.

73. A parancsnoki kivizsgálásról készített jelentés mellékletét képezi a káresemény kivizsgálása során beszerzett állatorvosi szakvélemény, elhullott szolgálati ló esetén a boncolási jegyzőkönyv, valamint a rendőri jelentés és a károkozás körülményeit igazoló egyéb rendelkezésre álló irat, amelyek tartalmazzák a káresemény bekövetkezését előidéző okokat, történéseket és körülményeket.

74. Az állatorvosi szakvéleményt és a boncolási jegyzőkönyvet minden, a KR vagyonkezelésében lévő szolgálati lóról tizenöt munkanapon belül fel kell terjeszteni a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

75. A kárérték meghatározására az a rendőri szerv jogosult, amely a károkozással érintett ingó vagyonelem vagyonkezelője. A szolgálati lovat érintő károkozás esetén a kárérték meghatározására kizárólag a KR jogosult.

76. A haszonkölcsön-szerződéssel átadott szolgálati lovak esetében az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott ügydöntő határozatot az eljárás befejezését követő öt munkanapon belül felterjeszti a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LOVAK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ELBÍRÁLÁSA, ALKALMAZÁSBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSA, SELEJTEZÉSE, VÉGLEGES ELALTATÁSA, ELHULLÁSA

77. Amennyiben a szolgálatra való feltételezett alkalmatlanság állategészségügyi okból következik be, a területi szerv gazdasági rendőrfőkapitány-helyettese köteles az alkalmatlannak vélt szolgálati lóról állatorvosi szakvéleményt készíttetni, amelyet felkérésre a KR állatorvosa is elkészíthet. A teljes dokumentációt - az állatorvosi szakvéleményt, összefoglaló jelentést, javaslatot - minden esetben meg kell küldeni a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága igazgatója részére, aki intézkedik a javaslat felterjesztésére a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

78. A nem a Rendőrség állományába tartozó állatorvos igénybevétele esetén az állatorvosi és alkalmazhatósági felülvizsgálat költségeit a szolgálati lovat alkalmazó területi szerv viseli.

79. Amennyiben a szolgálatra való alkalmatlanság nem állategészségügyi okból következik be, az annak okáról szóló jelentést a szolgálati lovat alkalmazó területi szerv gazdasági rendőrfőkapitány-helyettese terjeszti fel a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

80. A 79. pont szerinti jelentéshez mellékelni kell a lovas járőr szolgálati elöljárójának véleményét tartalmazó jelentést.

81. A szolgálati ló pszichikai vagy hiányos képzési ok miatti szolgálatra való alkalmatlanságát a Bizottság állapítja meg.

82. A szolgálatra alkalmatlanná vált, az elhullott és a véglegesen elaltatott szolgálati ló selejtezését a KR végzi.

83. A 18. életévét betöltött szolgálati ló csak az állatorvosi és alkalmazhatósági felülvizsgálat eredményétől függően, az LKSZO Lovas Alosztály vezetője engedélyével alkalmazható tovább. Az alkalmazhatóság egy alkalommal két évre meghosszabbítható.

84. A szolgálati lovak selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szolgálati ló nevét, lóútlevelének számát, szín és jegy leírását, születési idejét, nemét, képzettségét, a selejtezés okát, valamint az alkalmazásból történő kivonás javasolt hatályát. A jegyzőkönyvet a selejtezést végző bizottság valamennyi tagja aláírja.

85. Szolgálati lovat kizárólag gyógyíthatatlan megbetegedés vagy súlyos sérülés esetén, az Ávt. rendelkezései figyelembevételével - az állatorvos és az LKSZO vezetője javaslata alapján -, a műveleti országos rendőrfőkapitányhelyettes engedélyével lehet véglegesen elaltatni.

86. A szolgálati lovak végleges elaltatásáról az okok feltüntetésével jelentést kell készíteni, amelyhez mellékelni kell az állatorvos által kiállított kórlapot vagy ambuláns lapot.

87. A 86. pont szerinti jelentést a lovas járőr közvetlen szolgálati elöljárója készíti el, és mellékleteivel együtt nyolc munkanapon belül, a szolgálati út betartásával felterjeszti a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

88. A szolgálati ló a selejtezési jegyzőkönyv aláírásának napjával kivonásra kerül a szolgálati feladatok ellátása alól. A szolgálati lovat az értékesítését, elhullását vagy végleges elaltatását követően a nyilvántartásból törölni kell.

89. A selejtezés alatt álló szolgálati lovak ellátását a lovat alkalmazó területi szerv az adásvétel, az elhullás vagy a végleges elaltatás napjáig végzi.

90. A selejtezett szolgálati ló lovas járőre elővásárlási joggal bír az állatra. Amennyiben a lovas járőr a szolgálati lóra nem tart igényt, úgy az más számára értékesíthető.

91. Az értékesítést a KR végzi.

92. Az a selejtezett szolgálati ló, amelyre a lovas járőr nem tart igényt, és értékesítése sem lehetséges, más személynek kizárólag továbbtartás céljából adható át.

