A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27591/2010/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PIACFELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 253. §, 332. §, 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 5. §, 11. §, 21. §, 34. §, 36. §, 37. §, 38. §, 39. §, 40. §, 43. §, 49. §, 111. §, 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 28. §, 47. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Rácz Krisztina, Rothermel Erika

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34277/2009/7., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27591/2010/8.*, Kúria Kfv.35386/2011/6. (BH+ 2012.5.225), 3004/2013. (I. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.591/2010/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kolma Ügyvédi Iroda (.................) által képviselt ................ felperesnek az Orosz V. Ügyvédi Iroda ................. által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen piacfelügyeleti jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi június hó 9. napján kelt 2.K.34.277/2009/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2011. évi február hó 2. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesnél küldöttközgyűlés működik, Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) nem szabályozza a nem küldött tagok részvételét, vagy jelenlétét a küldöttközgyűléseken.

Az alperes a J-IV/61/2008. számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a 2008. április 21-22-én megtartott küldöttválasztó közgyűléseket, valamint a 2008. május 23-án tartott küldöttközgyűlést, a soron következő közgyűlésen, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően hirdesse- és ismételje meg, továbbá a 2008. május 23-án tartott küldöttközgyűlésen hozott határozatokat erősítse meg. A teljesítési határidőt először a J-IV/76/2008. számú határozattal 2009. május 31-ére, majd a J-IV/15/2009. számú határozattal 2009. december 31-ére módosították.

A felperes 2009. május 28-ára küldöttközgyűlést hirdetett, melynek kapcsán ................ felperesi tag a következő kérdéssel fordult az alpereshez: küldöttként a 2009. április 22-én megválasztott küldöttek, vagy a 2008. tavaszán szabálytalanul megválasztott küldöttek vehetnek részt? Az alperes által 257100/19/2009. számon, 2009. május 22-ei keltezéssel adott tájékoztatás (a továbbiakban: Tájékoztatás) szerint az alperes értelmezésében "2009. április 22-én nem kerülhetett sor jogszerűen a küldöttek megválasztására, így a 2009. május 28-ra összehívott küldöttközgyűlésen e személyek küldöttként nem járhatnak el. Pénztártagként természetesen a küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, ott indítványokat tehetnek, illetve kérdéseket tehetnek fel." A felperes megtartotta a 2009. május 28-ára kitűzött küldöttközgyűlést, ahová ................t - arra hivatkozva, hogy nem küldött - nem engedték be.

Az alperes értékelése szerint a felperes ezen eljárása nem felelt meg a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 5.§ (1) bekezdésének, 21.§ (1) és (3) bekezdésének, 34.§ (3), (5) és (7) bekezdésének, 36.§ (1) bekezdésének, 38.§ (3), és 39.§ (3) bekezdésének. E rendelkezések értelmében ugyanis a küldöttközgyűlés működtetése esetén a tag jogállása csupán annyiban változik, hogy a szavazati jogot a tag helyett a küldött gyakorolja, egyéb jogosítványai változatlanok. Ezért az alperes a 2009. augusztus 27-én kelt JÉ-IV/IB-38/2009. számú határozatának 1. pontjában az Mpt. 110.§ (1) bekezdés a/ pontja alapján kötelezte a felperest, hogy a szervezet irányítási módszereit az önkormányzatiság elvének figyelembe vételével teljes egészében feleltesse meg a jogszabályi előírásoknak. A határozat 2. pontja, hivatkozással az Mpt. 11.§ (1) bekezdésére, 40.§ (2) bekezdés f/ pontjára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 47.§-a (4) bekezdésének a/ és c/ pontjára, a felperes igazgatótanácsának elnökét, ................t, kötelezte 200.000 forint bírság megfizetésére. A határozat 3. pontja, figyelemmel az Mpt. 40-43.§-aira és 49.§-ára, az igazgatótanács elnökét kötelezte, hogy tájékoztassa a pénztár igazgatótanácsát, ellenőrző bizottságát és tagjait a határozatról.

A felperes keresetében az alperesi határozat mindhárom pontját támadta. Hangsúlyozta, hogy a nem küldött tagok a jegyzőkönyvekben való betekintés útján ismerhetik meg a küldöttközgyűlésen elhangzottakat, jogaikat a küldötteken keresztül gyakorolják.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tagok csak a szavazati jogot ruházzák át a küldöttekre, egyéb jogaikat továbbra is érvényesíthetik.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte.

Az elsőfokú bíróság értékelése szerint az alperes a tényállást a szükséges körben feltárta. Egyetértett a felperessel abban, hogy a küldött és a pénztártag jogállása nem kizárólag a szavazati jog tekintetében tér el egymástól. Kifejtette, hogy az alperes határozata nem tartalmazott indokolást arra, hogy küldöttközgyűlés esetében a pénztártagnak az Mpt. 21.§ (3) bekezdésében felsorolt jogai közül, melyik sérül súlyosan akkor, ha - az SzMSz rendelkezéseitől függetlenül - a küldöttközgyűlésen csak a küldöttek vannak jelen. Sem az Mpt., sem a Ptk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a küldöttközgyűlésen a tagnak részvételi, felszólalási, javaslattételi, kérdezési, tanácskozási joga van. A küldöttközgyűlés alapítása nem kötelezettség, amennyiben azonban arra sor kerül, úgy a pénztártag jogait - kivéve az Mpt. 21.§ (3) bekezdésében felsoroltakat - teljes egészében a küldött útján gyakorolja. Az önkormányzati képviseleti elven működő (közvetett) önigazgatás - kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - nem kizárólag a szavazati jog tekintetében jelent mást, mint a direkt-, nem képviseleti elven alapuló önkormányzati működés. A közgyűlés működéséhez kapcsolódó tagi jogok abban az esetben gyakorolhatók, ha arról jogszabály kifejezetten, vagy az SzMSz rendelkezik. Ezt az Mpt. 37.§ (1) és (3) bekezdései is kifejezik. Az alperes gondolatmenetét elfogadva a szavazás joga is ütközne a nemo plus iuris elvvel, amelynek lehetőségét azonban maga az Mpt. zárja ki. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperes határozata jogalapjának hiányát állapította meg.

Az alperesi határozat 2. és 3. pontjaira nézve az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát. Rögzítette - hivatkozással a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.455/2009/5. számú ítéletére -, hogy a kereshetőségi jog a perindítási jogot magában foglalja. A felperes kereshetőségi joga ily módon - a perindítási jog vitatottsága hiányában - attól függetlenül fennáll, hogy az Mpt. 111.§ (1) bekezdése alapján az igazgatóság elnökével szemben kiszabott bírságot nem vállalhatja át. Ugyan ezen elv alapján fogadta be a felperesnek a 3. pontra vonatkozó kereseti kérelmét is. Mivel az alperesi határozat a jogalap tekintetében jogsértő volt, az alperesi határozat 2. és 3. pontjaira nézve is a hatályon kívül helyezésről rendelkezett.