93. A szolgálati ló értékesítése esetén az ellenérték összegét a Rendőrségtől független árszakértő javaslata alapján a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes határozza meg.

94. A szolgálati ló értékesítése vagy továbbtartásra adása esetén a szolgálati lónak a vásárló részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a ló selejtezési dokumentációjával együtt kell kezelni.

X. FEJEZET

A VONATANYAGGAL ÉS AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ANYAGOKKAL VALÓ ELLÁTÁS, VALAMINT GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

9. A vonatanyaggal való ellátás és gazdálkodás szabályai

95. A szolgálati lovak és a lovas járőrök részére a szükséges vonatanyagot a KR szerzi be vagy gyártja le, majd utalja ki a szolgálati lovakat alkalmazó szervek részére.

96. A vonatanyagok raktározásáról a KR gondoskodik.

97. A vonatanyagot a gyártó által az eszközökhöz mellékelt kezelési útmutató szerint kell tárolni és karbantartani.

10. Az állategészségügyi anyagokkal való ellátás és gazdálkodás szabályai

98. A szolgálati lovak állategészségügyi ellátását azon rendőri szerv költségvetéséből kell biztosítani, amelynek alkalmazásában van a szolgálati ló.

99. A lovas járőr bármilyen célból történő átrendelésének időtartama alatt a szolgálati ló megbetegedése, gyógykezelése esetén a kezelés költségei azon szerv költségvetését terhelik, amelynek alkalmazásában van a szolgálati ló.

XI. FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI, STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS, TELJESÍTÉSE

11. A szolgálati lovak nyilvántartása

100. A szolgálati lovak országos állományáról a KR, a szolgálati lovat alkalmazó területi szervnél lévő szolgálati lovak tekintetében pedig a területi szerv gazdasági ellátását végző szervezeti elem elektronikusan, valamint a 2. melléklet szerinti papíralapú, név szerinti állománynapló útján nyilvántartást vezet. A nyilvántartás alapját a lóútlevél adatai, a ló adásvételére vagy adományozására vonatkozó szerződés, a ló haszonkölcsönbe adásáról szóló szerződés, a ló képzettségét igazoló dokumentumok, valamint az állatorvosi bejegyzések képezik.

101. A nyilvántartás tartalma: a szolgálati ló

a) neve;

b) lóútlevelének száma;

c) egyedi azonosítására szolgáló transzponder száma (ha van ilyen a lóban);

d) születési ideje;

e) fajtája;

f) beszerzési ára;

g) minősítéseinek időpontja és eredménye;

h) orvosi ellátásának adatai (ellátás ideje, diagnózis, alkalmazott gyógyszerek);

i) ivara;

j) színe;

k) jegyei, bélyegzése;

l) állományba vételének időpontja (év, hó, nap), a vonatkozó ügy iktatószáma;

m) állományból való törlésének időpontja (év, hó, nap), a vonatkozó ügy iktatószáma;

n) tulajdonosa (akitől a ló beszerzésre került).

102. A szolgálati lovak érték szerinti nyilvántartását a KR végzi.

12. A szolgálati lovak nyilvántartásával kapcsolatos egyéb teendők

103. A szolgálati lovakat alkalmazó rendőri szervek személyi állományában a szolgálati lovakkal kapcsolatos nyilvántartás vezetésére, a KR részére a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatok szolgáltatására, a lovas szakanyagok és állategészségügyi anyagok beszerzésére, a gazdasági feladatok ellátására, a képzések és továbbképzések megszervezésére és koordinálására szakelőadót kell kijelölni.

104. A 101. pontban szereplő adatokban bekövetkezett változást a 103. pont szerinti szakelőadó haladéktalanul írásban jelzi az LKSZO-nak.

13. Statisztikai adatszolgáltatás

105. A Központi Statisztikai Hivatal megkeresésére a KR által teljesített statisztikai adatszolgáltatás érdekében a szolgálati lovakat alkalmazó rendőri szervek a nyilvántartásukban szereplő szolgálati lovakról minden tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig statisztikai adatszolgáltatást nyújtanak a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A statisztikai jelentések tartalmi és formai követelményeiről az LKSZO a szolgálati lovakat alkalmazó rendőri szerveket legkésőbb a tárgyfélév végét megelőző hónap 30. napjáig tájékoztatja. A jelentésekben szereplő statisztikai adatokat az LKSZO elemzi és értékeli.

106. Az utasításban foglaltak végrehajtásáról a területi szerv vezetője a tárgyévet követő év január 15-ig felterjeszti jelentését a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

107. A műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes a szakterületről készült összefoglaló jelentését minden év február 15-ig terjeszti fel az országos rendőrfőkapitánynak.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Balogh János r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 7/2021. (IV. 9.) ORFK utasításhoz

Ló és lovas felszerelések

1. Felszerelések (vonatanyagok) listája a szolgálati és utánpótlás lovak képzéséhez

2. Felszerelések (vonatanyagok) listája a szolgálati lovak alkalmazásához (lovanként)

3. Lovas felszerelés (lovasonként)

4. Alegységkészlet

2. melléklet a 7/2021. (IV. 9.) ORFK utasításhoz